Visszautasította a német kancellár Gyurcsány Ferenc uniós segélykérését. Angela Merkel szerint minden ország esetében más jelent megoldást a gazdasági problémára, ezért nincs szükség arra a 180 milliárd eurós integrációs alapra, amely létrehozását a magyar miniszterelnök kezdeményezte. Korábban az eurózóna elnöke is visszautasította Gyurcsány Ferenc kérését, hogy gyorsítsanak az euró bevezetésén.

Először az eurózóna elnöke, aztán a német kancellár mondott nemet Gyurcsány Ferencnek. A magyar miniszterelnök azt próbálta elérni, hogy az unió 180 milliárd eurós stabilizációs és integrációs csomagot hozzon létre, az uniós vezetők azonban ezt nem támogatták. A közös valuta bevezetésének meggyorsítását pedig az eurózóna elnöke utasította el.

„Nem hinném, hogy a csatlakozási feltételeket egy nap alatt meg lehet változtatni. Ez nem lehetséges” – reagált Jean Claude Juncker, a magyar kormányfő eurócsatlakozási felvetésére.

A négy visegrádi és három balti ország, illetve Románia és Bulgária közösen azt akarta elérni, hogy a nyugati banksegélyek terjedjenek ki a keleti leánybankokra és hogy a gazdagabb országok ne hozzanak protekcionista gazdaságvédő intézkedéseket. Ez a törekvés részben sikerrel járt.

„A bankszektorral kapcsolatban megállapodtunk arról, hogy az anyabankoknak adott pénzügyi segítségből nem lehet visszatartani a Kelet-Európában működő fiókvállalatoknak szánt összeget. Az átmeneti segítségre szoruló bankok így hozzájáruláshoz juthatnak” - mondta el José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. 

Az euróval nem rendelkező tagállamok attól tartanak, hogy az unió két részre szakad. Keleten a GDP 80-90 százaléka származik nyugati befektetésekből, ezek mértéke idén várhatóan a tizedére esik vissza.