A világ eddigi legnagyobb láng-tiltakozását szervezik ma estére a Tibet szabadságát támogató aktivisták. Arra kérik az embereket, hogy gyújtsanak egy gyertyát vagy egy mécsest csütörtökön, akár az utcai demonstrációkon, akár otthon vagy a munkahelyükön. A megmozdulás célja, hogy még egyszer közösen fejezzék ki a szolidaritásukat Tibettel és ellenérzéseiket az emberi jogok sárba tiprásával kapcsolatban. Csaknem 10 millió résztvevőre számítanak olyan világvárosokban, mint például London, New York, Buenos Aires, Sydney, Torontó, Párizs, Berlin, Bécs, Athén, Tel Aviv, Tokió, Hága, Madrid, Genf vagy Stockholm. Az aktivisták a következő napokban leveleket írnak a világ összes államfőjének, az ENSZ főtitkárának, a kínai kormánynak és más globális szervezeteknek, amelyekben beszámolnak arról, hányan támogatják az ügyet, és felszólítják a politikusokat, hogy tegyenek valamit Tibet szabadságáért.

A világméretű akcióhoz Budapest is csatlakozik. Az aktivisták ma este 8 és 9 óra között a Kínai Népköztársaság új nagykövetsége előtt egy nagyméretű „FREE TIBET” feliratot raknak ki gyertyákból és mécsesekből. A békés, csendes tiltakozás után az Erzsébet téri Gödör felső teraszain, a kis tónál is mécseseket gyújtanak, és szintén kirakják a feliratot - mondta a Független Hírügynökségnek Hendrei Tibor, a magyarországi Tibetet Segítő Társaság elnöke.
Az aktivisták határozottan cáfolják, hogy a megmozdulással a pénteken kezdődő pekingi olimpiát akarnák bojkottálni. Hendrei Tibor úgy fogalmazott: igazság szerint nem lett volna szabad megadni a rendezési jogot a Kínai Népköztársaságnak addig, amíg nem kezeli megnyugtatóan az emberi jogok ügyét az országon belül. Mivel azonban a döntés megszületett és megmásíthatatlan, nem lenne jó megoldás a sportolók miatt a játékok bojkottja. A békés demonstráció célja, hogy megmutassák az összefogás erejét – tette hozzá.

+

Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke több ízben kifejtette, Tibetben kulturális népirtás, etnikai agresszió folyik, amivel szemben természetes kötelességünk a szavunkat felemelni. A magyar nép 1956-ban megtapasztalhatta a világ szolidaritását, és Tibet ma hasonló helyzetben van, mint amilyenben Magyarország 1956 után volt a szovjet megszállás miatt. Az emberi jogok érvényre juttatása és a demokratizálódás elősegítése nemcsak a tibetiek, hanem minden egyes kínai ember érdeke. A pártelnök hangsúlyozta, emberi jogi kérdésekben nincs helye alkunak, egyértelmű kiállásra van szükség.

2008. májusában Balog Zoltán (Fidesz), Donáth László (MSZP) Fodor Gábor  (SZDSZ) Herényi Károly (MDF) és Semjén Zsolt (KDNP) az alábbi határozati javaslatot nyújtotta be az Országgyűlésnek:

A Magyar Országgyűlés

– tekintettel arra, hogy Tibet etnikai, vallási identitását történetileg kialakult sajátosságait az emberiség közös kulturális örökségnek tekinti;

– látva azt az ellentétet, amely a Kínai Népköztársaság Tibetben folytatott politikája következtében a hatóságok és a helyi lakosság között kialakult;

– különös tekintettel a betelepítésekre, az etnikai arányok tudatos megváltoztatására, az identitás erőszakos megváltoztatásának kísérleteire és az ottani politikai mozgalmakkal szemben alkalmazott erőszakra;

– elismerve a tibeti nép autonómiájáért, saját világa megőrzéséért folytatott küzdelmét;

– folytatva azt a magyar hagyományt, amely Kőrösi Csoma Sándorral kezdődően a tibeti világ megismerését és megismertetését, a tibeti–magyar kapcsolatok ápolását az azonosságtudat megőrzésével kapcsolja egybe;

– figyelembe véve az 1959-es, a pekingi rendszer ellen irányuló lhászai felkelést, mely tibetiek ezreinek bebörtönzésével és halálával, valamint a dalai láma és öbb tízezer tibeti száműzetésbe vonulásával végződött;

– megemlékezve arról, hogy a dalai láma 1989-ben Béke Nobel Díjat kapott és a íj átvételekor a nemzetközi közvéleményt arra kérte, hegy a tibeti kérdés békés endezését támogassa;

– rámutatva a magyar 1956-os forradalom és az 1959-es tibeti népfelkelés közötti párhuzamokra felszólítja a Kínai Népköztársaságot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközileg elismert emberi jogokat, és vessen véget az erőszak alkalmazásának.

Felhívja a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy az Európai Parlament 2000. július 6-án kelt határozata értelmében, összhangban az Európa Tanács és az ENSZ törekvéseivel, támogassa a nemzetközi fórumokon a tárgyalások megkezdését a Kínai Népköztársaság és a dalai láma között Tibet új státuszának meghatározásáért, melynek politikailag és gazdaságilag biztosítania kell Tibet autonómiáját a vallási, a társadalmi és a kulturális életben egyaránt.

Indokolás

Szükségesnek tartjuk, hogy az Országgyűlés Tibet érdekében állást foglaljon. 1956-ban a szabadságáért küzdő magyar nép is várta, és a világ sok országától eg is kapta azt a szolidaritást, amely erőt adott harcához. Miután elnyertük üggetlenségünket, nekünk is kötelességünk nyilvánvalóvá tenni gyüttérzésünket és megértésünket egy szabadságáért küzdő másik nép iránt.

Az Európai Parlament és az Európa Tanács is felemelte szavát a tibeti kérdés békés megoldása érdekében. A Magyar Országgyűlésben 1996-ban történt már asonló kezdeményezés. Javaslatunkat a 2002-2006-os országgyűlési ciklusban s benyújtottuk, az tárgysorozatba is került, ám érdemi tárgyalásra az országgyűlési választások miatt már nem volt mód.

Úgy gondoljuk, az elmúlt időszak tibeti eseményei, valamint az év során Pekingben megrendezendő olimpia ismét konkréttá és aktuálissá teszi határozati javaslatunk elfogadását.

+

Az MSZP első körben megpróbálta megakadályozni a határozati javaslat tárgysorozatba vételét. A határozattervezet négy párt szavazatával került a parlament elé. Elfogadására azonban nem került sor, mert azt az MSZP-és többség megakadályozta. A KDNP és az SZDSZ elnöke néhány héttel ezelőtti találkozójuk után egybehangzóan kijelentette, a határozati javaslat elfogadtatásáról nem mondtak le, reményeik szerint ősszel igent mond rá a parlament.