LMP: a büdzsé bebetonozza a társadalmi különbségeket

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a 2016-os költségvetés bebetonozza a Fidesz-KDNP elhibázott, az emberek életét hosszú távra megnyomorító társadalom- és gazdaságpolitikáját, amely miatt minden a gazdagok felé billent el az elmúlt években. Mint mondta, a társadalom szétszakadása a gazdasági fejlődés gátja, a különbségek csökkentéséhez progresszív adórendszerre és a tőkejövedelmek megadóztatására van szükség. Hozzátette: a gyest legalább 25 százalékkal kellett volna megemelni, az 5 százalékos áfát az alapvető élelmiszerekre is ki kellett volna terjeszteni. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerint a büdzsében jelentős adókedvezmények szerepelnek. Kifejtette: személyi jövedelemadó kulcsának csökkentésével 120 milliárd, sertés tőkehús áfakulcsának csökkentésével 25 milliárd, a kétgyerekes családok adókedvezményével 15 milliárd forint marad a családoknál. Szerinte ezek jelentősen fogják javítani az életkörülményeket. Beszélt arról is, hogy az elmúlt években folyamatosan nőttek a bérek, valamint csökkent a létminimum és a minimálbér közötti különbség.

MSZP: erősítsék meg az idegenrendészeti szerveket!

Harangozó Tamás (MSZP) a magyar-szerb határra tervezett kerítés kapcsán beszélt az MSZP eltérő megoldási javaslatairól. A kerítést a kormánypártok „nünükéjének" nevezte, helyette az idei költségvetés módosításával az idegenrendészeti, menekültügyi és határrendészeti szervek megerősítését javasolta. Elmondta, kezdeményezték a büntető törvénykönyv módosítását is, hogy szigorúbban büntessék az embercsempészeket, akik szerinte „börtönbe fognak rohadni". Azon véleményének is hangot adott, hogy az elmúlt hónapokban a kormány közel 60 ezer embert eresztett rá a nyugati szomszédokra. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára visszautasította és nem a parlamentben illőnek nevezte az ellenzéki képviselő két kifejezését azt, hogy ráeresztettek embereket az EU-ra, illetve hogy börtönben fognak rohadni a menekültek. Mint mondta, a jelenlegi szabályok miatt nem lehet őrizetbe venni a menekültként ideérkezőket, és azért nem tudják kiutasítani őket, mert eltűnnek a befogadóállomásokról. Hozzátette: a biztonsági határzár nem egyedi. Kitért arra, hogy hétfőn több mint hatszáz embert fogtak el a határon, és egyikük sem jelentkezett menekültként. Harangozó Tamás személyes érintettség miatt felszólalva azt kérte az államtitkár ne forgassa ki a szavait, ő az embercsempészekre mondta, hogy börtönben fognak rohadni.
Az elnöklő Latorcai János arra a kérte a képviselőt, hogy legközelebb más kifejezést használjon.

KDNP: a baloldaliak ismét a magyar emberek ellen lépnek fel

Soltész Miklós szintén a menekültkérdésről beszélt és arra emlékeztetett, hogyan viselkedett a baloldal a kettős állampolgárságról tartott 2004-es népszavazás idején, amikor megtagadták nemzettársaikat. Szerinte a baloldaliak ismét a magyar emberek ellen lépnek fel. Majd uniós megoldás szükségessége mellett állást foglalva azt javasolta a baloldali politikusoknak, fogadjanak be egy-egy menekültet. Amilyen kevesen vannak, csak részleges lesz ez a megoldás – hangoztatta. Kontrát Károly kijelentette: Magyarország érdekelt abban, hogy az EU mihamarabb határozott és szigorú választ adjon erre a problémára. Beszámolt arról, hogy Pintér Sándor miniszter a szerdai kormányülésen ad tájékoztatást a műszaki határzár előkészítéséről. Mint mondta, a határozott lépések, a határzár, a jogszabályok szigorítása hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyar emberek biztonságban érezzék magukat.

Jobbik: minden idők legnagyobb korrupciós botránya zajlik

Mirkóczki Ádám (Jobbik) szerint a cigányság integrációjára szánt sok-sok milliárd forint tekintetében minden idők legnagyobb korrupciós botránya zajlik. Ennek a "lopássorozatnak" a felelőse Farkas Flórián egyszemélyben – mondta, és kifogásolta, hogy a kormány nem lép az ügyben. A várható kritikára válaszolva jelezte, nem kirekesztés az, ha a felelősök elszámoltatását követelik. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte, hogy amint megfogalmazódott a gyanú a minisztérium vizsgálatot rendelt el a Híd a munka világába program kapcsán. Hozzátette: a gépkocsi-használat, illetve a bútorbeszerzések kapcsán találtak szabálytalanságokat. Elmondta, semmit nem titkoltak az ügyben, bárki, aki kérte, megtekinthette az iratokat.

Fidesz: mikor fizeti vissza Gyurcsány Ferenc az Európai Uniótól kapott pénzt?

Ágh Péter (Fidesz) azt firtatta, mikor fizeti vissza Gyurcsány Ferenc az Európai Uniótól kapott pénzt. Szerinte burkolt pártfinanszírozás történt akkor, amikor az EU a ma is aktívan politizáló volt miniszterelnök cégének ítélt egy tendert. Rámutatott, hogy Gyurcsány Ferenc cégéből osztalékot vesz fel, és pénzügyileg támogatja pártját, a Demokratikus Koalíciót. Kitért arra, hogy Szergej Sztanisev volt bolgár szocialista miniszterelnök azonos körülmények között nyert támogatást az EU-tól, de később visszafizette azt. L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára közölte, nincs olyan tisztességes demokrata, aki elfogadhatja, hogy az EU burkolt támogatást valósítson meg közpénzből. Hozzátette: joggal várja el a magyar demokratikus közvélemény, hogy Gyurcsány Ferenc mondjon le az 1,5 milliárd forintos összegről. Azt kérte, hogy a szocialisták is erre szólítsák fel a DK-s politikust.

Elfogadta a 2016-os költségvetést a parlament

A szokásosnál fél évvel korábbi időpontban, 119 kormánypárti igen szavazattal és az ellenzék 63 elutasító voksával fogadta el a parlament a jövő évi költségvetést, amelyet a kormány az adócsökkentés büdzséjének nevezett.

Bővebben itt olvashat a frissen elfogadott költségvetésről.

Egyezményeket hagyott jóvá a Ház

Döntöttek a képviselők az Európai Unió és Izland között a kiotói jegyzőkönyvvel összefüggő; a Luxemburggal az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló; az Európa Tanácsnak a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló; a veszélyes áruk nemzetközi közúti, illetve vízi szállításával kapcsolatos; a nemzetközi vasúti fuvarozási egyezmény módosítására vonatkozó rendelkezésekről, valamint az EU saját forrásainak rendszeréről szóló Euratom tanácsi határozat kihirdetéséről.

A rendvédelmi illetményrendszer korrekciójáról döntött a parlament

A rendvédelmi életpályamodell bevezetése előtt szükséges változtatásokat tartalmazza a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló jogszabály módosítása, amelyet 141 igen szavazattal, 40 ellenében fogadott el a Ház.

A módosítás azért szükséges, mert a rendvédelmi dolgozók új, átlagosan 50 százalékkal magasabb illetményrendszere csak 2019-től alkalmazható, a korábban elfogadott jogszabály pedig nem tartalmazott átmeneti rendelkezéseket.

Emellett szabályozni kell, hogy a szolgálati viszonyt létesítők és az új szolgálati beosztásba helyezettek illetménye nem lehet magasabb, mint az állományban lévőké.

Az elfogadott jogszabály szerint teljesítményjuttatás első alkalommal 2017 márciusában fizetendő. 

A parlament szigorította a pénzügyi szolgáltatók felügyeletét

Az Országgyűlés a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése érdekében – az elmúlt időszak brókerügyei miatt – több ponton szigorította a pénzügyi szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályozást. A törvényjavaslat zárószavazását, miután a Ház nem fogadta el a kétharmados passzusokat, két héttel ezelőtt elhalasztották, az azóta átdolgozott előterjesztést most egyszerű többséggel szavazták meg a képviselők.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatát a parlament 117 igen szavazattal, 39 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett hagyta jóvá.

A Ház döntésével a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legalább háromévente átfogó vizsgálatot végez majd például a hitelintézeteknél, biztosítóknál, befektetési vállalkozásoknál, árutőzsdei szolgáltatóknál, befektetési alapkezelőknél. A felügyelet a vizsgálat eredményétől függően a korábbinál nagyobb bírságokat is kiszabhat.

Lényeges újítás, hogy a helyszíni vizsgálat haladéktalanul is megtartható, továbbá indokolt esetben lezárt területet, épületet, helyiséget is fel lehet nyitni az ott tartózkodók akarata ellenére is.

Módosították a pénzügyőrök szolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályokat

A rendvédelmi feladatot ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló, nemrég elfogadott új törvényhez igazította az Országgyűlés a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) szóló törvényt, mivel mintegy 5500 hivatásos pénzügyőr dolgozik a NAV-nál.

A változtatás – amelyről 117 igen, 41 nem szavazattal, 23 tartózkodás mellett döntöttek – az új szolgálati törvénnyel összhangban szabályozza az illetményeket és egyéb juttatásokat, a fegyelmi és kártérítési eljárások szabályait. A változtatás érinti az újonnan megjelenő, közvádra üldözendő bűntett miatt indított büntetőeljárás során szükséges belső intézkedéseket is.

A változtatás megfogalmaz a munkaidőn kívüli magatartási szabályokat és kimondja a minősített adatok megtartásának követelményét.

A törvénymódosítás július 1-jén lép hatályba.

Egyszerűsített éves beszámolóra válthat a vállalkozások többsége 

Az Országgyűlés az új európai számviteli irányelv átvételével több mint kétszeresére emelte az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárát, amivel a magyar vállalkozások döntő többségének (97-98 százalékának) a jövő évtől elegendő lesz ilyen formában beszámolniuk működésükről.

A képviselők 147 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 29 tartózkodás mellett fogadták el a nemzetgazdasági miniszter előterjesztését.

A változtatások érintik az anyavállalatokat is, akik közül szintén kevesebben kényszerülnek majd összevont (konszolidált) éves beszámolót összeállítani.

Módosították az osztalék elszámolásának szabályait is.

Változik az MFB részesedésszerzésére vonatkozó szabályozása

Az Országgyűlés Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára változtatott az MFB-törvényen azzal a céllal – mint az az indoklásban olvasható –, hogy átalakítsa a fejlesztési bank részesedésszerzésére vonatkozó szabályozási struktúrát. A tárcavezető szerint a módosítással az MFB Zrt. közvetlen és közvetett tulajdonszerzése a jelenleginél rugalmasabb döntéshozatali formában, de a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott keretek között történhet majd.

Így tételesen meghatározzák, hogy az MFB Zrt. a tevékenységük jellege, valamint egyéb szempontok szerint milyen gazdálkodó szervezetekben szerezhet közvetlenül vagy közvetve tulajdonrészt.

A szabályozás összhangban van a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel, amely a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter hatáskörébe utalja a részesedésszerzésről való döntést – olvasható a részletes indoklásban, amely azt is megjegyzi, hogy a tulajdonosi joggyakorlást nemcsak az MFB-törvény, hanem az állami vagyonról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet is megalapozhatja.

A 118 igen, 37 nem szavazattal, 26 tartózkodással elfogadott törvénymódosítás rögzíti: az MFB a befektetett pénzügyi eszközhöz kapcsolódó befektetési tevékenységet is alaptevékenységként végzi.

Szélesítették a banktitoknak nem minősülő adatok körét

A Quaestor-üggyel összefüggésben kiterjesztette a parlament a banktitoknak nem minősülő adatok körét. A Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvény módosítását az Országgyűlés költségvetési bizottságának a brókerbotrányt vizsgáló albizottsága javasolta, az előterjesztést a kormánypártok képviselői mellett a testület MSZP-s és jobbikos tagja is aláírta.

A 146 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett megszavazott törvénymódosítás értelmében nem banktitok a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek – továbbá a részesedésével működő gazdasági társaságoknak – az MFB-vel kötött ügyleteire vonatkozó szerződés, biztosítéki szerződés, az ügyletekhez kapcsolódó igényérvényesítési eljárások irata, valamint a döntés-előkészítés és a döntéshozatal során keletkezett irat, adat.

A törvényjavaslat indoklása szerint az intézkedés a közügyek átláthatóságát szolgálja, mivel 2010 előtt az MFB állami tulajdonú hitelintézetként finanszírozást nyújtott a Quaestor vállalatcsoport egyik tagjának.

Módosult a vasúti közlekedésről szóló jogszabály

Egyes uniós irányelvek átültetése miatt módosult a vasúti közlekedésről szóló törvény, amelyből külön jogszabályba emelték az egyéb kötöttpályás rendszerekre vonatkozó rendelkezéseket.

A parlament 119 igen, 5 nem szavazattal, 57 tartózkodás mellett döntött a törvénymódosításról, amelynek elsődleges célja az egységes európai vasúti térség létrehozásához szükséges uniós irányelvek átültetése. A szabályozásba új szereplőként bevonták a kiszolgáló létesítményeket és azok üzemeltetőit és szigorították a piaci felügyeleti hatósággal kapcsolatos függetlenségi feltételeket.

Az irányelvekhez igazították a vasúti törvény fogalomrendszerét is, továbbá új kategóriaként bevezették a városi vasúti szolgáltatás fogalmát, ami elkülönül az eddig egy kategóriát képező helyi rendszerektől. Városi szolgáltatásnak a továbbiakban a budapesti, debreceni, miskolci, szegedi szolgáltatás minősül. Helyi rendszernek pedig az elkülönült, adott esetben településen kívüli vasúti rendszerek minősülnek. Ugyancsak új kategória az iparvágány.

Külön törvényben szabályozzák az egyéb kötöttpályás rendszereket

Az Országgyűlés kivette a vasúti törvény hatálya alól az egyéb kötöttpályás rendszereket, ezzel mentesítve azokat az uniós irányelv szigorú rendelkezései alól. Ide tartozik egyebek mellett a sikló, a sífelvonó, a libegő, a kötélpálya, a turisztikai hajtány és a függővasút.

A parlament ezekre vonatkozóan külön törvényben határozta meg a keretszabályokat, a jogszabályt 168 igen, 5 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadtak el. Az új törvény rendezi az engedélyezési kérdéseket és a hatósági ellenőrzés rendszerét és lényegében nem különbözik az eddig hatályos passzusoktól.

A parlament elfogadott egy másik közlekedési tárgyú törvénymódosítást, amelynek lényege – mint azt Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára május végi törvényismertetőjében elmondta –, hogy a flottaüzemeltetőknél lévő külföldi rendszámú autót a bérlők korlátlan ideig használhatják majd Magyarországon, ha a jármű után megfizették a regisztrációs adó.

Elfogadták az emissziókereskedelmi rendszer kvótabevételeihez kapcsolódó törvénymódosítást

Elfogadta a parlament az emissziókereskedelmi rendszer kvótabevételeihez kapcsolódó törvénymódosítást. Ennek fő tartalma – mint azt Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért is felelős államtitkára korábbi expozéjában kifejtette – a kvótabevételek felhasználási célját meghatározó két ágazati törvény koherenciájának megteremtése a költségvetési rendelkezésekkel, deregulációval kapcsolatos feladatok, valamint nemzetközi akkreditáló szervezetek elismerése. A módosítást 116 igen szavazattal, 34 ellenében, 29 tartózkodás mellett hagyták jóvá.

Főszabályként vált újrahasznosíthatóvá minden közadat

A parlament egy 2013-as európai irányelvet átültetve a jelenlegi rendeleti szintről törvényi erőre emelte, hogy minden közadat rendelkezésre áll majd újrahasznosítás céljára.

A képviselők 143 igen szavazattal, 32 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett döntöttek a 2012-ben elfogadott közadattörvény frissítéséről.

A fejlesztési miniszter kezdeményezésére rendelet helyett szintén törvény szabályozza, hogy a közadat rendelkezésre bocsátásának díja nem haladhatja meg az azzal kapcsolatos költségeket, a rendelkezésre bocsátott adatok formátumának pedig elektronikusan feldolgozhatónak kell lennie, a nyílt formátumok előnyben részesítése mellett.

Seszták Miklós az elfogadott indítvány indoklásában emlékeztet, a mostani módosítások nem érintik az információszabadság szabályait, a közadat-újrahasznosítás célja pedig a közfeladatot ellátó szervek adatbázisainak újrafeldolgozása.

Kiterjesztették a Miniszterelnökséget vezető miniszter jogkörét

A Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. és a KAF Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt. felett – erről 122 igen szavazattal, 56 ellenében, 2 tartózkodás mellett döntött a parlament.

Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség államtitkára korábban a tulajdonosi joggyakorláshoz köthető szerepek, feladatok hatékonyabb ellátásával indokolta a miniszter jogkörének kiterjesztését.

Az állami vagyongazdálkodás hatékonyabbá tételére hivatkozva azt is előírták a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, hogy működtessen elektronikus árverési rendszert. Ezt csak regisztrált felhasználók vehetik igénybe, akik a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján átlátható szervezetnek minősülnek és egyben elfogadják a felhasználási szabályzatban írt feltételeket.

Elrendelhetővé vált a műveletlen borszőlő kényszerkivágása

Növény-egészségügyi szempontból elrendelhetővé tette a nem művelt borszőlőültetvények kényszerkivágását az Országgyűlés.

A képviselők 145 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 31 tartózkodás mellett fogadták a földművelésügyi miniszter erről is szóló törvénymódosító csomagját.

Az új szabályok értelmében a növénytermesztési hatóság állapíthatja meg, mikor van szükség a kényszerkivágásra, amit leginkább az aranyszínű sárgaság nevű szőlőbetegség terjedése indokol a tárcavezető szerint.

A parlament emellett pontosította a borhamisítás fogalmát is. E szerint hamisított terméknek számít az, amelyet a jogszabályokban meg nem engedett anyagokkal, illetve a felhasználható anyagok helytelen arányával, továbbá tiltott módszerrel állítottak elő.

Uniós változtatásokhoz igazították a mezőgazdasági szabályokat

Az Országgyűlés több mezőgazdasági szabályt is megváltoztatott – például a mezőgazdasági termékpiacok szervezésével kapcsolatban, továbbá a termelői és a szakmaközi szervezetekről – a közös európai mezőgazdasági program legutóbbi reformjához igazodva.

A képviselők elsősorban szerződéskötési, adatszolgáltatási és versenyjogi jogharmonizációt hajtottak végre, de a területalapú földtámogatási rendszer igénybevételének szabályain is változtattak, utóbbival kedvezve például az osztatlan közös tulajdonban álló területen gazdálkodóknak.

A változások emellett szabályozzák a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadók munkáját is.

Anyagi támogatást kapnak a hadiözvegyek és hadiárvák

Anyagi támogatást kaphatnak azok a hadiözvegyek és hadiárvák, akiknek férje, édesapja 1938. november 2. és 1945. május 9. között a magyar királyi honvédség és csendőrség kötelékében szolgált és elesett. Az erről szóló kormánypárti törvénymódosítást 176 igen szavazattal, 1-1 nem és tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A fideszes Lázár János, Kovács Zoltán, L. Simon László, Vargha Tamás és Tilki Attila, valamint a kereszténydemokrata Rétvári Bence és Vejkey Imre által jegyzett változtatás a hadigondozási ellátásra jogosultak körét módosítja; a juttatás független attól, hogy az elhunyt katona melyik egységben és milyen rangban szolgált.

A támogatás mértéke a mindenkori minimálnyugdíj 30 százaléka, jelenleg 8850 forint, amit a jogosult élete végéig megkap.

Kizárásról szóló elnöki döntések jogszerűsége

A Ház döntött arról is, hogy Novák Előd és Szilágyi György jobbikos képviselőket jogszerűen zárta ki Latorcai János (KDNP) levezető elnök a június 17-ei ülésről amiatt, hogy a bújtatott pártfinanszírozás megelőzéséről szóló határozati javaslat vitájában etnikai közösséget kirívóan sértő kijelentéseket tettek. Novák Előd kizárásának jogszerűségét 142 igen szavazattal, 24 nem ellenében, míg Szilágyi Györgyét 140 igen szavazattal, 23 nem mellett fogadták el a képviselők.

Novák Előd felszólalásában rövid időn belül kétszer is használta a "cigánybűnözés" kifejezést, amit később frakciótársa is megismételt.

A bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitái

Az állami vagyonról

Elsősorban a nemzeti közműszolgáltatás összetett rendszerének kiépítésével indokolta a Miniszterelnökséget vezető miniszter rendeletalkotási jogkörének bővítésének szükségességét az erről szóló előterjesztés bizottsági jelentésének vitájában Németh Lászlóné, a tárca államtitkára.

Mengyi Roland (Fidesz) a hatékonyabb feladatellátással indokolta a rendeletalkotási jog bővítését.

Szakács László (MSZP) arra mutatott rá, hogy a „sarokba szorított közműcégek" mintegy ezermilliárd forintnyi hitellel tartoznak, ami szerinte akkor is fenntarthatatlan, ha Lázár János rendeletet alkot ezen cégek működéséről.

Latorcai János (KDNP) levezető elnök a vitát lezárta.

Személyszállításról

Gúr Nándor (MSZP) az e-kártyával kapcsolatban mutatott rá: annak használatát fakultatívvá teszik egy másik jogszabályban, de ez „kényszerbe zuhan át", kedvezményeket ugyanis csak azzal lehet igénybe venni.

Nyitrai Zsolt (Fidesz) elmondta: a jogszabály célja, hogy állami támogatás nélkül nyújthassanak megfelelő színvonalú piaci szolgáltatást a személyszállításban.

Józsa István (MSZP) kifogásolta, hogy nemcsak a turisztikailag frekventált, hanem más helyének is lehetőség lenne az állami támogatás csökkentésére. Rámutatott: bár az állam kizárólagos jogot adna egy szolgáltatónak egy-egy szakaszon, ugyanakkor nem adna ahhoz állami támogatást.

Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár a többi közt azt mondta: a javaslat megszüntetné a párhuzamos állami támogatásokat.

A levezető elnök lezárta a vitát.

Csődeljárás

Tukacs István (MSZP)  szerint szükséges módosításról van szó az Illatos úti történések kapcsán. Meg kell vizsgálni ugyanakkor az egészségügyi vonatkozásokat is – jelezte. Képviselőtársa Józsa István szerint az egész csődtörvényt át kellene dolgozni, a megszűnő, csődbe ment vállalkozások száma az elmúlt 3-4 évben jelentősen megnőtt. Az elsődleges szempontként a munkahelyek megmentésének, és a további hasznosulásnak kell állnia – rögzítette. Ehhez kormányzati reorganizációs alapot is szükségesnek tartana.

Fónagy János államtitkár zárszavában kiemelte: a javaslattal hatékony és gyors megoldást akartak nyújtani az Illatos úti telephely környezeti problémáinak rendezésére. A konkrét eseten túl az új rendelkezések általánosan is lehetővé tennék a hasonló esetek megelőzését.

A vitát a levezető elnök lezárta.

Műsorterjesztés

Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt mondta, a javaslat célja, hogy a kereskedelmi médiumok programdíjának beszedését akadályozza.

A nagyságrendet érzékeltetve kiemelte: a programdíj piaca kétszerese a reklámdíjakénak. A javaslatot éppúgy nem támogatják, ahogy a reklámadót és a médiatörvényt sem támogatták – közölte. Képviselőtársa Tukacs István szerint kívánatos lenne, hogy a kevésbé értékes, társadalmilag nem hasznos tartalmakat próbálják meg kiszorítani. Jobb lenne inkább ezzel foglalkozni – jegyezte meg.

Kara Ákos államtitkár közölte: az elhangzottakkal szemben a javaslat célja, hogy növekedjen az ingyenes fogható tévéadások száma. Jelenleg a kábelcsatornával nem bírók számára nyolc ilyen adás fogható – jegyezte meg, hozzátéve: cél, az elkövetkező években tovább két-három ilyen jelenjen meg.

A vitát a levezető elnök lezárta.

Kapcsolati erőszak

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt mondta: nem érti a kormány lelkületét, azt hitte zajlik kommunikáció a tárcák között. Szóvá tette, hogy módosító javaslataikat lesöpörték az asztalról. Ezek közül kiemelte, hogy az Országgyűlés tegyen intézkedéseket a hatékony fellépés érdekében, s a pénzügyi és humán kapacitásokat is szükséges biztosítani. Nagyon sok a tennivaló  abban a tekintetben is, hogy az áldozatok hová tudnak fordulni. Szeretnék azt is, ha idén július 31-ig felülvizsgálnák a jelenlegi kormányzati stratégiákat, és szükség szerint módosítanák azokat.

Jelezte: a törvényjavaslatot nem tudják támogatni, a szavazáson tartózkodni fognak.

Szél Bernadett (LMP) szerint a javaslat számos ponton magán hordoz olyan hibákat, amelyek elkerülhetők lettek volna, s példaként a civilekkel való konzultációt említette. Kitért arra is: a javaslat nem elég konkrét, nincsenek benne olyan vállalások, amelyeket egy idő után meg lehet nézni, teljesültek-e.

Szelényi Zsuzsanna (független) kiemelte: a kormány megértette azt amit a közvélemény és a civilek hangoztattak, azaz, hogy a nők elleni erőszak elfogadhatatlan, a hatalomról szól és a kabinetnek fel kell lépnie ellene. A javaslat ugyanakkor nem folytatja az isztambuli egyezmény logikáját – jegyezte meg.

Dunai Mónika (Fidesz) rámutatott: elkötelezettek az erőszak minden formája elleni hatékony fellépés iránt, s támogatják az előterjesztést. Egyetértett, hogy a prevencióra nagyobb hangsúlyt kell fektetni, ez a nemzeti stratégiában is szerepel. Szintén egyetértett, hogy a jelzőrendszerre és a szakemberek képzésére külön oda kell figyelni. Ezen az úton tovább haladva, szeretnének további képzéseket megvalósítani – jelezte.

Vágó Sebestyén (Jobbik) szerint lehet szép stratégiákat alkotni, de amíg a törvényekben is csak jelszavak formájában jelennek meg az ezzel összefüggő dolgok, addig nem fognak előrelépni. A rendőrségnek nincs meg a protokollja, és a távoltartást képtelen betartani – említette egy példát. Lukács László György (Jobbik) szerint a férfiakra is fel kell hívni a figyelmet, ők is áldozatok lehetnek.

Novák Katalin államtitkár szerint a célok közösek, a prevenció, a megelőzés mellett az áldozatokat is meg kell segíteni.

A vitát a levezető elnök lezárta.

Bánki Erik: cél a távszerencsejáték-szervezés megtisztítása

A fideszes Bánki Erik, a szerencsejáték-törvény módosításának előterjesztője kifejtette: javaslata célja az online piac, a távszerencsejáték szervezésének megtisztítása.

Indítványa értelmében online kaszinójátékot csak az szervezhetne, aki rendelkezik kaszinójáték-szervezésre vonatkozó koncesszióval.

Azok a külföldi online fogadóirodák, amelyek fogadási felületei eddig elérhetők voltak, ezután nem szervezhetnének távszerencsejátékot Magyarországon – közölte a kormánypárti politikus.

Hozzátette, csak magyarországi IP-címről jelentkező játékosok juthatnák majd hozzá online kaszinójátékhoz. Az intézkedéstől a feketegazdaság visszaszorítását remélik – mondta Bánki Erik.

Tudatta azt is, hogy a nemzetgazdasági tárca számításai szerint a szigorításoknak köszönhetően a jelenlegi mintegy 40 milliárd forintos adóbevétel legalább 20-25 százalékkal emelkedhet.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormány egyetért a törvényjavaslat tárgyalásával, azt a parlamentnek megfontolásra javasolja. Jelezte ugyanakkor, hogy ha a javaslatot – műszaki notifikációs eljárásban – be kell jelenteni az Európai Bizottsághoz, akkor a zárószavazást leghamarabb csak három hónap múlva lehet megtartani.

MSZP: még több pénzt akarnak adni Andy Vajnának és Szima Gábornak

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka cinikusnak nevezte a törvénymódosítási javaslatot, a piac letisztítására való hivatkozást pedig – mondta – felháborítónak tartja.

Úgy fogalmazott: ahogyan a trafikokat szétosztották, családokat tönkretéve ezzel, úgy a játékgéppiac átszervezése miatt kocsmáknak kellett tömegesen bezárniuk.

Hangsúlyozta: ellene van a szerencsejátéknak, de nem úgy, hogy a „bizniszt" egyetlen vagy maximum két szereplőnek, Andy Vajna és Szima Gábor kaszinókoncesszió-tulajdonosnak osztják ki.

Az egész törvényjavaslat arról szól, hogy még több pénzt, még több adókedvezményt kapjon Andy Vajna – értékelt Bangóné Borbély Ildikó, kifogásolva azt is, hogy a játékautomatákban nincs integrált ellenőrző készülék, nincs szerver alapú összeköttetés az adóhatósággal.

Jobbik: az online kaszinópiacot is odaadnák Vajnának és Szimának

Egyed Zsolt, a Jobbik vezérszónoka is azt emelte ki, hogy a játékgépek és a szerencsejáték-szervező cégek "likvidálása" miatt a kocsmák, presszók tömegével zártak be vidéken. Az iparágból családok ezrei éltek meg – tette hozzá.

Bánki Erik javaslatát úgy kommentálta, hogy a kormányoldalon kevésnek gondolják azt a pénzt, amit Andy Vajna és Szima Gábor birtokol, ezért az online szerencsejáték-piacot is odaadnák nekik.

Egyed Zsolt szerint a kaszinópénzek ma „kivándorolnak" Magyarországról, és Andy Vajna „titkos számláin kötnek ki".

A Ház előtt fekvő törvényjavaslatot elnagyoltnak, megfontolatlannak, támogathatatlannak és felháborítónak nevezte, annak visszavonását követelte.

Fidesz: a bevételnövelés és az illegális szervezés visszaszorítása a cél

Galambos Dénes (Fidesz) a javaslat céljának azt nevezte, hogy növelje a szerencsejátékból származó állami adóbevételeket és fellépjen az illegális szerencsejáték-szervezés ellen.

Fontos szempontnak ítélte, hogy jelenleg sem a kiskorúak, sem a játékosok védelmét nem lehet számon kérni az illegális játékszervezőkön.

Előremutatónak tartotta, hogy csak a koncesszióval rendelkezők lennének jogosultak  szerencsejáték-szervezésre. Az IP-címet kötelezően figyelni kell, mivel a játékba csak Magyarországról kapcsolódhatnak be – tette hozzá.

Leszögezte: korábban sok helyen a szociális segélyeket a nyerőgépekbe „táplálták", ezért helyesnek tartotta, hogy ezen gépeket kivonták a forgalomból. Visszautasította, hogy személyhez kötött lenne a javaslat, az állam célja a hatékonyság növelése – jelentette ki. 

LMP: személyre szabott jogalkotás zajlik

Schmuck Erzsébet (LMP) a piac mesterséges újrafelosztásáról, személyre szabott jogalkotásról beszélt. Ironikusan kijelentette: sok piaci szereplőre nincs szükség, elég, ha kettő van, jelen esetben Andy Vajna és Szima Gábor. Azt firtatta: hogyan változott ezáltal a nemzetbiztonsági kockázat?

Bírálta, hogy a kaszinók nincsenek „bekötve" az adóhivatalhoz, de azt is, hogy online kaszinót csak az nyithat, aki már rendelkezik rendes kaszinóval.

Feltette a kérdést: mennyi költségvetési bevétellel számolhatunk a szabályozás által? Szerinte az előterjesztés nem egyszerű visszaélés a joggal, hanem kínos, vállalhatatlan, a szakmaiságot nem teljesítő javaslat.

Az előterjesztőről szólva úgy fogalmazott: Bánki Erik „áldozatos munkát végez a közjóért".

A Jobbik „állami banditizmusról" beszélt

Szilágyi György (Jobbik) leszögezte, a fideszes politikusok által vázolt célokról egyáltalán nem szól a javaslat: sem a kiskorúak védelméről, sem a személyre szabott jogalkotás elkerüléséről.

Szerinte a napirendi pont „kimeríti az állami banditizmus fogalmát". Andy Vajna és Szima Gábor a sportfogadást is bekebelezi, anélkül, hogy megemelnék a koncessziós díjukat, vagyis ingyen – jelentette ki.

Ellentmondásosnak nevezte a javaslatot, mint rámutatott, annak értelmében a Szerencsejáték Zrt. sem szervezhetne távszerencsejátékot.

„Megszünteti a konkurenciát, a külföldi oldalakat is blokkolják, nem veszik figyelembe az állam érdekeit sem és a haveroknak játsszák át az üzletet ingyen" – summázta azt, szerinte mit jelent az előterjesztés.

Miután Hiller István levezető elnök a vitát lezárta, Bánki Erik az elhangzottakra felelve úgy fogalmazott: a vita során egyetlen ellenzéki felszólalót sem érdekelt, hogy miről is szól a törvényjavaslat. A magyar piacon a Szerencsejáték Zrt. kivételével egyetlen szereplő sincs, csak külföldi cégek szerveznek online fogadásokat. Az indítvány viszont kiszorítaná ezeket a külföldi cégeket, helyettük magyar vállalkozásoknak adna helyet és a magyar költségvetésnek teremtene bevételeket.
   
Számvevőszéki jelentés
    
Az önkormányzatok, a felsőoktatási intézmények, illetve egyes vízi-közmű társaságok és önkormányzati többségi tulajdonú hulladék- és távhőszolgáltatók ellenőrzésére fordított kiemelt figyelmet tavaly az ÁSZ - mondta a szervezet alelnöke a számvevőszék 2014-es szakmai tevékenységéről és működéséről beszámolva. Warvasovszky Tihamér alelnök beszámolt arról, hogy több ajánlást is megfogalmaztak ellenőrzéseik során. Közölte, hogy az önkormányzatoknál az adósság újratermelődésének megakadályozása lesz a legnagyobb kihívás. Jelezte, hogy az önkormányzati rendszerrel összefüggésben az Országgyűlésnek is tettek ajánlásokat. 2014-ben több olyan szervezetet ellenőriztek, amelyeket eddig egyáltalán nem. Hozzátette:  nemzetiségi önkormányzatok mellett egyes központi költségvetési intézményeket is ellenőriztek, például a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézetet, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt. Elmondta, hogy az állami, önkormányzati cégek ellenőrzésekor az árképzés alapját képező önköltségszámítás belső szabályozása nem minden esetben felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Ezért ezen cégek ellenőrzésének egyik fókuszterületévé tették az önköltségszámítás szabályozottságának értékelését. A pártok ellenőrzésével kapcsolatban az ÁSZ-alelnök külön jogszabályban ajánlotta meghatározni a számviteli beszámolás szabályait. A tavalyi választások ellenőrzésével kapcsolatban tett megállapítások egyértelműen alátámasztották, hogy az elmúlt időszak törvényi változásai növelték a kampánypénzek felhasználásának átláthatóságát, illetve javították az ellenőrzés lehetőségeit.

Galambos Dénes, a határozatot benyújtó gazdasági bizottság fideszes tagja jelezte, hogy a testület ellenszavazat nélkül támogatta a beszámolót és annak elfogadását kérte az Országgyűléstől.

Witzmann Mihály, a Fidesz vezérszónoka azt emelte ki, hogy az új jogszabályi környezet lezárta a következmények nélküli ellenőrzések korszakát. Az észrevételek segítették a közpénzek eredményes, hatékony felhasználását, a hibák megelőzését, a kockázatok mérséklését. Witzmann Mihály szerint ugyanakkor a beszámoló rávilágít, hogy az állami és önkormányzati gazdasági társaságok még mindig nem működnek megfelelően.

Józsa István, az MSZP vezérszónoka az intézmény függetlenségét kérdőjelezte meg, utalva arra, hogy az élére "egy fideszest és egy kicsit dezertált MSZP-st" ültettek oda. Répássy Róbert államtitkár a kormány nevében azt mondta: Józsa István a bíróságok alulfinanszírozottságáról beszélt, ugyanakkor míg 2010-ben 65 milliárd volt a költségvetési támogatásuk, addig 2016-ban már több mint 90 milliárd lesz.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka kiemelte: mérhető beszámoló helyett egy "pamfletgyűjteményt" kaptak, amely nem alkalmas arra, hogy a gazdasági bizottság tagjai ellenőrizzék, valóban megfelel-e törvényi kötelezettségeinek az ÁSZ. Kitért arra is, hogy jellemzőek az ellátatlan feladatok az ÁSZ-nál, és példaként az állami kötelezettségvállalással járó beruházásokat említette, amelyek törvényességéről, célszerűségéről is tájékoztatást kellene adnia a számvevőknek.

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka szerint a hazai ellenőrzőrendszerek nem végzik elfogadhatóan a munkájukat, és sürgős tartalmi átalakulásra lenne szükség.

Ritter Imre nemzetiségi szószóló azt mondta: ha van intézmény, szervezet, amely a nemzetiségi önkormányzatokat jelentőségűknek megfelelően kezeli, az az ÁSZ.

Az alapvető jogok biztosának és helyettesének 2014-es tevékenységéről

Az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetősége felértékelte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát - mutatott rá Székely László ombudsman a biztos és helyettesének 2014-es tevékenységéről szóló beszámolója ismertetésekor. Az ombudsman átlagosnak minősítette a vizsgált évet, amelyben elmondása szerint - a választási évekhez hasonlóan - mintegy ezerötszázzal kevesebb panasz érkezett, mint más években, így csaknem 5700 ügyet kezelt az ezzel foglalkozó száz munkatársa.