Legutóbbi sorozatrészünkben jeleztem Kálvin gondolatainak Nagy Falon belüli elfogadottságának és növekvő népszerűségének három összefüggését. Ezek: 1) a kínai valóság értelmezése Kálvin kínai befogadásának a hátteréből; 2) a kínai értelmiségiek munkái Kálvin gondolatainak értékelése szempontjából; 3) teológiai ébredés a kínai protestantizmusban Kálvin ekkléziológiai, egyháztani elvei nyomán. Most e három összefüggés áttekintését kezdjük el. (Forrás: globethics.net)
Írja: Dr. Békefy Lajos, a KDNP PM külügyi titkára
(Budapest, 2017.07.26. – gratisnews.hu)
Beható hatáselemzés a nanjingi protestáns egyetemről
A korábbi részekben már idézett Dr. Aiming Wang rendszeres teológiai professzor, a gazdaságteológia művelője, a nanjingi Protestáns Teológiai Szeminárium dékánja ezt a három összefüggést remekül bemutatta abban a tanulmányban, ami a Calvin Global kötetben jelent meg „Kálvin János jelentősége a Kínai Protestáns Egyház életében” címmel (szerk.: Chr. Stückelberger/R. Bernhardt). A professzor Kálvin befolyásának a vizsgálatánál elemzi a genfi reformátor befolyását a politikai, a gazdasági, a kulturális, és az erkölcsi Kínára.
Kálvin és a politikai modernizáció
A mai Kína még mindig a partikuláris ország benyomását kelti. A kínai politikai gondolkodást átjárja az a gondolatkör, ami egyébként a 19. századi Európából származik, nevezetesen, hogy a politika szempontjából alapvető jelentősége van az állami ideológiának, ami az Alkotmányban és a hadseregben ölt testet. A kínai elitből még most is sokan így gondolkodnak, mondván: az igazsághoz és a „földi paradicsomba” csak e két eszköz vezethet. Történik ez abban az országban, hatalmas birodalomban, ahol csaknem 2000 éven át császári „imperialista” történelem formálódott, s amelyben nem kis szerepe volt az igazságosságnak és a kínai emberek törvény előtti egyenlőségének. Aztán az 1980-as években egye inkább, s minden eszközzel elterjesztett eszmerendszer a marxi doktrína lett. Jóllehet ennek a befolyása mára módosult és a hangsúlyok is egye inkább eltolódnak, mégis a kínai egyházaknak – véli Wang professzor – szinte missziói feladata és felelőssége bevezetni és megismertetni Kínával Kálvin társadalmi reformgondolatait, történelmi, Genfben már kipróbált iniciatíváit. Főként az igazságosság elve jelent nagy kihívást, hiszen a korrupció, a bírói hatalommal történő visszaélések, a sajtócenzúra még mindig nem engedik teljes lendülettel a hatalmas országot a modernizáció útján felgyorsulni.
Kálvin és Kína külföld előtti hitelessége
A kínai gazdaság megreformálása is mindennapi jelenség és követelmény. Érdekes módon ebben a tekintetben Kálvin mellett főként D. Bonhoeffer gondolatai, illetve világos érvelése keltett visszhangot kínai akadémiai körökben. A mártírteológusnak Genfben kiadott (1955) angol nyelvű Etikáját idézi a kínai professzor. Ebben a világi rendek (oeconomicus, politicus, ecclesiasticus/hierarchicus) hagyományos egymáshoz és az egyházhoz kapcsolódó viszonyáról is értekezett a mártírteológus. Ezek egymáshoz fűződő viszonya nagyobb befolyással van a közéletre, mint valamiféle rendek fölötti erőnek, hatalomnak. Mégis Bonhoeffer úgy látta, a Bibliát véve alapul, hogy az előbbieket koordinálni kell a négy isteni mandátummal: a házassággal és családdal, a munkával, hivatással, a kormányzással és az egyházzal. Ez a négy mandátum Istentől jön, a Kijelentésben szó van ezekről és ígéretek is fűződnek ezekhez. Kína számára a gazdasági ügyek felelős gyakorlása szigorú erkölcsi pozíciót követel meg, a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban éppen úgy, mint a tőketranszfereknél. Kálvin a bibliai parancsolatoknak nem minden részét tekintette egyetemes érvényűnek. Például a mózesi törvényeket inkább Izrael mint állam politikai konstitúciójának, alkotmányának tekintette mintsem univerzális modellnek. A felebaráti szeretetet és az egyenlőség elvét viszont ennél fontosabbnak tekintette.
A környezetszennyezés a mai Kínában, a munkaerő kihasználása, a szerzői jogok folyamatos megsértése olyan kihívás, amely az ország hitelességét teheti kérdésessé külföld előtt, ezért nagyon kell ügyelni. A kálvini gondolatok applikálása, alkalmazott továbbgondolása égető napirendi pont lett a 21. századi hatalmas országban. Épül a Genf-Zürich-Peking láthatatlan szellemi híd!
Kálvin kulturális jelentősége az emberiség és Kína szempontjából
A kulturális Kína összefüggéseiben – vélekedik WANG nanjingi protestáns gazdaságteológus – igen sürgősen és alaposan át kell gondolni a globalizálódó világ kontextusában a kínai kormányzat feladatait. Hiszen nagyon fontos a hagyományos értékek és a kulturális örökség védelme. Az ismételt és sok helyről hangzó felhívás Kálvin gondolatainak az újraértékelésére a kínai társadalom számára is nyújthat segítséget. Talán a mi európai gazdag örökségünket mára alig reflektáló tudatunk kritikájaként is felfoghatjuk ezt a megállapítást: a kínai protestáns professzor és sok százezer értelmiségi kortársa szerint Kálvin épp annyira meghatározó az emberiség szellemi fejlődése szempontjából, mint Kant, Voltaire, Bacon. Bár Kína kulturális alapjainak a létrehozásában az ókori konfucianizmusnak és a taoizmusnak elsőrendű a jelentősége, de mára ezek elveszítették korábbi hatásukat, befolyásukat. Ám mint egy hatalmas nép és birodalom hagyományos, ezredéveken át megtartó szellemi forrásai még sem kerülhetők meg a széleskörű, napjainkban zajló értékvitákban. Hiszen a kontinensnyi országnak összetartó értékekre, vezérlő szellemi iránymutatásra szüksége van. Hogy elkerülje az anarchiát, a felbomlást vagy a lehengerlő, világuralmi felsőbbségtudatot, leginkább a véreskezű diktatúrát.
Kálvin genfi etikai modellje, realizálhatósága és kompatibilitása Kínában
Az etikus Kína szellemi értelemben különleges terület és talaj a kálvini értékek átvétele, befogadása és elterjesztése tekintetében, kiváltképpen, ami Kálvin morális elveit illeti a mai szekularizálódott társadalom keretei között. Az említett két ősi kínai, akár azt is mondhatnánk egykori történelmi befolyását tekintve közszellemi, népi filozófiai irányzat, a konfucianizmus és a taoizmus befutotta pályáját, és a zenitjén már jócskán túl van. Roppant érdekes, hogy mégis ez a két irányzat teszi lehetővé, hogy morális és értéktartalma révén mintegy melegágya legyen a kálvini morális elvek és a milliárdnyi lelket számláló, őket működőképes állapotban tartó, társadalmat befolyásoló gondolatok (a kálvini bankreform, antikorrupciós tételek, szegénységfelszámoló intézkedések, luxusfékező puritanizmus, fogyasztói önmérséklet, életkezdési támogatás, határozott kamatszabályozás, a gazdasági elit szociális kötelezettségei...) bibliai összefüggések modern átültetéséhez.
*
A következő részben megvizsgáljuk a kínai értelmiségiek munkáit Kálvin gondolatainak értékelése szempontjából és a teológiai ébredést a kínai protestantizmusban Kálvin ekkléziológiai, egyháztani elvei nyomán. Fantasztikus és hálára indító látni, hogy miközben Európa egyre inkább elveszíti éltető gyökereihez a megelevenítő kapcsolatot, egy Európánál minden tekintetben többszörösen erőteljes nagy birodalom képes a gyökérátültetésre, az európai megújulást jelentő rádiuszok „shínaizálására”, kínaizálására, adaptációjára. Úgy tűnik, a holnapot építő Kína meglelte a kálvini teológiai eszmerendszerben saját jövője egyik kulcsát. Ez több mint meghökkentő mese! Ez óriási meglepetés, éppen a reformáció 500-ban. Méltó továbbvitele ez a reformáció örökségének, világméretű transzformáció ez. Isten cselekvése. A Nála és az Őreá figyelők megszerkesztett, megelőlegezett jövője. Ez talán a Calvinus Catholicus, az egyetemes Kálvin, ahogyan az egyik római katolikus kiváló Kálvin-kutató, Gánóczy Sándor már klasszikus könyvének címe és tartalma jelezte. Milyen jól rímel a Calvinus Catholicusra a Calvin Global, ami nem a globalizáció, hanem az egyetemes, a globálisan pozitív hatások miatt és márkájaként titulálja meg így a genfi reformátort. (Folytatjuk)
