KDNP: programok a gyermekszegénység ellen



Szászfalvi László (KDNP) közölte, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára az emberierőforrás-fejlesztési operatív program keretében több pályázat jelent meg vagy jelenik meg az ott élők felzárkóztatására. Ezek célja a gyermekszegénység visszaszorítása és megelőzése – részletezte. Elmondta, összesen 15 milliárd forintos keretről van szó; az ország 31 leghátrányosabb helyzetű járásnak gyermekjóléti központjai és a fenntartó önkormányzatok pályázhatnak, a nyertesek 350-500 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek. Rétvári Bence elmondta, mintegy ötven új, Biztos kezdet gyermekházat kívánnak létesíteni olyan ezer és négyezer lakosú kistelepülésen, ahol magas a rászoruló gyerekek aránya. Hozzátette: a Jó kis hely program keretében gyermek- és ifjúsági szolgáltató központokat hoznak létre nyolcvan olyan településen, ahol a lakosság száma 1000 fő alatt van és magas a rászoruló gyermekek száma. Szólt az eddig elért eredményekről, például arról is, hogy a Biztos kezdet gyerekházakban 12 ezer gyermeket és szülőjét látják el, illetve a gyermekjóléti központok számát megnégyszerezték.



Fidesz: nemzeti ügy a kényszerbetelepítés elleni fellépés

Gulyás Gergely (Fidesz) azt kérte, hogy mindenki tekintse nemzeti ügynek a kvótareferendumot, hangsúlyozva, hogy a leghatározottabban el kell utasítani a kényszerbetelepítést. Szerinte az Európai Bizottság (EB) javaslata sérti a közösségi jogot, végrehajthatatlan, Magyarország nemzeti érdeke, hogy fellépjen ez ellen. Arról kell dönteni a népszavazáson, hogy a kormánynak, az Országgyűlésnek van-e joga arról dönteni, kikkel éljenek együtt a magyarok – mondta. A képviselő tekintélyrombolónak is tartotta az EB javaslatát, mert a tagállamnak 80 millió forintot kell fizetnie azon migráns után, akit nem vett át. Egy magyar polgár a hétéves uniós költségvetésből egymillió forintot kap – mutatott rá. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta, a kényszerbetelepítés súlyos társadalmi feszültségeket okoz, nem oldja meg a munkahelyteremtési problémákat, beláthatatlan pénzügyi terhekkel járna, és a biztonsági kockázatokat is növeli. Emellett jogtalan is, mert nem kérdezték meg arról az európai polgárokat – közölte.

Határozathozatalok

A parlament elfogadta a párizsi klímacsúcson született megállapodást

Az Országgyűlés törvénybe foglalta a tavaly év végi párizsi klímacsúcson született nemzetközi klímapolitikai megállapodást, amelynek rendelkezései a jövő évtől válthatják fel a kiotói jegyzőkönyvben foglaltakat. A képviselők egyhangúlag, 160 igen szavazattal járultak hozzá az ENSZ-okmány ratifikálásához. A párizsi klímamegállapodás akkor léphet hatályba, ha 2017 áprilisáig legalább 55 olyan érintett állam hozzájárul a kihirdetéshez, amelyek károsanyag-kibocsátása eléri a világ összkibocsátásának 55 százalékát.

Áder János köztársasági elnök a javaslat vitájában felszólalva hangsúlyozta, míg a kiotói megállapodásban csak összesen 38 ország vett részt, addig a párizsi megállapodást 195 ország fogadta el, köztük a korábbi egyezményt nem ratifikáló Egyesült Államok és Kína is, amivel az új megállapodás a korábbi 11 százalék után már a világ teljes károsanyag-kibocsátásának mintegy 95 százalékát lefedi.

Számos pénzügyi törvényt módosított a parlament

Az Országgyűlés elfogadta a nemzetgazdasági miniszter legfrissebb pénzügyi tárgyú törvénymódosító csomagját, amely a hitelintézeti, a tőkepiaci, a biztosítási és a nyugdíjpénztári területeket érintő szabályok mellett a jegybanktörvényen is változta. A képviselők 113 igen szavazattal, 27 nem ellenében és 26 tartózkodás mellett fogadták el Varga Mihály javaslatait. A parlament a tőzsdére lépést fontolgató vállalkozások támogatása érdekében bővítette a tőzsde tevékenységi körét, lehetővé téve új kereskedelmi platformok működtetését, valamint kibocsátóknak szóló szakmai tanácsadások szervezését. Ugyanezt a célt szolgálja az időközi vezetőségi beszámolókészítési kötelezettség eltörlése, amivel csökkennek a kibocsátók költségei és adminisztratív terhei. A kormány a változtatásoktól azt reméli, hogy a kis- és közepes vállalkozások is könnyebben tehetnek szert tőkepiaci forrásokra. A kabinet emellett a befektetők védelme érdekében még jobban fel kívánja hívni a figyelmet a kockázatos befektetésekre, ezért „fokozottan kockázatos" és kiemelten kockázatos" kategóriákra módosították a jelenleg „szokásostól eltérő kockázatúnak" nevezett termékek megjelölését.



A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a károsult ügyfél a saját biztosítójától kaphassa meg a károkozó felelősségbiztosítójának a nevét és a biztosítási szerződés kötvényszámát. Az adatkérés azonban csak a károsult meghatalmazása alapján, és csak a kárrendezés érdekében valósulhat meg. A biztosítási törvény változtatásai az ügyfélvédelem erősítését célozzák a befektetéshez kapcsolódó életbiztosítás esetén minimum befektetési összegek meghatározásával, a költségek átláthatóságának követelményeivel, valamint a közvetítők biztonságosabb működését célzó rendelkezésekkel. A módosítások másik köre azt szolgálja, hogy a közlekedési igazgatási hatóság és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) közvetlenül lekérdezhesse a biztosítóknál található kötvényadatokat, továbbá a mezőgazdasági biztosításokkal kapcsolatban megteremti a biztosítási titok kiadásának a lehetőségét a hatáskörrel rendelkező szerveknek.

Az elfogadott javaslat a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításával egyebek mellett előírja, hogy a jegybank bírságot szabhat ki, ha a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában a szolgáltató nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvényt is módosították. A magánpénztárak a jövőben – a vagyonkezelési tevékenység ellenértékével együttesen – a tagok egyéni számlája előző év utolsó napi egyenlegének 0,3 százalékát számolhatják el költségként. Újdonság az is, hogy a hitelintézeteknek legalább kétévente felülvizsgált stratégiával kell rendelkezniük arról, hogy a fogyatékos személyek is egyenlő eséllyel férjenek hozzá a pénzügyi szolgáltatásokhoz.

Önkormányzati adattár jön létre

Az önkormányzatok gazdasági adatainak elemzése és az egységes adatszolgáltatás érdekében központi adattár létrehozásáról döntött a parlament a kormány kezdeményezésére. Az önkormányzati törvény módosítását 112 igen szavazattal, 57 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Az önkormányzatok az államtól kapnak központi számítástechnikai támogatást. Ehhez az úgynevezett ASP-technológia alkalmazását vezetik be. A helyhatóságok egy szolgáltató központhoz kapcsolódva veszik igénybe az alkalmazásokat, és létrejön az önkormányzatok gazdálkodási adatait tartalmazó, központi alapokra helyezett adattárház, ami folyamatos pénzügyi ellenőrzést tesz lehetővé.

Új illetményrendszert vezetnek be az állami tisztviselőknek

Az előmenetelhez kapcsolódóan és sávosan emelkedik a jövőben az állami tisztviselők illetménye. Jogállásukat és az előmenetelük szabályait is megváltoztatta a törvényhozás. Az állami tisztviselőkről szóló jogszabályt 140 igen és 36 nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés a fővárosi és megyei kormányhivatalok állami tisztviselői és ügyintézői szolgálati jogviszonyának szabályozására. A változtatás értelmében az állami tisztviselők fizetése már nem alapilletményből, valamint kiegészítésekből és pótlékokból áll, amelytől „eltéríthették" a munkavállalót, hanem az előmeneteli fokozatokhoz tartozó sáv alsó és felső határa között állapítják meg azt.

Elfogadták a klímaegyezményt

Az Országgyűlés elfogadta az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényt, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény módosítását. A Ház 170 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett hagyta jóvá a jogszabályt. A Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter által jegyzett javaslatot a párizsi klímakonferencián született megállapodás miatt terjesztették be a parlamentnek. A megállapodás alapján először 2018-ban értékelik, hogy az aláírók tudják-e tartani a Párizsban tett vállalásokat. Az indoklás szerint ezért szükséges lesz felülvizsgálni a nemzeti éghajlatváltozási stratégiát 2019-ben. A módosítás alapján az államháztartásért felelős minisztert tájékoztatják a nemzetközi klímafinanszírozást koordináló nemzetközi szervezet, a Zöld Klíma Alap döntéshozó testülete esetében, a szervezethez akkreditált nemzeti képviselő kijelölésekor, valamint ezentúl a miniszter is részt vesz a klímafinanszírozással kapcsolatos döntések meghozatalában. A törvénnyel kerül a magyar jogba az úgynevezett piaci stabilizációs tartalék fogalma, amely az üvegházhatású gázok kereskedelmével függ össze. A piaci stabilizációs tartalékba kerül bele majd 2019-től a tagállamok által aukción értékesíthető uniós egységek egy bizonyos része – áll az indoklásban.

A WHO budapesti központjáról szóló előterjesztés

Kormány: a WHO budapesti központjának létrejötte fokozhatja Magyarország és az ENSZ együttműködését

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter expozéjában a kormány és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) budapesti központjának létrehozásáról szóló megállapodást ismertetve kifejtette: a WHO budapesti központjának létrehozása fokozhatja Magyarország és az ENSZ együttműködését. A tárcavezető kiemelte: az ENSZ arra törekedett az elmúlt években, hogy elköltöztessen Genfből szakosított intézményeket és szervezeteket, mert nagyon költségigényes az ottani működésük. Ezért döntött úgy a WHO, hogy genfi funkciói egy részét Budapestre telepíti, vagyis a szervezet humán erőforrásait összehangoló feladatokat ellátó központ költözne ide – magyarázta.

Szijjártó Péter úgy látja, a WHO döntése egy irányba mutat a kormány szándékával, hogy minél több ENSZ- szervezet és nemzetközi intézmény hozza egységeit Magyarországra, hiszen ez jó az országnak, a szakképzett munkaerőnek, amely így nemzetközi jellegű szakmai tapasztalatokat szerezhet, továbbá előnyös szakmai és pénzügyi hatásai vannak az ilyen döntéseknek. Ezért kéri a kormány az Országgyűlés támogatását a kormány és a WHO megállapodásáról szóló törvény kihirdetéséhez – tette hozzá.

Mint mondta, az ENSZ intézményeinek és szervezeteinek elhelyezéséért folytatott versenyben Magyarország kifejezetten jól áll Budapest földrajzi elhelyezkedése, infrastrukturális adottságai, a jó munkaerő és a fejlett pénzügyi, informatikai szektor miatt, vagyis költségvetési és szakmai szempontból is megéri ide telepíteni a központokat. A WHO budapesti központja 28 munkatárssal kezdheti meg működését, és a tapasztalatok alapján dönt majd a szervezet arról, hogy milyen ütemezésben hozza ide további funkcióit – ismertette a miniszter.

A Fidesz üdvözli és támogatja a megállapodást

Dunai Mónika, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a WHO az ENSZ egyik legfontosabb szervezete, és az, hogy Budapesten létesít központot, jelzi, hogy Magyarországra egyre több területen számítanak a nemzetközi szervezetekben, megbízható partnerként tekintenek az országra a globális problémák kezelésében. A budapesti központ létrehozásában kulcstényező lehetett a magyar főváros infrastruktúrája és más nemzetközi szervezetek tapasztalatai. A Fidesz üdvözli és támogatja a megállapodást, amely mutatja a kormány elköteleződését a WHO munkája mellett.

Zárszó

A felszólalások után Jakab István levezető elnök lezárta az általános vitát. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter zárszavában a budapesti WHO-központ pénzügyi támogatásáról úgy fogalmazott, hogy azt munkahely-teremtési szempontból bírálják el a külügyi-külgazdasági intézményrendszerben. A tárcavezető egyetértett azzal, hogy a magyar egészségügyre is ráirányítja a figyelmet a világszervezet budapesti központja.

LMP-s határozati javaslat az EU szabadkereskedelmi megállapodásairól

Schiffer András (LMP) az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásaival kapcsolatos követelményekről szóló határozati javaslatát ismertetve kiemelte: a tét az, akarják-e, hogy a bolygót olyan egyezmények hálózzák be, amelyekben csak a profit számít, amelyeknek célja, hogy a globális nagyvállalatok a profitéhségüket akadályok nélkül tudják kielégíteni. A mostani egyezmények már nem vámtarifákról szólnak, hanem a nem kereskedelmi típusú korlátozások lebontásáról, azaz minden olyan szabály lebontásáról, amelyet a nemzeti parlamentek megalkottak az emberek jólléte, a természeti erőforrások védelme érdekében – vélekedett. Úgy látja, ha utat engednek azoknak a szabadkereskedelmi egyezményeknek, amelyekről most tárgyalnak, az a veszély fenyeget, hogy a még meglévő helyi és nemzeti kultúrák, identitások megsemmisülnek, és olyan „egyenéletmód" alakul ki, amellyel a nagyvállalatok marketingstratégiája optimalizálható.

Schiffer András kifejtette: határozati javaslata mandátumot adna a kormánynak, hogy azt képviselje a tárgyalásokon, hogy az egyezmények úgynevezett vegyes hatáskörbe tartoznak, vagyis nem lehet megkerülni a nemzetállami parlamenteket az életbe léptetésüknél. Azt is előírná a javaslat, hogy Magyarország nem megy bele olyan tárgyalási folyamat lezárásába, amelyben a létrejött egyezmény visszalépést jelent az európai szabályozáshoz képest a környezetvédelmet, az élelmiszerbiztonságot, az emberi jogokat és a munkajogot illetően. Az is lényeges eleme a javaslatnak, hogy nem lehetne magánbíróságoknak lehetőséget adni a vitarendezésre – magyarázta. A képviselő szerint az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodással (TTIP) és hasonló egyezményekkel Magyarország feladná hagyományos, évezredes előnyét, amelyet a Kárpát-medence természeti öröksége és élelmiszeripari tradíciói jelentenek. Magyarországnak a tárgyalóasztaloktól fel kell állnia, és meg kell állítani az óriásvállalatok rohamát a demokratikus államok ellen – hangoztatta.

Kormány: csak akkor lehet érdemben vitázni a TTIP-ről, ha ismert a teljes végleges szöveg

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában közölte: alapvetően jó az LMP határozati javaslatának iránya, de arról, hogy a TTIP előnyös-e Magyarországnak, csak akkor érdemes vitázni, ha már rendelkezésre áll a végleges szöveg. Mint mondta, olyan globális verseny folyik a világgazdaságban, amelynek résztvevői regionális és interregionális gazdasági és kereskedelmi integrációk, és ebben a versenyben Európa lemaradt. Az EU versenyképességének jövője szorosan összefügg a szabadkereskedelmi megállapodásokkal – mutatott rá. A külügyminiszter kiemelte: a magyar gazdaság növekedését segíthetik ezek az egyezmények, de a kormány nem kizárólag a gazdasági szempontokat vizsgálja. A kormány nem fogja feladni az alaptörvényben is rögzített kötelezettségét a GMO-mentesség megőrzésére – közölte. Szijjártó Péter kitért rá: a Kanadával kötendő megállapodás végeleges szövege már ismert, várhatóan ősszel írják alá az egyezményt, a TTIP esetében nagyok az ambíciók, de a tárgyalások „még középszerű fázisban" vannak. A kormány szerint mindkét megállapodás esetében szükséges a nemzeti parlamentek ratifikációja – tette hozzá.

Fidesz: érthetők a félelmek

Hörcsik Richárd (Fidesz) felszólalásában érthetőnek nevezte az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) miatt kialakult félelmeket, bizonytalanságokat, ami miatt maga is szükségesnek ítélte a kérdés rendszeres napirendre vételét. Rámutatott ugyanakkor: az Országgyűlés európai uniós bizottsága legalább félévente tájékoztatást kap a külügyi tárcától a kérdésben. Az unió a közös kereskedelempolitikával kapcsolatban kizárólagos hatáskörrel rendelkezik – ismertette –, a TTIP-t ugyanakkor vegyes megállapodásnak kell tekinteni. Egyelőre azonban nincs megállapodás, csak tárgyalások zajlanak, ambiciózus céllal – mutatott rá, ide értve, hogy a dokumentum célja a világgazdasági teljesítményének mintegy felét adó USA-EU gazdasági térség kialakítása.

Jó megállapodásban vagyunk érdekeltek, nem a tárgyalások gyors lezárásában – szögezte le, hangsúlyozva azt is: a tárgyaló feleknek is meg kell érteniük: a polgárok és a nemzeti parlamentek támogatása elengedhetetlen. Demokratikus kötelességnek nevezte, hogy a multik ne jussanak túl nagy befolyáshoz, de azt is megengedhetetlennek ítélte, hogy a független magyar bíróságok hatáskörét egyéb szervek, például befektetési bíróságok vegyék át. Leszögezte: a javaslat iránya támogatható, ugyanakkor módosításra érdemesek annak egyes passzusai, amit – mint mondta – bizottsága felvállal.

KDNP: meg kell őrizni a GMO-mentességet

Firtl Mátyás (KDNP) a GMO-mentességről szólva kijelentette: Magyarország már társadalmi és gazdasági hatásokra hivatkozva is megtilthatja a génmódosított növények termesztését, amelyet fontos lépésnek nevezett a génmódosított szervezetektől mentes mezőgazdaság érdekében. Szerinte minden olyan technológiával szemben elővigyázatosan kell fellépni, amelyekkel kapcsolatban nincsenek pontos ismereteinek. Kiemelt érdeknek nevezte, hogy az állat- és növényegészségügyi, élelmiszerbiztonsági szabályok ne gyengüljenek. Azt is fontosnak ítélte, hogy ezen területek megfelelően szabályozottak legyenek, annak elkerülése érdekében, hogy a kérdésekről bíróságok döntsenek. A megállapodások akkor előnyösek, ha segítik a magyar vállalkozások piacra jutását, a technikai jellegű kereskedelmi akadályok leépítését. Arra kérte a kormányt, tegyen meg mindent azért, hogy a hazai érdek mind jobban érvényesüljön.

Fidesz: csekély hatása lenne a megállapodásnak a magyar-amerikai kereskedelemre

Bencsik János (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács már állást foglalt az ügyben. A megállapításokat ismertetve közölte, a magyar-amerikai kereskedelemben a vámok szintje most is meglehetősen alacsony, a megállapodás csekély mértékű, fél százalékos exportnövekedést és 0,7 százalékos importbővülést hozna. A GDP 0,1 százalékkal változna – jegyezte. Elmondta, hogy indokolatlan a választott bíráskodás alkalmazása, mert az a jogalkotókra való nyomásgyakorlás lehetőségét teremtheti meg. Ennek az előnyei csak külföldi beruházóknál jelennének meg, amelyeknek semmilyen kötelezettsége nem lenne – mutatott rá, jelezve azt is, hogy lesznek módosító indítványai.

Kormány: sosem volt ilyen sikeres az export

Szabó László államtitkár azt mondta, hogy Magyarország kis, illetve közepes országnak számít és nem ismer olyat – az ilyen államok közül –, amelyik nem az exportján keresztül próbálna sikeres lenni. Ahhoz, hogy a gazdaság nőjön és minél több magyar munkahely jöjjön létre, növelni kell az exportot. Azzal egyetértett, hogy a minél kisebb import legyen, hogy az export bővülhessen. Kitért arra is, hogy a magyar export soha nem volt ilyen sikeres, 90 milliárd euró felett volt tavaly, s a többlet meghaladta a 8 milliárdot.

Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

Közbeszerzési törvény módosítása

Fidesz: a változtatás könnyíti a hozzáférést az uniós forrásokhoz

Mengyi Roland (Fidesz), a közbeszerzési törvény módosításának egyik fideszes előterjesztője célnak nevezte, hogy a hazai vállalkozások könnyebben férjenek hozzá az uniós forráshoz, de mint mondta, a változtatás a gyakorlati tapasztalatokra is reflektál. A versenyjogi jogszabálysértés és a 25 millió forintot meghaladó támogatások közbeszerzési kötelezettségével kapcsolatban tartalmaz változtatásokat az előterjesztés – ismertette. A hatályos szabályokban a közbeszerzésből kizárják azt a céget, amelyet hazai vagy külföldi hatóság kartellezés miatt büntetett három éven belül. A változás azonban fakultatív kizáró okként határozza meg ezt, vagyis nem kell, csak lehetséges ezen cégek kizárása az uniós értékhatárt meghaladó közbeszerzésekből – mondta. Mindez szerinte illeszkedik a vonatkozó uniós irányelvhez. Példaként hozta a bankokat, amelyekkel szemben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kiterjedt szankciókat alkalmazott, így nem lenne választási lehetőség. Közölte azt is: a változtatás csak a vissza nem térítendő támogatások felhasználásakor tenné kötelezővé a közbeszerzést 25 millió forintos támogatás felett, a visszatérítendő vagy úgynevezett kombinált támogatások esetén nem.

Miniszterelnökség: az uniós források kiosztása nem lehetséges a bankszektor nélkül

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára hangsúlyozta, hogy mindegy ezermilliárd forintnyi visszatérítendő uniós forrást kíván a kormányzat a vállalkozásokhoz juttatni, ami szerinte nem képzelhető el a bankszektor közreműködése nélkül. Ezért meg kell nyitni a pénzügyi szereplők előtt a közvetítői tevékenység lehetőségét, azonban ezt egy 2012-es GVH-döntés ellehetetlenítené. A közbeszerzések alkalmazásáról 25 millió forintos értékhatár felett már korábban is vitáztak – emlékeztetett, mondván: már korábban is láttak lehetőséget a kötelezettség eltörlésére, amelyhez most egy lépést előre lehet lépni. Mindez szerinte csökkenti az intézmények költségeit.

Zárszó

Ezt követően az elnöklő Sneider Tamás lezárta a vitát. Az előterjesztők nevében a fideszes Mengyi Roland úgy reagált: az indítvány mögött a magyar vállalkozások és a magyar pénzügyi közvetítőrendszer érdekei állnak, valamint a gazdaságba bevonható unió források kifizetésének gyorsítása, egyszerűsítése.

Az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításáról

Fidesz: cél a kárpótlási folyamatok lezárása

Völner Pál (Fidesz) előterjesztőként arról számolt be, hogy a rendszerváltás óta 27 ezer földárverést tartottak, ennek során 765 ezer 445 jogosult jutott összesen 2 millió 145 ezer 824 hektár földhöz. Jelezte ugyanakkor, hogy a kárpótlási jeggyel rendelkezők a hatályos jogszabályban foglaltak ellenére a gyakorlatban hét éve nem tudnak tulajdont szerezni, megakadt a folyamat. Emellett a földek hasznosítása sem valósulhatott meg – tette hozzá. A kormánypárti politikus célként jelölte meg, hogy mind a szövetkezet vagy jogutódja tulajdonában vagy használatában álló termőföldterületek, mind az állami tulajdonú kárpótlási célú földek felszabaduljanak és elérhetővé váljanak, és hosszú idő után le lehessen zárni a kérdést. Ennek eredményeként az érintett földek állami tulajdonba kerülnek, rendeződik a kárpótlás során hátramaradt termőföldek tulajdoni helyzete, egyúttal lehetővé válik a területek értékesítése a Földet a gazdáknak programban – magyarázta a kormánypárti politikus, aki a javaslat támogatására kérte a parlamentet.

Kormányzati igen

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a kormány nevében a régóta húzódó folyamat lezárása mellett foglalt állást, és támogatásáról biztosította az egyéni képviselői indítványt.