A Boko Haram félkatonai szervezet a mintegy 170 millió lakosú Nigéria életét félelemben tartja. Az ország északi részéből már szinte kiűzte a keresztyéneket. A drámai helyzetben hiába a hazai kormány felhívása, diplomáciai kísérlete a megbékéltetésre, hiába a nyugati tiltakozás, fenyegetés, a félkatonai muzulmán szervezet kegyetlenül hajthatatlan. Az ország anglikán egyházi feje, Nicholas Okoh érsek a londoni Lordok Házában megrendítő beszámolót tartott a hazájában kialakult véres, keresztyénellenes civil háborúról. A Vatikán egyik lapja pedig interjút készített Khaled Fouad Allam-mal, a keresztyén-muszlim kapcsolatok szakértőjével, aki új hidegháború megindulásáról beszél. Legfrissebb jelentések szerint a Boko Haram “haramiák” már több sajtóhírügynökséget is megtámadtak az elmúlt héten. Forrás: christiantoday.com, Vatican.insider LaStampa.it; nigeriannews.com.
A LORDOK HÁZA MEGDÖBBEN
Pár nappal ezelőtt Nicholas Okoh nigériai anglikán érsek a londoni Lordok Házában beszédet tartott, és beszámolt hazája borzalmas belpolitikai és lelki állapotáról, a keresztyének, templomok, s újabban már a nigériai nemzeti sajtó épületei, szerkesztőségei elleni brutális támadásokról. Az utóbbi hónapokban több száz keresztyén és nem keresztyén áldozata van a félkatonai Boko Haram “haramia” csapatok kegyetlen támadásainak, melyek főként a muszlim többségű északi országrészre koncentrálódtak eddig. Kadunában és környékén harmincnyolcan haltak meg egy templom előtt felrobbantott, autóba ejtett bomba miatt. Sokakat tart vissza a templomlátogatástól a bombatámadás esetleges veszélye. Az egyházi vezetők már többször találkoztak a kormánytagokkal, s kérték, hogy fokozottabb védelemben részesüljenek a keresztyén templomok, intézmények. Az ország vezetői, élükön a keresztyén miniszterelnökkel, Goodluck Jonathannal, meg is ígérik a védelmet, próbálnak is tenni valamit, de ez nem eléggé hatékonyan működik.
Ennek egyik vélhető oka az, amiről a fiatal anglikán érsek szólt Londonban, nevezetesen: a rendőrség vezetésébe és a kormányzatba is beszűrődött emberein keresztül a Boko Haram. Sokszor a muszlimok is szimpatizálnak a szervezettel, de nem lehet minden vezetőjükről és minden muszlimról ezt állítani. Háromhavonta találkoznak az anglikán és más egyházak vezetői muszlim vallási vezetőkkel, de ezek a találkozók inkább formálisak, mert nincs igazi hatásuk az eseményekre. Az érsek a polgárháború befejezése érdekében emelte fel szavát a legmagasabb brit fórumon. Politikai megfigyelők véleménye szerint Jonathan miniszterelnök ellenzéke felhasználja a Boko Haramot arra, hogy őt eltávolítsák a hatalomból. Az érsek szerint Nigéria tanulhatna Angliától abban, miként lehet a terrorizmust hatástalanítani, mint ahogyan az Észak-Írországban történt. De figyelmeztetett arra is, hogy a keresztyénségnek Britanniában vissza kell kerülnie vezető pozíciójába, ha ez megtörténik, akkor hatékonyabb lesz szavuk és súlyuk, tekintélyük a nagyvilágban, így Nigériában is.
A NAGY LAPOK IS CÉLPONTJAI A TÁMADÁSOKNAK
Az elmúlt pár hétben a ThisDay, a The Sun és a The Moment nevű nagy lapok szerkesztőségei is a Boko Haram támadásainak célpontjává váltak. Az öngyilkos bombamerénylők Abuja-ban és Kadunában robbantottak a médiaházak előtt, akciójuk nyomán hatan meghaltak, tizenkilencen súlyosan megsérültek. Ilyen támadás eddig még nem volt. Az ország vezetői, politikai pártok, bankok képviselői, és maga a miniszterelnök is élesen elítélte a támadásokat. Jonathan, aki éppen nemzetközi konferencián tartózkodott Elefántcsont-parton, táviratában “nemtelen, céltalan, iszonyatos, gonosz” akciónak nevezte a történeket. A The Guardian jabii szerkesztősége előtti robbantás törmelékei és következményes kárai az épületekben még egy kilométeres körzetben is tapasztalhatóak voltak. Az Állambiztonsági Szolgálat (SSS) szóvivője, Marilyn Ogar cask arról tudott beszámolni a sajtónak, hogyan és milyen módon történtek a három városban, Jabiban, Abujaban és Kadunában a robbantások. Persze, ez csak utólagos és elméleti rekonstrukció, igazi magyarázat nélkül.
AZ IGAZI KÉRDÉS: VALÓBAN ÚJ ARAB HIDEGHÁBORÚ KÉSZÜL?
Aki kicsit is odafigyelt az elmúlt másfél év arab világbeli eseményeire, az észreveszi, hogy valami beindult a muszlim világban. Korábban még sokan reménykeltően fogalmaztak: arab tavaszról beszéltek. De aztán a véres egyiptomi, líbiai, nigériai, szíriai, iraki események láttán már így tették fel a kérdést: arab tavaszra arab tél?
Khaled Fouad Allam iszlámszakértő, a keresztyén-iszlám vallási párbeszéd és helyi konfliktusok szakértője a Vatican.insider LaStampa-ban vele készített interjúban kemény és félelmes mondatokat fogalmazott meg. Szerinte abban az új hidegháborúban, ami egyrészt az idegekkel játszó idegháború formájában jelenik meg, másrészt nagyon is brutális akciókban, szemünk előtt emelkedik az új válaszfal a muszlimok és a keresztyének között. Kissé hasonlóan ahhoz, amint a hidegháború éveiben a kapitalista Nyugat és a kommunista Kelet között volt érzékelhető ez a vasfüggöny formájában. A professzor beszámolt arról, hogy az USA Notre Dame Egyetemén létrehoztak egy intézetet, ami a katolikus egyház és az iszlám kapcsolatát kutatja, ennek Allam az egyik vezetője. Hat témával foglalkoznak az intézetben: konfliktusok és megbékélési esélyek a katolikus-iszlám viszonyban; a katolikusok és más keresztyének életesélyei a muszlim világban; a muszlimok és mecsetjeik fennmaradása a “keresztyén világban”; a muszlimok gondolkodása a Bibliáról és a keresztyén bizonyságtétel Jézusról; az egyház és szentjeinek kérdése; mit kell tudniuk a keresztyéneknek a Koránról, Mohamed próféta tanításairól, hogyan védelmezik a muszlimok és a keresztyének hitüket.
A FUNDAMENTALIZMUS, ÉS A VALLÁSI, KULTURÁLIS FÖLÉNY KÉPZETÉNEK VESZÉLYEI
A professzor felhívta a figyelmet arra, hogy az igazi veszély abban van, hogy az iszlám politikai ideológiává válhat, s az iszlámizmus már komoly veszélyt jelent, s a civilizációk háborújához vezethet, amint arról már a 90-es években megjelent könyvében, A civilizációk összecsapása címen Samuel P. Huntington írt. Az amerikai politikatudományi szakértő úgy fogalmazott, hogy a poszt-hidegháborús világban a fegyveres konfliktusoknak egyre inkább a kulturális és a vallási nézetek, identitások ütközése lesz a kiváltó oka. Az ideológiák kora lejárt, de a vallási meggyőződés sok helyen megerősödött. Már-már ideológiai fegyverré lett. S ez legalább annyira veszélyes robbanótöltet, mint az előbbi.
Huntington a többoldalú konfliktuslehetőség törésvonalait például az esetleges muszlim-ortodox konfliktusban látta, ami Oroszország, illetve Irán, Pakisztán feszültségéhez vezethet. A konfliktus belső gyökereit abban fedezte fel, hogy mind a keresztyénség, mind az iszlám misszionáló vallások, térítésre törekszenek, “minden vagy semmi” alapon hajlamosak gondolkodni, teleológikus vallások, azaz meghatározzák azokat az értékeket, amelyek az emberi lét végső értelmét adják. Akik pedig nem osztják nézeteiket, azokkal szemben nem ritkán türelmetlenül lépnek fel. Nem dolgunk most Huntington elméletének a vizsgálata, ami viszont fontos az elméletéből, az a megállapítása, hogy az új hidegháborús konfliktusok gyökerét a vallási és kulturális identitások, fölény, önigazultság, “az enyém különb, mint a tied” vakhitében és a fundamentalista csőlátásban lehet és kell keresni.
Ami az egyházzal szemben az iszlám hátránya, hogy még nagyon fragmentális, a különböző érdekek mentén megosztott, de ki tudja, ez meddig áll fenn? Az Iszlám Konferencia Szervezete (OCI) megpróbálja a egyesülést gyorsítani, a széttöredezettséget felszámolni. Hiszen van mit, mert más érdekek mentén működik a berberek, az afrikaiak és az ázsiaiak iszlámja.
A múlt napok történései, a politológiai prognózisok mind arra intenek: nagyon oda kell figyelni minden jelenségre, ami az iszlám-arab világban történik. Hiszen látható, hogy a helyi konfliktusok, mint például Nigériában ugyanúgy súlyos áldozatokat követelnek, mint ahogyan komoly idegháborút okoz az iráni vezetés állandó fenyegetése a keresztyén Nyugattal és Izraellel szemben. Ez még nem a civilizációk nyílt háborúja, de már idegháború a javából, s nincs messze a hidegháborútól. Lépjen bár fel kulturális/vallási, vagy “csak” Boko Haram katonai köntösben…
Írta: Dr. Békefy Lajos
