A legeltetéses állattartásról, és a 2016-os költségvetésről is szó volt többek között az Országgyűlésben napirend előtt. Hoffmann Rózsa az Európa Tanács múlt heti parlamenti közgyűlésének egyik témájával kapcsolatban leszögezte: keresztény ember számára elfogadhatatlan, hogy az, aki sem a női, sem a férfi identitását nem vállalja, bejegyeztetheti magát úgynevezett harmadik neműként. Rogán Antal jó hírnek nevezte, hogy a 2016-os büdzsé az adócsökkentés költségvetése.
A képviselők az ülés elején megemlékeztek a közelmúltban elhunyt Kiss Róbert volt SZDSZ-es képviselőről.
A legeltetéses állattartásért emelt szót az LMP
Az LMP-s Sallai R. Benedek - annak kapcsán, hogy hétvégén volt Szent György napja, amikor a magyar állattartó hagyományok szerint kihajtják a legelő jószágokat a földekre - a legeltetéses állattartás mellett érvelt, illetve a magyarországi gyepterületek csökkenésére hívta fel a figyelmet. A figyelemfelkeltésként cifraszűrt viselő ellenzéki képviselő szót emelt az ellen, hogy a hagyományos állattartást őrző nemzeti parkok alól "kihúzzák a földet", illetve, hogy az állattartó gazdák nem kaptak állami földbérletettel területeket. Nagy István, a földművelésügyi tárca államtitkára - elismerően szólva a képviselő öltözékéről - azt mondta: a magyar állattenyésztésben is vissza kell nyúlni az olyan kulturális hagyományokhoz, mint amilyen például a legeltetés, különben gyökerét vesztett állattenyésztésről beszélhetünk. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy 2015 és 2020 között a korábbi időszakhoz képest 180 milliárd euróval többet kap a magyar állattartó ágazat uniós forrásból és a legelőállat-létszám is emelkedik. Hosszú idő után Magyarországon több lábas jószág ment ki a pusztába mint korábban, és ez köszönhető mind a magyar parlament, mind a földművelésügyi tárca munkájának.
MSZP: a leszakadás és a lemaradás költségvetése lesz a 2016-os
Tóbiás József (MSZP) megerősítette az MSZP korábbi álláspontját, hogy a leszakadás és a lemaradás költségvetése lesz a 2016-os, és azt kérte, halasszák el a szavazást őszre. A személyi jövedelemadó (szja) kulcsának csökkentése kapcsán közölte: a fogyasztást terhelő adók azok, amelyek - a bér mellett - konzerválják a jövedelemkülönbségeket. Hiányolta, hogy nem adják vissza az egészségügynek és az oktatási szférának a korábban elvett 300-300 milliárd forintot. Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára elmondta, rendben zajlik a társadalmi egyeztetés a jövő évi költségvetésről. Leszögezte, a kormánynak az a szándéka, hogy jövőre egyetlen tárca, ágazat se kapjon kevesebb forrást, vagyis nem csökkenhet a költségvetési főösszegük. Mint mondta, a vártnál nagyobb gazdasági növekedés teszi lehetővé a 170 milliárd forint összegű adócsökkentést.
Hoffmann Rózsa napirend előtti felszólalása
KDNP: elfogadhatatlan a "semleges nem"
Hoffmann Rózsa (KDNP) az Európa Tanács múlt heti parlamenti közgyűléséről számolt be, ahol a többi között a transzneműek diszkriminációja elleni jelentést vitatták meg. Elmondta, azzal egyetértenek, hogy az emberi jogok védelme érdekében nem érheti megkülönböztetés azokat, akik nem tudják vállalni biológiai nemüket, az azonban keresztény ember számára elfogadhatatlan, hogy az, aki sem a női, sem a férfi identitását nem vállalja, bejegyeztetheti magát úgynevezett harmadik neműként, vagyis "semleges neműként". Ez ellent mond a teremtés rendjének, megjegyezve, hogy ezt az ajánlást a közgyűlés kétharmada elfogadta. A KDNP-s politikus közölte azt is, szó volt a szociális gondoskodásról szóló jelentésről, amelynek kapcsán örömmel állapíthattuk meg: a magyar jogrendszer és a gyakorlat megfelel a jelentésben foglalt elveknek. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában felhívta a figyelmet, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően növekszik a termékenységi ráta, illetve a családi adókedvezmény rendszerére is kitért, amellyel 740 ezer forint maradt a családoknál 2010 óta.
Fidesz: az adócsökkentés költségvetése a 2016-os
Rogán Antal (Fidesz) jó hírnek nevezte, hogy a 2016-os büdzsé az adócsökkentés költségvetése. Szerinte időben fogják elfogadni a büdzsét ahhoz, hogy kellő felkészülési idő legyen arra. Emlékeztetett arra, hogy 2006-ban a szocialisták ugyancsak nyáron fogadták el a költségvetést, csakhogy akkor az adóemelést tartalmazott. Értékelése szerint az szja-kulcs csökkenése 4 millió dolgozó embert érint. A büdzsé kedvezően érint 350 ezer kétgyermekes családot, az ő esetükben 10 ezerről 12 500 forintra nő az egy gyerek után járó adókedvezmény. Ismertetése szerint ez a két adócsökkentés együtt egy egykeresős, kétgyermekes családban, átlagkereset esetén 88 ezer forinttal kevesebb adót jelent. Hozzátette: egy olyan kétgyermekes családban, ahol két minimálbéren kereső ember van, 85 200 forintot spórolnak évente. Hangsúlyozta, ha a magyar gazdaság többletjövedelmet termel, akkor azt a kormány nem veszi el az emberektől, hanem otthagyja. Orbán Gábor válaszában közölte, az, hogy már a tavaszi ülésszakban a parlament elé kerül a költségvetés a közpénzügyek átláthatóságát, a kiszámíthatóság erősítését célozza. Korai lenne még a főszámokról beszélni. Célként jelölte meg a munkát terhelő adók csökkentését a foglalkoztatás növelése érdekében. Képviselői bekiabálásra megjegyezte, hogy az adókkal kapcsolatos munka nem zárul le, még a söralátétnél is kedvezőbb adminisztrációs tehercsökkentést szeretnének, vagyis hogy az adóhivatal készítse el az előzetes bevallást.
Jobbik: termelést segítő adórendszer kell!
Volner János (Jobbik) napirend előtt arról számolt be, hogy a vállalkozásfejlesztési bizottság múlt heti ülésén autógyártó cégek vettek részt, amelyek képviselői azt mondták: szívesen foglalkoztatnának több embert, de nincs elég képzett munkaerő, és az nem elég mobilis. Ezért a Fidesz és az MSZP a felelős szerinte. Hozzátette: nem egyedi kormánydöntések alapján nyújtott sok milliárdos támogatásokra van szükség, hanem kiszámítható adórendszerre. Volner János azt mondta, a Jobbik az egykulcsos adórendszert felváltó, a családi adókedvezmények körét kiszélesítő, a termelést segítő adórendszert javasol. L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a képviselő olyan értékeket sorolt fel, amelyek az elmúlt négy év kormányzati eredményei. Örülnek annak, hogy öt év után a Jobbik rájött, higgadtan és konstruktívan kell megszólalni, de azért ne tagadjuk el, az elmúlt években ez nem volt a jobbikos képviselők és a jobbikos frakciónak a sajátja, hozzátéve, hogy a jobbikosok a szélsőséges megnyilvánulásaikkal, idegenellenességgel szereztek elismertséget. Szerinte azt a kormányzati gazdaságpolitikát kell folytatni, amelyet az elmúlt öt évben következetesen vitt a kormány. Visszautasította azt, hogy a kormány egyedi döntései mögött nem megfontolt gazdaságpolitika áll.
Interpellációk
MSZP: mi a valódi célja a konzisztóriumok létrehozásának?
Hiller István, az MSZP képviselője interpellációjában arról beszélt, hogy a felsőoktatás átalakításának terve erőteljes ellenkezést váltott ki a közvetlen érdekeltekből. Szerinte a kormány mindent központilag akar meghatározni, folyamatosan csorbítja a felsőoktatás autonómiáját, a rektorok mozgásterét pedig jelképessé tette. Ezek alapján azt kérdezte, hogy a kabinetnek mi a valódi célja a kancellárok kinevezésével és a konzisztóriumok létrehozásával. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára erre azt válaszolta: a felsőoktatási stratégia széles körű társadalmi egyeztetésen esett át. Az egyetemeknek továbbra is megvan a tudományos autonómiájuk, a gazdálkodásuk területén azonban hangsúlyosabban kell megjeleníteni a jó gazda gondosságát.
Rétvári Bence válaszol egy képviselői kérdésre
Jobbik: vonják vissza a nemzeti parki földek átszervezéséről szóló javaslatot!
A jobbikos Magyar Zoltán a nemzeti parki földek átszervezéséről szóló törvényjavaslat visszavonását követelte. Bitay Márton Örs, a földművelésügyi tárca állami földekért felelős államtitkára úgy reagált: a szóban forgó indítvány nem természetvédelmi szabályokról, hanem földvagyon-gazdálkodási szabályokról szól, a kettőnek pedig nincs közös halmaza. A természetvédelmi szempontokat ezután is a nemzeti parkok határozzák meg.
LMP: hová tűnnek az EU-s pénzek?
Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője az EU-s támogatások felhasználásának módját bírálta, utalva a gazdaságfejlesztési operatív programot érintő uniós felfüggesztésre. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában kifejtette: a 2007-2013 közötti uniós ciklus magyarországi nyerteseiből 43 ezer volt vállalkozás, ebből 53-at érintett az idézett uniós vizsgálat, amelynek során 19-nél találtak hiányosságot, kifogásolva a beszerzési és az ajánlati ár közötti különbséget. 19 vállalkozás alapján nem lehet megbélyegezni másik 43 ezret.
Fidesz: hogyan segíti a családokat a 2016-os büdzsé?
A fideszes Bánki Erik arról interpellálta a kormányt, hogy a 2016-os költségvetés hogyan mérsékli a családok terheit. Válaszában Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára válaszában azt mondta, hogy a jövő évi büdzsé az adócsökkentés költségvetése lesz, amelynek tervezett lépései tovább növelik a munka megbecsültségét, és csökkentik a családok adóterheit összesen körülbelül 170 milliárd forinttal.
Jobbik: a tűzoltók nem kapják meg a megérdemelt elismerést
Sneider Tamás (Jobbik) szerint a tűzoltók nem kapják meg azt az elismerést, amit joggal megérdemelnek, a korkedvezményes nyugdíjrendszer megszüntetésével megfosztották őket szerzett jogaiktól. Kontrát Károly államtitkár egy 2010-es kormányrendeletre hivatkozott, amely lehetővé tette korábbi túlmunkák kifizetését számukra, így együttesen több mint 7 milliárd forintot fizettek ki a tűzoltóknak. Április 14-én pedig olyan szolgálati törvényt fogadtak el amely szerint júliustól többek illetménye 30 százalékkal emelkedik, összességében pedig a következő években 50 százalékos illetményemelkedésre számíthatnak az új életpályarendszerben.
Az MSZP az oktatási intézkedéseket bírálta
Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint a Fidesz, amikor csak teheti, ráront a magyar oktatási rendszerre. Bírálta, hogy a tankönyvkínálatban tizenöt éves informatikai tankönyv szerepel, hogy ismét a tanárok végzik a terjesztést, és a konzisztóriumok felállítását és felsőoktatási szakok megszüntetését is kifogásolta. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszában bírálta a szocialista kormányok intézkedéseit, szerinte akkor koncepciónélküliség jellemezte az oktatáspolitikát. Azt mondta a képviselőnek: ha azt akarja, hogy a felsőoktatás megfeleljen a globális kihívásoknak, támogassa a stratégiát. Kijelentette: a tananyagok jó része a közoktatási portálra kerül, és folyamatosan digitális szolgáltatásként adják ki. Semmiféle informatikai tankönyv nem lesz - szögezte le.
A KDNP a TeSzedd! szemétgyűjtési akció sikerére kérdezett rá
Firtl Mátyás (KDNP) a TeSzedd! szemétgyűjtési akcióra hívta fel a figyelmet, amelynek a környezet megtisztítása mellett célja, hogy mindenki ráérezzen az önkéntesség ízére. A jó cél érdekében lehetséges mozgósítani a magyar lakosságot. Azt kérdezte: várható-e az akcióban részt vevők számának növekedése és milyen hatást gyakorolhat az az átalakulóban lévő hulladékgazdálkodási rendszerre? V. Németh Zsolt, a földművelésügyi tárca államtitkára elmondta: május 15. és 17. között rendezik idén a szemétgyűjtési akciót. Óráról órára gyarapszik a jelentkezők száma, eddig összesen csaknem 55 ezren regisztráltak országosan. Az aktivisták mintegy 1,5 milliárd forintnyi munkát végeztek el az elmúlt években - mondta, fontosnak tartva a szemléletformálást.
LMP: miért titkolták a fertőzési adatokat?
Ikotity István (LMP) a kórházi fertőzésekkel kapcsolatban kifogásolta, hogy nem elérhetőek az egészségügy helyzetére vonatkozó adatok, például a kórházi fertőzések száma. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár hibának nevezte, hogy korábban nem hozták nyilvánosságra a vonatkozó adatokat, de azokat folyamatosan jelentik az unió felé. A korábbi, azt visszatartó államtitkári döntés oka az volt, hogy gyakran kiragadva, akár politikai célra használták az egészségügyi adatokat. Hamarosan a 2014-es adatok is elérhetőek lesznek, ugyanakkor kijelentette: a politikus állításával ellentétes tendenciák látszanak. Ezzel együtt új szakpolitikai anyagot fognak társadalmi egyeztetésre bocsátani a teendőkről. Mindent megtesznek a helyzet javítása érdekében, kijelentve: Magyarország az egyik legfegyelmezettebb bejelentő, és a mutatók alapján átlagosnak mondható az itteni helyzet.
Fidesz: milyen fejlesztések várhatóak Zalaegerszegen és Zala megyében?
Vígh László (Fidesz) arról beszélt, hogy a kormány megindította a Modern városok programot, amelyik 23 megyei jogú várost érint. Emlékeztetett arra, hogy eddig Sopronnal, Egerrel és Zalaegerszeggel is stratégiai együttműködést kötöttek. A képviselő azt kérdezte, milyen további fejlesztések várhatóak Zalaegerszegen és Zala megyében a program keretében. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a 23 megyei jogú város közül azért kell kiemelten foglalkozni Zalaegerszeg ügyével, mert a település nem csak területfejlesztési és megközelíthetőségi, de társadalmi szempontból is nagy hátránnyal indult az elmúlt évek versenyében. Zalaegerszeg számára biztosítani kell a Budapesttel való összeköttetést, amit úgy akarnak megvalósítani, hogy az M7-es autópályát a 76-os út nyomvonalával kötik össze. Emellett a várost össze kell kötni Vasvárral, Szombathellyel és a határral is, ezért az M9-es első, meghatározó nyomvonala is itt lesz. Emellett hangsúlyozta, hogy egy fedett uszoda építését és az ipari park bővítését is javasolni fogják.
MSZP: miért akarják bezárni a Raoul Wallenberg Szakközépiskolát?
Kiss László (MSZP) arról beszélt, hogy a Raoul Wallenberg Szakközépiskola épületét a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek akarják "átjátszani", a tanulókat pedig több másik intézményben akarták szétszórni. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta, az ügyben előzetesen konzultáltak a pedagógusokkal, majd a szülőkkel, Balog Zoltán miniszter pedig a múlt héten találkozott a szülők és tanárok képviselőivel. Biztosította őket, hogy habár az iskola helyére egy felsőfokú állami intézmény kerül majd, meg fogják találni a módját, hogy a Raoul Wallenberg Szakközépiskola máshol folytathassa a munkáját.
Jobbik: miért nem használhatnak jó minőségű könyveket a diákok?
Dúró Dóra (Jobbik) a tankönyvterjesztésről beszélve azt mondta, a kormányzat tragikus hirtelenséggel avatkozott be a rendszerbe, veszélyeztetve a kiadók munkáját és családok megélhetését. Szavai szerint a kísérleti tankönyvek alacsony színvonalúak, de az iskolák csak akkor férnek bele az állami normatívába, ha ezeket rendelik. Rétvári Bence válaszként kijelentette, hogy az elmúlt tanévben másfél milliárd forint maradt az állam és a családok zsebében, mert ennyivel kerültek kevesebbe a tankönyvek. Hozzátette, hogy a következő tanévben további 20 százalékkal fognak csökkeni a tankönyvek árai. Az államtitkár kiemelte: igyekeznek egy valóban modern rendszert létrehozni, még soha ennyi ember nem vett részt a tankönyvfejlesztésben, mint most.
LMP: rossz helyen vannak a nemzeti parkok az FM-nél
Sallai R. Benedek (LMP) arról beszélt, nem bölcs döntés a Földművelésügyi Minisztériumra (FM) bízni a nemzeti parki földeket és nagyon rossz helye van a természetvédelmi intézményrendszernek a tárcánál. A képviselő azt kérdezte, van-e esély arra, hogy a kormány és a Fidesz újragondolja az ezt célzó intézkedést. Bitay Márton Örs, a földművelésügyi tárca állami földekért felelős államtitkára azt felelte, hogy öt éve a földművelésügyi miniszter irányítja a tíz nemzeti parkot. Szavai szerint az FM nem visszavonta a képviselő által kifogásolt javaslatot, azt a parlament, többek között Sallai R. Benedek is leszavazta. Megjegyezte, a képviselő azt viszont soha nem tette szóvá, hogy több ezer hektár van vagyonkezelésben olyan alapítványoknál, amelyeket az "SZDSZ-kormány" hagyott jóvá.
MSZP: nem készült el a kórházak kapacitásának újrafelosztása
Szakács László (MSZP) arról beszélt, hogy februárra el kellett volna készüljön a kórházak megyei kapacitásának újraelosztása, de a hírek szerint eddig csak 13 megyének van tárgyalásra alkalmas javaslata, vagyis ebből következően hat megyének és a fővárosnak nincs. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár azt mondta: amikor a képviselő azt kéri számon, hogy a kormány egyeztet-e az egészségügyi intézményekkel, akkor hallgassa meg az intézményvezetőket is, mert az ő véleményük fog számítani ebben a kérdésben. Azt mondta, 2010-ben a gyógyító-megelőző kassza 750 milliárd forint volt, 2014-ben 928 milliárdra nőtt, most pedig költségvetési keretből további hatvanmilliárd forint kerül a rendszerbe.
A rendőrség miért nem lép fel a lomtalanításból élők ellen?
Szilágyi György (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a lomtalanítások során kijelölt területeket "kétes bandák lepik el", akik saját tulajdonukként kezelik a kirakott lomokat, az értékesebb darabokat elszállítják, a szemetet szétdobálják, a rendőrség viszont semmit sem tesz ellenük. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára azt felelte, a képviselő helyzetleírása nagyrészt helyes. Hozzátette, hogy a konfliktusok rendszeresek, az egyik legnagyobb probléma az, hogy a lomok széttúrása után a közterület rendezetlen marad. Az ügyben végrehajtott törvénymódosítás azt a célt szolgálta, hogy a rendőrség és a bíróság hatékonyan fel tudjon lépni. Egyelőre viszont nem lehet az összes lehetséges bűncselekmény helyszínére előre rendőröket állítani.
Azonnali kérdések
Az LMP-s Szél Bernadett arról kérdezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy milyen hasznot hozott Magyarországnak Nagy István - aki "egy milliárdosokra specializálódott libanoni bank képviselője" - svájci nagykövetté való kinevezése. A tárcavezető azt felelte: Nagy Istvánt a törvényeknek megfelelően nevezték ki nagykövetnek, egy képzett diplomata, és alkalmas Magyarország eredményes képviseletére Svájcban.
A fideszes Németh Szilárd arról érdeklődött, hogyan segíti a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartását az Első Nemzeti Közműszolgáltató. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában megerősítette: a kormány célja a további rezsicsökkentés, azt ki akarja terjeszteni a vállalati szektorra is. A nemzeti közműszolgáltatóval az üzemeltetésben legalább 10 százalékos megtakarítást lehet elérni.
A szocialista Hiller István azt kérdezte: lesz-e megoldás a Budapesti Vegyiművek Illatos úti telepének problémájára. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter közölte: a szennyező fizet elve alapján a költségeket annak kell állnia, akinek a környezetszennyezés felróható. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a jövő évi büdzsé tartalmazni fog a környezeti kockázatok felszámolásához szükséges forrásokat, továbbá lehetőség van uniós pénzek felhasználására is.
Móring József Attila (KDNP) arról érdeklődött, hogy belátható időn belül bővülhet-e a hazai kerékpárút-hálózat. Fónagy János államtitkár jelezte: a hazai kerékpárút-hálózat jelenleg 4000 kilométer, s 2020-ra további 1000-1500 kilométerrel bővülhet. A fejlesztések között említette a balatoni kerékpáros körutat, a Budapest-Balaton kerékpárútvonal kiépítését, kiemelten a Budapest-Etyek útvonal megvalósítását.
Bene Ildikó (Fidesz) az egészségügyi fejlesztésekről szólt. Kiemelte: az elmúlt években 500 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre, ebből 170 milliárdot új gépekre, műszerekre. Örömteli célnak tartja, hogy 14 napon belül időpontot kaphatnak a daganatgyanús betegek a vizsgálatra. Zombor Gábor egészségügyi államtitkár közölte: a fenti beruházások mellett 100 új mentőautót szereznek be, a rezidenstámogatási rendszerben a támogatás az aláírt szerződés teljes időszakára vonatkozik, a népegészségügy területén pedig a keringési és daganatos betegségek, cukorbetegségek megelőzése kiemelt feladat lesz.
Legény Zsolt (MSZP) olyan hozzá érkezett jelzésekről számolt be, miszerint az agrárkamara a tagdíjakat újraszámolta 2013-ra és 2014-re, és különbözetet állapított meg a gazdáknak, akiket pótlék megfizetésére kötelezték. Szerinte a gazdákról újabb bőrt akarnak lehúzni. Fazekas Sándor miniszter azt mondta: a felvetett problémát alapszabály-módosítással korrigálták. Hozzátette: azoknál, akiknél az agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétel nem éri el a 20 százalékot - külön kérelemre a 25 százalékot -, a tagdíjfizetés alapja kizárólag az agrártevékenységből származó árbevétel lesz.
Banki elszámolás
A banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéséhez szükséges törvények módosításáról szóló javaslat bizottsági jelentésében Witzmann Mihály (Fidesz) a módosító javaslatok ismertetve elmondta, azok többnyire kodifikációs és nyelvhelyességi problémákat orvosolnak, hatékonyabbá teszik a pénzügyi békéltető testület eljárását, pontosítják az eljárás szabályait és értelmezési nehézségeket oldanak meg. Tóth Bertalan (MSZP) hangsúlyozta, hogy a javaslat elfogadásával várhatóan a bankok nem kerülhetik majd meg az elszámolás elkészítését, ezért igennel szavaznak majd, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Nemzeti Bank felügyelet nélkül működik. Ugyanezt nehezményezte Z. Kárpát Dániel (Jobbik) is, elmondása szerint ennek ellenére támogatják a javaslatot, mert ezt kell tenniük, ha csak "három" hitelkárosulton segítenek is. A képviselő azt is kérte, hogy vezesse át a kormány pártja azon javaslatait, amelyekkel a Quaestor-botrány is megelőzhető lett volna. Schiffer András (LMP) azt mondta, fenntartják korábbi kritikáikat, amely szerint túl szűkre szabott a személyi határ, a kis- és középvállalkozásokon nem segítenek, teljesíthetetlenek a határidők, így számos hiányosság fennmarad. Gulyás Gergely (Fidesz) előterjesztőként a vitában elhangzottakra úgy válaszolt, hogy a nemzeti bank felügyeleti jogköre nem tárgya a javaslatnak.
Vita az állami földvagyon kezelésével összefüggő törvények módosításáról
A javaslat zárószavazás előtti vitájában a fideszes Font Sándor súlyos tévedésnek nevezte, hogy ellenzéki pártok a "nemzeti parkok halálát" vizionálják és emiatt két hete leszavazták a jogszabály kétharmados részeit, tönkretéve a törvény logikai rendszerét. Kifejtette, hogy a természetvédelmi területek egy részét jelenleg is a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) kezeli, a másik fele van a nemzeti parkoknál; a módosítás pedig szabályozta volna, hogyan kell visszaadni használatra a nemzeti parkokhoz, más állami szervekhez az állami földeket. Az MSZP-s Harangozó Gábor szerint új földek után kellett nézni a "haveroknak" és a kormány kinézte a nemzeti parki területeket erre. A jobbikos Magyar Zoltán arról beszélt, hogy a korábbi szavazáson nem a kétharmados többséget igénylő részek ellen volt kifogásuk, hanem úgy vélték, a jogszabály a természetvédelmi értékek rovására válik és az állami földek kiosztásának megkönnyítését látták háttérben. Az LMP-s Schiffer András azt kifogásolta, hogy nem az eredeti javaslat benyújtásakor volt ötpárti egyeztetés. Mint mondta, partnerek a szociális szövetkezeteknek biztosítandó földek ügyében és abban, hogy a honvédelmi célú területek az NFA kezelésében legyenek, a nemzeti parki területekre vonatkozó részeket viszont elutasítják.
Magyar védőnők napja
A Magyar védőnők napja évenkénti megtartásáról rendelkező határozati javaslat bizottsági jelentésének vitájában minden párt támogatta az előterjesztést. Bangóné Borbély Ildikó (MSZP), illetve Ikotity István (LMP) emellett azonban kiemelte, hogy anyagilag is meg kell becsülni a védőnőket, mert az elvándorlás és az utánpótlás problémái miatt súlyos szakemberhiány léphet fel. Simicskó István (KDNP) jelezte: az előterjesztés arról szól, hogy felismerik és - még ha szimbolikusan is -, de megbecsülik az értéket.
Megosztott az ellenzék a sporttörvény kormánypárti módosításáról
A szocialista Hiszékeny Dezső szerint újabb terheket jelent a sportegyesülteknek, ha a vagyonkezelésükbe kerülnek az általuk használt létesítmények, ezért tartózkodni fognak a sporttörvény ezt tartalmazó módosításának keddi szavazásán. Hangsúlyozta, a javaslatot jó iránynak tartják, de a megvalósíthatóság forrásait jelenleg nem látják biztosítottnak. A jobbikos Szilágyi György azt mondta: támogatni fogják a sporttörvény módosítását, annak ellenére, hogy frakciója is úgy gondolja, az új vagyonkezelői jogokat szerző sportegyesületek hosszú távú anyagi helyzete nem biztosított. Az LMP-s Ikotity István ezzel szemben azt közölte, frakciójuk nem szavazza majd meg a módosításokat, mivel szerintük azzal még homályosabbá válik a sportági szövetségek gazdálkodása. Simicskó István sportért felelős államtitkár előterjesztői zárszavában azt mondta, a kormány mindent megtesz azért, hogy Magyarország megőrizze sportnagyhatalmi pozícióját.
Vita az atomhulladék elhelyezéséről
A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló határozati javaslat módosító javaslatainak vitájában jórészt az általános vitában is hangoztatott érveiket ütköztették a képviselők. A fideszes Tiba István ismertetése szerint az előterjesztés az új atomenergia-kapacitás során keletkező hulladék biztonságos elhelyezését biztosítja, egy új mélységi geológiai tároló kialakításával. Tóth Bertalan (MSZP) szakmailag megalapozottnak nevezte a határozati javaslatot, amelyről szerinte nem is lenne nagy vita, ha a paksi atomerőmű bővítésének adatait nem titkosítja a kormány harminc évre. Az ellenzéki politikus szerint a bővítésről is egy, a mostanihoz hasonló parlamenti vitának kellett volna zajlania. A jobbikos Kepli Lajos szerint a problémát az jelenti, hogy a kormány eljátssza az atomenergiával szembeni társadalmi bizalmat a paksi bővítés titkosításával, míg több ellenzéki párt és zöld civil szervezet alaptalan riadalmat kelt a radioaktív hulladék elhelyezésével szemben. Az LMP-s Schmuck Erzsébet arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi uniós szabályozás alapján minden tagországnak magának kell gondoskodnia a radioaktív hulladék elhelyezéséről. Kiemelte továbbá, hogy a kiégett fűtőelemek elhelyezésének, valamint a használt blokkok leszerelésének költsége megegyezik az új blokkok megépítésének terhével. Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta, egyelőre még nem eldöntött, Magyarországon hol valósul meg a nagy aktivitású radioaktív hulladék geológiai tárolása.
Kiotói egyezmény
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény módosításának vitájában Heringes Anita (MSZP) azt mondta, nem látják azt a felelősségteljes megoldást, amit az éghajlat védelme kíván. Kifejtette: az unióban közösségi forrásokból épülnek a szél- és naperőművek, itthon viszont leállították a finanszírozást és büntetőadót is kivetettek ezekre. Hozzáfűzte, hogy a kormány 50 milliárd forint fölötti értékű vagyonvesztést okozott azzal, hogy a szén-dioxid-kvótát áron alul értékesítették. Kepli Lajos (Jobbik) hangsúlyozta, hogy a kvótarendszer nem más, mint a szennyezés áthelyezése olyan országokba, ahol nincs életben a kiotói egyezmény, szerinte energiahatékonysággal lehet a klímaváltozást csökkenteni. Megjegyezte, hogy ha a decemberi klímacsúcson nem születik döntés a gázkibocsátás radikális csökkentéséről, akkor ez az egész "vihar egy pohár vízben". Sallai R. Benedek (LMP) szerint addig, amíg nincs forrás és szándék a kormánynál arra, hogy a korábban elkezdett, majd leállított klímavédelmi munka folytatódjon, addig nem tudják támogatni a javaslatot. Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára azt mondta, a klímaadatbázis tevékenységét és rendszerét próbálják a javaslattal átláthatóbbá tenni.
Energetikai tárgyú törvények
Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat bizottsági vitájában Tóth Bertalan (MSZP) azt mondta, vannak támogatható részei a javaslatnak, ilyen például az üzemanyag megjelölésének eltűnése a javaslatból. Ugyanakkor a törvényt nem tudják támogatni, mert egyes rendelkezései uniós jogot sértenek és nem orvosolnak egy beismert koherencia-problémát. Sallai R. Benedek (LMP) azért kritizálta a javaslatot, mert a nemzetközi tapasztalatok szerint komoly fenntartások vannak a palagáz-kitermelési technológiákkal szemben, és az államhoz a két százalékos bányajáradékból befolyó összeg még az okozott környezeti károk elhárítására sem biztos, hogy elegendő. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: elfogadhatatlan a bányajáradék csökkentése, mert inkorrekt versenyhelyzetet teremt. Kepli Lajos (Jobbik) közölte, szintén nem értenek egyet a bányajáradék csökkentésével, és hozzáfűzte, hogy a palagáz később megoldást jelenthet az energiafüggőség csökkentésére. Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára a kormány nevében azt mondta, az a fontos, hogy ne legyen olyan jogi szabályozás, ami elérhetetlenné teszi a kincshez való hozzáférést vagy visszaélésre nyit lehetőséget. Német Szilárd előterjesztő jelezte, nem kell mindig két százalékon állnia a járadék mértékének, az később változhat.
Az ellenzék a vasárnapi zárva tartás visszavonását kéri
Valamennyi ellenzéki felszólaló a boltok kötelező vasárnapi zárva tartására vonatkozó jogszabály visszavonását sürgette, az erről szóló törvény módosításának zárószavazás előtti utolsó vitáján. A módosítás a világörökségi területekre is kiterjesztené az üzletek kötelező vasárnapi zárva tartását, ugyanakkor a többi napon lehetővé tenné, hogy a jelenlegi reggel hat óra helyett már fél ötkor kinyithassanak a boltok. A kormány nevében Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára úgy fogalmazott, a parlament előtt lévő változtatás értelmében a világörökségi területen dolgozók is részesülhetnek a vasárnapi pihenőnap előnyeiből. Módosítást jelent továbbá, hogy a kötelező zárva tartás hatálya alól az ital automaták is kikerülnek, és az is, hogy a korán munkába járók érdekében az üzletek már fél ötkor kinyithatnak. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kiskereskedelmi forgalom bővülése a vasárnapi pihenőnap bevezetése után is folytatódott, a növekedés pedig immáron 8 százalékos. Glattfelder Béla szerint ennek hátterében az áll, hogy az elmúlt időszakban nőtt az emberek reáljövedelme.
