Tucatnyi panasszal ütköznek. Változatlanul hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. A talásros testület legutóbbi ülésén többek között döntést hozott a választott bíróságok, a választási plakátok kihelyezésénbek szabályozását kiifogásoló beadványokról. Állást foglalt a szerződés érvénytelenségével, valamint a felmondás jogellenességével kapcsolatban is. A következő ülésének napirendjén itárgyalja a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény alaptörvény-ellenességét.
Az Alkotmánybíróság legfrissebb döntései:
Választott-bírósági eljárás
A sportról szóló 2011. évi CLXXII. törvény 12. §-a és a sportról szóló 2004. évi I. törvény 14. § (2) bekezdés első és második fordulat alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.
Az indítványozó választott-bíróság előadja: egy fegyelmi ügyben a Fellebbviteli Bizottság határozata ellen bírósági felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek előtte. Az indítványozó választott-bíróság – a jogvita érdemi tárgyalásának megkezdését megelőzően – megvizsgálta, hogy akár a választott-bíróság, akár bármely bíróság a sportszakmai tevékenységtől eltiltás fegyelmi büntetés felülvizsgálata tekintetében rendelkezik-e hatáskörrel illetve, hogy ez a fegyelmi büntetés a jelenleg hatályos jogszabályok szerint egyáltalán bíróság által felülvizsgálható-e. A hatáskör vizsgálat alapján megállapította, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok alapján a sportszakember tekintetében a sportszakmai tevékenységtől történő eltiltás fegyelmi büntetés tárgyában a bírósági felülvizsgálat a Stv. 14. § (2) bekezdése és 12. § (6) bekezdése alapján nem lehetséges.
Az indítványozó véleménye szerint a Módtv. 12. §-ának hatályba lépésével alaptörvény-ellenes helyzet állt elő. A jogszabály módosítása azt eredményezte, hogy az Stv. jelenleg hatályos 12. § (5) és (6) bekezdésében felsorolt fegyelmi büntetések esetében a törvény a bírósági felülvizsgálat lehetőségét már nem teszi lehetővé, ez pedig sérti a sportolóknak és a sportszakembereknek a munka és foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogát, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát, továbbá a T. cikk (3) bekezdése szerinti rendelkezését, amely szerint jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.
+
Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a választott-bíróságok nem tartoznak az állami bíróságok által alkotott igazságszolgáltatási szervezetrendszerbe. A választott-bírósági eljárás kikötésével ugyanis a felek – élve szerződési szabadságukkal – lemondanak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésében megfogalmazott bírósághoz forduláshoz, illetve jogorvoslathoz való jogukról. Ezzel a jogvitát elvonják az állami bíróságoktól és magánbírósági útra terelik annak elbírálását.
Mindebből következik, hogy a választott-bírák nem minősülnek az Alaptörvény 25–26. cikke szerint meghatározott bírónak, így az Abtv. 25. §-a tekintetében hiányzik az indítványtételi jogosultságuk. Ezért az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezést az Abtv. 64. § b) pontja alapján visszautasította. (AB végzés bírói kezdeményezés visszautasításáról: III/732/2015.)
A határozathoz Lenkovics Barnabás, Sulyok Tamás, és Szalay Péter különvéleményt csatolt.
Választási plakát elhelyezése
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjának „és betartatni” szövegrésze, 8. § (2) bekezdésének „elmulasztásuk jogkövetkezményeit” szövegrésze, 143. § (4) bekezdés d) pontjának „valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit” szövegrésze, továbbá Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 4/2013. (02. 05.) Kgy. rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására, megsemmisítésére és a jogszabályok alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.
A felperesi párt érdekében az önkormányzati választásokat megelőzően plakátot helyeztek el Hódmezővásárhely egy fedett buszmegállójában a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása, engedélye nélkül. Az alperes szerint a felperes ezzel megsértette az Ör. és a Ve. vonatkozó szabályait. Ezen jogszabálysértés miatt a felperessel szemben hivatalból közigazgatási eljárás indult, amelyet követően határozatban kötelezték a felperest közigazgatási bírság megfizetésére, aki azonban a határozattal szemben közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti keresetet terjesztett elő a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt.
Az eljáró bíró indítványában hivatkozik a Mötv. 8. § (1) bekezdés b) pontjára, 8. § (2) bekezdésre, valamint a 143. § (4) bekezdésre, amelyek anélkül adnak rendeletalkotási felhatalmazást az önkormányzatnak, hogy azok pontos terjedelmét, kereteit törvény szabályozná, ezért azok – véleménye szerint – sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében biztosított jogbiztonság és normavilágosság követelményét és a 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 32. cikk (2) és (3) bekezdésekben biztosított jogokat.
+
Az Alkotmánybíróság korábban más összefüggésben, a támadható jogszabály vonatkozásában kifejtette, hogy az »Abtv. nem teszi lehetővé a bíró számára, hogy utólagos absztrakt normakontrollt kezdeményezzen, a bírói kezdeményezés nem actio popularis.«
Az Alkotmánybíróság rámutatott: az eljáró bíró tehát csak azon jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítására tehet indítványt, melyet a konkrét ügy elbírálása során kifejezetten alkalmaznia kell(ene). Ebből következően alapvető feltétel a támadott norma és a folyamatban lévő egyedi ügy közötti közvetlen összefüggés. Amennyiben a bírói kezdeményezés olyan jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést támad meg az Alkotmánybíróság előtt, mely az előtte folyamatban lévő (az Alkotmánybírósághoz fordulás miatt felfüggesztésre került) üggyel nem áll összefüggésben, annak elbírálása során nyilvánvalóan nem kerül alkalmazásra, akkor érdemi alkotmányossági vizsgálatnak nincs helye. A bírói kezdeményezés mint normakontroll ’egyedi vagy konkrét’ jellege az absztrakt utólagos normakontrollhoz képest annyiban szűkebb, hogy az indítványozó bíró csak az ügyben alkalmazott jogszabályt támadhatja meg és részletesen meg kell indokolnia, hogy valóban kell azt az adott ügyben alkalmaznia. Csak ezzel biztosítható ugyanis a kezdeményezés egyedi – konkrét – normakontroll jellege.
Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította: a bírói kezdeményezés nem felel meg az Alaptörvény 24. cikk b) pontjában, az Abtv. 25. § (1) bekezdésében, valamint 52. § (1) bekezdés (1b) bekezdés e) pontjában foglalt feltételeknek, ezért azt az Abtv. 64. § d) pontja alapján visszautasította. (AB végzés bírói kezdeményezés visszautasításáról: III/665/2015.)
Szerződés érvénytelensége
A Győri Törvényszék 2.Pf.20.220/2014/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó szerint a panaszolt eljárásban a bíróság nem teljesítette a jogsérelem kiküszöbölését, megsértette a diszkrimináció-mentes eljárási kötelezettségét, valamint a jogállam jelentette biztonságot nem nyújtotta.
Állítja: több alapevető jogát megsértette a támadott határozat, többek között sérült az Alaptörvény P) cikkébe foglalt termőföld védelmezéséhez való joga, az I. cikk szerinti alapvető jogok tiszteletben tartásához való elv, az V. cikk szerinti tulajdon védelméhez való joga, a XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való joga, a XV. cikk (2) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőséghez való joga, és a XXVIIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joga.
+
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítványozó által felhozott érvek nem támasztják alá az Alaptörvény 29. §-ában foglalt alternatív törvényi feltételek egyikének a fennálltát sem, mivel azok a bíróság jogértelmezését és eljárását vonják kritika alá, és a végzésben foglalt döntést magát (annak hátrányos voltát) tekintik alapjogi jogsérelemnek, a döntés Alkotmánybíróság általi megváltoztatása érdekében. Az Alkotmánybíróság a bíróságok ítéleteit azonban csak akkor bírálhatja felül, ha azok az Alaptörvény megszabta értelmezési tartományt megsértik, és ezáltal a bírói döntés alaptörvény-ellenes lesz.
Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben nem észlelt olyan értelmezési hibát, amely az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében, XV. cikk (1)–(2) bekezdésében, valamint XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt alkotmányi jogokat illetve értékeket sértené. Az indítványnak ezen alaptörvényi rendelkezésekre hivatkozó érvei nem vetnek fel az Abtv. 29. §-a szerinti alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, és nem támasztanak alá a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet sem.
Mindezeket összegezve az Alkotmánybíróság megállapította: mivel az alkotmányjogi panasz nem felel meg részben az Abtv. 27. § a) pontjában, illetve az 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában, részben pedig az Abtv. 29. §-ában írott feltételeknek, annak befogadására nincs lehetőség. Az Alkotmánybíróság ezért a kérelmet az Abtv. 47. § (1) bekezdése, 50. §-a és az 56. § (1)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései alapján eljárva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján – visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2266/2014.)
Felmondás jogellenessége
A Kúria Mfv.I.10.415/2013/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó sérelmezi a bírósági eljárásokat, illetve vitatja azok ténymegállapításait. Kifejti: a bírósági eljárások során, illetve az iratellenes döntések következtében sérült a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz való joga. Előadja: a támadott bírósági döntések sértik az emberi méltósághoz való jogát, valamint az Alaptörvény XV. cikkében, továbbá a XVII. cikk (3) bekezdésében foglaltakat, mivel – az előbbiek mellett – nem nyújtottak jogvédelmet a jogellenes munkáltatói magatartással szemben.
+
Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítványozó alkotmányjogi panaszában valójában a bíróságok által megállapított tényállást, a bírói törvényértelmezés és jogalkalmazás helyességét, valamint a bíróságok által mindezekből levont következtetéseket vitatja. Az indítványozó alkotmányjogi panasza a kifogásolt ítéletek felülbírálatára irányul. Az indítványozó a bíróságok eljárását kritizálja, és azt várja el az Alkotmánybíróságtól, hogy másként értékelje a tényállást, valamint a bizonyítékokat, továbbá vizsgálja felül a bíróságok által eldöntött tény- és jogkérdéseket.
Az Alaptörvény II. cikkével, XVII. cikk (3) bekezdésével és XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésével kapcsolatban az indítványozó az ítéletekkel, illetve a bírósági és munkáltatói eljárásokkal szembeni kifogásait fogalmazza meg, alkotmányossági érvelést ténylegesen azonban az indítvány nem tartalmaz. Mivel az indítvány alapján az Abtv. 29. §-ában meghatározott, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés nem állapítható meg, ezért az Alkotmánybíróság tanácsa – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján eljárva – az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 29. §-a, továbbá az 56. § (2) és (3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1524/2014.)
Intézményfenntartás
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó nem állami intézményfenntartó, amely korábban egyházként látta el, jelenleg egyesületként látja el feladatait. Állítja: a támadott rendelkezései sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében megfogalmazott jogállamiság elvét, mert a jogalkotó nem biztosított kellő időt a norma megismeréséhez és végrehajtásának előkészítéséhez, illetve a rendelkezések nem felelnek meg a normavilágosság követelményeinek.
Álláspontja szerint az emberi méltósághoz való jogot és a vallásszabadságot sérti, hogy az Nkt. a vallási feladatot teljesítő egyesületek, illetve az általuk fenntartott iskolák jogosítványait korlátozza a vallási nevelés tekintetében, s mindez indokolatlan hátrányos megkülönböztetést valósít meg az egyházi fenntartású intézményekhez viszonyítva. Az indítványozó szerint a törvény előtti egyenlőség sérelmét jelenti, hogy az állami és önkormányzati fenntartású intézményekkel egy körben kezeli az Nkt. az egyházi fenntartású intézményeket, ugyanakkor a vallási egyesület által fenntartott intézmény magánintézményi besorolásban részesül.
+
Az Alkotmánybíróság megállapította: az Nkt. 3. § (3) bekezdéséből az alkotmányjogi panasz benyújtása óta eltelt időszakban kikerült az az indítványozó által sérelmezett kitétel, amely szerint hit- és erkölcstan oktatást csak egyházi jogi személy szervezhet. E bekezdés jelenleg arról rendelkezik, hogy az állami és települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményekben tárgyilagosan és sokoldalúan kell az ismereteket közvetíteni, végig tiszteletben tartva a gyermek, a szülő és a pedagógus világnézeti meggyőződését, és biztosítva a lehetőséget arra, hogy a tanuló „fakultatív hitoktatásban”, illetve „hit- és erkölcstan oktatásban” részt vehessen. Az indítványozó által a nem bevett egyházak szempontjából diszkriminatívnak tartott kitétel, – mely szerint csak egyházi jogi személy szervezhet hit- és erkölcstan oktatást – már nem jelenik meg az Nkt.-ben. Az indítványozó érintettsége ezért nem áll fenn; az indítvány-kiegészítésben pedig ezen kívül csak a normavilágosság sérelmére hivatkozott (a „fakultatív hitoktatás” és a „hit- és erkölcstan oktatás” fogalmi tisztázatlanságai miatt), amely nem minősül olyan Alaptörvényben biztosított jognak, amelyre az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszt alapítani lehetne.
Az Alkotmánybíróság mindent összevetve, az alkotmányjogi panaszt elkésettség miatt, az alaptörvény-ellenességre vonatkozó indokolás, illetve az Alaptörvényben biztosított jog sérelmére történő hivatkozás hiánya miatt, a támadott törvényi rendelkezés hatályon kívül helyezésére tekintettel, az indítvány tárgytalanná válása miatt , az indítvány visszavonása miatt, az indítványozó személyes, közvetlen és aktuális érintettségének hiánya miatt az eljárást megszüntetve visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/175/2013.)
Az Alkotmánybíróság teljes ülésének legközelebbi témái
Solymár Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete 19/2010. (XII. 14.) számú rendelete 4. § (1) bekezdése, valamint a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.26.225/2013/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, - telekadó. (Indítvány:_anonim.pdf.)
+
A Kúria Gfv. VII.30.360/2014/7. számú ítélete, a 2014. évi XXXVIII. törvény, a 2014. évi XL. törvény és a 2/2014. PJE határozat alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, – devizahitel. (Indítvány: anonim.pdf.)
+
A szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 216. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll indítvány vizsgálata, – hivatalos személlyel szembeni engedetlenség. (Anonim. pdf.)
+
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.Kpk.45.226/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, – rendezvény megtartásának megtiltása. (Indítvány:_anonim.pdf.)
+
A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény és a 2/2014. Polgári jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, – devizahitel. (Indítvány:_anonim.pdf.)
+
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 18. § (1a) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, – előhaszonbérleti jog. (Indítvány:_anonim.pdf.)
+
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény, és a 295/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, – egyházi elismerés, egyházi jogállás. (Indítvány:_anonim.pdf.)
+
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egyes rendelkezései, valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata,– pedagógus életpálya. (Ind._kieg.pdf.)
+
A Kúria Mfv.I.10.655/2013/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányul alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – felmondás jogellenessége. (Indítvány:_anonim.pdf.).
+
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108. § (2) bekezdés (haszonélvezeti jog) alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, – mező-és erdőgazdasági földek, haszonélvezeti jog. (Indítvány:_anonim.pdf.)
+
Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 34.§-a, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (2) bekezdés g) pont alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, – ügyészség adatkezelési tevékenysége. (2015_ind._kieg.pdf.).
Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának témái
A Fővárosi Törvényszék 55.Mf.632.754/2014/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – felmentés jogellenessége. (Indítvány.pdf.)
+
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 36.Kpk.46.110/2014/4. számú határozata, a 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet, és a 2004. évi CXL. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – rendezvénytartás engedélyezése. (Indítvány: anonim pdf.pdf.)
+
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 19.K.30.038/2014/13. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – pénznyerő automaták üzemeltetése. (Indítvány:_anonim.pdf.)
+
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.30.649/2014/11. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – pénznyerő automaták üzemeltetése. (Indítvány:_anonim.pdf,)
+
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.K.33.364/2013/14. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata , – pénznyerő automaták üzemeltetése. (Indítvány:_anonim.pdf.)
+
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.31.989/2014/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – pénznyerő automaták üzemeltetése. (Indítvány:_anonim.pdf.)
+
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.K.31.723/2014/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – pénznyerő automaták üzemeltetése. (Indítvány:_anonim.pdf.)
+
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.32.080/2014/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – pénznyerő automaták üzemeltetése. (Indítvany:_anonim.pdf.)
+
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.33.932/2013/11. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – pénznyerő automaták üzemeltetése. (Indítvány:_anonim.pdf.)
Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának témái
A Kaposvári Törvényszék 1.Pf.21.353/2014/2. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – megbízási szerződés feltűnő értékaránytalansága. (Indítvány: anonim.pdf.).
+
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 30. § (4) bekezdése és a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. tv. 5. § (2) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, kisajátítás. (Indítvány:_anonim.pdf.).
+
A Fővárosi Törvényszék 43.Pf.634.260/2014/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (végrendelet érvényessége – haszonélvezeti jog. (Indítvány.pdf.)
+
A Miskolci Törvényszék 2.Pf.21.268/2014/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – parkolási díj megfizetése. (Indítvány:_anonim.pdf.)
+
Az egyes gazdasági és pénzügyi törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 12/D. § (9) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, –a 98 %-os különadó visszafizetéséhez való jog, jogorvoslat. (Indítvány:_anonim.pdf.)
+
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény egyes rendelkezései, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103/A . §-ában az 5 napos határidők megállapítására vonatkozó részei bírói kezdeményezés vizsgálata, – földbizottság állásfoglalása, jogorvoslat. (Indítvány:_anonim.pdf.).
+
Terézváros Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről szóló 15/2013. (IV. 25.) számú önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdése és 18. § (1) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – közterület-használati szerződés felmondása. (Indítvány:_anonim.pdf.)
+
Az Egri Törvényszék 1.Pf.25.622/2013/38. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – gyermekelhelyezési per. (IV/31/2015.)
+
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2b) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – nők kedvezményes öregségi nyugdíja. (Indítvány. anonim.pdf.)
+
A Kúria Mfv.I.10.305/2014/9. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – kormánytisztviselői jogviszony jogellenes megszüntetése. (Indítvány.pdf.)
Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának témái
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 34.Kpk.46411/2013/10. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, – versenyügy, végrehajtás. (Indítvány: anonim.pdf.)
+
A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 3.B.1763/2013/2. számú végzése, a Fővárosi Törvényszék 31.Bpkf.6301/2014/2. számú végzése, valamint a Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom.1285/2012/18-II. számú határozata és a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztálya KF.8078/2012/11-I. számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – pótmagánvád elutasítása. (Indítvány: anonim.pdf.).
+
A Szegedi Járásbíróság 12.B.303/2014/14. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – közúti baleset okozása. (inditvány: anonim.pdf.).
+
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (5) bekezdés h) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 31. § (1) bekezdés utolsó mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, – bíró kirendelése. (Indítvány: anonim.pdf.).
