Szigorúbban ítélkező alkotmánybíróságot szorgalmazott beszédében Sólyom László köztársasági elnök a testület 20. születésnapját ünneplő nemzetközi konferencián, a Magyar Tudományos Akadémián.

Az államfő, úgyis, mint az Alkotmánybíróság alapító elnöke kijelentette, hogy az AB egy alapjog ellenes törvény megsemmisítése helyett általában az együttműködést választja, tehát mulasztásos törvénysértést állapít meg. Az államfő aggasztónak nevezte, hogy a parlament mégsem partner ebben a kooperációban, nem siet pótolni a mulasztást.

Nem helyes tehát, ha az Alkotmánybíróság könnyen lemond legerősebb, lényegét adó szankciójáról, a törvény megsemmisítéséről – jelentette ki Sólyom László, aki szerint az alkotmánybíráknak többször figyelembe kellene venniük az ombudsmanok állásfoglalásait, és örömmel látná azt is, ha a rendes bíróságok gyakrabban hivatkoznának az alkotmányra.

Az államfő a rendszerváltás főszereplőjének nevezte az Alkotmánybíróságot, amely betöltötte és betölti a hivatását. Az alaptörvényről pedig azt mondta: az a végső menedék és biztosíték, amire köztársasági elnökként ő is támaszkodik a krízishelyzetekben.

Sólyom László úgy fogalmazott: az alkotmány szilárd, fenntartása óriási felelősség, amelynek viseléséhez jogi és érzelmi műveltség kell.

A köztársasági elnök ezt az alkalmat is felhasználta arra, hogy kijelentse: az 1989 előtti és utáni rendszer között nincs kontinuitás, tehát a jogállam és például az erős Alkotmánybíróság nem a reformkommunisták és a szocialisták érdeme.