A Francia Nagykövetség és a francia Nemzetközi Közigazgatási Iskola (ENA) korábban végzett hallgatóinak egyesülete „Bepillantás az afrikai migrációs jelenségbe” címmel konferenciát tartott csütörtök este Budapesten, a Francia Intézetben. A nyitóbeszédet Juhász Hajnalka, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke, Magyarország humanitárius segítségnyújtása nemzetközi kapcsolataink fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosa mondta.
Az alábbiakban Juhász Hajnalka (képünkön) konferencián elhangzott nyitóbeszéde olvasható:
Afrika biztonsága és Európa biztonsága két egymással összefüggő, el nem választható tényező. Európának kiemelt szerepet kell betöltenie az afrikai országok stabilitásának megteremtésében. Az Európai Unió vonatkozásában ez a stratégiai gondolkodás az EU és Afrika között létrejött cotonoui megállapodáson és az EU–Afrika ötvennégy országára kiterjedő közös stratégiában foglaltakon alapszik, amely a fejlesztési együttműködések kiemelt jelentőségén túlmutató mindkét fél számára fontos politikai területekre helyezte a hangsúlyt. Ezek a migráció, az éghajlatváltozás, a biztonság kérdésének globális kihívásai, a fenntartható fejlődés és ezen belül horizontális kérdésként a tudomány, a technológia és az innováció területe. Európa és Afrika számára kulcsfontosságú kérdés az ifjúság tudásába való befektetés, ahogyan az ötödik EU afrikai csúcs is megfogalmazta, tekintettel arra, hogy az afrikai lakosság 60%-a 25 évesnél fiatalabb. Meggyőződésem, hogy Afrika jövője az afrikai fiatalok tudásában van és abban, hogy olyan feltételek megteremtésén dolgozzunk, hogy életkörülményeik miatt lehetőleg senki se kényszerüljön otthona elhagyására.
A fegyveres konfliktusok egyik fő oka az erőforrások megszerzésének igénye. Az afrikai kontinens ötvennégy országából tizennyolcban súlyos vagy közepesen súlyos konfliktus zajlik, etnikai- illetve vallási közösségek, valamint kormányzati és nem kormányzati erők között. A konfliktus zónák számos esetben az országhatárokon is átívelnek és tovább gyűrűznek. Afrikába a 20-ik század második felétől napjainkig becslések szerint mintegy kétezer milliárd dollár értékű segély érkezett, a kontinens országai átlagosan GDP-jük tizenhárom-tizenöt százalékát külföldi segélyekből nyerik. Az afrikai emberek életszínvonala és biztonsága messze elmarad a kívánatostól, és éppen ez a jelenlegi, valamint a tervezett migráció elsődleges ösztönzője. Tudjuk, hogy az Afrikán belüli elvándorlás következtében a kontinens más országaiba vándorolnak átmenetileg, mielőtt Európa felé venné az irányt.
Juhász Hajnalka: Minden ember joga, hogy saját szülőföldjén biztonságban éljen, és hozzá juthasson azokhoz a forrásokhoz, amelyek lehetővé teszik boldogulását. Ezen elv alapján a Magyar Kormány a segélyezés és a migráció vonatkozásában a szubszidiaritás elvét tartja mérvadónak, ami a keresztény társadalometika alapelve.
A Magyar Kormány álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű: minden ember joga, hogy saját szülőföldjén biztonságban éljen, és hozzá juthasson azokhoz a forrásokhoz, amelyek lehetővé teszik boldogulását. Ezen elv alapján a Magyar Kormány a segélyezés és a migráció vonatkozásában a szubszidiaritás elvét tartja mérvadónak, ami a keresztény társadalometika alapelve. Ezt azt jelenti, hogy a problémákat a keletkezési szinten és annak helyén, helyben kell megoldani, más beavatkozásra csak akkor kerülhet sor, ha ez valamely okból nem lehetséges. A külső szereplőknek elsődlegesen a képességek helyreállításában vagy megteremtésében kell közreműködnie. Ugyanennek kell érvényesülnie nemzetközi méretekben is, a szegény és a gazdag országok között. A segítség nyújtás célja a segített ország szuverenitásának erősítése kell, hogy legyen. Ebből az alapvetésből indult ki a Magyar Kormány, amely Európában elsők között hozott létre államtitkárságot az Üldözött Keresztények Megsegítésére és a Hungary Helps, humanitárius segítségnyújtási program megvalósítására. A cím és titulus is adja magát, hiszen egy olyan ország vagyunk, amely büszke ezeréves keresztény kultúrájára és, amely megértette annak a veszélyét, hogy napjainkban a keresztény vallás lett a legüldözöttebb vallás a világon.
Az Open Doors jelentése szerint közel kétszáz millió keresztényt üldöznek a világban vallási hovatartozása miatt. A Közel-Keleten zajló keresztényüldözés veszélyét a mérsékelt muszlim vezetők is látják, ahogyan a libanoni főmufti üzenete rámutatott, ha a keresztények az üldöztetés következtében eltűnnek a Közel-Keletről, felbomlik a vallási egyensúly és a Közel-Kelet békéje is, látnunk kell, hogy ez Európa jövőjére is hatással lesz. A fentiek alapján a magyar humanitárius politika egyik központi eleme a krízisterületeken élők közvetlen és hatékony segítése, olyan támogatási programok megvalósítása, amelyek lehetővé teszik, hogy a szükséget szenvedők szülőföldjükön boldogulhassanak. A Hungary Helps Program keretében megvalósításra kerülő humanitárius projektek tehát az elvándorlást kiváltó okok megszüntetését szolgálják, megakadályozva, hogy ezen országok jelentős migráció-kibocsátó országokká váljanak.
Mindezen törekvésekkel összhangban áll a Magyar Kormány által nemrégiben elfogadott, huszonkét pontos Afrika stratégia megvalósítása is. A stratégiában megjelenik a Kormány szubszaharai térséggel kapcsolatos külgazdasági és külpolitikájának alapvetése, mely szerint az onnan érkező migrációt az egyes országok gazdaságának fejlesztésével, munkahelyek teremtésével, a megélhetés helyben történő biztosításával lehet hatékonyan kezelni. Uganda szerepe meghatározó Kelet-Afrika stabilitása és békéje szempontjából. Ezért Magyarország történetének legnagyobb, 5,1 milliárd forint értékű külföldi fejlesztési programját valósítja meg Ugandában, közösen a kelet-afrikai ország vezetésével annak érdekében, hogy az itt élő és az ide menekült emberek helyben megtalálják a megélhetést, ne kelljen Európába vándorolniuk.
Uganda a migráció szempontból kulcsfontosságú, mert a környező országokból származó mintegy másfél millió menekült él a területén, jelenleg Afrikában a legtöbb, a világon pedig a harmadik legtöbb. Az ország lakosainak létszáma emellett is folyamatosan nő. Az elmúlt években Afrikában – elsősorban Egyiptomban, Kongóban, Szudánban, valamint Tanzániában – oktatás és kapacitásfejlesztési, valamint vízügyi és higiénés projekteket finanszírozott a Magyar Kormány. Hiszen ha nincs víz Afrikában, nincs megélhetés.
Juhász Hajnalka: Mindezen törekvésekkel összhangban áll a Magyar Kormány által nemrégiben elfogadott, huszonkét pontos Afrika stratégia megvalósítása is. A stratégiában megjelenik a Kormány szubszaharai térséggel kapcsolatos külgazdasági és külpolitikájának alapvetése, mely szerint az onnan érkező migrációt az egyes országok gazdaságának fejlesztésével, munkahelyek teremtésével, a megélhetés helyben történő biztosításával lehet hatékonyan kezelni.
Magyarország komoly tapasztalatokkal és tudással rendelkezik mind a víztechnológia és szennyvíztisztítás, mind az áradások utáni helyreállítások területén. Magyarország a fejlesztési programon túl egy víztisztító rendszert szállít a legnagyobb ugandai menekülttáborba, amelynek segítségével kétszázezer ember napi ivóvízellátása válik lehetővé, továbbá telepítettünk egy biometrikus személyazonosító rendszert, amelyben nyilván tudják tartani az ide érkező menekülteket. Ezenkívül végrehajtunk itt egy olyan mezőgazdasági fejlesztést – alapvetően a halászat területén –, amely hozzájárul a lakosok és a menekültek élelmezési gondjainak megoldásához. Afrika számos pontján találunk válságterületeket különböző kihívásokkal, amelyet vagy mélységében értünk meg vagy nem leszünk hatékonyak. Például Kongóban a vakság a lakosság egy százalékát érinti, és ennek fele szürkehályog miatt megvakult beteg, mely betegség egy rövid, de nagy szaktudást igényélő műtéttel gyógyítható. Kongó rendkívüli mértékben orvos és szemészorvos hiánytól szenved. Érthető, mennyire nagy szükség van ebben a térségben hatékonyan működő szemészeti kórházra. A magyar Hardi Richárd doktor 1995-ben, szemész szakorvosként indult misszióba a Kongói Demokratikus Köztársaság középső részébe, a Kelet kasai megyébe. Életének elmúlt huszonkét évét faluról falura járva annak szentelte, hogy a mélyszegénységben magára hagyott és megvakult kongói lakosoknak segítsen, sok gyermeknek a szürkehályog következtében visszaadván a látását, Hardi doktor nagy megbecsülésnek örvend a lakosság körében. 2006-ban Mbuji Mayi városban, az akkori megyeszékhely kétmilliós városában Hardi doktor, a közösség megbízásából szemészeti centrumot nyitott. A Magyar Kormány Hardi Richárd által létrehozott Kongói Betegekért Alapítvány számára egymillió eurós támogatást nyújt abból a célból, hogy Kongóban a Szent Rafael Szemészeti Szakcentrum műszerfejlesztését, továbbá Kongó távoli – orvosi jelenléttel nem rendelkező – országrészeiben a szemészeti vizsgálatokat és beavatkozásokat finanszírozza. Ahogyan mi mondani szoktuk a kollégáimmal csak az okos segítség lehet hatékony.
A mai konferencia során gyümölcsöző együtt-gondolkodást kívánok, melynek eredményeként pontosabb és árnyaltabb képünk lesz arról, hogyan járulhatunk hozzá Afrika megerősödéséhez. Hiszen, ahogyan Szijjártó Péter külügyminiszter úr Praiában, a Zöld-foki Köztársaság Fővárosában 2019 márciusában megfogalmazta, „Afrika a jövő kontinense”.
