Kern Tamás, a Századvég Alapítvány tudományos főmunkatársa szerint a Fidesz szavazótáborának enyhe lemorzsolódása ellenére a nagyobbik kormánypárt továbbra is 53-55 százalékos társadalmi támogatottsággal rendelkezik, vagyis még ma is képes lenne kétharmados többséget szerezni az Országgyűlésben. Az elemző úgy véli: a kormány a megválasztását követő pillanattól aktív, szimbolikus politizálást folytat, ugyanakkor a beígért nagyarányú adócsökkentést csak részben tudta megvalósulni, a gazdaság vérkeringését leginkább a társasági adó csökkentésével tudta élénkíteni. A Századvég főmunkatársa úgy látja, a piac pozitívan értékelte a kormány Széll Kálmán Tervben is megfogalmazott, szükségszerű szerkezeti reformok megvalósítására tett ígéretét, amit a forint árfolyamának stabilitása is jól mutat.

Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője szerint a kabinet az elmúlt évben igyekezett gyengíteni ellensúlyait és olyan változtatásokat hajtott végre, amelyekkel a következő választás utáni időszakban is megkerülhetetlen politikai pozíció maradhatnak. A vezető elemző pártpolitikai szempontból azonban már felemás eredményt tulajdonít kormánypártnak; noha szerinte az ellenzék továbbra is gyenge maradt, úgy gondolja, a Fidesz mára jelentősen vesztett támogatottságából. Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője szerint a legégetőbb szakpolitikai kérdések csak a Széll Kálmán Tervvel kerültek előtérbe, szabályozásukra pedig az év végéig kerülhet sor. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz egy teljesen új, az emberek felé nyitott kormányzást ígért, azonban az elmúlt évben elfogadott törvények fele egyéni képviselői indítvány alapján született, amivel megkerülték a társadalmi vitát. Az elemző szerint ez bár kétségtelenül gyorsította a törvényhozás folyamatát, gyakran előre látható konfliktusokba vezette a kormányt.