Az önkormányzati választási rendszer átalakításáról szóló kormánypárti előterjesztés vitájával ért véget az Országgyűlés ülése.

MSZP: rosszul készítették elő a javaslatot

Hiszékeny Dezső (MSZP) szerint a törvényjavaslat nincs jól előkészítve, mint mondta, aki írta, az nem ismeri az önkormányzatiságot és a fővárosi közgyűlés működését. Kijelentette, hogy a választókerületek lakosságszáma közötti különbségek miatt kezelhetetlen aránytalanságok alakulnak ki. Ez egy áldemokratikus rendszer, ami nem biztosítja a szavazóknak a valódi választás lehetőségét – mondta.

A Jobbik az őszinteséget hiányolja

Apáti István (Jobbik) az őszinteséget hiányolta a javaslatból, és kijelentette, hogy az gyakorlatilag csak arról szól, hogy a kormánypárt meg akarja akadályozni a baloldal visszatérését esetleg a baloldali többség kialakulását.

A képviselő „sunyi” rendelkezésnek minősítette a korábban alkotott összeférhetetlenségi szabályok módosítását is, amelyek miatt az iskolaigazgatók és helyetteseik is lehetnek önkormányzati képviselők. Példaként említette, hogy Mátészalkán az önkormányzati képviselőknek körülbelül fele iskolaigazgató, vagy igazgatóhelyettes.

MSZP: vonják vissza a javaslatot!

Burány Sándor (MSZP) a törvényjavaslat „számos hibája” közül azt a súlyos aránytalanságot emelte ki, ami szerinte megfogalmazódik benne. A Fidesz saját hatalmi berendezkedését szolgálja az indítvány – mondta, s a kerületek lakosságszáma közötti különbségeket hozta fel. Szerinte a nagyobb kerületek polgárait leértékelik, s azt üzenik, hogy aki baloldali, kevesebbet is ér. Burány Sándor a kormánypártokat a törvényjavaslat visszavonására szólította fel.

Párttársa, Bárándy Gergely szerint ez semmi más, mint egy nagy átverés. A javaslat arról szól, hogy egy-két mandátumnyi kompenzáció lesz a 33 tagú közgyűlésben. Hangsúlyozta, nem szereti, ha a választópolgárokat becsapják. Ha komolyan veszik, amit állítanak, hogy szükség van egyeztetésre, akkor ezt ellenzéki pártokkal és valódi civilekkel tegyék meg, és terjesszenek be új javaslatot, mert ezt a mostanit nem érdemes módosítókkal farigcsálni.

Teleki László (MSZP) kiemelte: nem arányos és nem követi a jogrendszert a törvénymódosítás. Nem látja, hogy olyan kedvezményes mandátumjogot, vagy szószólói lehetőséget biztosítana, amellyel a 13 nemzetiség bejuthatna a közgyűlésbe.

A szintén szocialista Kiss László azt vetette fel, hogy azok a polgármesterek, akik a forrásmegosztásban sem tudnak megállapodni, miként tudnak majd együtt kormányozni, ha testületet alkotnak. A képviselő kifogásolta az ajánlási rendszert, amelyben álláspontja szerint ismét valódi társadalmi támogatás nélküli szervezetek juthatnak ajánláshoz. Úgy vélte: a törvénymódosítást nem érdemes tovább „fabrikálni”, a kukában a helye.

A Jobbik az előterjesztők távozását kifogásolta

Szilágyi György (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a kormánypárti előterjesztők elhagyták az üléstermet. Azt mondta: lehetnek más elképzelések a törvényjavaslattal összefüggésben, senkinél nincs a bölcsek köve, de meg kellene hallgatni mások érveit is. Cáfolta azt is, hogy a javaslat benyújtói egyeztettek volna az ellenzékkel.

Fidesz: minden kerület képviseletet kap a fővárosi közgyűlésben

A javaslat általános vitájának végén az előterjesztők nevében a fideszes Vas Imre mondott zárszót. A kormánypárti politikus hangsúlyozta, az új javaslat lényege, hogy az a politikai erő kapja meg Budapest vezetésének jogát, amely a legtöbb kerületi polgármestert adhatja, tehát a legnagyobb támogatottsággal rendelkezik. Kiemelte továbbá, hogy az új választási rendszer révén minden fővárosi kerületnek lesz képviselete a közgyűlésben. Vas Imre szerint mindezt az ellenzék csak azért támadja, mert úgy látják, nincs esélyük többségbe kerülni a fővárosban.

Ezt követően az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta a javaslat általános vitáját.

Napirend után

A napirendi pontok után nyolc képviselő jelentkezett felszólalásra. Kiss László (MSZP) a fővárosi Hajógyári-sziget sorsáról kérdezte a kormányoldalt, míg az LMP-s Ikotity István a Magyar Művészet Akadémiát bírálta az Alkotmánybíróság közelmúltban hozott döntésére emlékeztetve. A jobbikos képviselők közül Vágó Sebestyén a vasárnapi pedagógusnap alkalmából méltatta a tanárokat, Magyar Zoltán a kormányzati arrogancia és gátlástalanság példájaként említette „Kishantos kivégzését”, Farkas Gergely a trianoni döntés okozta fájdalmakra emlékeztetett, Kepli Lajos a Balaton környékének fejlesztését sürgette, Z. Kárpát Dániel pedig egy lehetséges, Magyarországra érkező menekültáradatra figyelmeztetett. Bodó Sándor (Fidesz) a kormány keleti nyitásának fontosságát hangsúlyozta egy kínai delegáció Hajdú-Bihar megyei látogatásával összefüggésben.

Az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta az ülésnapot. Az Országgyűlés pénteken a miniszteri eskütételekkel folytatja munkáját.

Az önkormányzati választási rendszer átalakításáról szóló kormánypárti előterjesztés vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés. Az ellenzéki felszólalók élesen bírálták az előterjesztést, a kereszténydemokraták képviselője szerint viszont a képviselők legitimációját növeli a közvetlen választás.

Az MSZP választási csalásról beszélt

Bárándy Gergely (MSZP) kifogásolta a kormányoldal politikai stílusát és a jogalkotás menetét is. Emlékeztetett: négy éve is a választások előtti pillanatokban szabták át az önkormányzati választási rendszert. Szerinte amikor a korábbi választásokon azt látta a Fidesz, hogy a baloldallal fej-fej mellett áll, a választójogi rendszer megváltoztatása volt a reakciója. Úgy fogalmazott: ezt hívják „törvényalkotással megvalósított választási csalásnak”. Visszautasította, hogy fizetett pártkáder lenne az, aki listáról szerez mandátumot, és azt mondta: a javaslat megengedhetetlen különbséget tesz a szavazatok értékét tekintve.

Frakciótársa, Kunhalmi Ágnes szerint a fideszesek attól félnek, hogy a fővárosban nincsenek elegen. Úgy fogalmazott: részérdekek csataterévé silányítják Budapestet, amelyet ezzel megbénítanak.

KDNP: a közvetlen választás növeli a képviselők legitimációját

Rétvári Bence szerint az MSZP és az SZDSZ korábbi fővárosi marakodásai is szükségessé tették a változtatást, azok ugyanis fontos beruházásokat lehetetlenítettek el. Emlékeztetett arra, amikor a szocialisták 1994-ben a mostaninál sokkal mélyrehatóbb változásokat kezdeményeztek az önkormányzati rendszerben. Említést tett a forráselosztási vitákról, amelyekben kicsúcsosodtak a kerületi és fővárosi ellentétek, és utalt arra is, hogy az intézmények államhoz kerülésével csökkent a súrlódási pontok száma. Úgy vélte, hogy növeli a képviselők legitimációját a közvetlen választás. Bírálta az MSZP-t, amiért a rendszert hibáztatják azért, mert vélhetően az őszi választáson alul fognak maradni.

Jobbik: a Fidesznek nincs szüksége ellenzékre a fővárosban

Szilágyi György (Jobbik) szerint a kormányoldal azért terjesztette be a javaslatát, mert „a Fővárosi Közgyűlésben nincs szüksége ellenzékre”. Alkotmányellenesnek értékelte a javaslatot, amely szerinte ellentmondásossá teszi a képviselők feladatát, ugyanakkor minden eddigieknél „brutálisabban torzít a Fidesz javára”. Ízléstelennek nevezte, hogy a szabályokat néhány hónappal a választás előtt módosítják.

A listán szerzett mandátumokat kifogásoló fideszes felvetésre feltette a kérést: Orbán Viktor miniszterelnök hol mérette meg magát a legutóbbi országgyűlési választáson? A Budapesti Önkormányzatok Szövetségének támogatásával kapcsolatban pedig azt mondta: ott fideszesek vitatkoztak fideszesekkel.

Szilágyi György demagógiának nevezte, hogy az új rendszer hatékonyabban szolgálná a fővárosiak érdekét, mint ahogy azt is, hogy kevésbé pazarló lenne. A Fidesz szerinte rendeletalkotó szervvé növeli a fővárosi polgármesterek lobbiját, és azt mondta: a kormányoldalnak döntetlen közeli eredménnyel is kétharmada lesz a fővárosi közgyűlésben.

LMP: sérül a közvetlen választójog

Schiffer András, az LMP vezérszónoka és frakcióvezetője szerint az önkormányzati törvény tervezett módosítása olyan, mintha a FIFA tíz nappal a világbajnokság előtt megváltoztatná a játékszabályokat. Azt mondta, nem érti, hogy a fővárosi rendszer mitől lesz olcsóbb, hiszen egy nyolc általánost végzett budapesti is tudja, hogy az a tiszteletdíj, amit a képviselők felvesznek, nem tudja helyrehozni a fővárosi közlekedés költségvetését.

Az LMP-s politikus rossz érvnek tartotta, hogy az MSZP „kádertemetőnek” használja a fővárost, indoklása szerint a Fidesz még „kamuállásokat” is létrehozott ugyanerre. Kitért arra: noha a Fidesz azzal érvelt, hogy a főváros az előző ciklusban az MSZP és az SZDSZ veszekedése miatt volt működésképtelen, a mostani ciklusban is veszekedés hallatszott a Városházáról, csak most a fideszes potentátok között.

Schiffer András szerint a tervezett átalakítás nyomán sérül a közvetlen választójog, mivel a Fővárosi Közgyűlést nagyrészt polgármesterek fogják alkotni. Úgy vélte: ma a kétszintű önkormányzat a „rákfenéje” Budapestnek, a tervezett módosítás pedig még jobban felerősíti az ezzel kapcsolatos negatív hatásokat.

Fodor Gábor: Budapest egymással vetélkedő kiskirályok birodalma lesz

Fodor Gábor, az MLP színeiben politizáló független országgyűlési képviselő szerint a törvénymódosítást a félelem késztette, hibás és nem támogatja. Megjegyezte: az egyszer fent, egyszer lent elve alapján később a kormánypártok is áldozatul eshetnek ennek a rossz politikai döntésnek. A változás nem szolgálja a budapestiek érdekeit, nem tudnak megjelenni a pártszimpátiák a Fővárosi Közgyűlésben, és szavai szerint Budapest az egymással vetélkedő kiskirályok birodalma lesz.

A politikus szerint ha érdemben akarnak változtatni a fővárosi önkormányzati rendszeren, akkor a city-koncepcióhoz kellene visszatérni, a belső kerületeket egységes egészként kezelni, a külsőknek pedig relatív önállóságot adni. Fodor Gábor összességében elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot.

Jobbik: háttérbe szorulnak a szakpolitikai szempontok

Dúró Dóra (Jobbik) azt mondta, hogy ha 23 polgármester ül majd a közgyűlésben, akkor háttérbe szorulhatnak a szakpolitikai szempontok. A hatásköri összeütközések problémájára a javaslat nem ad választ, miközben még inkább felerősíti a helyi lobbikat – tette hozzá. A javaslat születésének körülményeiből is az világlik ki, hogy ismételten aktuálpolitikai jogalkotás folyik – szögezte le.

Az Országgyűlés elfogadta azt a házszabály-módosítást, amely lehetővé teszi, hogy a levezető elnök is szavazhasson ezentúl a parlament plenáris ülésein minden döntéskor. A határozathozatalok után a Ház megkezdte az önkormányzati választási rendszer átalakítására tett kormánypárti előterjesztés általános vitáját.

Az ülésvezető elnök is szavazhat ezentúl

A levezető elnök is szavazhat ezentúl az Országgyűlés plenáris ülésein minden döntéskor. Az ezt lehetővé tevő házszabály-módosítást a parlament – fideszes javaslatra – 128 igen szavazattal, 53 nem ellenében fogadta el. Nyílt szavazásoknál eddig kizárólag szavazategyenlőség esetén volt szavazati joga az ülés levezetőjének.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az előterjesztésben azzal magyarázta a változtatást, hogy az ülésvezető elnök szavazati jogának korlátozását sem az általános európai parlamenti gyakorlat, sem pedig a magyar alkotmányos jogelvek nem indokolják. Szerinte e jog gyakorlása semmilyen módon nem befolyásolja a levezető elnököt abban, hogy részrehajlásmentesen vezesse az Országgyűlés ülését.

Államtitkárok közül jelölhetik ki a miniszterhelyetteseket

Általános helyettesükké jelölhetik ki egyik államtitkárukat a miniszterek egy elfogadott törvénymódosítás alapján. A tárcavezetők a minisztériumuk szervezeti és működési szabályzatában jelölik ki a miniszterhelyettest - rögzíti a kormánypárti képviselők által benyújtott előterjesztés, amelyet 128 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 24 tartózkodás mellett hagyott jóvá a Ház az új kormányzati struktúra kialakításával kapcsolatban.

A kormánytagok jogállásáról szóló törvénybe azt is beiktatták, hogy a kormányfő munkáját a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztériumban - azaz a Miniszterelnökségen - miniszterelnöki kabinet segíti.

Egyúttal törölték a nemzetbiztonsági törvényből azt a 2012 júliusában elfogadott passzust, amely lehetővé tette, hogy a kabinet a miniszterelnök útján - a Miniszterelnökség vezetőjének közreműködésével - is irányíthassa a polgári hírszerzésért felelős Információs Hivatalt.

Jegyzőválasztás

Az Országgyűlés Tiba Istvánt (Fidesz) jegyzőnek választotta meg a tisztségről hétfőn lemondott Pócs János (Fidesz) helyére. A döntést a Ház 180 igen szavazattal hozta meg.

Bizottsági elnökök, alelnökök

Az Országgyűlés módosított egyes kormánypárti bizottsági tisztségviselők és tagok személyén is, az erről szóló indítványt a Fidesz kezdeményezésére terjesztette be a házelnök.

A Törvényalkotási bizottságban Vécsey László alelnök helyére Balla Györgyöt, Szabó Zsolt alelnök helyére Tuzson Bencét, és Manninger Jenő alelnök helyére Horváth Lászlót választották meg.

A Ház változtatott a Mezőgazdasági bizottság elnökének személyén is: Font Sándor kerül Győrffy Balázs helyére.

További bizottsági alelnököket is cserélt a nagyobbik kormánypárt: a Fenntartható fejlődés bizottságában Bencsik János került Becsó Zsolt helyére, a Gazdasági bizottságban Bánki Erik került Mengyi Roland helyére és L. Simon László Vantara Gyula helyére, a Honvédelmi és rendészeti bizottságban pedig a kereszténydemokrata Firtl Mátyást választották alelnökké.

Az Igazságügyi bizottságban alelnök lett Czunyiné Bertalan Judit Dankó Béla helyett, valamint Kovács Zoltán Demeter Zoltán helyett.

A Költségvetési bizottságban Szűcs Lajos lett az alelnök, László Tamás után, a Kulturális bizottságban pedig Kucsák László váltja Törő Gábort az alelnöki poszton.

A Külügyi bizottságban is elnököt cserélt a Fidesz: Németh Zsolt került Balla Mihály helyére, míg a testület alelnöke Balla Mihály lett, Zsigó Róbert helyett. A Vállalkozásfejlesztési bizottságban Szatmáry Kristóf kerül alelnökként Gelencsér Attila megüresedett helyére.

Önkormányzati választási rendszer átalakítása

Németh Szilárd: olcsóbb, hatékonyabb, egyszerűbb és demokratikusabb rendszer jön létre

Olcsóbb, hatékonyabb, egyszerűbb és demokratikusabb lesz a fővárosi közgyűlés működése és megválasztása, emellett kevesebb súrlódás várható a kerületek és a főváros között – ígérte törvényismertetőjében Németh Szilárd (Fidesz), a javaslat egyik előterjesztője. Szerinte a Demszky-korszak, valamint a szocialista-liberális paktumokon alapuló hatalomgyakorlás károkat okozott a budapestieknek.

A változtatás legfontosabb elemének a fővárosi közgyűlés összetételének átalakítását tartotta, mint mondta, a kerületi polgármesterek mellett kilencen kompenzációs listán szerezhetnek mandátumot itt.

Kiemelte: „legalább huszonhárommal kevesebb fizetett politikus lesz Budapesten”, a fővárosi közgyűlés pedig nem lesz „pártkáderek temetője”. Közölte: az ellenzéki frakciók észrevételeit is beépítették a javaslatba, a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége pedig szinte egyhangúlag támogatta az előterjesztést.

Fidesz: a kerület méretéhez igazodhat a kompenzációs listára adott szavazatok értéke

Gulyás Gergely (Fidesz) egy általa beterjesztendő módosító javaslatot ismertetett, amely választ ad a felvetett alkotmányossági aggályokra. Mint mondta, ez a kompenzációs listán kiosztott mandátumokhoz egy olyan arányszámot rendelne, amely a lakosságszámának megfelelően súlyozná a szavazatokat.

Közölte ugyanakkor azt is: a kerületek történelmileg kialakult egységek, így a vezetőik által alkotott fővárosi közgyűlés is lehet legitim, amelyen a kompenzációs lista korrigál.

Az egyes házszabályi rendelkezésekről és a minisztériumokról szóló javaslatokat tárgyalta az Országgyűlés. A képviselők döntöttek arról, hogy sürgős eljárással tárgyalják a helyi önkormányzatokról és a választási eljárásról szóló törvény módosítását.

A kormány megalakulásáig a parlamentben nem hangzanak el interpellációk, azonnali kérdések és kérdések. A képviselők 130 igen és 48 nem szavazattal döntöttek arról, hogy fideszes Papcsák Ferenc kezdeményezésére a helyi önkormányzatokról és választási eljárásról szóló törvény módosítását sürgős eljárással tárgyalják. A javaslat általános vitáját a határozathozatalok után tartják.

Megvitatták az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló javaslatot

Balla György (Fidesz) az előterjesztők nevében azt kérte, támogassák a törvényalkotási bizottság összegző jelentését az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló javaslatról.

A javaslat az Országgyűlés plenáris ülését vezető elnöknek is szavazati jogot biztosítana a parlamenti döntéseknél. Az Országgyűlés ezzel azt a szabályt törölné, amely értelmében az ülést vezető elnök jelenleg csak szavazategyenlőség esetén és utólag szavazhat.

Schiffer András (LMP) kiemelte: új eljárási rendszerrel van dolguk, és jó lenne, ha nem lenne példa még egyszer arra, hogy a szakbizottság, azaz az igazságügyi bizottság házszabályellenes javaslatot visz a törvényalkotási bizottság elé. Illett volna a beszámolóban megemlékezni az ügyben kibontakozott vitáról – jegyezte meg. Szerinte az előterjesztés valódi indoka a kormánypártok részéről az, hogy „sokat nyertünk, de nem eleget”.

Balla György zárszavában rámutatott: igyekeznek tisztességes megoldásokat választani. A kétharmados felhatalmazás egyértelmű – hangsúlyozta, hozzátéve: Európa legtöbb parlamentjében alkalmazzák azt a megoldást, hogy az ülés vezető elnök is élhet szavazati jogával.

A vitát az elnöklő Hiller István lezárta.

Minisztériumok felsorolása

Gúr Nándor (MSZP) a minisztériumok felsorolásáról szóló törvénymódosítás összegző módosító javaslatának vitájában kiemelte, hogy a közszolgálat volt az a „műfaj”, amiről azt gondolták, hogy kellő jogbiztonság van. A tervezett változtatással a tartós külföldi szolgálat után visszatérők, ha nem fogadják el az egyoldalú módosítást munkakörükre, azzal kell szembe nézniük, hogy minden korábbi jogosítványukat elveszítik. Úgy tűnik, mintha lemondással szűnne meg a jogviszonyuk – mondta az ellenzéki képviselő, hozzátéve: ez abszurd és elfogadhatatlan. Szerinte azt kell eldönteni, hogy olyan világot akarnak-e építeni, ahol a munkavállaló végképp kiszolgáltatottá válik. Az MSZP politikus módosító javaslatuk mérlegelését kérte.

További felszólaló nem volt, így a vitát az elnöklő Hiller István lezárta.

Jobbikos javaslat a politikusbűnözésről

Novák Előd (Jobbik) pártja javaslatát ismertetve a mentelmi jog eltörlésének fontosságát hangsúlyozta. A mentelmi jog nemcsak a politikusokat védi, a nyomozást is gátolja – mondta. Kitért arra is, hogy  legsúlyosabb esetekben még lemondani sem lehet róla. A Jobbik szeretnék tehermentesíteni az Országgyűlést, ők komolyan gondolják, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő. Ezért kérik, a kérdést rendezzék egyszer és mindenkorra – mondta.

Képviselőtársa Bana Tibor szerint egyértelmű igény mutatkozik a mentelmi jog kérdésének felülvizsgálatára. Hangsúlyozta, hogy itt lenne az ideje, hogy legalább az egyeztetések megkezdődjenek erről.

Vejkey Imre a mentelmi bizottság elnöke azt kérte, továbbra is tartsák fontosnak azt a gyakorlatot, hogy a magánvádas ügyekben nem függesztik fel a mentelmi jogot, közvádas ügyekben viszont igen.

Schiffer András (LMP) demagógiának nevezte az elképzelést. Mint mondta, ha nincsen mentelmi jog, akkor ha Novák Előd például Matolcsy György vagy Orbán Viktor politikáját bírálja, könnyen „felségárulási perbe” keveredhet. Nem arról van szó, hogy egy képviselő bűnözhessen, hanem arról, hogy  képviselői minőségben tett nyilatkozatokért védelemben részesüljön – hangsúlyozta.

Kiss László (MSZP) szerint a mentelmi jog célja, hogy a törvényhozói testület függetlenségét megőrizze. Szerinte nem a mentelmi jogot kell megszüntetni, hanem javaslatuknak megfelelően ügydöntő jogkörrel állandó bizottságot kell létrehozni, ami a méltatlan politikai magatartással szemben fel tud lépni.

Novák Előd válaszában kiemelte: az MSZP maszatolása nem meglepő, hiszen kellően érdekeltek ennek a jognak a fenntartásában. Schiffer Andrásnak azt mondta, hogy korántsem demagógia az eltörlése a mentelmi jognak. E nélkül is kitűnően lehet a munkát végezni – vélte.

Az elnöklő Hiller István fél négyig szünetet rendelt el.

A paksi hitelszerződésről, a titkosított ügyekről, az önkormányzati választás rendjének megváltoztatásáról, a pedagógusnapról, valamint aktuálpolitikai kérdésekről is szóltak a napirend előtti felszólalások, az Országgyűlés ülésén.

LMP: az Országgyűlés ne tárgyalja a paksi hitelszerződést!

Az LMP-s Schiffer András azt követelte, hogy a Ház ne tűzze napirendjére a paksi hitelszerződést, amely – mint mondta – 10 milliárd euró értékű devizahitel-ügyletbe kergeti az országot. Azt mondta: a kormány „szervezetten és konspiráltan működött együtt” az orosz féllel az ügylet során.

Szatmáry Kristóf, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a dokumentumok nyilvánosságát emelte ki, valamint azt, hogy a nemzeti energiastratégia és a paksi kapacitás-fenntartás 85 százalékos támogatást kapott a parlamentben.

A hitelszerződés összhangban van a költségvetés finanszírozási képességével és megfelel az alaptörvény adósságszabályának is – hangsúlyozta. Kiemelte: a beruházás akár 1 százalékkal is növelheti a GDP-t, 40 százalékát magyar vállalkozások valósíthatják meg, amelyek így mintegy 4 milliárd eurónyi megrendelést kapnak.

Jobbik: külföldön döntenek az ország sorsáról?

Gyöngyösi Márton (Jobbik) olyan ügyeket sorolt fel, amelyekkel kapcsolatban szerinte felmerül a gyanú, hogy külföldön döntenek az ország sorsáról. Ide sorolta a Snowden-ügyet, valamint a Bilderberg csoport ülését is. Utóbbival kapcsolatban azt mondta: annak célja egyesek szerint a nemzetállamok felszámolása, a világkormány létrehozása. Bírálta Bajnai Gordont, aki szerinte külföldi kapcsolatépítése után kapott meghívást, de kifogásolta, hogy korábban Martonyi János volt külügyminiszter is részt vett a tanácskozáson.

Németh Zsolt, a külügyi tárca államtitkára a kormány fontos feladatának nevezte, hogy kezelje a Bilderberg csoport működéséből fakadó esetleges kockázatokat. A Jobbik feladatának pedig azt nevezte, hogy tisztázza viszonyát Kovács Bélához és „a hazaárulás kérdéséhez”. Az államtitkár is kifogásolhatónak nevezte a meghívottak körét, a többi közt Bajnai Gordon idei jelenlétét, „Martonyi János meghívásának viszont örültünk” – mondta –, annak is, ha olyanokat hívnak, akik objektív képet adnak az országról.

Az MSZP az önkormányzati választás rendszerének átalakítását bírálta

Harangozó Tamás (MSZP) az önkormányzati választások budapesti rendjének javasolt megváltoztatását kifogásolta. Borzalmasnak nevezte a választójogi rendszer átalakítását, mert az szerinte minden eddiginél nagyobb aránytalanságot teremt a szavazatok értékében. „A Fidesz szereti és dédelgeti a kamupártokat is” – mondta, emlékeztetve a többes ajánlás rendszerének problémáira. Elmondta, hogy a köztársasági elnökhöz fordulnak előzetes normakontrollt kérve, de ha erre nem kerül sor, akkor aláírásgyűjtésbe kezdenek. 

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára szerint az új rendszer olcsóbb, egyszerűbb és demokratikusabb, hiszen a fővárosi közgyűlésbe bekerülő polgármesterek nem kapnak újabb tiszteletdíjat, az emberek kevesebb voksot adnak le Budapesten, és személyekre, nem listákra szavaznak. Hozzáfűzte: könnyebbé válik a jelöltállítás.

A KDNP a pedagógusnapra emlékezett    

Hoffmann Rózsa a pedagógusnapra emlékezve a tanárok megbecsülése érdekében tett kormányzati intézkedéseket sorolta, a többi közt az életpálya megalkotását. Emlékeztetett: nem nőttek a munkaterhek, miközben béremelést kaptak a tanárok. Szerinte a pedagóguskar létrehozása is azt eredményezheti, hogy emelkedik a pedagóguspályára jelentkezők száma.

Fidesz: az Európai Bizottság vezetőjét a tagállamok vezetői válasszák!

A nagyobbik kormánypárt támogatja a miniszterelnököt abban, hogy az Európai Bizottság vezetőjét a tagállamok irányítóinak kell megválasztaniuk, a közösség alapokmányában lefektetett elveknek megfelelően - mondta Rogán Antal (Fidesz). A politikus bírálta Gyurcsány Ferenc DK-elnököt és Bajnai Gordont, az Együtt-PM vezetőjét, akik Mesterházy Attila korábbi MSZP-elnökkel ellentétben nem vonták le a választási eredmények következményeit.

Rogán Antal szólt a önkormányzati választási rendszer átalakításáról is, mondván: a magyar polgárok szerint azoknak a politikusoknak nincs helye a közéletben, akik a saját hatalmi ügyeikkel vannak elfoglalva. Szerinte az ellenzék most azért küzd, hogy „pártkádereknek a fővárosi közgyűlés fizetett állásokat kínáljon fel”.

Rétvári Bence államtitkár az unió szerepéről szólva azt mondta: az szavatolja az európai békét, ugyanakkor sok esetben a bürokratikus vízfej gyakran csak a saját érdekét nézi. Szerinte az unió funkciója, hogy a multinacionális cégek fenyegetéseivel szemben védje meg a polgárait, ne a nemzetállamoktól.