Tizenkét évvel azután, hogy Magyarországra támadt a szovjet hadsereg, és véres háborúban leverte a magyar forradalmat, a kádári rendszer Magyarországot juttatta abba a helyzetbe, hogy egy olyan országra támadt, amely nagyobb szabadságot akart – fogalmazott a köztársasági elnök a prágai tavasz eltiprásának 40. évfordulója alkalmából csütörtökön tartott megemlékezésen.

Kiemelte: milyen szerencse, hogy Csehszlovákia már jó előre a passzív ellenállást határozta el, és a magyar hadseregnek nem kellett vért ontania. A magyar hadseregnek mindenek előtt a lakosság megvetésével kellett szembesülnie – tette hozzá.

„Kádár kénytelen volt konstatálni, hogy az akció katonailag sikeres volt, de politikailag kudarcot vallott" – mondta Sólyom László.

Mint hangsúlyozta, noha a magyar nép bizonyosan nem értett egyet a bevonulással, Csehszlovákia lakossága szemében a magyarok az oroszokkal, a keletnémetekkel, a lengyelekkel és a bolgárokkal együtt fojtották el a Prágai Tavasz reményeit.
Véleménye szerint Magyarország '68-as szereplése miatt is kétségbeeséssel és haraggal nézhetünk vissza a Kádár-rendszerre. „De a megszállottak és utódaik számára nem nyújt elégtételt, ha mi is ugyanazon rendszer áldozataként tekintünk magunkra, amely az ő reményeiket eltiporta" – fogalmazott.

A köztársasági elnök úgy vélte, a bocsánatkérés az utóbbi másfél évtizedben olyan politikai divattá vált, hogy ennek az ősi erkölcsi intézménynek a komolysága nem egyszer megrendült. Az államfő szerint azonban a bocsánatkérés a megbékélést szolgálhatja. Hozzátette: a bocsánatkérés kihúzhat egy tüskét, „ha nyilvánvalóvá tesszük a korábbi események átértékelését, ha kimondjuk az igazságot, ha helyreállítjuk az igazságosságot". Gondoljunk arra, mennyire igényelte Magyarország népe, hogy a Szovjetunió, illetve utódjaként Oroszország bocsánatot kérjen az 1956-os katonai beavatkozásáért és tetteiért – jegyezte meg.

Sólyom László szerint nyugtalanító aktualitást adnak a negyven éve, és az ötvenkét éve Magyarországon történteknek az idei augusztus kaukázusi eseményei. Az államfő azt mondta, Oroszország és Grúzia fegyveres konfliktusa, valamint az 1968-ban történtek között egy tekintetben biztos van párhuzam, hiszen az erőszak nemzetközi jogba ütköző alkalmazása egy szuverén állam ellen 1968-ban is elítélendő volt, ma is az és nem lehet nagyhatalmi érdekek érvényre juttatásának eszköze. Megjegyezte: mindenkinek tudnia kell, hogy ha orosz csapatok hatolnak be egy független állam területére, az Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban, a Baltikumban a korábbi megszállás és elnyomás emlékeit idézi fel.

Véleménye szerint Oroszországnak haladéktalanul végre kell hajtania a megkötött tűzszüneti megállapodást, és vissza kell vonnia csapatait a szuverén Grúzia területéről.

1968 tanulságaként szokták megnevezni, hogy Csehszlovákia megszállása véglegesen bebizonyította: a szocializmust nem lehet megreformálni – közölte Sólyom László. Hozzátette azonban: ma már nem a szocializmus megreformálatlansága a nagy tanulság, hiszen a szocializmuson túl vagyunk, inkább azon kellene elgondolkodni, hogy az akkoriak, a kortársak levonták-e ezt a tanulságot.

Kiemelte: most a történelmünkhöz való ragaszkodást fejezzük ki, mert „történelmi tudat nélkül nincs nemzet".

Sólyom László beszélt arról, hogy különös hálával tartozunk mindenkinek, aki felemelte szavát Csehszlovákia megszállása ellen. Az öt marxista filozófusnak, akik Korcula szigetén kiadott nyilatkozatukban az egész világ előtt ítélték el a katonai beavatkozást, és azoknak a honvédeknek is, akik a megszálló egységekben fejezték ki egyet nem értésüket.

Az államfő végezetül kiemelte: ma már Csehország, Szlovákia és Magyarország is szabad és demokratikus ország, és az EU tagja. Utólag elmondhatjuk, hogy Közép-Európa megszabadulása a szovjet szocializmus rendszerétől 1956 Magyarországának, a '68-as Csehszlovákiának és a nyolcvanas évek Lengyelországának is köszönhető – hangsúlyozta.

A köztársasági elnököt a megemlékezésre elkísérte felesége. A politikai pártok képviselői közül jelen volt Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője, Balog Zoltán és Deutsch Tamás fideszes politikus, Soltész Miklós KDNP-s képviselő, valamint az MDF-től Pettkó András. A megemlékezésre eljött az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Csehország és Szlovákia nagykövete, Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Katona Károly dandártábornok és Juhász István vezérőrnagy.