A BKV adósságrendezésével, az Iszlám Állami elleni szerepvállalással, a rendvédelmi dolgozók illetményemelésével és az Erste Bankban való állami tulajdonszerzéssel indokolja a kormány az idei költségvetés módosítását, amelynek általános vitáját kedden folytatta le a Ház.

A hiánycél tartásával biztosíthatók többletforrások idén egyes feladatokra - szögezte le az idei költségvetés módosításának parlamenti vitája során expozéjában a nemzetgazdasági tárca államháztartásért felelős államtitkára. Banai Péter Benő ismertette azokat a célokat is, amelyek érdekében tárcája a változtatásokat kezdeményezte. Az állam elkötelezett a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozása mellett, ezért 52,3 milliárd forintos adósságot vállal át a BKV-tól. Emlékeztetett az állam szándékára, miszerint 15 százalékos tulajdonrészt szerezne az Erste Bankban, a módosítás ennek fedezetét is megteremti. Szólt arról is, hogy az állam előnyben részesíti az adósságot nem termelő önkormányzatokat, miután az eladósodottakat kisegítette. A jól gazdálkodók számára idén 9,7 milliárd forintot biztosít, de forrásokat nyújt ahhoz is, hogy a bölcsődékben és óvodákban ősztől további 230 ezer gyermek étkezhessen ingyenesen. A nemrég a rendvédelmi dolgozók számára elfogadott illetményemelés fedezetét is biztosítja a változtatás - folytatta Banai Péter Benő -, ahogy a szociális ágazati pótlék kifizetéséhez is alapot nyújt. Az Iszlám Állami elleni fellépés érdekében a kurdisztáni katonai jelenlétünk fedezete érdekében 10 milliárd forinttal növekszik a honvédelmi büdzsé - sorolta a változtatásokat az államtitkár. Emlékeztetett a kormány azon céljára is, miszerint 2018-ra minden megyei jogú várost be kívánnak vonni a gyorsforgalmi úthálózatba és azt is kitűzték, hogy ezen utak elérjék az országhatárt, erre most 11 milliárd forintot nyújtanának.
 
Az idei büdzsé kiadási oldala 61 milliárd forinttal, míg bevételei 46 milliárddal növekednek a változtatás által, így a pénzforgalmi hiány 15 milliárd forinttal növekedne - ismertette Vantara Gyula, a Fidesz vezérszónoka. Hozzátette: számos feladat még nem volt ismert a költségvetés tavalyi elfogadásakor, például a kurdisztáni szerepvállalás. Az Erste Bank 15 százalékos tulajdonrészének vételára még nem ismert. Az önkormányzatok pályázati lehetőségei ugyanakkor 9,7 milliárd forinttal bővülnek. A társadalmi mobilitás szempontjából Vantara Gyula fontosnak tartotta az úthálózat fejlesztését, de a fővárosi tömegközlekedés finanszírozásában való állami részvételt is. Pozitívan szólt a rendvédelmi dolgozók júliustól várható béremeléséről is.

Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka szerint a kormánynak nagyobb előrelátásra van szüksége a költségvetés tervezésekor, most ugyanis olyan tételek miatt változtatják meg a büdzsét, amelyekről korábban is tudni lehetett. Az Erste bankban történő részesedés vásárlása, illetve a BKV adósságállományának átvállalása is ilyen.

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka az előterjesztés fő pontjainak ismertetése mellett azt hangsúlyozta, hogy a kormány a 2015-ös költségvetéssel példátlan módon segíti a családokat és ösztönzik a gyerekvállalást. Kiemelte a BKV adósságállományának átvállalását, a banki részesedésvásárlást, a gazdaságélénkítési tételeket, valamint a kurdisztáni katonai szerepvállalás fedezetének biztosítását.

Z. Kárpát Dániel felszólalásában azt mondta, a törvényjavaslat egy "saláta, robotoknak", akik megszavazzák, szerinte ugyanis ennyi tételt alaposan átvizsgálni a megadott időn belül lehetetlen, és nem lehet igaz, hogy minden érintettel egyeztettek. Elmondta még, hogy olyan tételek kerülnének most bele a költségvetésbe, amelyeket probléma nélkül bele lehetett volna tenni az eredeti javaslatba. A népességfogyás megállításának eszközeit Z. Kárpát Dániel elégtelennek nevezte, szerinte sokkal többet tudnának segíteni egyebek mellett az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra való csökkentésével.

Schmuck Erzsébet az LMP vezérszónokaként kifejtette, hogy a javaslat a "selejt bosszúja", mivel számos korábbi szövegezési pontatlanságot is javítanak, a másik indok a módosításra, hogy a kormány képtelen volt a megfelelő időben lefolytatni az egyeztetéseket. Hangsúlyozta, komolytalan a kormány azon szándéka, hogy tavasszal elkészítik a 2016-os költségvetést arra hivatkozva, hogy az kiszámítható lesz. Ez akkor lenne igaz, ha mögötte szavahihetőség lenne, de ez a Fideszt nem jellemzi. Kitért arra is, hogy hűen tükrözi a kormány preferenciáit, hogy a budapesti Liget projektre 10, az Erstében való részesedés-vásárlásra pedig 15 milliárdot szánnak, míg a gyerekétkeztetés támogatása ettől jóval elmarad.

Adótörvények módosítása
    
Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár a munkahelyvédelmi akcióterv bővítésének kiemelt céljának nevezte a foglalkoztatás növelését a mezőgazdasági ágazatban. Az újonnan bevezetendő kedvezmény a 25 és 55 év közötti munkavállalókat esetében is lehetővé teszi az adókedvezmény érvényesítését, hozzátéve, hogy jelenleg csak 120 napig van lehetőség egyszerűsített foglalkoztatásra. Kifejtette, hogy a kedvezmény mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százaléka, vagyis a közteher a felére csökken, időbeli korlát pedig nem vonatkozik rá az igénybe vehetőségére. Azt mondta: amennyiben elfogadják a jogszabályt, a kedvezmények már idén július 1-jétől igénybe vehetők.
    
Witzmann Mihály, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a 2013-as munkahelyvédelmi akcióterv segítette a hátrányos társadalmi csoportokat az elhelyezkedésben és a munkahelyük megtartásában. Hozzátette, hogy a csomag 232 milliárd forintot hagyott a cégeknél, élénkítve ezzel a gazdaságot, növelve a foglalkoztatást. Összevetésként arról is beszélt, hogy 2010-ben 3,6 millióan dolgoztak Magyarországon, míg ma ez már 4,1 millió. A kormánypárti politikus kitért arra is, hogy a mezőgazdaságban eddig a 25 év alattiak és 55 év felettiek esetében volt adókedvezmény, de a pozitív visszajelzések miatt indokolt a kedvezményezettek körének bővítése.

Gúr Nándor, az MSZP vezérszónoka felszólalásában szóvá tette, hogy olybá tűnik, mintha jobb lenne a foglalkoztatási helyzetkép, de valójában nincs így. Az ellenzéki politikus azt mondta: a kormány 500 ezer új munkahellyel tartozik az országnak, s nem a közfoglalkoztatásban, hanem a gazdaságban. Gúr Nándor helyesnek nevezte az élő munkára rakódó terhek csökkentését, de felvetette, hogy miért 100 ezer forint a határ és miért nem a munkavállaló az intézkedés haszonélvezője. Azt hangsúlyozta: a legalsó jövedelemsávban kellene magasabb összeget biztosítani a munkavállalóknak, hogy bérük meghaladhassa a létminimumot.  
    
Földi László, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta: segítséget nyújthat a törvényjavaslat abban, hogy elegendő munkaerő álljon rendelkezésre a mezőgazdaságban. Korábban az adójóváírás eszköze nem volt hatékony, ösztönözte az adóeltitkolást és a legelesettebbek helyzetén nem javított. A mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottaknál érvényesíthető kedvezmény és annak növelése hatékonyan növelik az elhelyezkedés esélyét és nem ösztönzi a béreltitkolást. A kormány által elindított munkahelyvédő program széles kört érint, és hozzájárulhat a családok gyarapodásához - mondta a KDNP-s politikus és a javaslat támogatására biztatott.

Volner János, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: konstruktív magatartást tanúsítanak, és mindig támogatják, ami segít előmozdítani a foglalkoztatást és megőrizni a munkahelyeket. A kormánytól nem nagy távolsággal vádolható Századvég elemzése szerint ugyanakkor a munkavállalók 70 százaléka bércsökkenést szenvedett el az adójóváírás kivezetése miatt.  Kitért arra is: azt ígérték 2010-ben egymillió új munkahelyet teremtenek a magyar vállalkozások. Ehhez képest sehogy sem állnak, a kormány közpénzből 270 milliárdot költ a közfoglalkoztatási rendszerre, s próbálja a foglalkoztatási statisztikákat kozmetikázni. Jelenleg 200 ezer közmunkás van, de értelmes termelő tevékenység, szervezett módon országos szinten nem történik, kiemelve: nincs meg az a gazdasági fedezet, amivel magasabb béreket lehetne elérni a mezőgazdaságon belül. Mi lenne, ha helyi közintézményeknek állítaná elő az élelmiszert? - tette fel a kérdést, és megjegyezte: a mezőgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeripari kereteket is újra kellene teremteni.

Sallai R. Benedek, az LMP vezérszónoka szerint nem annyira egyszerű a kérdés, hogy a munkaadói járulékokat csökkentsék. A céllal egyet lehet érteni, de fenntartásaik vannak a javaslattal összefüggésben. Kifejtette: bár a jogszabály arra koncentrál, hogy a tiszta foglalkoztatást növeljék, de ha a kormány meghatározza, hogy 100 ezer forintig lehet csak igénybe venni a kedvezményt, azzal befolyásolják a munkaadókat, meddig foglalkoztassák az embereket. Ha 100 ezertől 150 ezer forintig terjedő határt határoznának meg, azzal ösztönözni lehetne a korrektebb kereseteket. Hozzátette: ki kellene terjeszteni a kedvezményt az önfoglalkoztatókra.  

Witzmann Mihály (Fidesz) szerint a törvényjavaslat pozitív és előremutató, ezért támogatást kért ahhoz. Szerénységre intette Gúr Nándort (MSZP), különösen a külföldön munkát vállaló magyarokért való aggódásban. Szerinte a szocialistáknak nyolc évük volt, hogy tegyenek az elvándorlás ellen. Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint a romániai üzletek már várják a kelet-magyarországi embereket, hiszen nálunk 9 százalékos lesz az áfa. Szerinte kifogásolható, hogy a sertéshús áfáját csökkentik, miközben az emberek leginkább csirkét fogyasztanak.

Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államháztartásért felelős államtitkára statisztikai adatokkal cáfolta, hogy ne bővült volna a foglalkoztatás, mint mondta, a versenyszféráé az elmúlt öt évben mintegy 250 ezerrel növekedett. Közölte azt is: az adóék jelenleg kisebb, mint 2010 előtt volt. A munkahelyvédelmi akció jelentőségéről is szólt, amely szerinte nemcsak a vállalkozásokat teszi versenyképessé, hanem a foglalkoztatás bővüléséhez is hozzájárul. Lényegesnek ítélte a gazdaságfejlesztési operatív programot és a vidékfejlesztési programot.

Az ülésen elnöklő Sneider Tamás (Jobbik) az általános vitát lezárta.

Czunyiné: közérdek a szakképzés és a nemzetgazdasági igények összehangolása

Közérdeknek nevezte a szakképzés és a nemzetgazdasági érdekek összehangolását Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár a köznevelésről és a szakképzésről szóló törvények általános vitájának expozéjában kedden a parlamentben. Kifejtette, hogy nemcsak az egyes intézménytípusok elnevezései változnak meg, hanem a tartalom is, az új rendszer azonban átjárhatóságot biztosít az intézmények között. Szólt arról, hogy a korábbi szakközépiskolák szakgimnáziumra módosulnak, s érettségi mellett OKJ-t végzettséget is adnak. Ezt 2016. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben vezetik be, azaz az első új típusú érettségit 2020 tavaszán vehetik majd át a diákok. A szakiskolák pedig szakközépiskolává alakulnak, s három helyett öt évfolyamosak lesznek. Az új rendszerben szakvizsga után lesz lehetőség érettségit tenni vagy elhelyezkedni, ugyanakkor a diákok bármikor visszatérhetnek folytatni tanulmányaikat. A felnőttoktatási korhatárt 21-ről 25 évre emelik, a nappali képzésben pedig eltörlik az életkori határt.

Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a munkaerőpiac új kihívásai az azokhoz alkalmazkodni képes munkaerőt igényelnek. Arról számolt be, hogy a 300-400 ezer regisztrált álláskereső mellett 60-80 ezer betöltetlen álláshely van Magyarországon, s egyre nehezebb egy érettségivel elhelyezkedni. Hozzátette, hogy a hiányszakmákban 50 ezren 57 év felettiek, az ő pótlásukat követnie kell a szakképzési rendszernek. Az államtitkár egyik fontos alappillérnek nevezte, hogy az alapfokú oktatásból olyanok lépjenek át a szakképzésbe, akik képesek szakmai és közismereti tárgyakat elsajátítani. Elmondta azt is, hogy 2015. július 1-jétől közel 400 szakképző intézmény kerül át a nemzetgazdasági tárca fenntartásába. A szakgimnáziumok a kötelező érettségi tantárgyakat a főgimnáziumokkal azonos óraszámban tanulják, s arról is beszámolt, hogy a második szakképesítés megszerzése is ingyenes lesz.

Vinnai Győző, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta: a szakképzést úgy kell átalakítani, hogy az a gazdaság igényeit minél inkább szolgálja. A kormánypárti politikus kiemelte: több szakmunkás és technikus képzésére van szükség, különösen a hiányszakmákban és erősíteni kell továbbá a duális képzést. A képviselő összegzése szerint a törvényjavaslatok elfogadása esetén a szakképzés előnyére alakulhat át, gyakorlatorientált, rugalmas képzés jöhet létre.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezérszónoka közölte: egyetértenek a törvényjavaslat filozófiájával, de nem szeretnék, ha a szakiskolás gyermekek végtelenségig ki lennének szolgáltatva a piacgazdaságnak. Hangsúlyozta azt is, hogy megfelelő általános iskolai alap nélkül nem lehet jó szakképzési rendszert sem kialakítani. A duális képzésről szólva Kunhalmi Ágnes arra is kitért, hogy a vállalatoknak nincsenek meg sem a személyi, sem a tárgyi feltételei a gyakorlati képzés megszervezéséhez. A szocialisták másik vezérszónoka, Gúr Nándor arról beszélt a rendelkezésre álló forrásokban visszalépés történt az elmúlt öt évben. Hozzátette: a törvénytervezeteknek vannak jó elgondolásai, bár csak nyomaiban. Példaként említette a szakképzési hozzájárulásnál a lehívhatóságot, hogy nem csak pályázati úton lehet hozzáférni a forrásokhoz. Jónak tartotta, hogy a felnőttképzésnél is legyen létjogosultsága a tanulószerződésnek, és jónak nevezte a korhatár 21-ről 25 évre emelését. Azt kellene elérni továbbá, minél több gyakorlati képzőhely jöjjön létre - jegyezte meg a képviselő, aki a decentralizáció és további források bevonása mellett érvelt.

Hoffmann Rózsa, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka rámutatott: a középiskolák átnevezése rendben lévő, a szakközépiskola látta el korábban azt a feladatot, amit a jövőben a szakgimnáziumok. Felhívta a figyelmet ugyanakkor a tartalmi szempontokra, amelyet az alacsonyabb rendű jogszabályoknak kell rögzíteni. A főgimnázium kifejezéstől ugyanakkor óva intett a korábbi köznevelési államtitkár, aki rámutatott: ez a klebelsbergi időkben minőségi többletet is megjelenített. Nem tudnák helyeselni, ha a mostani gimnáziumok automatikusan főgimnáziummá válnának, ez csak úgy lehetne megvalósítható, ha minőségi plusz is kapcsolódna hozzá. Hoffmann Rózsa szerint tartalmi kérdés az is: a szakközépiskolák - amelyek 3+2 éves struktúrában működnek majd - hogyan lesznek képesek az idegennyelv oktatásra. A Híd program kettéválasztása meghozhatja eredményét, hozzátéve: ilyen kisegítő programokra szükség van. Ha duális képzésbe viszik a szakmát tanuló fiatalok nagy részét, a mindennapos testnevelést nem tudják biztosítani, hiszen a gyakorlati helyeken nem lesz sportolási lehetőség, ezért ennek összeegyeztethetőségét végig kell gondolni. A szakképzési centrumoknál is számos kérdés vetődik fel - közölte, majd utalva az MSZP oktatáspolitikusainak kijelentéseire, azt mondta: a Klik nem működésképtelen, döcögve indult, de működik, ellátja a feladatát, azt mondani, hogy a szakképzési centrummal két működésképtelen központ lesz, politikai fogás. Üdvözölte, hogy 25 éves korig lehet elkezdeni a nappali rendszerű oktatást, két szakmát lehet ingyen szerezni, a támogatott nyelvi képzéseket, a modulzáró vizsgák intézményét, a törvény szándékát, hogy a magyar szakmunkásképzés eljusson oda, hogy a gazdaság motorja legyen. Hiányolják ugyanakkor az iskolarendszeren kívül szerzett tudás szabályozását.
    
Dúró Dóra, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, a szegényebb sorsú gyerekek kerülnek be ebbe a képzési formába, a lemorzsolódás azonban 33 százalékos, a hátrányos helyzetűeknél 50 százalékos. Orvoslására, felzárkóztatásra hozták létre a Híd programokat, ugyanakkor a programban a lemorzsolódás 40 százalékos. Ez önmagában is mutatja, hogy a program nem lesz alkalmas a lemorzsolódás csökkentésére. Kitért arra is: a szakképzésbe bekerülő gyerekek háromnegyede szövegértésből a leggyengébben teljesít, és a legmagasabb az iskolai erőszak aránya a szakképzésben. Sokan elfekvőnek használják a szakképzést, hogy a tankötelezettséget teljesítsék. Azt mondta: a szakképzési centrumok korlátozása, több megyében is központosítást eredményez majd. A döntések távolabb kerülnek a helyi szinttől, az intézményektől és a gyerekektől, ezzel a szakképzés "téeszsítése" folyik. Kitért arra: a javaslatnak vannak elemei, amelyek segítik a visszaélések visszaszorítását a felnőttoktatásban. Szerinte olyan szakképzésre van szükség, amelyben a jó képességű gyerekek is úgy érzik boldogulnak, hozzátéve: a törvényjavaslatot ebben a formában elutasítják.

Schmuck Erzsébet (LMP) úgy értékelt, a kormány tovább kíván menni az eddig zsákutcának bizonyult úton, nem nyúl hozzá a szakképzés alapvető problémáihoz, nem javít a képzés színvonalán, nem emeli a közismereti tárgyak számát. Késik az alapvető oktatás reformja, nem állítják vissza a tankötelezettséget 18 évre – rótta fel. Úgy összegzett: alapvetően elhibázott, kudarcos alapra építenek. Úgy fogalmazott: Parragh László és nagyvállalkozói köre diktálja a szakképzés változtatásait. Schmuck Erzsébet alapvető fontosságúnak nevezte az erős alapképzést és az érettségi megszerzését. Véleménye szerint Magyarországon a duális képzés feltételei még nem állnak rendelkezésre, csupán a nagyvállalatokná.
    
Az elsőként felszólaló független képviselő, Kónya Péter (Szolidaritás) azt kifogásolta, nem látszik annak garanciája, hogy a befizetett szakképzési hozzájárulás maradéktalanul a szakképzés fejlesztésére megy majd. Szerinte a duális képzés akkor jó, ha annak kialakításába bevonják a munka világának résztvevőit, a szakszervezeteket, a munkáltatói szervezeteket, az olyan munkáltatói szervezeteket, amelyeket úgy hívnak, hogy Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége vagy Vállalkozások Országos Szövetsége és nem úgy, hogy Parragh László.
    
Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló azt szorgalmazta, hogy a köznevelési törvényben nevesítsék a nemzetiségi pedagógiai szakmai szolgáltatókat. Elemi érdeknek nevezte, hogy a szakképzés átalakítása ne legyen negatív hatással a nemzetiségi oktatásra.

Kucsák László (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy változnak az osztály- és csoportlétszámokra vonatkozó előírások, valamint egyes pótlékok is. A politikus elegendőnek tartotta az átalakításokra rendelkezésre álló több mint egy évet. Dúró Dórával (Jobbik) ellentétben kedvezőnek ítélte a Híd program eredményeit, amelyben ugyan 40 százalékos a lemorzsolódás aránya, a résztvevők 60 százaléka számára ugyanakkor sikeres a kezdeményezés. Pozitívnak nevezte, hogy egy másik szakma választása céljából ismételhető lesz egy évfolyam. Leszögezte: a javaslat nemcsak átnevez bizonyos intézményeket, hanem azok tartalmát is megújítja.

Frakciótársa, Simon Róbert arra hívta fel a figyelmet, hogy újabb csúcsot döntött a globális szakemberhiány, Magyarországon pedig a megkérdezettek 45 százaléka nehezen talál megfelelő munkaerőt. Szerinte a szakképző intézmények hatékonyabban, összehangoltabban működhetnek majd együtt a szakképzési centrumokban. A gyakorlati oktatásvezetők fontosságáról is szólt, akik szoros kapcsolatot tartanak a képzésbe bekapcsolódó vállalatokkal.

Szabó Szabolcs független képviselő (Együtt) a hazai szakképzés válságának okaként jelölte meg, hogy tönkrementek azok a nagyvállalatok, amelyek gyakorlati képzési helyet biztosítottak, a hazai kisvállalkozások pedig szerinte erre képtelenek. Szerinte a kormányzat tudatosan szűkíti azok számát, akiknek lehetőségük lesz felsőfokú tanulmányokat végezni. Ezért az iparkamarát érezte „ludasnak", és bírálta részvételüket a vizsgáztatásban is.

Gúr Nándor (MSZP) szerint alkalmassá kell tenni a fiatalokat arra, hogy a későbbiekben akár szakmát is válthassanak, így nem szabad pusztán a gazdaság érdekeit figyelembe venni, a fiatalok alkalmazkodóképességét is erősíteni kellene. A duális képzésről szólva azt mondta: a gyakorlati képzőhelyek száma csökkent, így valójában szűkültek a lehetőségek.

A roma fiatalok esélyeiről beszélő Teleki László (MSZP) pozitívnak nevezte, hogy a törvénybe beemelték a 25 éves korhatárt. A tehetséggondozó hálózatokról és a tanodai programok újragondolásának fontosságáról beszélő politikus azt mondta, hogy a közösségi házak rendszere ellehetetlenült. Frakciótársa, Kiss László (MSZP) egyfelől negatív érzésekről beszélt, mert - véleménye szerint - a törvényből visszaköszöntek a közoktatás átalakításának rossz irányai, azt viszont jónak tartotta, hogy vissza akarják hozni a szakképzés korábbi pozitív elemeit.

Zárszó
    
Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár értékelése szerint az alapvető kérdésekben egyetértés volt a vitában. Elengedhetetlennek nevezte az alapképzés fejlesztését és szólt arról is, hogy a szakképzési centrumok létrejötte korábbi gazdálkodási problémákat orvosol. Az államtitkár egyetértett abban, hogy a szülőknek a pedagógusok partnerének kell lenni a gyereknevelésben. Visszautasította, hogy a kkv-k személyi és tárgyi feltételek hiányában nem vesznek részt a szakképzésben, de megjegyezte, hogy ösztönözni kell a szerepvállalásukat. Czomba Sándor a pályaorientáció és a pályakövetés fontosságát is hangsúlyozta.
Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár is arról beszélt, hogy a célokban egyetértés alakult ki, a tartalmi kérdések pedig a bizottsági viták során tovább formálódhatnak. Azt is mondta: nem gondolja, hogy a 2011-es szakképzési törvénynek hátat fordítottak volna, mert az annak birtokában szerzett tapasztalatokat építik be az új jogszabályba. Kitért arra is, hogy egyetért a hosszú távú megoldások igényével, de jelen helyzetben rövid időn belüli beavatkozást tart szükségesnek.

Határozatok

Visszaélések ellen módosították a banki elszámolás szabályait
    
Az Országgyűlés kormánypárti képviselők kezdeményezésére több ponton módosította, illetve új részletszabályokkal egészítette ki a banki elszámolásról szóló törvényt azzal a céllal, hogy a hitelesek hatékonyabban érvényesíthessék jogaikat a pénzintézetekkel szemben. A képviselők 164 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett fogadták el a visszaélések csökkentését célzó változtatásokat, amelyet Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke és három frakciótársa jegyzett. A kormánypárti képviselők a módosítás céljának nevezték, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján megjelöljék a pénzintézetek azon tevékenységeit, amelyek nem felelnek meg az elszámolási törvénynek és a fogyasztókat nagy számban sértik.

Kiterjesztették a boltok vasárnapi zárva tartását
    
A világörökségi területeken is elrendelik a boltok kötelező vasárnapi zárva tartását; erről 133 igen, 37 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett döntött az Országgyűlés. A kormány a módosítást azzal indokolta, hogy a hatályos törvény szövege elvi alapon nem indokolható különbséget tesz a vasárnapi munkavégzés tilalma szempontjából a világörökségi és a nem világörökségi területen található üzletek között. Módosult a nyitva tartásra vonatkozó szabályozás is, így azok az üzletek pedig, amelyek eddig reggel hattól tarthattak nyitva - akár hétköznap, akár vasárnap vagy ünnepnapon - már fél ötkor kinyithatnak. Beemelték a törvénybe azt is, hogy a jövőben az elárusító automaták is üzemelhetnek a hét utolsó napján.

Elfogadták az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítást

Elfogadta a parlament az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítást, amelyhez két héttel ezelőtt a kormánypártoknak nem sikerült biztosítaniuk a szükséges kétharmados többséget, így a képviselők most egy átdolgozott - minősített többséget igénylő rendelkezéseket már nem tartalmazó - előterjesztést szavaztak meg. Az indítványt az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) hatáskörébe utal. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter átdolgozott törvényjavaslatára 110 képviselő szavazott igennel, 57-en pedig nemmel. Az ellenzék mellett a fideszes Bencsik János nyomott nemet.
    
A magyar védőnők napjává nyilvánították június 13-át
    
Döntött az Országgyűlés arról, hogy a magyar védőnők napjává nyilvánítják 2015. június 13-át. A kormánypárti képviselők által benyújtott javaslatot - amely a Magyar Örökség díjjal kitüntetett Magyar Védőnői Szolgálat megalapításának 100. évfordulójáról emlékezik meg - 167 igen szavazattal, egyhangúlag fogadták el. A határozat felhívja az érintett egészségügyi szolgáltatókat, intézményeket, társadalmi szervezeteket, és egyúttal felkéri a lakosságot, hogy a védőnői szolgálat megbecsülésének kinyilvánításaként idén június 13-át közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg. Az előterjesztők a magyar védőnői hivatás és szolgálat közmegbecsülésének megerősítésével indokolták a kezdeményezést.
    
A szakszövetségek feladatai közé emelik a közreműködést a fontos sportesemények rendezésében
    
Az országos sportági szakszövetségek alapvető feladatai közé emelték a kiemelt hazai rendezésű sport-világesemények rendezésével összefüggő feladatokban való közreműködést. A parlament erről 134 igen, 7 nem szavazattal, 29 tartózkodás mellett döntött. Simicskó István sportért felelős államtitkár korábban a sporttörvény módosításával összefüggésben azt mondta, hogy ez hiánypótló rendelkezés a 2017-es budapesti vizes világbajnokság miatt is. Emellett a fővárosi sportélet fejlesztése és a sport közösségformáló funkciójának megerősítése érdekében kiegészítették a kiemelt budapesti sportegyesületek vagyonkezelésébe rendelt ingatlanok körét. Az ingatlanok tulajdonosa továbbra is az állam marad, de a létesítmények fenntartását, fejlesztését az azokat használó sportegyesület végzi. Ez érinti az FTC-t, az UTE-t, az MTK-t, a Vasast és a Budapesti Honvéd Sportegyesületet.
    
Határozatot hoztak a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról
    
Magyarország kiégett üzemanyag és radioaktív hulladékkezelésére vonatkozó politikájáról alkotott a Ház alapdokumentumot, amelyet 115 igen, 36 nem szavazattal, 21 tartózkodás mellett hagytak jóvá a képviselők. A radioaktív hulladék kezeléséről szóló Euroatom tanácsi irányelv előírja a tagállamok számára a vonatkozó nemzeti politika, program és rendszer létrehozásának, továbbá az ezekkel összefüggő követelményrendszer megalkotását. A határozat ismerteti a radioaktív anyagok felhasználását és az atomenergia jelenlegi alkalmazását Magyarországon, megfogalmazza a követendő alapelveket, az irányelvből adódó kötelezettségeket. A hatályos nemzeti politikát 5 évente felülvizsgálják.
    
Változások az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményével összefüggésben
    
A hatósági bevételek rendezésével összefüggésben módosította a parlament az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényt. A 115 ige, 52 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadott határozat a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság és az általa fenntartott klímagáz-adatbázis működéséhez szükséges díjbevételeket biztosítja. A vállalkozások terhei átlagosan 25-40 százalékban csökkennek, mégis teljes egészében fedezik a hatóság kiadásait, így az nem igényel költségvetési támogatást. A forrás fedezni fogja a hatósági feladatok ellátása mellett a többi közt megfelelő képzések és vizsgák lebonyolítását is.
        
Energetikai törvényeket módosított az Országgyűlés
    
A nem hagyományos és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogének után fizetendő bányajáradék 12 százalékról 2 százalékra csökken, a nagyfogyasztók az áram-, illetve a gázellátásból való kikapcsolásukkal keletkezett kárukat maguk viselik - egyebek mellett ezeket tartalmazza az a több energetikai jogszabályt módosító törvény, amelyet kedden 114 igen, 42 nem szavazattal, 15 tartózkodás mellett fogadott el a parlament. A törvény leírja azt az eljárást, amit akkor kell követni, ha a földgázkereskedő ellehetetlenül vagy beszerzési forrásai "bedugulnak".

Napirend előtt
    
LMP: átláthatóvá kell tenni a felsőoktatás átalakítását

Ikotity István (LMP) szóvá tette a Neptun utcai általános iskola és a Raoul Wallenberg Szakközépiskola helyzetét. A többi között azt javasolta, hogy teljes átláthatóságra törekedjenek a felsőoktatás átalakításával kapcsolatban, szüntessék meg a tandíjat, bővítsék a felsőoktatás forrásait, át kell gondolni a nyelvi követelményeket, nem szabad nyelvvizsgához kötni a felsőoktatásba való bekerülést. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára válaszában a Neptun iskola kapacitásának kihasználatlanságára hívta fel a figyelmet. A Wallenberg iskoláról elmondta, Balog Zoltán miniszter ígérete szerint az iskola egyben maradhat, megtarthatja nevét. A felsőoktatás átalakításának átláthatóságáról elmondta, az erről szóló stratégia már régóta ismert, az az interneten is megtalálható, és arról több egyeztetés is folytattak. Mint mondta, a céljuk az, hogy azok száz százaléka diplomát szerezzen, akik főiskolára, egyetemre beiratkoznak.
    
MSZP: mi lesz a Városligettel?
    
Tóth Csaba (MSZP) azt firtatta, mi a kormány valódi szándéka a Városligettel. Rétvári Bence válaszában azon véleményének adott hangot, hogy mindenki örülhet, ha egy fejlesztés megvalósul, főleg ha attól "emblematikusabb" lesz a városrész. Hangsúlyozta, a projekt keretében a zöldfelületek aránya 60-ról 65 százalékra fog nőni. Lesz új játszótér, kivilágított futókör, sportpálya, pihenőkert. Kitért arra is, hogy a KPMG-vel készíttettek hatástanulmányt, amely szerint 10 éven belül megtérül a beruházás.
    
A Fidesz Eger fejlesztéséről
    
Nyitrai Zsolt (Fidesz) a Modern városok program keretében a kormány és Eger között kötött megállapodásról beszélt. Mint mondta, kiemelt cél, hogy Egert kössék össze az M3-as autópályával, és a tervezett kétszer kétsávos úton gyorsabb és biztonságosabb lesz a közlekedés. Hozzátette: a megállapodás másik fontos pontja az egri vár, amelynek fejlesztésével újra állhat majd Dobó István palotája, illetve újjáépítik Magyarország legnagyobb középkori katedrálisának főhomlokzatát. Emlékeztetett arra, a megállapodás szerint a többi között uszodafejlesztés is lesz, kialakítanak egy ipari parkot is. Jelezte, a beruházások összértéke 50 milliárd forint. Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Miniszter infrastruktúráért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztések nem csak Egert hozzák helyzetbe, hanem az egész térséget. Elmondta, hogy az útépítés felgyorsítása érdekében törvényt módosítanak. 2018 márciusára elkészül az gyorsforgalmi út.
    
Jobbik: példátlan fenyegetést érte a kárpátaljai magyarokat
    
Mirkóczki Ádám (Jobbik) véleménye szerint példátlan súlyú és példátlanul durva esemény történt Ukrajnában, amikor egy fegyveres alakulat nyíltan fizikai megsemmisítéssel fenyegette meg a kárpátaljai magyarokat. Szerinte a soviniszta, irreguláris szervezetekkel kapcsolatban ellentmondásos a kijevi kormány álláspontja. Közölte, bízik abban, hogy a magyar kormány kellő bölcsességgel, óvatossággal fellép minden ilyen, a magyarokat érő jelenségek ellen. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában kijelentette, rendkívül súlyos kérdésről van szó, és a kárpátaljai magyarok nehéz helyzetben vannak. Közölte, a kormány számára csak a békés megoldás elfogadható Ukrajnában. Megjegyezte ugyanakkor, a magyar nemzeti közösséget Kárpátalján fizikai inzultus nem érte, és az Magyarország érdeke, hogy jövőben is így maradjon. Elmondta, hogy amikor Orbán Viktor miniszterelnök Petro Porosenko ukrán elnökkel, ő maga pedig az ukrán külügyminiszterrel találkozott, felhívták a figyelmet arra, hogy a magyar nemzeti közösség a legfontosabb kapocs a két ország kormánya között. A magyar kormány és az Országgyűlés rendkívüli figyelmet fordít a Kárpátaljai magyar közösségre - idézte fel az ukrán politikusokkal való tárgyalásokat. Hozzátette: az ukrán elnök és a külügyminiszter is úgy nyilatkozott, hogy a magyar közösség jogainak tiszteletben tartása fontos szempont Ukrajna kormányzása során.
        
KDNP: elismerés a jégkorong-válogatottnak
    
Soltész Miklós (KDNP) elismerését fejezte ki amiatt, hogy a hétvégén Krakkóban feljutott a világ 16 legjobbja közé a magyar jégkorong-válogatott. Simicskó István, az Emmi sportért felelős államtitkára úgy értékelte, a válogatott sikere minden magyar sikere, és megmutatja, hogy a sport milyen értéket képvisel. A sport a nemzeti közös nyelvünk.