2018. június 25-28. között ülésezett az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, amelyen a Németh Zsolt vezette Fidesz-KDNP delegáció tagjaként Juhász Hajnalka kereszténydemokrata országgyűlési képviselő is részt vett.
A képviselő asszony sajtótájékoztatón elmondta, hogy a szerdai nap napirendi pontja volt az Európa Tanács tagállamainak civil szervezeteire vonatkozó korlátozások című jelentés megvitatása, amelynek egy luxemburgi szocialista képviselő – Mr. Cruchten – volt a jelentéstevője.
Juhász Hajnalka, a KDNP országgyűlési képviselője a 2018. június 29-i sajtótájékoztatón (Fotó: Duba Máté)
A viták és a felszólalások során abban minden Európa Tanácsi tagállam egyetértett, hogy a civil szervezetek jelentősége, a demokratikus társadalomban betöltött szerepük nélkülözhetetlen, és a közvélemény-formálásban fontos szerephez jutnak.
Az egyesülési és véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartása mellett azonban legitim cél a transzparencia, az átláthatóság, ezért alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy a társadalom egészének egyértelmű legyen, hogy az adott civil szervezet, ha kap külföldről támogatást, azt honnan kapja. A jelentés több tagállammal foglalkozik, és elemzi a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályi környezetet. Annak ellenére, hogy az Európa Tanács közgyűlése a 2016-os határozatában nem kifogásolta a magyarországi civil helyzetet, mégis fontosnak tartotta, hogy a hazai szabályozással kapcsolatban kritikákat fogalmazzon meg.
Németh Zsolt képviselőtársammal fontosnak tartottuk kiemelni – mondta Juhász Hajnalka –, hogy a külföldi szervezetek átláthatóságára vonatkozó törvény 2017-es elfogadásának elsődleges célja ennek a transzparenciának a megteremtése volt, és a törvény módosított változata - figyelembe véve a Velencei Bizottság ajánlásait - semmilyen szankciót nem helyez kilátásba a civil szervezetek vonatkozásban. A 7.2 millió forintos összeget meghaladó támogatást kell feltüntetniük, amely körülbelül 24 ezer eurónak felel meg. Magyarországon 60 ezer civil szervezet működik és mindössze 14 kifogásolta a már hatályban lévő szabályozást.
A jelentés kapcsán számos felszólalás volt, a magyarországi szabályozás mellett állt ki például a néppárti Mr Mullen Írországból, valamint a konzervatív Sir Edward Leigh.