Nem az eredményességet tekinti a kvótareferendum legfőbb céljának, hanem azt az elnyerhető politikai felhatalmazást, amely demokratikus megoldást kínál az antidemokratikus brüsszeli állásponttal szemben – nyilatkozta a Magyar Időknek az október 2-i népszavazással kapcsolatban Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke.

Az Ország­gyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke szerint eredményes népszavazásból jogalkotási kötelezettség és kötöttség következik, amit a referendum után teljesítenie kell majd a parlamentnek. A nemre leadott szavazattal való részvétel mellett érvelő politikus azt hangsúlyozta, hogy a kényszer-betelepítés elleni szavazatok az utánunk jövő generációk magyarként és európaiként való megmaradását segítik elő.

Arra a kérdésre, hogy az október 2-i kényszer-betelepítés elleni népszavazáson az eredményességhez szükséges legalább 4,1 millió szavazó részt vesz-e, a politikus úgy válaszolt, hogy mindkét olyan népszavazásnak aktív támogatója, illetve kezdeményezője volt a Fidesz a rendszerváltozás óta, amelyek esetében a választópolgárok több mint fele a részvétel mellett döntött. Ez egyszerre mutatja a feladat nagyságát és a siker lehetőséget - mondta.

Kifejtette, a közvélemény-kutatók a részvételi hajlandóságot tudják a legkevésbé mérni, ezért szerinte nem érdemes nagy jelentőséget tulajdonítani az amúgy kedvező felméréseknek. Természetesen a Fidesznek is fontos a népszavazás eredménye, ez azonban most – hasonlóan a kettős állampolgárságról tartott népszavazáshoz – másodlagos - jegyezte meg, úgy folytatva, hogy a további sok milliónyi bevándorló számára meghívólevelet jelentő elosztási kvóta Brüsszel által ránk erőszakolni kívánt tervének elutasítása pártok felett álló nemzeti érdek. A kényszer-betelepítés elleni „nem” szavazatok az utánunk jövő generációk magyarként és európaiként való megmaradását segítik elő, míg a távolmaradás és az „igen” szavazat ezt veszélyezteti - húzta alá. Aki ma valóban Európa és benne Magyarország pártján áll, az csak a bevándorlóknak meghívólevelet jelentő kvóta ellen lehet.

Gulyás Gergely szerint jogi, a népszavazáson elnyerhető politikai felhatalmazás a jogi legitimációnál is fontosabb. Bár az unió sok szempontból nemcsak bürokratikusan, hanem antidemokratikusan is működik, a tagállamok viszont demokráciák. Ezeknek a demokráciáknak a nagy többségében – az EU nyugati felében – a kormányok bevándorlásbarát álláspontja szemben áll a választópolgárok többségi akaratával, noha ez a kérdés több mint egy éve mindenütt uralja a politikai napirendet, és a legfontosabb a választópolgárok számára. A magyar népszavazás azért lehet határainkon túl is hatásos, mert az európai hagyományok szellemében demokratikus megoldást kínál az antidemokratikus brüsszeli állásponttal szemben - hangsúlyozta.

A kormány politikája az illegális bevándorlás ügyében semmilyen változtatásra nem szorul, de hogy Magyarország ebben a vitában mit tud elérni, meg tudja-e akadályozni a tömeges kényszerbetelepítés brüsszeli tervét, az döntő mértékben függ a népszavazás eredményétől, attól, hogy a kormány milyen felhatalmazást kap október 2-án a választópolgároktól – fejtette ki arra a kérdésre, milyen politikai lépések várhatók majd a népszavazást követően a kormány bel- és külpolitikájában, a törvényhozásban az illegális migrációval kapcsolatban.

Végül elmondta, az eredményes népszavazásból jogalkotási kötelezettség és kötöttség következik. Ez azt jelenti, hogy a parlamentnek rögzítenie kell: a bevándorlók kényszer-betelepítése Magyarországon az Országgyűlés hozzájárulása nélkül nem lehetséges. A parlament szabadon dönt arról, hogy saját hatáskörében a jogszabályi hierarchia mely szintjén tesz eleget a népszavazásból eredő jogalkotási kötelezettségének.