Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztérium (Emmi) parlamenti államtitkára szerint az imareggeli is azt mutatja, hogy a magyar politika világa válhat olyanná, ahol a konszenzust könnyebb megtalálni.

Simon Róbert Balázs (Fidesz) elmondta, hogy 2014-ben, a kormány megalakulása után a kulturális alapellátás bevezetését és a kulturális közösségfejlesztést tűzték ki célul. Beszélt a kulturális közfoglalkoztatási programról, mondván, a résztvevők közül 22 százalék tért vissza a normál foglalkoztatásba.    

Kitért arra, hogy csaknem ötszáz vidéki művelődési ház, könyvtár újult meg, egyedülálló kistelepülési könyvtárellátási rendszer jött létre. A kultúra közösségteremtő erejét hangsúlyozva beszélt az art mozi hálózat fejlesztéséről, a Zeneakadémia és az Erkel Színház felújításáról.    

Rétvári Bence Emmi-államtitkár szerint nemcsak a nagy beruházások, a Várkert Bazár, a Zeneakadémia felújítása vagy a Budapest Music Center fontosak, hanem az is, hogy minél több emberhez érjen el a kultúra. Úgy értékelt, hogy megerősödött a kulturális alapellátás, és kiváló intézmények jöttek létre, amelyek nemzetközi szinten is megállják a helyüket.

Szél Bernadett (LMP) a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási törvénymódosításával kapcsolatban azt kérdezte, a Fidesz-KNDP elképzelései szerint mennyit kell várni, hogy bevezessék a jobbágyságot. Szerinte a kormánypártok szépen suttyomban bevezették a feudalizmust, az úr-szolga viszonyt.    

A parlament által ezen a napon tárgyalt törvényjavaslatból azt a rendelkezést kifogásolta, hogy kizárhatják a közmunkából azt, aki nem fogadja el a felkínált idénymunkát. Szóvá tette az alacsony órabéreket is, és normális kormányzati foglalkoztatási programot sürgetett.    

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati államtitkára szerint a közfoglalkoztatás sok családnak meghozta a biztonságot, ezért nem vállalnak idénymunkát. Segíteni akarnak a munkáltatóknak ezért akarják megteremteni annak a lehetőségét, hogy megszakítva a közfoglalkoztatás időszakát, legyen lehetőség az idénymunkában való részvételre.
    
Éles, bekiabálásokkal tarkított vita alakult ki Harangozó Tamás (MSZP) és L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára között. A szocialista politikus szerint a kormány a bevándorlásellenes kampánnyal a szegénységről, a korrupcióról, az egészségügy, az oktatás állapotáról és a kivándorlásról akarja elterelni a figyelmet. A kampány azt a célt szolgálja, hogy azok a milliók, amelyek a létminimum alatt élnek, féljenek és gyűlölködjenek, mert addig sem veszik észre, hogy a nyomoruk oka a Fidesz.   

Harangozó Tamás szerint az emberek nem a bevándorlók miatt nem kapnak időpontot vérvételre vagy kell évekig várniuk egy műtétre. Bírálta az oktatási rendszert is, amely szerinte elitista, feudális, barbár, és visszarepíti az országot a középkorba.    

L. Simon László válaszában „demagógiacunaminak” értékelte a képviselő felszólalását, aki szerinte nem akarja tudomásul venni, milyen válságterületek vannak az országban. Ugyanakkor úgy látta, hogy az ellenzékiek is érzékelik már, hogy a bevándorlás súlyos probléma. Hozzátette: „Európa utolért minket”, Ausztria, Franciaország lezárta a határait. Azt mondta, ha elfogadnák az uniós kvótarendszert, akkor még több bevándorló érkezne.    

A korrupcióról szólva arról beszélt, hogy a szocialisták ez ügyben tett egyetlen feljelentése sem állja meg a helyét. Visszautasította az oktatáspolitikára vonatkozó kijelentéseket is. L. Simon László azt mondta, egyetlen előnye lenne, ha visszarepülnénk a középkorba, hogy „azt az ötvenéves dicsőséges szocializmust és kommunizmust, amit önök a nyakunkra hoztak, azt legalább megúsznánk”. Hozzátette: az „önök soraiban” a pártállam vezetői ülnek, az MSZP annak a pártnak az utódpártja, amely a diktatúrát működtette.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) a körzeti megbízottak számának növelését szorgalmazta. Azt szeretnék, ha nem a traffipaxos rendőrök élveznének prioritást, hanem az utcán szolgálatot teljesítő járőrök – mondta.

Hangsúlyozta: csaknem 1200 településen nincs körzeti megbízotti székhely, ami nagy probléma, de az is, hogy a megbízottakra három-négy település jut egyszerre. Képtelenség így ellátni a feladatot, holott minél több járőr van, annál kevesebb a bűncselekmény.    

Kontrát Károly, a BM parlamenti államtitkára elmondta, hogy a körzeti megbízotti posztok 97 százaléka betöltött. Közölte azt is, hogy ma minden településen biztosított a rendőri jelenlét annak ellenére, hogy nincs mindegyiken körzeti megbízotti székhely.    

Jelezte, hogy a megelőzés területén szeretnének előrelépni, az a céljuk, hogy az egész országra kiterjesszék a nemrégiben indult betörés-megelőzési programot.  

A menedékjogi törvény módosítása

A menedékjogi törvény módosítását előterjesztő Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője expozéjában kifejtette: évről évre egyre több bevándorló érkezik Magyarországra, túlnyomó többségük azonban nem jogosult a politikai menedékjogra, törvényt sértve – csempészbandák szervezésében – megélhetési okokból érkezik Magyarországra.    

Hangsúlyozta: az elmúlt napokban új helyzet állt be Európában, több ország ugyanis gyakorlatilag felmondta a schengeni szerződést, elkezdődött a belső határok lezárása az Európai Unióban. Jelzések érkeztek arról is – folytatta –, hogy Németország és Ausztria visszatoloncolja Magyarországra a hozzájuk innen érkező bevándorlókat.    

Ha Nyugat-Európa lezárja a határait, a bevándorlók Magyarországon rekednek – mondta a fideszes politikus.   

Rogán Antal közölte: ha az EU lezárja a belső határait, Magyarország is lezárja déli, külső határát. A fizikai határzár a legutolsó lépés lenne, de ez sem idegen az EU-tól – mutatott rá, utalva a bolgár-török határon lévő kerítésre.    

Megerősítette, a Fidesz arra kérte a kormányt, hogy szerdai ülésén foglalkozzon rendkívüli intézkedések életbe léptetésével, a szükséges lépéseket tegye meg. Sürgősen cselekedni kell – jelentette ki, jelezve, hogy ehhez az Országgyűlésnek felhatalmazást kell adnia a kormánynak a biztonságos harmadik országok - a biztonságos tranzitországok – kijelölésére. Erre az EU szabályai is lehetőséget adnak – jegyezte meg a frakcióvezető.    

Rogán Antal az ilyen, biztonságos harmadik országok közé sorolta Szerbiát, ahonnan – mondta – sem Magyarországnak, sem az EU-nak nem kell befogadnia politikai menedékjogot kérőket.    

A Fidesz frakcióvezetője végül arra kérte a baloldali és liberális politikusokat, ne legyenek bevándorláspártiak.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára felszólalásában az EU legnagyobb problémájának nevezte az illegális migráció kérdését, amelyre szerinte az unió a jelenlegi szabályokkal nem tud választ adni.     

Hangsúlyozta: az elmúlt napok eseményei arra sarkallnak, hogy ebben az ügyben a magyar nemzeti érdekeknek megfelelően lépjenek kormányzati, jogalkotási, közigazgatási intézkedésekkel.    

Ő is azt mondta, hogy a menekültek nagy részét nem üldözik, biztonságos országból érkeznek. Akik Magyarországra Szerbián keresztül érkeznek, és Görögországnál lépnek be az EU-ba, már nem politikai menekültek – indokolt az államtitkár.    

Kontrát Károly a kormány nevében köszönetet mondott a törvényjavaslat benyújtásáért, majd közölte, támogatják az előterjesztést.

Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarországra érkező illegális bevándorlók száma az év végére 120 ezer körül lehet. „Emellett nem lehet elsiklani” – hangsúlyozta, hozzátéve: hiába állítja a baloldal, hogy ezzel nem kell foglalkozni, igenis sürgősen tenni kell valamit.   

Megjegyezte, hogy a nyomás nem fog csökkenni, ötmilliónyian vannak ugyanis úton Európába.    

A kormánypárt alelnökének szavai szerint Brüsszel eddigi bátortalan lépései az ügyben semmire sem jók. A magyar parlamentnek ezért felhatalmazást kell adnia a kormánynak a biztonságos tranzitországok kijelölésére – szorgalmazta.  

Kósa Lajos azzal zárta, hogy lehet dolgozni jönni az EU-ba, de ahhoz vízumot és munkavállalási engedélyt kell kérni. Az illegális bevándorlás ugyanis - fogalmazott - szétfeszíti az európai civilizációt, gazdaságot, kultúrát, szociális ellátórendszert.

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka azt mondta, a Fidesz kezdeményezte törvénymódosítás nem fog megoldani semmit, az csak "az elmúlt hónapok ócska propagandájának" a része. A szocialista politikus úgy látja, a magyar kormány nem is akarja kezelni a menekülthullámot.    

Szerinte Rogán Antal nem mondott igazat, amikor arról beszélt, hogy nincsenek meg a kormány eszközei, ugyanis – fejtette ki – a ma hatályos szabályok is előírják: a papírok nélkül érkezőket a menekültügyi eljárás lefolytatásáig őrizetbe kell venni.    

A menekültkérdés – folytatta – valódi intézkedéseket kíván, elsősorban közös európai megoldást, ám ennek Orbán Viktor miniszterelnök kerékkötője.    

Ha a kormányoldal érdemi javaslatot kíván tenni, akkor az MSZP arról szívesen tárgyal, de a szocialisták nem kívánnak részt venni egy olyan törvényjavaslat vitájában, amely nem több mint egy propaganda-hadjárat újabb eleme – mondta Harangozó Tamás, akinek felszólalása után frakciója képviselői kivonultak az ülésteremből.

Vejkey Imre, a KDNP országgyűlési képviselője a probléma súlyosságát azzal indokolta, hogy Magyarországon 2012 óta negyvenszeresére emelkedett a bevándorlók száma. Szerinte az uniós szabályok nem megfelelők „a bevándorlási cunami kezelésére”. Beszélt arról is, hogy 160-200 ezer olyan menekült van, aki az unió különböző országiban van jelenleg, de a magyar hatóságok vették fel az adataikat, és őket visszaküldhetik ide.

Hozzátette: az elmúlt években a menekültek kevesebb mint egy százaléka volt jogosult politikai menedékjogra.

Az ellenzéki pártok az ország demográfiai problémáját bevándorlókkal akarja megoldani, de a családok többsége nem osztja ezt az álláspontot - közölte utalva a nemzeti konzultációra.

Vejkey Imre elmondta, a genfi egyezmény mellett uniós irányelvek is szabályozzák a kérdést, utóbbiak meghatározzák a biztonságos harmadik ország fogalmát is. A magyar javaslat alapján azok, akik biztonságos tranzitországból érkeznek, ne igényelhessenek politikai menedékjogot – ismertette.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) és Z. Kárpát Dániel (Jobbik) is vitatta azt a kormányzati álláspontot, hogy a menekültek munkavállalási céllal érkeznek Európában, szerintük ugyanis ezek az emberek a szociális rendszeren való „élősködés” miatt jönnek ide. Mirkóczki Ádám azt mondta, a Jobbik soha nem bűnözőként tekintett a menekültekre, azokon, akiket ténylegesen üldöznek, segíteni kell, de a többieket nem úgy kell kezelni, ahogy az EU szeretné. Véleménye szerint jelenleg tranzitország Magyarország, de ha nyugat-európai államok szigorítanak a szabályokon, célországgá válhat az ország.

Három javaslatot is megfogalmazott: a menekülttáborok zárttá tételét, a határőrség visszaállítását, illetve a menekültek visszafordíthatóságának lehetőségét.

A jobbikos politikus szerint összeurópai problémáról van szó, de azt megkérdőjelezik, hogy van erre összeurópai megoldás. Vissza kell tagállami szintre adni a szabályozás lehetőségét.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt tette szóvá, hogy a baloldali pártok kettős mércét alkalmaznak. Utalt a kettős állampolgárságról szóló népszavazásra. Kifogásolta azt is, hogy „a menekültcunami” közepette csökkennek az erre a területre fordítandó költségvetési források.

Schiffer András (LMP) vitatta azt, hogy a bevándorlás kérdésében a tagállamoknak önállóan kellene eljárniuk. Mint mondta, amennyiben nincsen szoros együttműködés, a periférián lévő országok, köztük Magyarország lehet a vesztes. Hozzátette: az európai országoknak külön-külön nincs meg az erőforrásuk a hatékony fellépésre a bevándorlás területén.

Bírálta Magyarország kurdisztáni szerepvállalását, mert szerinte az nem működik, hogy belföldön uszít a kormány és közben meg bevállal egy biztonsági kockázatot jelentő missziót.

A frakcióvezető közölte, az LMP számára a törvényjavaslat elfogadhatatlan azért is, mert szakít a menedékjog egyedi jellegével. A menedékjognak az a lényege, hogy mérlegelési lehetőséget hagy – mutatott rá.

Az ellenzéki politikus szerint ma Magyarországon a számok alapján a kivándorlás nagyobb probléma, mint a bevándorlás. Az LMP-s képviselő a be- és a kivándorlás gyökerét is ugyanabban látta: a globális egyensúlytalanságokban, amely ellen szerinte Magyarország is tehetne.

A független Szelényi Zsuzsanna szerint a kormánynak nem az a feladata, hogy határzárral oldja meg a menekültügyi válságot, hanem európai uniós országként az EU-s tagállamokkal közös megoldást kell kidolgoznia. A menekülőket meg kell menteni – hangsúlyozta az Együtt politikusa.

A Fidesz törvényjavaslatát cinikusnak nevezte, mert az szerinte olyat ígér, amit nem tud betartani, csak előkészíti a terepet a kitoloncolásra.

A KDNP-s Firtl Mátyás arról beszélt, hogy ha a migráció mértéke nem csökken, a Magyarországra érkező illegális bevándorlók száma az év végére elérheti a 120-130 ezret.

Ha Németország, Franciaország szigorít a bevándorlási szabályokon, Magyarország miért ne tenné ezt? – tette fel a kérdést a kormánypárti politikus.

Szerinte jogos felvetés – mint azt a Ház előtt fekvő törvényjavaslat tartalmazza –, hogy aki biztonságos tranzitországból érkezik Magyarországra, az ne igényelhessen politikai menedékjogot. A javaslat alkalmas a menekültáradat megállítására – értékelte.

Szél Bernadett, az LMP képviselője azt mondta: a menekültprobléma valós kezelésével alig-alig foglalkozik a kormány, a problémát „a lehető legostobábban” próbálja kezelni, „pártpropaganda-kampányt” épít rá vélt belpolitikai előnyökért.

Európai szintű megoldás kell a menekültkérdésre, célzott, kétoldalú együttműködésekre van szükség – foglalt állást a politikus, aki felszólalásában kritizálta a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció szerinte erkölcstelen plakátkampányát.

A független Fodor Gábor leszögezte: Magyarország nem bevándorlási cél–, hanem tranzitország.

A Liberálisok elnöke szerint Magyarországnak bölcsen kell hozzáállnia ehhez a kérdéshez, és nem teheti meg, hogy az európai főárammal szemben egy kirekesztő álláspontot foglaljon el. Ezzel megint „az eleve rossz nemzetközi megítélésünket rontanánk” – mondta.

Önkormányzati törvény, közfoglalkoztatás

Boldog István (Fidesz) elmondta: a polgármesterek többsége szolgálatnak, élethivatásának tekinti a munkáját, és az a célja, hogy fejlessze a települést. E munka megbecsülését elvették, pedig a polgármesterek bérezését törvényben kell garantálni és elismerni.

Álláspontja szerint nem igaz, hogy csak az 1500 lakos alatti településeken kell segíteni a polgármestereket, mert a nagyobbakon is csökkent a fizetésük. Fontos az is, hogy ne csak a közmunkához kössék a pluszjuttatást.

Gúr Nándor (MSZP) szerint ahhoz a bértáblához kellene visszanyúlni, amelyet politikai érdekből lesöpörtek. Méltatlan, becstelen, tisztességtelen volt a döntés, hogy a politika oltárán feláldozták a polgármestereket, a bérüket, és most „furfangos csavarral” függő helyzetbe hoznák őket - fogalmazott.

Hozzá hasonlóan frakciótársa, Gőgös Zoltán is a polgármesteri javadalmazás korrigálását sürgette.

Ezt követően az elnöklő Sneider Tamás az általános vitát lezárta, az előterjesztők nevében Vigh László (Fidesz) pedig úgy összegzett: konszenzus van abban, hogy a kistelepülési polgármesterek fizetését rendezni kell, a vita csak ennek mikéntjéről folyik. A kormánypárti politikus egyben kérte az ellenzék támogatását a javaslat kétharmados passzusainak megszavazásához.

A közfoglalkoztatási és a hozzá kapcsolódó törvények módosításának vitája

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára expozéjában kifejtette: lehetőséget kívánnak biztosítani arra, hogy az álláskeresők, az éppen közfoglalkoztatási jogviszonyban állók is minél nagyobb számban tudjanak részt venni a mezőgazdasági idénymunkákban, azaz a közfoglalkoztatási program ne akadályozza az ilyen munkaerőigény kielégítését.

Ha valaki nem fogadja el az egyszerűsített foglalkoztatás keretében felajánlott munkalehetőséget, kizárhatják a közfoglalkoztatásból - jelezte.

Ha a munkavállalónak a közfoglalkoztatáson kívül egyéb foglalkoztatási jogviszonya van, és az felmondással vagy közös megegyezéssel megszűnik, három hónapig nem vehet részt közfoglalkoztatásban - ismertette a törvényjavaslat tartalmát.

Az indítvány egy másik intézkedése - folytatta - megkönnyítené a szezonális munkaerőigény kielégítését azzal, hogy a foglalkoztató bejelentheti a polgármesternek az általa foglalkoztatni kívánt létszámot, a polgármesterek pedig tájékoztatást ad a munkaerőigénynek megfelelő települési álláskeresőkről.

Becsó Zsolt, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a közfoglalkoztatási intézményrendszer legfontosabb feladata a tartósan munkanélküliek aktivizálása, célja az ő visszavezetésük az elsődleges munkaerőpiacra.

A törvényjavaslat a közfoglalkoztatottak és az őket az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatni kívánó munkáltatók kapcsolatfelvételét segíti elő - közölte.

Az előterjesztés egyrészt lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy a közfoglalkoztatottak minél nagyobb hányada munkalehetőséghez jusson az egyszerűsített foglalkoztatás keretében, másrészt könnyíti az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatni kívánó munkáltatók szezonális munkaerőigényének kielégítését.

Gúr Nándor, az MSZP vezérszónoka kritizálta a néhány éve elfogadott munka törvénykönyvét, amely szerinte különbséget tett dolgozó és dolgozó között, csökkentette a jogbiztonságot és a munkabéreket is.

A szocialista politikus a parlament előtt fekvő törvénymódosítási javaslatból kifogásolta azt a rendelkezést, amely alapján azokat a munkavállalókat, akik felmondanak az elsődleges munkaerőpiacon, egy időre kizárhatják a közmunkából.

A közfoglalkoztatási rendszert kritizálva úgy fogalmazott, egy „modern rabszolgatartó folyamat” zajlik, a szisztéma "abszolút torz". Ha már közfoglalkoztatás, az abban dolgozók legalább a minimálbért kapják meg - szorgalmazta Gúr Nándor, a mostaninál ésszerűbb javaslatokat követelve.

Önkormányzati törvény módosítása

Az önkormányzati törvény módosítását előterjesztő Vigh László (Fidesz) elmondta: a legutóbbi önkormányzati választások óta folyamatosan napirenden van az a kérdés, hogy több polgármester fizetése csökkent, pedig fontos, hogy a megfelelő feladathoz megfelelő pénz járjon. Mivel a települések nagyon eltérőek, nem könnyű e probléma megoldása, de most igyekeznek finomhangolni az önkormányzati törvényt az elmúlt idők változásai nyomán.

Kifejtette: a kistelepüléseken a közmunka miatt megsokszorozódtak a polgármesterek feladatai, hiszen gyakran ők irányítják a közmunkások tevékenységét. Ezért megilleti a polgármestereket a tisztességes bér - mutatott rá. Közölte: a javaslat alapján a foglalkoztatott közmunkások arányában pluszfinanszírozást biztosítanának a kistelepülések polgármestereinek, így azt érezhetik, hogy az állam elismeri a munkájukat, amelyet a helyi közösségben végeznek.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati területért felelős államtitkára közölte: a kormány támogatja az előterjesztést.

Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a szocialista kormányok nehéz örökséget hagytak az Orbán-kormányra, a racionalitás és a hatékonyság jegyében a karcsúsítást magukon kezdték, ami a választópolgárok részéről is elvárás volt. 2014-től csökkentették az országgyűlési képviselők számát, és hasonló tendencia indult a megyei és a helyi önkormányzatokban is. A létszámcsökkentéssel párhuzamosan szigorú összeférhetetlenségi szabályokat is bevezettek, így a polgármesterek nem lehettek országgyűlési képviselők - emlékeztetett.

Hangsúlyozta: szükséges visszaállítani a korábbi összeférhetetlenségi szabályokat, hogy a kistelepülések polgármestereinek több lehetőségük legyen a megbízatásuk mellett kereső tevékenységet vállalni, hogy biztosítsák a megélhetésüket. Indokolt a polgármesterek bevonása a közfoglalkoztatással kapcsolatos szervezési feladatokba, amit anyagilag is el kell ismerni. Sarkalatos törvényről van szó, amelyet csak az ellenzékkel együtt lehet elfogadni - mondta Demeter Zoltán arra kérve a pártokat, hogy támogassák a javaslatot.

Gőgös Zoltán, az MSZP vezérszónoka kijelentette: jelenleg méltatlan helyzetben vannak a kistelepülések vezetői, és az lenne a megoldás, ha visszaállítanák a régi javadalmazást. Ebben a formájában a szocialisták nem támogatják a javaslatot, de nem azért, mert nem akarnák emelni a polgármesterek fizetését, meglátásuk szerint ugyanis nagyon antidemokratikus megoldás lenne, ha demokratikus úton megválasztott embereket hoznának olyan helyzetbe, hogy gyakorlatilag a belügyminiszter lenne a főnökük - magyarázta. Hozzátette: a közmunkások létszáma alapján rendeznék az ügyet, holott nem mindegy, hogy a közmunkások milyen feladatot végeznek, és kérdéses, ki állapítaná meg, melyik polgármesternek mennyi pluszjuttatás jár.

Az MSZP-s képviselő hangsúlyozta: ostoba döntés volt elvenni a polgármesterek fizetését, a kormánynak be kell látnia, hogy hibázott és rendeznie kell a kérdést, de nem úgy, hogy a BM-et föléjük rendeli munkáltatóként.

Földi László, a KDNP vezérszónoka közölte: pártja támogatja az előterjesztést.

Hegedűs Lorántné, a Jobbik vezérszónoka kifejtette: a kistelepülések polgármestereinek nemcsak a közmunkásokkal kapcsolatos feladatokért, hanem más tevékenységekért is adhatnának plusztámogatást.

Szél Bernadett, az LMP vezérszónoka kiemelte: az erős Magyarországhoz erős vidék kell, ez az előterjesztés viszont nem elegendő, nem lehet itt megállni. A javaslat nem a gyökereiben kezeli a problémát, hogy a kistelepülések polgármesterei keveset keresnek, méltatlanul kevés jövedelemből kell a problémákat megoldaniuk – mondta. Hozzátette: a polgármester némely esetben az alkalmazottainál is kevesebb pénzt kap. Korábban egyértelműen a kistelepülések hátrányára változatták meg a rendszert, de az LMP kiáll a falvak önállósága és azok mellett, akik megpróbálják a kistelepüléseket a cudar körülmények ellenére is működtetni – hangoztatta Szél Bernadett.

Állami vagyon, bújtatott pártfinanszírozás

A kormánypárti előterjesztők nevében Völner Pál (Fidesz) ismertette azt a javaslatot, amely azt kezdeményezi, hogy az év elején megszűnt Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapban lévő források és bevételek ne csak adósságcsökkentésre, hanem állami vagy önkormányzati vagyongyarapításra is felhasználhatók legyenek.

A vitában Fónagy János NFM-államtitkár a kabinet nevében támogathatónak nevezte az előterjesztést.

A szocialista Tóth Bertalan azt mondta, a szóban forgó alap a magánnyugdíj-megtakarítások 3000 milliárd forintos „lenyúlásából származik”. Szerinte ennek a forrásnak az eredeti céltól eltérő felhasználása további veszteségeket okozhat, ami miatt nem támogatják a változást.

Szilágyi György (Jobbik) szintén aggályosnak nevezte a módosítást, mivel szerinte a kormány most olyan célra használná fel az emberek pénzét, amire nem kapott felhatalmazást tőlük.

Völner Pál zárszavában közölte, a magánnyugdíj-pénztári befizetések államosításával jól jártak a pénztártagok, hiszen ezáltal kevésbé kockázatossá váltak megtakarításaik és az állam garantálni tudja a nyugdíjakat.

Vita a bújtatott pártfinanszírozás megelőzéséről

Határozati javaslatban kérné fel több fideszes képviselő a kormányt, hogy vizsgálja meg, a Demokratikus Koalíció (DK) állami támogatása felfüggeszthető-e addig, amíg ki nem derül, hogy tiltott pártfinanszírozásban részesült-e az Európai Bizottságtól.

Az erről szóló indítványt az egyik előterjesztő, Németh Szilárd (Fidesz) ismertette, „kis szélsőbaloldali” pártként jellemezve Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök pártját. Hangsúlyozta, a volt kormányfő cégének adott 1,5 milliárd forintos európai megbízás olyan „arcátlan”, amely az európai és magyar törvényekkel is ellenkezik és meg kell akadályozni.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára azt mondta, a kormány ugyan még nem alakította ki végleges álláspontját az előterjesztésről, de szerinte a kabinet elfogadja és teljesíti majd a határozati javaslatban szereplő felkérést.

A vitában a kormányoldal részéről Petneházy Attila (Fidesz) és Vejkey Imre (KDNP) érvelt az indítvány elfogadása mellett.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) felszólalásában ugyanakkor azt mondta, pártja további pontokkal javasolja kiegészíteni az előterjesztést, amelyek arra vonatkoznak, hogy a kormány vizsgálja meg, hogy az „állami föld- és trafikmutyi”, továbbá más gazdasági szektorok átalakítása, valamint a „miniszterelnök baráti körébe tartozó személyek” biztosítottak-e bújtatott támogatást a Fidesznek.

A jobbikos Novák Előd elfogadhatatlan kormányzati pótcselekvésnek nevezte a javaslatot, miközben szerinte a kabinet továbbra is adós Gyurcsány Ferenc elszámoltatásával

Novák Előd felszólalásában rövid időn belül kétszer is használta a „cigánybűnözés” kifejezést, ami miatt az ülést vezető Latorcai János figyelmeztette az ellenzéki képviselőt és felszólította, hogy ne használja ezt az Országgyűlésben nem megengedett kifejezést. A jobbikos politikus beszéde folytatásában eleget tett a felszólításnak, véleménye kifejtését követően szavait azonban azzal zárta: „a cigánybűnözés igenis létezik”. Latorcai János ezt követően kizárta az ülésnapról Novák Elődöt.

A jobbikos képviselő utóbbi kijelentéseit később frakciótársa, Szilágyi György is megismételte, amiért Latorcai János őt is kizárta az ülésnap vitáiban történő felszólalásokról.

Ezt követően Vejkey Imre mellett Schiffer András (LMP) és Bárándy Gergely (MSZP) is elítélte a jobbikos képviselők kijelentéseit, Németh Szilárd pedig úgy fogalmazott, a parlamentben nincs szükség neonácikra. „A lehető leghatározottabban elutasítjuk a cigányozást és a zsidózást” – jelentette ki.

Az LMP véleményét kifejtve Schiffer András azt mondta, az Európai Bizottság helytelenül döntött, amikor egy pártpolitikus cégének adott megbízást, hiszen a testületnek élen kellene járnia az összeférhetetlenségi szabályok betartásában. Az ellenzéki politikus ugyanakkor arra is kitért, hogy egy párt törvényesen elnyert állami támogatásának ügyében csak a számvevőszék jelentése alapján lehetne eljárni.

Latorcai János mindkét előterjesztés általános vitáját lezárta.

Folytatódó vita a közfoglalkoztatási törvény módosításáról

Az MSZP vezérszónokát követően a KDNP nevében Földi László közölte, frakciójuk támogatja a kormány azon törvénymódosító javaslatát, amely a közmunkásoknak lehetővé teszi az idénymunkákban történő részvételt.

Ezzel szemben Hegedűs Lorántné, a Jobbik vezérszónoka élesen bírálta a javaslatot, hangsúlyozva, hogy azt szerintük „a fideszes oligarchák, nagybirtokosok” kérésére nyújtották be, hiszen a változtatással ők járnak majd jól, miközben az idénymunkát végző közmunkások

Hasonlóan vélekedett az LMP álláspontját ismertető Szél Bernadett is, aki úgy fogalmazott, amennyiben ilyen ütemben folytatódik a közmunkaprogram átalakítása, akkor a kormány hamarosan újra bevezeti Magyarországon a jobbágyságot.

A függetlenként felszólaló Kónya Péter azt mondta, a közmunkások igénybevétele idénymunkára legfeljebb akkor lenne elfogadható, ha ehhez meghatároztak volna egy minimális órabért.

A vitában Gúr Nándor (MSZP) egyebek mellett a közmunkások bérének minimálbérhez igazítását kérte, míg a jobbikos Szilágyi György azt mondta, a tárgyalt javaslat „a fideszes földesurak önzését tükrözi”. Simon Miklós (Fidesz) erre válaszolva azt mondta, a közmunkaprogramokkal sikerült elérni, hogy a korábbi magas munkanélküliség után ma már mindenki tud dolgozni, aki akar.

Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár zárszavában megismételte, a kormány javaslata azt a célt szolgálja, hogy a közmunkát végzők visszatalálhassanak a munkaerőpiacra, és így megvalósulhasson a kabinet teljes foglalkoztatottságra vonatkozó ígérete.

Felújítják a 3-as metrót

Az egyes fővárosi fejlesztési beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosításának vitájában az előterjesztőként felszólaló Vas Imre (Fidesz) azt mondta, a javaslat segíti a 3-as metróvonal rekonstrukcióját és északi meghosszabbításának mielőbbi megvalósítását. Emellett az óbudai csillaghegyi öblözet árvízi védelméről is szól a jogszabály.

A kormány nevében felszólaló Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat két kiemelt fővárosi fejlesztési feladat megvalósítását szolgálja, a 3-as metró rekonstrukcióját és a Római-part árvízvédelmének kiépítését. A fejlesztések megvalósítása nemcsak kerületi vagy fővárosi érdekek, hanem az ország szempontjából is kiemelten fontos feladat.

László Tamás (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a 3-as metró megvalósítása halasztást nem tűrő feladat, azt a lehető legsürgősebben el kell kezdeni, és minél hamarabb be kell fejezni. A csillaghegyi öblözet árvízvédelmét szolgáló beruházás biztonsági szempontból halaszthatatlan, megvalósítása jelentős közérdek. Budapesten a Duna vízszintje az elmúlt 14 évben többször is meghaladta a nyolc métert – hívta fel a figyelmet.

Fónagy János azt mondta, a személy- és vagyonbiztonság veszélyben van, mert a Duna vízszintje érezhetően évről évre emelkedik, a korábbi vízkár-elhárítási technikák pedig nem működnek.

Latorcai János levezető elnök lezárta az általános vitát.

Vita a közhasznú alapítványokat érintő törvénymódosításról

Előterjesztőként Németh Szilárd (Fidesz) ismertette azt a törvényjavaslatot, amellyel tájékoztatása alapján lehetővé válhat, hogy amennyiben egy közhasznú alapítványnál nem lelhetők fel az alapítók, akkor a helyileg illetékes önkormányzatoknak kijelölhetnek egy gazdasági társaságot az alapító jogok gyakorlására.

Soltész Miklós civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a kormány nevében támogathatónak nevezte a változtatást.

A szocialista Bárándy Gergely úgy fogalmazott, Németh Szilárd javaslata egy „erőből átvitt bosszú” akar lenni a csepeli munkásotthont üzemeltető alapítvány megszerzésére, amit nem támogatnak.

Hasonlóan vélekedett a jobbikos Szávay István, aki szerint a javaslat a kormány civil szervezetekkel szemben indított "keresztes hadjáratának" újabb állomása.

Az LMP véleményét Schmuck Erzsébet ismertette és úgy fogalmazott, az indítványt a Fidesz "újabb zsákmányszerzésének" tartják, amivel most a közhasznú alapítványok a célpontjai.

Szabó Szabolcs (független) azt mondta, megint egy olyan előterjesztés van a Ház előtt, amelyik egy egyedi eset miatt próbál jogszabályt módosítani. Feltette a kérdést, felmérte-e valaki, hogy emiatt viszont hány alapítványt fog érinteni a törvényi változás?

Kijelentette, hogy egy általa megfoghatatlan ok miatt a csepeli Fidesz „egyfajta kommunista fészeknek tekinti” a munkásotthont, ezért készült az indítvány. Megjegyezte, hogy a munkásotthon „igazából soha nem volt” önkormányzati tulajdonban.

Sneider Tamás levezető elnök az általános vitát lezárta.

Németh Szilárd (Fidesz) a hozzászólásokat úgy minősítette, hogy azokat az információhiány és a napi politikai szándék vezette. Kijelentette, hogy az alapítói jog az önkormányzatnál lenne jó helyen, mert annak van rálátása az intézményre.

A jogszabály garancia arra, hogy a munkásotthont és a kulturális vagy szociális intézményeket fenntartó alapítványok az önkormányzatokkal együttműködve egy új perspektíva elé állítsák ezeket az intézményeket.

Nem követelnék meg az amatőr sportolók szerződéses jogviszonyát

Bánki Erik (Fidesz) a sportról szóló törvény módosításának vitájában azt mondta, indítványa alapján az amatőr sportolóknak nem lenne minden esetben kötelező szerződéses jogviszonyt létesíteniük ahhoz, hogy sportrendezvényeken részt vehessenek. Innen kezdve egy egyesületi tagság is elég ahhoz, hogy a sportolók a hazai vagy nemzetközi versenyeken elindulhassanak. A sportági szakszövetségeknek viszont meghagynák azt a lehetőséget, hogy az amatőr szerződés meglétét előírják, de erre nem köteleznék őket a törvénnyel.

Azok az amatőr sportolók, akik nem tagjai egyesületnek az országos sportszövetségtől kaphatnának versenyengedélyt – sorolta tovább a módosításokat.

Az országos szakszövetségeknek eddig a reklámszerződések megkötését mindig a közgyűlésekkel kellett jóváhagyatniuk, de ezt a kompetenciát tovább lehetne delegálni az elnökségre - ismertetett egy újabb javasolt változtatást.

Simicskó István sportért felelős államtitkár azt mondta, hogy a módosítás az amatőr sportolói szerződés megkötésének szabályait módosítja. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség esetében például évente 200 ezer ilyen szerződést kell kötni, ami hihetetlen nagy teher.

A sportkormányzat a javaslatot alapvetően támogatja, ugyanakkor olyan módosítást javasolnak, amelyik valamennyi sportszövetség esetében fenntartja a szerződés megkötésének lehetőségét - jelentette be.

Hiszékeny Dezső (MSZP) azt mondta, látszólag jelentéktelen a törvénymódosítás, ugyanakkor az több százezer, zömében fiatal ember életét befolyásolja. Párttársa, Mesterházy Attila zavarónak nevezte, hogy a kormány szektorsemleges megoldást javasol, de az indoklás csak a futballt emeli ki. A politikus szerint a javaslat nem előremutató, mert korlátozhatja a sportegyesületeket.

Szávay István (Jobbik) az ülésnapon való részvételből korábban kizárt Szilágyi György helyett olvasta fel annak hozzászólását. Úgy fogalmazott, hogy az indoklásban található érvelés nem támasztja alá a normaszöveg módosítását.

Bánki Erik az elhangzottakra válaszolva hangsúlyozta, nem törlik el a sportági szakszövetségek esetében az amatőr szerződések megkötésének lehetőségét, csak a szövetségek kezébe adják az erről szóló döntést. A közgyűlés összehívásáról szóló könnyítést ki lehet terjeszteni az egyesületekre is - mondta.

Arra is kitért, hogy azért a labdarúgás szerepel elsősorban az indoklásban, mert az igazolt sportolók kétharmada labdarúgó.

Ezt követően Sneider Tamás az ülésnapot lezárta, és hétfőre összehívta az Országgyűlés következő ülését.