Megalakult a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kamara

A Kárpát-medencei térség gazdasági egységének megteremtésére, erősítésére tizennégy magyar magánszemély a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen megalapította a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kamarát, amelynek fővédnöke a kormány részéről Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes – jelentette be Parragh László, az MKIK elnöke szerdán az alapító ülést követő sajtótájékoztatón Budapesten, ahol az érintettek aláírták az alapító okiratot.

Semjén ZsoltSemjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, az újonnan alakult Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kamara fővédnöke (b) és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke aláírják az új kamara alapító okiratát az MKIK budapesti székházában 2019. augusztus 14-én. (KDNP fotó: Váli Miklós)

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta: a Fidesz-KDNP nemzetpolitikája mindig is arra törekedett, hogy katalizátor szerepet betöltve olyan infrastruktúrát hozzon létre, amelyet a külhoni és az anyaországi magyarság élettel tud megtölteni.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, az újonnan alakult Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kamara fővédnöke (b) és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kezet fognak az új kamara alapító okiratának aláírása után az MKIK budapesti székházában 2019. augusztus 14-én. (KDNP fotó: Váli Miklós)

Ennek kapcsán a miniszterelnök-helyettes a nemzetpolitika három szintjét különböztette meg: először az identitáserősítő támogatásokét az oktatási rendszer minden szintjén, mely 2010-hez képest a Fidesz-KDNP kormányzás alatt megtízszereződött, jelenleg 1.100.000 körül jár az új állampolgársági eskütételek száma.

Semjén Zsolt
    
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, az újonnan alakult Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kamara fővédnöke (b) és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az új kamara alapító okiratának aláírása után az MKIK budapesti székházában 2019. augusztus 14-én. (KDNP fotó: Váli Miklós)

A második szint a gazdaságfejlesztés a külhoni magyarság tekintetében, hiszen nem elég az identitás, hogyha egy határon túli nemzettársunk nem tud megélni a szülőföldjén – nyilatkozta Semjén Zsolt. Ezért hatalmas gazdaságfejlesztés indult, a magyar állam támogatja az ottani cégeket – tette hozzá.

A harmadik szint a jelenlegi, átfogóbb gazdaságfejlesztés. A miniszterelnök-helyettes felidézte, hogy a magyar kormány jelentős gazdaságfejlesztést indított el a Kárpát-medencében, és fontosnak tartja azt, hogy piaci viszonyok között, egyenlő partnerségi alapon is segítse a régió gazdaságfejlesztését.

Semjén Zsolt
    
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, az újonnan alakult Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kamara fővédnöke (b4) és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke (b5) az MKIK budapesti székházában 2019. augusztus 14-én. (KDNP fotó: Váli Miklós)

Az ellenzék részéről érkező kritikákra válaszul idézte azt a statisztikai adatot, miszerint minden egyes határon túli régióban befektetett forint még egy forintnyi gazdasági növekedést eredményezett az érintett területen, és közben az anyaországi GDP-ben is legalább 50 fillérnyi növekedést biztosított. A gazdaságfejlesztés ezért szerinte a tipikus „win-win” (nyertes-nyertes) szituáció, hiszen az jó az ott élő magyarságnak, jó a többségi nemzethez tartozóknak (munka, befektetések) és jó Magyarországnak is, amelynek gazdasága így mennyiségi és földrajzi értelemben is bővülni tud.

„Azért fontos ennek a kamarának a létrejötte, mert nagyon bonyolult szempontokat kell összehangolni” – magyarázta Semjén Zsolt, utalva a különböző valutanemek, jogi szabályozások, jóléti vagy szegénységi helyzetek okozta anomáliákra a környező országokban. Az együttműködésben érintett cégek körét taglalva felidézte: csak  Szlovákiában közel 10.000, Erdéllyel, Vajdasággal együtt pedig már több tízezer cég érdekelt tisztán piaci alapon a határon túli ügyekben – és persze számos külhoni cég is érdekelt a magyarországi magyar gazdaságban. A miniszterelnök-helyettes végezetül megköszönte Parragh László áldozatos munkáját.

Semjén ZsoltMegalakult a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kamara a MKIK budapesti székházában 2019. augusztus 14-én. (KDNP fotó: Váli Miklós)

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ismertette, hogy már a jelenlegi kamarai testület is egy több mint 60 országban érdekelt céghálózatot fog össze. A gazdasági szakember tapasztalatai szerint, ha valahol megjelenik az üzleti érdek, akkor nagyon sikeresen tud jelen lenni a magyar kamara is az adott országban – a hagyományos nyugat-európai együttműködések mellett a magyar-orosz, magyar-arab, magyar-török és magyar-kínai tagozatok újabb keletű sikerét is említve. Ugyanakkor a kárpát-medencei kapcsolatépítési próbálkozások eddig gyakrabban vallottak kudarcot – fűzte hozzá.

Parragh László felidézte, hogy amikor a projekt elindult, még csak az alapvető statisztikai adatok sem álltak rendelkezésre, ezek elkészítése volt az első lépés. Egy másik fontos tényező, hogy a magyar intézményrendszerben nagyon sok intézmény van, amely a külgazdaságban érdekelt – ezt a hálózatot kellene hatékonyabban felhasználni és összekapcsolni egymással. A kamarai elnök alapvető fontosságúnak tartja a közlekedési infrastruktúra fejlesztését is, hiszen az a térségben jelenleg túlnyomóan kelet-nyugati irányú és a legtöbb országban erősen fővároscentrikus.

„Az észak-déli irányok nagyrészt nincsenek kiépülve, ebbe még komoly energiákat kell fektetni, ahogy az energetikai infrastruktúrába is” – jegyezte meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. „Azt sem lehet elhallgatni, hogy van olyan szomszédunk, amely gyakorlatilag háborúban áll, ha nem is forró, de nem is hideg háborúban” – utalt a kárpátaljai régióval kapcsolatos nehézségekre.

A magyarság politikai és gazdasági törekvéseit a szomszéd országok részéről övező gyanakvással kapcsolatban Parragh László megjegyezte: „mi abból indul ki, hogy üzletemberek vagyunk, ami jó a másiknak, az jó üzlet nekünk.” Gyors gazdasági áttekintésében elmondta, hogy a térségből Románia – Németország után – a 2., Szlovákia a 3. legjelentősebb gazdasági partnerünk; de például Horvátország is a magyar import 12%-val, az export 15%-val van jelen a gazdaságunkban, Szerbiával pedig 2017-ben közel 30%--kal nőtt a gazdasági együttműködés, és ez az EU-s integráció felgyorsulásával csak tovább fog bővülni.

A kamarai elnök egyenként köszönetet mondott a tizennégy alapító tagnak, és ismertette az új kamara működésének alapelveit, amely a magyar törvények szerint, magyar bankszámlával, magyar irányítással fog működni, de bárki csatlakozhat hozzá jelképes tagdíjért. Parragh László végezetül azt is elmondta: a 2010-es kormányváltás előtt sok közgazdász még megmosolyogta az olyan ígéreteket, mint például az 1 millió új munkahely, ma már azonban nem hangzik hihetetlennek, hogy – a jelenlegi gazdasági növekedés ütemét tartva – Magyarország 2030-ra a térség meghatározó gazdasági erejévé válhat.