Napelempark épült Csurgón

Átadták az Astrasun cégcsoport 600 millió forintból épült mintegy másfél megawatt teljesítményű napelemparkját Csurgón október 2-án.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára (jobbról a második), Szászfalvi László, a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője (balról a második), Keresztes Attila, az Astrasun cégcsoport igazgatója (alra) és Füstös János (Fidesz-KDNP), a somogyi város polgármestere (jobbra) átvágja a nemzeti színű szalagot az Astrasun cégcsoport 600 millió forintból épült mintegy másfél megawatt teljesítményű napelemparkja átadóünnepségén Csurgón 2020. október 2-án. A beruházás egy mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területen, rekultivált hulladéklerakón valósult meg. A park több mint félezer háztartás villamosenergia-ellátását képes fedezni, hozzájárul Magyarország klíma- és természetvédelmi céljainak eléréséhez. (Fotó: MTI / Varga György)

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke az eseményen azt mondta: a beruházás egy mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területen, rekultivált hulladéklerakón valósult meg.

A park több mint félezer háztartás villamosenergia-ellátását képes fedezni, hozzájárul Magyarország klíma- és természetvédelmi céljainak eléréséhez – közölte.

A környezet, a teremtett világ védelme nem divatos szlogen, hanem valódi küldetés, amelynek teljesítéséhez rengeteg odafigyelésre és munkára van szükség – fogalmazott az államtitkár.

Hozzátette, „hamis és téves szélsőbaloldali gondolat, hogy a környezetvédelmet szembe lehet állítani az élhető, normális élettel, a zöld tevékenység lényege éppen hogy ellentétes ezzel: nem az emberek ellenében kell megvédenünk a bolygó klímáját, növény- és állatvilágát, hanem pont azért, hogy a lehető legtovább fennmaradjon a teremtett világ megfelelő egyensúlya”.

Tiszta Magyarországot szeretnénk, azt, hogy a környezetet a lehető legjobb állapotában megőrizzük az utánunk következő nemzedékeknek,

a kormány ezért alkotta meg a klíma- és természetvédelmi akciótervet, amely szakterületenként jelöl meg konkrét rövid, közép- és hosszú távú célokat, eredményeket - mondta az államtitkár.

Schanda Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy a munka a koronavírus-járvány ellenére is halad, Magyarország azonban eddig sem maradt ki a környezet védelméért folytatott küzdelemből. Kiemelte, az ezredforduló óta Magyarország mellett csak 20 másik ország volt képes gazdasági növekedésre a szén-dioxid-kibocsátás egyidejű csökkentésével.

Hangsúlyozta, hogy a kiváló klímateljesítmény igazolja, a környezetvédelem, a gazdasági fejlődés és az energiabiztonság céljai egymással összeegyeztethetők, egymást erősíthetik.

A kormány elkötelezett abban, hogy a karbonmentes villamosenergia-termelés részaránya 2030-ig 90 százalékra emelkedjen Magyarországon,

e vállalás a nukleáris kapacitások szinten tartásával, a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével és átfogó közlekedészöldítési programmal teljesíthető – fejtette ki az államtitkár.

Jelezte, hogy Magyarország az évszázad közepére klímasemleges országgá válhat, leszögezte ugyanakkor, hogy mindennek a gazdasági növekedés vagy az ellátásbiztonság veszélyeztetése nélkül kell megtörténnie, a költségei nem terhelhetik a magyar családokat, és bár "Brüsszel felől jelentős az ellenszél", nem fogják kockára tenni a rezsicsökkentés eredményeit sem.

Schanda Tamás a klíma- és természetvédelmi akcióterv eredményeiről elmondta: 2020 első felében az európai uniós államok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az újonnan forgalomba helyezett alternatív hajtású autók száma, a zöldrendszámú járművekből több mint 20 ezer fut az utakon, kétszer annyi, mint másfél évvel ezelőtt.

Gyorsabb fokozatra kapcsolt a nagyvárosok környezetbarát közlekedését  támogató zöldbusz program, a kormány 2030-ig 36 milliárd forinttal segíti az elektromos buszok beszerzését és 3 millió facsemete elültetésével 650 hektár új erdő jön létre az Agrárminisztérium és az ITM ősszel induló kezdeményezésében, valamint megkezdődött a Tisztítsuk meg az országot! program az illegális hulladéklerakók felszámolásáért – sorolta.

A napenergia felhasználásáról azt mondta, az akcióterv 2030-ig legalább 6000 megawatt napenergiatermelő-kapacitás üzembe helyezését ösztönzi, a nemzeti energiastratégia kiemelt célként jelöli meg napelemes rendszerek telepítését a háztartások saját energiafogyasztásának részleges vagy teljes kiváltására. Utóbbiban törekvés: a következő évtized elejére legalább 200 ezer háztartásnak legyen átlagosan 4 kilowatt teljesítményű, háztetőre szerelt napeleme.
    Szászfalvi László, a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője arról szólt, hogy Csurgó és környéke hátrányos helyzetű, és azért, hogy ettől a „bélyegtől” szabadulni tudjon, fejlődési pályára álljon, minden beruházásnak kiemelt jelentősége van.
    Füstös János (Fidesz-KDNP), a somogyi város polgármestere azt mondta: az Astrasun cégcsoport fejlesztése példa arra, hogy az ilyen típusú létesítmények nemcsak a fővárosban, vagy az ország más gazdasági centrumaiban, hanem azoktól távol is sikerrel megvalósíthatók és működtethetők.

Keresztes Attila, az Astrasun cégcsoport igazgatója közölte: a csurgói napelempark különlegessége, hogy a napelemek telepítéséhez - a vékony talajréteg miatt - egy új technológiát kellett kidolgozni, a napelemek dőlésszöge állítható az optimális termelés érdekében, a három hektáros terület karbantartásához három tucat birkát „alkalmaznak”, az állatok egyúttal javítják a talaj termékenységét. Az igazgató az MTI érdeklődésére elmondta, a cégcsoport 8-10 éven belül várja saját erőből megvalósított projektjének megtérülését. Kitért arra, hogy az Astrasun „őscége” 1998-ban alakult és eredetileg élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozott, 2015-ben fordultak a napelemes beruházások felé.

Jelezte, a ma már 30-40 társaságból álló cégcsoport több mint 160 naperőművet tervezett, ebből 40-et maga épített meg, a többit értékesítette. Az Astrasun tavaly mintegy 2 milliárd forint árbevételt és 1 milliárd forint eredményt ért el, idén 2 milliárd és 3,5 milliárd forint közötti árbevételt, valamit 1 milliárd feletti nyereséget remél.

Hozzátette, a cégcsoport 2021 első negyedévében a tőzsdére lép és intenzív növekedésre számít a következő években.