Az új egyházi törvény alkalmazása során, a gyakorlati kérdések tisztázásakor válik majd egyértelművé, hogy pontosan milyen változásokat hoz a 2012. január 1-jén életbe lépő jogszabály – nyilatkozta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára. Egyértelmű helyzetet teremt az új egyházi törvény Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke szerint. Az új egyházi törvény biztosíthatja, hogy ne politikai alapon ismerjenek el egyházakat, hanem objektív kritériumrendszer alapján – nyilatkozta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. A Magyarországi Református Egyház (MRE) reméli, hogy a törvény új és tiszta alapot teremt az állam és egyház együttműködéséhez.
Forrás: MTI
Az új egyházi törvény alkalmazása során, a gyakorlati kérdések tisztázásakor válik majd egyértelművé, hogy pontosan milyen változásokat hoz a 2012. január 1-jén életbe lépő jogszabály – nyilatkozta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára kedden. Mohos Gábor utalt arra, hogy az egyházi kategóriák megállapításakor nem kérdezték meg a véleményüket, és újdonságként tapasztalták azt a változást, hogy az eddigi három egyházi kategória koncepciója helyett egyetlen maradt, amely egyelőre 14 felekezetet sorol fel egyházként, noha ez a kör minden bizonnyal bővül majd. Az MKPK titkára meglepetésként értékelte, hogy a törvény végleges szövegében arról határoztak, hogy nem a Fővárosi Bíróságon jegyzik majd be az egyházakat, hanem arról az Országgyűlés dönt; adott esetben ez a katolikus egyházat is érintheti, hiszen az egyházon belül is van sok jogi személy.
Mohos Gábor közlése szerint a Magyar Katolikus Egyháznak az eddigi törvényi szabályozással sem voltak lényegi kifogásai, mindössze annak betartásával adódtak problémák egy-egy alkalommal. Példaként hozta fel, hogy volt olyan közösség, amely külön egyházként jegyeztette be magát, holott a katolikus egyház szertartását, liturgiáját utánozta; ez ügyben bírósághoz is fordultak. A mostani új egyházi törvény a szabad vallásgyakorlás szempontjából az 1990-es törvény alapvető elemeit lényegében véve tovább viszi.
+
A Magyarországi Református Egyház (MRE) reméli, hogy a kedd hajnalban elfogadott új egyházi törvény új és tiszta alapot teremt az állam és egyház együttműködéséhez – közölte Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi elnöke. Bölcskei Gusztáv úgy fogalmazott: bízunk abban, hogy a törvény elfogadásával az egyházunk által is régóta hangoztatott szempont, az úgynevezett üzleti egyházak tevékenységének kiszorítása is egyértelműen megvalósul, és ily módon megszűnik az állami költségvetésből a különböző jogcímeken való felesleges pénzkiáramlás. Az egyház elnöksége várakozással tekint a következő hetekben, hónapokban az egyház életét és szolgálatát is érintő további törvények és koncepciók egyeztetése elé, ezek közül különösen is kiemelve a köz- és felsőoktatás, valamint a szociális tevékenység kérdését.
Utaltak arra, hogy a törvény eredeti koncepcióját és annak szövegszerű változatát az előkészítés során az MRE elnöksége megismerhette és véleményezhette. Az utolsó tárgyalási napon benyújtott fideszes módosító javaslat ugyanakkor meglepetésként érte az egyházvezetést. Az MRE álláspontja szerint elképzelhető, hogy az új koncepció szerint elfogadott törvény az egyház és az állam kapcsolattartása szempontjából megfelelő keretet ad.
+
Az új egyházi törvény biztosíthatja, hogy ne politikai alapon ismerjenek el egyházakat, hanem objektív kritériumrendszer alapján – nyilatkozta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. Annak a véleményének adott hangot, hogy az egyházakkal szemben támasztott, a törvényben lefektetett feltételek világosak és egyértelműek. Azokat az egyházakat, amelyek valóban hitéleti tevékenységet folytatnak, az év végéig bejegyezhetik a parlament kétharmados döntése alapján. Ki fog derülni, hogy egészen biztosan nincs több mint 300 egyház Magyarországon, de jóval több van, mint a jelenleg az Országgyűlés által elfogadott 14. Meglátása szerint biztosan van az országban 40-50 olyan közösség, amely megfelel az egyházakkal szemben a törvény által támasztott követelményeknek. Gáncs Péter reményét fejezte ki, hogy az egyházak bejegyzése nem lesz túlbürokratizálva, de a bizniszegyházakat kiszűrik, és a tényleges vallási tevékenységet nem végzők nem kapnak egyházi státuszt.
+
Egyértelmű helyzetet teremt az új, kedd hajnalban meghozott egyházi törvény; amely közösségek a kritériumrendszernek eleget tesznek, azokat bejegyzik, míg azok számára, amelyek nem felelnek meg, megszűnnek az egyházalapítással kapcsolatos visszaélés lehetőségei – mondta Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke. Hangsúlyozta, hogy a mai társadalmi viszonyoknak megfelelő, előremutató törvényt fogadott el a parlament. A koncepció eredeti, kategorizáló rendszerénél meglátása szerint sokkal jobb ez a mostani, egyetlen kategóriát használó törvény.
Feldmájer Péter megemlítette, a Mazsihisz vezetői a törvény-előkészítés első szakaszában részt vettek az egyeztetéseken, a későbbiekben pedig a szakértői egyeztetésből is kivette a részét a Mazsihisz képviselője. Azt a végleges törvényjavaslatot azonban, amelyet az előterjesztők benyújtottak a parlamentnek, nem kapták meg.
A Mazsihisz elnöke rámutatott: bírósági és parlamenti döntés alapján történő egyházi bejegyzésre egyaránt van példa Európában. Véleménye szerint a gyakorlat mutatja majd meg, hogy nem torkollik-e politikai csatározásokba egy-egy egyház majdani bejegyzése. Utalt arra, hogy a kilencvenes évek óta az a Mazsihisz álláspontja, hogy az egyházalapítás kritériumát 100 tagnál magasabban kell meghúzni, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy lehetnek olyan vallási csoportok, amelyek Magyarországon kis létszámmal bírnak, de adott esetben külföldön több millió hittestvérük van. A húszéves kritériummal ugyanakkor a Mazsihisz egyet ért, mert ahhoz, hogy egy vallási csoport komolyságát meg tudják vizsgálni, hosszabb időre van szükség.
