Nem lesz népszavazás!

Az Alkotmánybíróság szeptember 22-én aláírt határozatában megállapította, hogy a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú, a férfiak és nők egyenlő nyugdíjkorhatárára vonatkozó népszavazási kezdeményezés tárgyában hozott végzése alaptörvény-ellenes.

Előzménye: a Nemzeti Választási Bizottság 83/2015. számú határozatával, megtagadta a férfiak és nők egyenlő nyugdíjkorhatárára vonatkozó országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén szereplő kérdés hitelesítését, mely így hangzott:  

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1.-től a férfiak számára is tegye lehetővé Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét?”

A Kúria  ezt követően megváltoztatva a Nemzeti Választási Bizottság határozatát, hitelesítette a nők és férfiak egyenlő nyugdíjkorhatárára vonatkozó kezdeményezésre vonatkozó kérdést, és ezzel utat nyitott a népszavazásnak, megkezdődött az aláírások gyűjtése.

Ezzel párhuzamosan több magánszemély és érdekvédelmi szervezet alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve a Kúria végzésének megsemmisítését. Álláspontjuk szerint a Kúria döntése sérti a nők esélyegyenlőségének megvalósulására szolgáló külön intézkedéseket, a fokozott védelem révén megvalósuló jogegyenlőségüket és egyenlő bánásmódhoz való jogukat, továbbá az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való jogukat. Állították azt is, hogy a népszavazási kérdés olyan költségvetési tárgykört érint, melyben kizárt az országos népszavazás megtartása.

Az Alkotmánybíróság elnöke soron kívüli eljárást rendelt el. 

+

Az Alkotmánybíróság a héten közzétett határozatában megállapította: a Kúria végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság a nők és a férfiak egyenjogúsága kapcsán leszögezte: a nőket – az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdése és a XIX. cikk (4) bekezdése második mondata alapján – külön védelem illeti meg, és a fokozott védelem követelményére tekintettel is nyugdíjra való jogosultságuk más lehet, mint más személyeknek. Mindebből következik, hogy a nők – a férfiakhoz képest – kedvezőbb alanyi jogokra tarthatnak igényt, különösen az állami nyugdíjra jogosultság területén. Az eredményes népszavazás a nyugdíjjal összefüggésben a nőkre vonatkozó kedvezőbb szabályozás lehetőségét elvonná.

Az Alkotmánybíróság másrészt megerősítette azt a gyakorlatát is, amely szerint a költségvetési törvényre vonatkozó kizáró ok alapján valamely kérdés akkor sem bocsátható népszavazásra, ha a kérdésből okszerűen következik a tiltott tárgykörként megjelölt törvények megváltoztatása. Ennek értelmében a költségvetési törvény, mint kizárt tárgykör nemcsak a hatályos költségvetési törvényt jelenti, hanem valamely jövőbeni kiadást is, vagy olyan kérdést, amelyből a hatályos költségvetési törvény módosítása következik. A feltett kérdésből – eredményes népszavazás esetén –a nyugellátásokra a költségvetési törvényben előírt összeg kötelező emelése következne, ezért az az ország éves költségvetéséről szóló törvényt közvetlenül és jelentős módon érintené. A Kúria a döntésével tehát olyan kérdést hitelesített, amely kizárt népszavazási tárgykörbe tartozik. (AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvény-ellenességéről és megsemmisítéséről.)

A határozathoz Kiss László, Lévay Miklós, Stumpf István és Szalay Péter különvéleményt, Dienes-Oehm Egon,Pokol Béla és Salamon László párhuzamos indokolást csatolt.

Az Alkotmánybíróság szeptember 29-i teljes ülésének programja

Közösségi együttélés szabályai

A helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjának „és betartatni” szövegrésze és a 8. § (2) bekezdésének „elmulasztásának jogkövetkezményeit” szövegrésze, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 131. § (1a) bekezdéssel kapcsolatos utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.

Az indítványozó - alapvető jogok biztosa - szerint a közigazgatási szervek jogalkotási hatáskörének terjedelme nem tisztázott. A támadott rendelkezések azért ellentétesek az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvével, mert a közösségi együttélési szabályok meghatározására és be nem tartásuk lehetséges jogkövetkezményeire vonatkozóan törvényben előírt anyagi jogi garanciák és az önkormányzati szabályozásra vonatkozó egyértelmű felhatalmazás hiányában sérül a jogállamiság elvéből folyó jogbiztonság és a közigazgatás törvény alá rendeltségének követelménye. (Indítvány)

Szavazás levélben

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 266. § (2) bekezdésével szemben az Abtv. 26. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányul alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó szerint a választási eljárásról szóló törvény a választás napján külföldön tartózkodó választópolgár számára csak a külképviseleti szavazás lehetőségét biztosítja, és elzárja a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, de hozzá hasonlóan a választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok számára lehetőségként biztosított levélben szavazástól.

Az indítványozó szerint mindez sérti az Alaptörvény XXIII. cikkében biztosított jogát, ellentétes továbbá az Alaptörvény XV. cikkében biztosított jogegyenlőséggel is, amennyiben a választójog gyakorolhatósága szempontjából nem kezeli egyenlőként a más, vele az összehasonlítható helyzetben lévő személyekkel. (Indítvány)

Bizonyítékok felülmérlegelése

A Kúria Pfv.V.21.417/2013/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint az ítélet sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből eredő jogbiztonság elvét, mert a Kúria a másodfokú bíróság ítéletében megállapított tényállástól úgy tért el, hogy a bizonyítékok felülmérlegelését végezte el, és nem indokolta ennek szükségszerűségét. Kifejti továbbá, hogy az ítélet sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében és XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot is, mert a Kúria a hatásköri szabályok mellőzésével járt el.. (Indítvány)

Gyülekezéshez való jog

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.Kpk.45.810/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó előadja: 2014. június 10-én a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 6. §-a alapján közterületen, Budapesten az V. kerületi Markó utca 25. szám előtti járdaszakaszon 2014. június 16-án tartandó rendezvényt jelentett be a Budapesti Rendőrfőkapitányságon. A békés jellegű rendezvény a célja a figyelemfelhívás volt a bankok tevékenységére, ugyanis a Kúria elnöke aznapra jogegységi tanácsülést hívott össze a devizathitel-szerződésekkel kapcsolatos egyes vitás kérdések eldöntésére. A rendezvény megtartását a rendőrség megtiltotta. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a támadott határozatában a rendőri határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet elutasította. 

Az indítványozó álláspontja szerint több alapvető jogát sértik a támadott határozatok, többek között sérül az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt gyülekezéshez való joga, és a XXIV. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való joga is. (Indítvány)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának tárgyalandó témái

Becsületsértés

A Soproni Járásbíróság B.584/2011/10. számú ítélete és a Győri Törvényszék 3.Bf.104/2014/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó kifogásolja, hogy a bíróságok az ügyet mint magánvádas eljárás kezelték, és a vádlott magatartását nem közvádra üldözendő garázdaságként értékelték. Kifogásolja továbbá, hogy a bíróság elutasította az egymással összefüggő ügyek egyesítésére vonatkozó kérelmét. Álláspontja szerint az eljárás során sérült tisztességes eljáráshoz való joga, és a jogorvoslathoz való joga. (Indítváníkiegészítés)

Rágalmazás vétsége

A Fővárosi Törvényszék 22.Bf.7045/2014/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó ismeretlen tettes ellen feljelentést tett rágalmazás vétségének a gyanúja miatt különböző fantázianevű internetes felhasználók ellen. a Az elsőfokú bíróság a büntetőeljárást joghatályos magánindítvány hiányában megszüntette, mivel a magánindítványt elkésetten terjesztették elő. A másodfokú bíróság a döntést helybenhagyta.

Az indítványozó szerint ezzel sérült - többek között - az Alaptörvény XXVIII. cikke szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, mivel a magánindítvány előterjesztésére előírt 30 napos határidő - álláspontja szerint a bíróság felhívásával veszi kezdetét. (Indítványkiegészítés)

Felülvizsgálati kérelmet elutasító döntés indokolása öröklési ügyben

A Kúria Pfv.I.20.571/2014/2. számú végzése, valamint a Pkif.III.25.000/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.   

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria az Alaptörvény 28. cikkében foglaltak megsértésével utasította el érdemi vizsgálat nélkül a felülvizsgálati kérelmét. Kifejti, hogy a végzések indokolása hiányos, kérelmét a Kúria érdemben nem bírálta el, ezért sérült a tisztességes hatósági eljáráshoz, illetve a jogorvoslathoz való joga..(Indítvány)

Rágalmazás vétsége

A Kúria Bfv.I.997/2014/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó - aki az alapügyben magánvádló volt - kifejti, hogy a Kúria nem megfelelően - az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését sértve - értelmezte a jó hírnév védelméhez való jog és a véleménynyilvánítás szabadságának egymáshoz való viszonyát. Előadja, hogy a vádlott magatartása sérti az emberi méltósághoz, a jóhírnévhez, valamint a véleménynyilvánítás szabadságához való jogát.  (Indítvány)

Perköltség

A Győri Ítélőtábla Pkf.I.25.930/2014/2. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

A sérelmezett végzés a döntést megváltoztatta és egyetemlegesen kötelezte a feleket a perköltség viselésére. Az indítványozók álláspontja szerint keresetük idézés kibocsátása nélküli elutasításának lett volna helye, nem pedig a per megszüntetésének és perköltségben marasztalásuknak. (Indítvány)

Ingóértékesítés adójogi szabályai

A Kúria 3/2013. Közigazgatási és Munkaügyi jogegységi határozata elleni bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint az előtte másodfokon folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogegységi határozat sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből levezethető jogbiztonság elvét és a C) cikk (1) bekezdésében megfogalmazott hatalommegosztás elvébe ütközik.
 

Az eljárás hátteréül szolgáló ügyben a költségvetési család bűntettével vádolt vádlott ingóértékesítési tevékenységét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi XCVII törvény  ingóérékesítésre vonatkozó szabályai szerint folytatta, holott arra az elsőfokú bíróság ítélete szerint az Szja. törvény önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kellett volna alkalmazni.

Az elsőfokú eljárásban bizonyítékként értékelt két szakértői vélemény közötti eltérést a kúriai jogegységi határozat időközbeni megjelenési okozta. A jogegységi határozat azonban az indítványozó bíró álláspontja szerint figyelmen kívül hagyta a 2011. december 31. napi módosítás előtti Szja. tv. 58. § (8) bekezdésének egy speciális feltételét, miszerint az üzletszerű áruházás feltétele, az is, hogy a magánszemély áfa-körbe szabályszerűen belépett, és adólevonási joga megnyílt. Az Szja tv. 2012. január 1-től hatályos szabályozása során a jogalkotó a fenti joghézagot észlelte, megváltoztatásával rendezte.

Az előadó bíró álláspontja szerint a Kúria a módosítás előtti Szja. törvényben mutatkozó joghézagot nem volt jogosult jogértelmezéssel rendezni, azt törvénymódosítással - ahogy azt a jogalkotó észlelte - lehetett volna alkotmányosan szabályozni. (Indítvány)

KEHI adószám felfüggesztése, jogorvoslat

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 65. § (2) bekezdés b) pontja elleni bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint a támadott rendelkezés alapján az adóhatóság határozatával szemben a jogorvoslati lehetőség korlátozott, abban az értelemben, hogy mind a fellebbezés, mind a bírósági felülvizsgálat kizárólag annak vizsgálatára terjedhet ki, hogy az adószám-alkalmazás felfüggesztése esetén az adószám felfüggesztését a kormányzati ellenőrző szerv vezetője kezdeményezte-e, az adatszolgáltatási, együttműködési vagy az ellenőrzés végrehajtását segítő kötelezettség megszegéséből kifolyólag. Nem vizsgálható ugyanakkor ebben az eljárásban a megkeresés alapjául szolgáló ellenőrzés és annak jogszerűsége, amely adott esetben azt eredményezheti, hogy olyan eljárást követően kerül sor az adószám alkalmazás felfüggesztés szankció alkalmazására, amelyre a hivatalnak hatásköre nem volt, vagy jogszabálysértő módon került sor a kezdeményezésre. (Indítvány)

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának legközelebbi témái

Egyesületi tagsági jogviszony megszüntetése

 

A Kúria Pfv.IV.997/2014/4. számú ítélete, a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.609/2013/11. számú ítélete, valamint a Fővárosi Törvényszék 70.P.22.956/2012/16. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint egyesületi tagsági jogviszonyának kizárás útján történő megszüntetésével összefüggésben sérült a szabad vélemény nyilvánításához, valamint a tisztességes eljáráshoz való alapjoga. (Indítvány) 

Egyházi fenntartóként történő elismerés

A Kúria Kfv.II.37.649/2014/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria támadott ítélete sérti az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdésében biztosított vallásszabadsághoz való jogát, valamint ezzel összefüggésben a XV. cikk (2) bekezdésében foglalt diszkrimináció-tilalmat, mivel az alkalmazott jogszabályok a panaszos egyházi fenntartóként történő elismerését nem zárták volna ki. (Indítvány)

Közérdekű adatigénylés megtagadása

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.595/2014/7. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 35.P.25.522/2013/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó közérdekű adat kiadása iránti pert indított a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ellen, és annak kiadására kérte kötelezni, hogy a rektor mikor terjesztette a Fenntartói Testülete elé az indítványozó állásfoglalást kérő levelét. A per során a kérelmezett tájékoztatta az indítványozót, hogy nem terjesztette fel az állásfoglalás iránti kérelmet, mert annak megválaszolása nem tartozik a Fenntartói Testület hatáskörébe. A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében ezért ítéletet csak a perköltség vonatkozásában hozott, és megállapította, hogy a felek maguk viselik költségeiket. Megjegyezte továbbá, hogy a tájékoztatás kérése a rektor intézkedéséről nem minősül közérdekű adatnak. Az indítványozó fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyta, és az indítványozót kötelezte az alperesi jogtanácsos fellebbezési költségeinek megfizetésére. 

Az indítványozó álláspontja szerint az ítéletek sértik az Alaptörvény I. cikkét, VI. cikk (2) bekezdését és a XXVIII. cikk (1) bekezdését, mert a bíróságok helytelenül értelmezték és alkalmazták az Infotv. 30. § (3) bekezdését (közérdekű adatigénylés teljesítésének megtagadása), és a jogtanácsos munkadíjára vonatkozó rendelkezéseket. (Indítvány)

Földgáz beszerzési árkedvezmény

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 141/C. § (4) bekezdése, valamint a 19/2010. (XII. 3.) NFM rendelet egyes rendelkezései elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó állítja: a  támadott rendelkezések indokolatlanul zárják ki a kedvezőbb, államilag támogatott földgáz beszerzési forrástól, miközben ezt a lehetőséget megadják az ellátási kötelezettséggel nem terhelt, emiatt kedvezőbb piaci helyzetben levő kereskedők számára. Álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezések sértik az indítványozó, és valamennyi ellátási kötelezettséggel terhelt földgáz egyetemes szolgáltató jogát a vállalkozás szabadságához, mert a vállalkozási tevékenységük elnehezedik. Sértik a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, és aránytalanul korlátozzák tulajdonhoz való jogát azáltal, hogy az indítványozó tulajdonát ténylegesen, szükségtelenül és aránytalanul elvonják. Továbbá sértik az Alaptörvény hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezéseit. 

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezések megsértették az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdésébe foglalt vállalkozási tevékenység szabadságához való jogát, a XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való jogát, a XV. cikk (2) bekezdése szerinti megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezéseket, valamint az M) cikk (1) bekezdése szerinti vállalkozás szabadságát, és (2) bekezdése szerinti tisztességes gazdasági versenyhez való jogát. (Indítvány)
 

Távhőszolgáltatási díj megfizetése

A Körmend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/1999. (X. 21.) számú rendelete egyes rendelkezései elleni bírói indítvány vizsgálata.

A perbeli felperes elmaradt távhőszolgáltatási díj megfizetése címén fizetési meghagyás kibocsátását kérte a perbeli alperessel szemben, amellyel szemben a perbeli alperes kifogással élt. A perbeli alperes álláspontja szerint a hivatkozott rendelkezések sértik a tulajdonhoz való jogát, mivel irreális elvárásokat állít elé a lakatlan ingatlanában történő távhőszolgáltatás megszüntetése, illetve szüneteltetése körében. 

Az indítványozó bíró álláspontja szerint a hivatkozott rendelkezések sértik a tulajdonhoz való jogot, mivel nem teszik lehetővé, hogy a lakásingatlan tulajdonosa az ingatlan távhőszolgáltatásának szüneteltetését , vagy megszüntetését kezdeményezze arra az esetre, ha ő az ingatlant tartósan nem kívánja használni. (Indítvány)

Özvegyi nyugdíj

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 53. § (1) bekezdés b) pontja és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.M.4087/2014/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó - aki saját jogon öregségi nyugdíjat kap - özvegyi nyugdíj feléledése iránti kérelmét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elutasította, mivel a jogszabályban meghatározott életkort az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követő 10 éven túl érte el, ezért ezen a címen özvegyi nyugdíjra való jogosultsága nem éledhet fel. A határozattal szemben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult, amely ítéletében a kereseti kérelmét elutasította.

A támadott ítélet és jogszabály - az indítványozó álláspontja szerint - azáltal, hogy öregségi nyugdíjának megállapításakor nem a 40 év szolgálati időt, hanem életkorát vette figyelembe és ezért özvegyi nyugdíja feléledésére vonatkozó keresetét a bíróság elutasította, sérti az Alaptörvénynek a nők fokozott védelmére vonatkozó a követelményeit (XV. cikk (5) bekezdés és a XIX. cikk (4) bekezdés), a "lex specialis derogat legi generali" elvét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó előírást (XV. cikk (2) bekezdés) és azon előírást, hogy a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik (28. cikk).. (Indítvány)
 

Haszonélvezeti jog

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108. §-a elleni alkotmányjogi panasz  befogadhatóságának vizsgálata.

A támadott jogszabályi rendelkezés szerint a 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog 2014. május 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezés sérti az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való jogát, mivel a haszonélvezet vagyoni értékű jog, amely esetében is helye van tulajdonvédelemnek. Így - véleménye szerint - a kártalanítás elmaradása sérti az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdésében foglaltakat. Nézete szerint a támadott rendelkezés az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből levezethető bizalomvédelem követelményét.. (Indítvány)
 

Rendkívüli felmondás

A Budapest Környéki Törvényszék 8.Mpkf.50.005/2014/2. számú végzése és a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.M.481/2010/11. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó rendkívüli felmondással szüntette meg munkaviszonyát, majd a bírósághoz fordult végkielégítést kérve. Az elsőfokon eljárt bíróság a pert végzéssel megszüntette, mivel az indítványozó keresete - az Mt. vonatkozó rendelkezése alapján - elkésett, mert nem határidőben kérte a rendkívüli felmondás jogszerűségének megállapítását. A másodfokon eljárt bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

Az indítványozó szerint a bíróságok határozatai sértik az Alaptörvényben biztosított törvény előtti egyenlőség elvét (XV. cikk (1) bekezdés), a tisztességes eljáráshoz való jogot (XXVIII. cikk (1) bekezdés), a bírói függetlenség elvét (26. cikk (1) bekezedés), a jogszabályok értelmezésére vonatkozó elvet (28. cikk) és a jogállamiság elvét (B) cikk (1) bekezdése), mivel a Kúria által kialakított és következetesen érvényesített azon ítélkezési gyakorlaton alapulnak, amely szerint a rendkívüli felmondás jogszerűségének megállapításának kérdése előkérdés az anyagi jogkövetkezmények alkalmazásának.Minderre tekintettel az indítványozó kéri az alkotmányossági vizsgálat kiterjesztését is az Mt. 202. § (1) bekezdése c) pontjában foglalt rendkívüli felmondással kapcsolatos 30 napos perindítási határidőre vonatkozóan.. (Indítvány)

Büntetőeljárás sérelmezése

A Szolnoki Törvényszék 6.B.485/2013/24. számú ítélete, és a Szegedi Ítélőtábla Bf.I.331/2014/9. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság az ítélet indokolásában egyáltalán nem értékelte a fellebbezésében foglaltakat, ezért sérült a tisztességes eljáráshoz való joga. Az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségének csak részben tett eleget, nem hagyott elegendő időt a védőnek a felkészülésre, és olyan anyagokat is felhasznált bizonyítékként, amelyek a telefonlehallgatások engedélyezése előtt keletkeztek. 

Az indítványozó véleménye szerint a támadott határozatok megsértették az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésébe foglalt magánélet és jó hírnév tiszteletben tartásához való a jogát, a XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való jogát, és a XXVIII. cikk (3) bekezdése szerinti védelemhez való jogát is. (Indítvány) 
 

Ideiglenes kiadatási letartóztatás

A Fővárosi Ítélőtábla 1.Bpkf.10.897/2014/4. számú határozata elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen elrendelte az ideiglenes kiadatási letartóztatását, pedig kérelmezte, hogy egyéb kényszerintézkedést alkalmazzanak esetleg óvadék ellenében. A bíróság indokolása szerint azonban erre az ideiglenes kiadatási letartóztatás esetén nincsen mód. 

Az indítványozó álláspontja szerint a végzés nemcsak Alaptörvény ellenes, hanem sérül a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányának több cikke, és az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény is. Megsértette az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésébe foglalt alapvető jogok tiszteletben tartásához való elvet, a IV. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint (3) bekezdése szerinti szabadsághoz való jogát, a XV. cikk (1) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőséghez való jogát, a XXVIII. cikk (4) bekezdése szerinti ártatlanság vélelmét. Továbbá a Q) cikk (2) és (3) bekezdését, mely szerint Magyarország biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját, valamint az R) cikk (3) bekezdését, és a T) cikk (3) bekezdését, amely szerint jogszabály nem lehet ellentétes Alaptörvénnyel, és a 28. cikket is. (Indítvány)