Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal az ENSZ Közgyűlésének általános vitáján New Yorkban 2016. szeptember 23-án. (MTI Fotó: UN)

Magyarország jelölteti magát az ENSZ Emberi Jogi Bizottságába – jelentette be pénteken Szijjártó Péter az ENSZ Közgyűlés ülésszakának általános vitájában elhangzott felszólalásában

A külgazdasági és külügyminiszter egyúttal megköszönte a támogatást azoknak az országoknak, amelyek már kinyilvánították, hogy támogatják a magyar jelöltséget.

Szijjártó Péter azt mondta, hogy „szabad és hagyományaira, kultúrájára, kereszténységére büszke, és a szabadságáért a múltban megküzdő nemzet képviselőjeként" állt a pódiumra, s beszéde elején utalt arra, hogy éppen az 1956-os magyar szabadságharc és forradalom hatvanadik évfordulóján emelkedik szólásra az ENSZ Közgyűlésének vitájában. 1956-ra kitérve elmondta hogy Magyarország akkor nem kapott kívülről segítséget, de a szabadságharcosok hősies erőfeszítései erőt adtak a magyaroknak a diktatúra túléléséhez és ahhoz, hogy végül 1990-ben szabadok lehessenek.

Beszédében a miniszter kifejtette: a világ óriási kihívásokkal néz szembe, olyan kihívásokkal, amelyek drámai változásokat idéztek elő az eddig megszokott világrendben: a terrorista szervezetek világszerte tapasztalható terjedésével, a világ egyes kulcsfontosságú és sebezhető térségeinek destabilizálódásával, és azzal, hogy mintegy 60-65 milliónyi ember vándorol, vagy kényszerül elhagyni lakhelyét. „Nem túlzás immár azt állítani, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk e változások pozitív irányú megváltoztatásához" – mondta a külügyminiszter.

E cél eléréséhez szerinte három politikai erőfeszítés valóra váltására van szükség. Meg kell semmisíteni a globális terrorizmus kulcsfontosságú tényezőjét, az Iszlám Államot, mert amíg ez nem történik meg, nem lesz békesség és stabilitás Európa déli, délkeleti határainál. Fel kell számolni az embercsempészek globális hálózatát is – szögezte le Szijjártó Péter –, hiszen ártatlan emberek ezreinek halálát okozták. „Azt hiszem, valamennyien egyetértünk, hogy emberiség elleni bűntetteik nem maradhatnak büntetlenül" – fogalmazott. Hangsúlyozta: változtatni kell a migránspolitikákon is, amelyek arra ösztökélnek embereket, hogy kockára tegyék életüket, határsértéseket kövessenek el, s otthonaiktól több ezer kilométernyire eső országokba induljanak. A migráció és a migráció okozta kihívás különlegesen komoly téma. Ezért érzelmektől fűtött viták helyett jóérzésre és ésszerűségre alapozott vitákra van szükség – mondta, és hozzátette: „Ahelyett, hogy vádolnánk vagy ostoroznánk egymást, a nemzetközi jog nagyon is stabil alapjára kell helyezkednünk, amely kimondja: a biztonságos élethez való jog alapvető emberi jog, de az annak az országnak a kiválasztása, ahol élni akar valaki, már nem tartozik az alapvető emberi jogok közé".

Szijjártó Péter ezután a magyar politika eredményeiről számolt be, amelyek – mondta – sikeresen járulnak hozzá a globális kihívások jó irányba tereléséhez. Ezzel összefüggésben megemlítette, hogy hazánk annak a 23 országnak egyike, amely katonákat küld az Iszlám Állam elleni harcba. 143 magyar férfi és nő teljesít szolgálatot – védelmi egységben és pesmergák kiképzésében – Irakban. Szóba hozta, hogy Magyarország sürgeti a Nemzetközi Büntetőbíróságot az Iszlám Állam által a keresztény közösségek ellen elkövetett bűntettek kivizsgálására. „Sajnáljuk és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a bíróság főügyészének küldött leveleinkre nem érkezett válasz, és ugyancsak szomorúan fogadtuk, hogy a Biztonsági Tanács a szíriai helyzetet sem utalta a Nemzetközi Büntetőbíróság elé" – jelentette ki.

Szijjártó Péter megragadta az alkalmat, hogy tájékoztassa az ENSZ Közgyűlését: a magyar kormány államtitkárságot hozott létre, amely figyelemmel kíséri a keresztény közösségek helyzetét szerte a világban, s a veszélyben lévő, fenyegetett közösségeknek segítséget ad.

A magyar diplomácia irányítója arról is tájékoztatta a Közgyűlést, hogy Magyarországon szigorú törvényeket fogadtak el embercsempészet ellen.

A migrációról szólva hangsúlyozta: Magyarország a magyar nép biztonságát tekinti elsődlegesnek. „Mindmostanáig megvédtük határainkat, és a jövőben sem engedjük meg a tömeges határsértést" – szögezte le. „Egyértelművé kell tennünk, hogy világszerte olyan migrációs politikák vannak, amelyek kudarcot vallottak. Kudarcot vallott az a politika, amely valamennyi migránst menekültnek tekinti, amely arra akar kényszeríteni országokat, hogy saját polgáraik akarata ellenére migránsok ezreit fogadjanak be."

Leszögezte: az ellenőrizetlen és szabályozatlan tömeges migráció alkalmat ad terrorista szervezeteknek arra, hogy terroristáikat más kontinensekre küldjék, ennek következménye Európában a terrorfenyegetettség növekedése és a közbiztonság romlása. Ma már nyilvánvaló, hogy az európaiak azt várják vezető politikusaiktól, hogy a biztonságot mindenek elé helyezzék – fogalmazott.

A magyar diplomácia irányítója hangsúlyozta, hogy a magyar kormány politikája egyértelmű: a segítséget oda kell vinnünk, ahol szükség van rá, abban kell segíteni, hogy az emberek a hazájukhoz legközelebb eső térségben maradjanak, hogy a válság utána lehető leghamarabb hazatérhessenek. A nemzetközi közösségnek segítenie kell Törökországot, Jordániát, Libanont és a kurd regionális kormányzatot Irakban, ezek az országok és térségek ugyanis menekültek millióiról gondoskodnak. Ha ezek az országok és térségek instabilakká válnak, az emberek megindulnak Európa felé, Európa pedig képtelen megbirkózni ekkora kihívással. Magyarország hárommillió eurót fizetett be a Madad alapba, ötmillió eurót ígért kórházépítésre Szíriában, és külön ösztöndíjakat ajánlott fel szíriai diákoknak.

Szijjártó Péter elismerését fejezte ki a közgyűlés elnökének azért, hogy újszerű módon, a jelöltek meghallgatásával választják ki a leendő új ENSZ-főtitkárt.