A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyarország kiemelkedő gazdasági teljesítményt mutatott 2014-ben, a bruttó hazai össztermék növekedési üteme 3,7 százalékra gyorsult, így a gazdaság teljesítménye elérte a válság előtti szintet.   

Tállai András a zárszámadás vitáját megnyitva úgy értékelt, tavaly a magyar gazdaság szektorai erősödtek, a növekedés már 2013-ban fenntartható pályára állt, és ennek köszönhetően 2014-ben újabb lendületet vett a gazdaság. Ismertette: a fizetési mérleg többletet ért el tavaly, az államháztartás hiánya pedig lényegesen 3 százalék alatt maradt. A beruházások 14 százalékkal, rekordmértékben bővültek, a lakossági fogyasztás 1,8 százalékkal nőtt 2014-ben – tette hozzá Tállai András, kiemelve: tavaly a nemzetgazdasági szintű foglalkoztatás rendkívüli mértékben, 208 ezer fővel bővült 2013-hoz viszonyítva.

A 2014. évi központi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelelt, a zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak – ismertette az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Domokos László.    

Az ÁSZ elnöke a szervezet zárszámadásról készült jelentését ismertetve elmondta, hogy a számvevőszék „lényegességi szintet” meghaladó megbízhatósági hibát a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap előirányzatainak terhére történő ellátások, támogatások – például a családi pótlék – folyósítása területén, valamint a Közbeszerzési Hatóságnál tárt fel.    

Az elmúlt évben a magyar gazdaság két szempontból is figyelmet érdemlő teljesítményt ért el: az egyik az EU átlagát messze meghaladó gazdasági növekedés, a másik a fejlődés fenntarthatóságának a megalapozása - hívta fel a figyelmet Domokos László.

László Tamás, a Fidesz vezérszónoka óvatosnak, szélsőségektől mentesnek és feszesnek minősítette a 2014-es büdzsét és üdvözölte, hogy 30 százalékkal alacsonyabb szinten teljesült a hiány. Kiemelte: az ország gazdasága elérte a válság előtti, 2008-as szintet, a növekedési ütem pedig kifejezetten jónak számít. Noha tavaly három választást is tartottak, nem választási költségvetés készült.   

A kereszténydemokrata Hargitai János szerint a kormány 2010 óta következetes költségvetési politikát folytat, amelynek során ügyel a hiány alacsonyan tartására, a munkalehetőség bővítésére, a gazdasági növekedésre. Emlékeztetett: a magas devizaadósság a belső fogyasztás gátja volt, ezért volt fontos kezdeményezés a lakossági hitelek konvertálása.   

A politikus a költségvetés egyik legfontosabb mutatónak a növekedést nevezte, amely tavaly a tervezetthez képest is pozitív, 3,6 százalékos volt, a visegrádi országok közül a legmagasabb. A többletet részben a háztartások fogyasztásának 1,7 százalékos növekedése eredményezte, valamint a foglalkoztatottak számának bővülése, a reálbérek és a nyugdíjak növekedése, amelyet a gyakorlatilag nem létező, 0,2 százalékos infláció is segített - szögezte le.   

A beruházások terén állítása szerinte már 2013-ben fordulat állt be, ami tavaly tovább erősödött, 14 százalékkal emelkedtek. A növekedést a jelentős exporttöbblet is segítette, amely 8,7 százalékos volt tavaly, az orosz importtilalom ellenére.   

Szólt arról is, hogy a 16 és 64 év közöttiek foglalkoztatotti rátája 61,8 százalékra emelkedett, és dicséretesnek nevezte a munkanélküliség 7,7 százalékra csökkenését az év végére. Rámutatott arra is, hogy erőteljesen csökkent a jövedelemkiáramlás az országból, amelynek egyik okaként a külső államadósság csökkenését jelölte meg.   

Leszögezte: nem egyszeri siker a mezőgazdaság kiemelkedő teljesítménye. Szólt arról is, hogy 77,3 százalékról 76,9 százalékra csökkent az uniós módszertan szerint számolt államadósság, amelyet szerinte sikeresen finanszírozott a kormány. Az állampapírokért egyre kisebb felárat kell fizetni - mutatott rá.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint nincs alapja a kormányzati „önfényezésnek”, a gazdasági növekedés jórészt az uniós támogatások kipörgő hatásának köszönhető, ami szerinte nem tartható hosszú távon.   

Kijelentette: a GDP-növekmény fő adatai nem a háztartások fogyasztásából adódik, hanem a gépjárműgyártás felfokozott teljesítményéből, és – mint mondta –  az elmúlt időszak botránya alapján látszik, hogy az nem lesz fenntartható. Emiatt a magyar gazdaságot betegnek nevezte.  

A rezsicsökkentés miatt szavai szerint állami támogatást kellett nyújtani a közműcégeknek, és bírálta az emberek jövedelemkülönbségét, azok aránytalanságát elképesztőnek tartotta. Z. Kárpát Dániel rámutatott arra is: öt év átlagában mindössze 1,3 százalék a GDP éves növekedése, amit szerinte nem lehet a kormány "zsenialitásaként" beállítani. Úgy értékelte, hogy a kabinet nem tudja kezelni az eladósodottságot, így nem lehet sikeres költségvetésről sem beszélni. Szólt a kamatkiadások növekedéséről, ami megközelítette a bruttó hazai termék 4 százalékát, a személyi jövedelemadó-bevételek szintjét. Szerinte a kabinet minden elődjénél többet költ magára, ezért sem lehet a kormány takarékosságáról sem beszélni.

Schmuck Erzsébet (LMP) választási költségvetésnek nevezte a 2014-est, amely egyes területeken eredményezett csupán minimális javulást, vagyis bebetonozta a korábbi évek megszorításait. Emlékeztetett: a megelőző négy évben nem jött létre piaci munkahely, miközben egyes területekről százmilliárd forintokat vontak ki. Kifogásolta, hogy a szociális szférában évek óta nem emelték a béreket, a fekvőbeteg ellátásra szánt keretet pedig 15 milliárd forinttal csökkentették.     
     
Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló a magyarországi nemzetiségek bizottságának nevében kifejtette: a most tárgyalt 2014-es zárszámadással kapcsolatban részben kötöttség nélkül mondhatnak véleményt, mivel az akkori büdzsé elkészítésekor még nem tudták érdemben képviselni érdekeiket.  Ezzel szemben a 2015-ös költségvetésre vonatkozó javaslatra tett módosító indítványukat már érdemben figyelembe vették, a részösszegek nagyságát, a belső arányokat maguk a nemzetiségek dönthették el – mondta Varga Szimeon.
Először fordult az elmúlt 25 év során, hogy úgy fogadtak el egy költségvetést, hogy a nemzetiségek szempontjából meghatározó részekről nem az érintettek feje felett döntöttek - hangsúlyozta a szószóló, aki szerint ez méltán nevezhető történelmi változásnak.

Gőgös Zoltán, az MSZP agrárpolitikusa a kormány mezőgazdaság-politikáját bírálva azt mondta: vidékfejlesztő, nem pedig vidékromboló agrárpolitikára lenne szükség. Kritizálta az ágazati támogatáspolitikát, és ennek a számlájára írta, hogy ma Magyarországon több a hízómarha, mint a fejős tehén, ami szerinte hibás szerkezeti változtatás.   

A jobbikos Hegedűs Lorántné azt mondta: vajmi kevés valósult meg abból, amit a 2014-es költségvetésben az önkormányzati alrendszerre vonatkozóan rögzítettek. Spóroltak az általános működési kereten, ahogyan a központosított előirányzatok keretén is - mondta.   

Sérelmezte az önkormányzatoknál dolgozók alacsony bérezését, amellyel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy meg kellene becsülni a helyhatóságoknál dolgozókat, a vidék értelmiségét.

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára az ellenzéki felszólalásokra reagálva arra hívta fel a figyelmet, hogy az IMF éppen kedden publikált őszi előrejelzésében javította az idei és jövő évi magyar GDP-növekedési prognózisát. Tette ezt akkor, amikor a világgazdaság egészére nézve lassuló bővülést prognosztizál – emelte ki.   

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) úgy értékelte, hogy a szelektív társadalompolitika újabb költségvetési lenyomata látható a zárszámadásban. A jobb helyzetű családoknak többet ad, a többieknek csak csurgat, és a kormány újabb forrásokat vont el a legszegényebbektől. Mint mondta, a jóléti szolgáltatások finanszírozása az előző évhez képest a GDP 30,9 százalékáról 28,7 százalékra csökkent, ez a szociálpolitikára, a szociális ellátásokra, a családtámogatásokra, a nyugdíjra, a munkanélküli ellátásokra jutó kiadások mérséklődéséből adódik. Szakértőkre hivatkozva bírálta a családtámogatási rendszert, mert azzal a családok 70 százaléka nem jár jól.   

Gúr Nándor (MSZP) úgy látta, hogy tavaly több okból is szerencsés volt a magyar gazdaság. Az uniós kifizetéseket csúcsra járatták, a mezőgazdaság jó évet tudott maga mögött, pénzpiaci bőség volt, illetve megfeleződött az olaj és a gáz világpiaci ára - sorolta a tényezőket. Szerinte ilyen körülmények között a 3,5 százalékos GDP-növekedés nem tekinthető túlságosan nagy eredménynek, és abban a kormánynak sem volt jelentős szerepe.    

Mesterházy Attila (MSZP) is külső tényezőkkel magyarázta a jól sikerült költségvetést, de szerinte a mostani pálya nem fenntartható. Szóvá tette, hogy a pozitív gazdasági teljesítményből a kiváltságos kevesek, a gazdagok részesültek, vagyis nem csökkent az egyenlőtlenség. A jó foglalkoztatási statisztikákat jelentős mértékben a közmunkának köszönhetők – mondta.   

Banai Péter Benő azt kérte az ellenzéki képviselőktől, vegyék komolyan a zárszámadásban szereplő adatokat, mert azokat a számvevőszék és a nemzetközi szervezetek is ellenőrizték. Felhívta a figyelmet: ha a foglalkoztatás bővül, akkor csökkenek a munkanélküli ellátásra fordított kiadások. Elmondta, a nyugdíjak esetében GDP-arányosan az összkiadások valóban csökkentek, de a nyugdíjak nominális összege és reálértéke is emelkedett. A GDP növekedése a nyugdíjak növekedésénél is nagyobb mértékű volt, és ennek köszönhető, hogy számos kiadási tétel GDP-arányosan csökkent - magyarázta.

Szűcs Lajos (Fidesz) felszólalásában az addig elhangzottakra reagálva jelezte, hogy az IMF és az EU is beismerte, hogy tévedett a hazai költségvetés átláthatóságát és betarthatóságát illetően, s ezt a szocialisták is megtehetnék. Hozzátette: sem az infláció, sem a költségvetési hiány nem ugrott meg, a büdzsé pedig a számokon belül maradt.

Az 1845 milliárd forintnyi uniós forrásról azt mondta: annak 75-80 százaléka magyar forrás, a magyar emberek munkája adta össze és csak 15 százalék az, amit az unió kiegészítő támogatásként kifizet.    

A kormánypárti politikus szerint a költségvetés végrehajtása mögött emberek millióinak munkája, a családok összefogása, a vállalatok termelése, szolgáltatásai és az államigazgatás hivatástudata húzódik meg.    

Az új adószabályok a tisztességes munkát jutalmazzák, a szociális kiadások pedig amiatt csökkentek, hogy a kormány segély helyett munkát ad - sorolta Szűcs Lajos, aki úgy értékelt: Magyarország jó úton jár.  

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára a szocialista felszólalóknak címezve visszautasította, hogy a növekedés nem fenntartható. Azzal indokolt: a magyar növekedés nem járt együtt a folyó fizetési mérleg vagy az államháztartás megbomlásával. Kitért arra is, hogy Magyarország 2004 óta jelentős uniós forrásokat kap és azt is lehet tudni, hogy 2014 és 2020 között mennyi áll rendelkezésre. Ez nem külső segély, a közös politika alapján a magyar gazdaság megérdemli a forrásokat – szögezte le.    

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a kormány előbb beazonosítja a problémákat és azokra válaszlépéseket tesz. Példaként hozta, hogy a szegénység okaiként a munkanélküliséget és a sok gyermeket azonosították, s azokra adtak válaszokat.    

Banai Péter Benő szólt arról is, hogy a KSH az uniós elvek mentén készít statisztikákat.    

Az államtitkár a Jobbiknak azt felelte: szükség van állami vagyonleltárra, de az nem a költségvetés végrehajtásának műfaja. 

Tukacs István (MSZP) szerint a költségvetés egészségügyi fejezete nem alkalmas arra, hogy feltárja, hogyan változott a szakdolgozók bére. Bírálta, hogy csökkent az ágazati forrás, különös tekintettel a gyógyító-megelőző kasszára. Sem a bérek, sem az eszközellátottság, sem a finanszírozás területén nem volt áttörés - összegzett az ellenzéki politikus, aki a problémák közé sorolta az elvándorlást, a hálapénzt, a dolgozók életkorát és a várólisták hosszát.
Banai Péter Benő Tukacs Istvánnak válaszolva az egészségügyi kiadásokról azt mondta: 60 milliárd forinttal többet fizettek ki e célra tavaly, mint 2013-ban.     

A bérek valóban súlyos kérdést adnak - ismerte el -, 2010 után a tönk szélén lévő országnak például sokan javasolták azt, hogy csökkentse a béreket. Sikeresnek nevezte azt az utat, amely ennek ellenére előbb a bérek bruttó szintjének megőrzését célozta, majd, mint mondta, béremelés is elindulhatott. Az országleltárral kapcsolatos felvetésekre úgy felelt: a zárszámadás nem ennek a műfaja, de az orszagleltar.gov.hu oldalon elérhetőek az adatok. Az ellenzék ezen a területen nyitott kapukat dönget – jelentette ki.

Demeter Márta (MSZP) szerint a zárszámadás szomorú képet mutat a honvédség helyzetéről. Azt a képviselő olyan stratégiai területnek nevezte, amelyre több forrást kellene biztosítania a kormányzatnak.  Ezzel szemben az elmúlt években folyamatos forráskivonás jellemezte a honvédség büdzséjét, a katonák létszáma is csökkent. Megjegyezte: az állomány körülményei nemcsak bérfejlesztéssel javíthatóak, fontosnak tartotta a többi közt képzésüket is.

Volner János (Jobbik) szerint tőkebefektetésekre van szükség, és nagyobb jövedelmet biztosító munkahelyeket kellene létrehozni. Arra kérdezett rá: megvan-e az amortizáció fedezete? Kijelentette: az ország sérülékenységét növeli, hogy csupán külső transzferek segítségével tud növekedni a gazdaság. Bírálta a közmunkarendszert, amely 360 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek, miközben az elenyészően kevés értéket hoz létre.   

A szakmai előkészítés teljes hiányára utal szerinte, hogy az állami kiadások nemhogy csökkennének, de még növekednek is. Szintén fontos hiánynak nevezte, hogy nem hozzáférhetők az állami vagyonnal kapcsolatos adatok, hogy „nem tudjuk, mink van”.

László Tamás, a Fidesz országgyűlési képviselője méltatta a külkereskedelmi mérleg többletét, a foglalkoztatottak számának emelkedését és a beruházások rekord mértékű bővülését. Kijelentette: a növekedési fordulat alapjait a kormány az előző ciklusban tette le. Kitért arra is, hogy miközben néhány éve még Magyarországon volt a legmagasabb infláció az unióban, 2014-ben a rezsicsökkentésnek köszönhetően már csak 0,2 százalék volt, az intézkedés pozitív hatásait pedig minden család megtapasztalja.   

A fideszes politikus szólt arról is, hogy az adósságráta mérséklésére a 28 tagállamból csak 8 volt képes, köztük Magyarország. Kedvező fejleményként értékelte a devizahitelek forintosítását.    

A 2014-es gazdasági év elősegítette a kormány társadalompolitikai céljainak megvalósítását, a családok nagyobb mozgástérhez jutottak, az emberek munkából tehetnek szert jövedelemre - összegzett László Tamás, aki szerint az eredményeket úgy sikerült elérni, hogy a költségvetési stabilitás nem forgott veszélyben.    

Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka kifogásolta, hogy nemzetközi összevetésben is átláthatatlan a hazai költségvetés és „gigantikus házikassza” áll a kormány rendelkezésére.   

Értékelése szerint a jó gazdasági mutatók egyszeri kedvező folyamatokon alapulnak, például az uniós kifizetési ütem gyorsításán, az agrárszektor eredményein és az olaj világpiaci árának csökkenésén. Azt is mondta: romlott a versenyképesség, több és többféle adót kellett fizetni, az állam működésére szánt számok pedig nem visszafogottak. Az ellenzéki politikus társadalmi szempontból igazságtalannak minősítette a tavalyi költségvetést, szerinte a kormány azoknak a terheit csökkentette, akik a legjobb helyzetben vannak. Az emberek 20 százaléka jár jól, 80 százalék viszont napról napra él.

NGM: többletforrásokat igényel a migránshelyzet kezelése

A migrációs krízis kezelése érdekében 60 milliárd forinttal emelkedik az idei költségvetésben a rendkívüli kormányzati intézkedésekre előirányzott keret - ismertette a büdzsé módosításának okát a nemzetgazdasági tárca államtitkára. Banai Péter Benő a változtatást elengedhetetlennek ítélte a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő, szeptember elején elfogadott jogszabály végrehajtásához.

Emellett a Belügyminisztérium költségvetésében a migránshelyzet kezelésének további eszközeként létrejön egy új előirányzat 1 milliárd forintos, a kormány engedélyével túlléphető összegben, amely az azonnali reagálás lehetőségét biztosítja. Az államtitkár kiemelte: a módosítás a pénzforgalmi és az uniós módszertan szerinti hiányt nem befolyásolja, forrásaként a megnövekedett adóbevételek szolgálnak.

A javaslat tartalmazza a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 47,2 milliárd forintos hitelének átvállalását is. Mint mondta, a lépés lehetőséget teremt arra, hogy az MTVA tevékenységére szánt költségvetési és egyéb források a megújult közmédia működését és fejlesztését szolgálják, jelenleg ugyanis ezekből a forrásokból kell fedezni az intézmény 2011 előtt felhalmozott tartozásait és a korábbi időszakban született, előnytelen feltételekkel kötött bérleti konstrukció kiváltását szolgáló székházvásárlás finanszírozásának adósságterheit is.

Az adósságátvállalás a költségvetési elszámolásban kiadásként nem jelenik meg, így a hiányt nem befolyásolja, az államadósságot nem növeli – hangsúlyozta.

Beszámolt arról is, hogy a Költségvetési Tanácsnak nem voltak alapvető ellenvetései.

Szűcs Lajos, a Fidesz vezérszónoka közölte: pártja támogatja a költségvetés-módosítási javaslatot.

Indoklásul azt mondta: a rendkívüli kormányzati intézkedésekre előirányzott keret növelése a 2015-ös év tervezésekor előre nem látható folyamatokat próbálja rendezni. Emlékeztetett egyúttal arra az európai uniós szintű magyar kormányzati felvetésre is, hogy a migráció okozta vis maior helyzetre az EU-s költségvetési elszámolásban lehessen más módszereket alkalmazni. Jelezte ugyanakkor, hogy a keretnövelés nem változtat a hiánycélon. Az MTVA-t érintő részekkel kapcsolatban Szűcs Lajos úgy fogalmazott: az MTVA nagyon régóta várt lehetőséget kap arra, hogy konszolidálni lehessen a működését.

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka azt hangoztatta: ha meg akarjuk védeni Magyarország határait, akkor forrásokat kell rá áldozni. Értékelése szerint a migrációs nyomás a következő időszakban is fennmarad  ha akarjuk, ha nem, a rendkívüli tartalékkeret pedig kimerült.

A kormánypárti politikus kitért arra is, hogy az állam sok esetben vállalt át adósságot - például az önkormányzatoktól -, s véleménye szerint az MTVA felhalmozott adósságának kezelésére sikeresebben lesz képes az állam.

Jelezte: a KDNP támogatja a módosítást

Szakács László, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy 2011 óta az MTVA és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) több mint 700 milliárd forintot költött. Az MTVA egy akkora költségvetésű intézmény, amelynek ki kellett volna tudni gazdálkodni azt a 47 milliárdos adósságot, amellyel most megterhelik a központi költségvetést. Az MSZP nem támogatja a törvényjavaslatot.

Hegedűs Lorántné, a Jobbik vezérszónoka szűkszavúnak ítélte az MTVA adósságátvállalásának indoklását és szerinte a múltbéli problémákkal már a korábbi költségvetési tervezéskor szembesülni kellett volna. Az ellenzéki politikus szerint felmerül, hogy összefüggés van a tárgyalt javaslat és az NMHH költségvetése között, utóbbi esetében magyarázatot várt arra, hogy a hatóság mire fordítja tartalékait. Szóvá tette azt is, hogy elmaradt az elszámoltatás az MTV volt Szabadság téri székháza ügyében.  A jobbikos politikus azt is felvetette, hogy a költségvetési módosításban szerinte meg kellett volna vitatni azt is, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda milyen forrásból gazdálkodjon.

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka azt mondta, hogy a módosítás első fele mindenki számára elfogadhatatlan, akinek számít a felelős gazdálkodás. A költségvetés úgy vállalja át a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 47 milliárd forintos adósságát, hogy a szervezetnek egyébként évi hetvenmilliárd forint támogatást is nyújt. Szavai szerint mindezt úgy, hogy az MTVA egységei „nem a közt szolgálják, hanem a kormány puszta propagandaeszközei”. A javaslat második fele támogatható volna, mert a menekülthelyzet miatt szükséges a rendőrség valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) megerősítése – jelentette ki.

Az LMP a javaslat első felét nem tudja támogatni, a másodikat viszont támogatni szeretné.

A képviselői felszólalások sorát nyitó Gúr Nándor (MSZP) azt mondta, hogy elkésettnek tartják, hogy a menekültügyi helyzet megoldására most akarnak forrásokat biztosítani.  Az MTVA-nak és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) szánt forrásokról úgy vélekedett, hogy 2011 és 2016 között az MTVA több mint ötszázmilliárd forintot, az NMHH pedig 197 milliárd forintot kapott a központi költségvetésből, miközben az Országos Mentőszolgálat kevesebb mint 33 milliárd forintból gazdálkodhat majd jövőre.

Szilágyi György (Jobbik) szerint a közmédia hitelének átvállalása a kormánypártok önös érdekét szolgálja. Arra kérdezett rá: miért nem a költségvetés beterjesztésekor rendezték ezt a kérdést? Azt is firtatta: vannak-e következményei annak, hogy ekkora adósság alakult ki?

Szűcs Lajos (Fidesz) felidézte, hogyan szerezte vissza az MTVA a székháza tulajdonjogát. A tranzakció összértéke 140 millió eurót tett ki – mondta –, amivel az MTVA 310 millió eurót spórolt meg. Nyomatékosította: a következő évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben a kormány beszámol mindarról, amire Szilágyi György rákérdezett.

Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államtitkára zárszavában leszögezte: a módosítás legfontosabb céljával, a migránshelyzet kezelésében egyetértés van a parlamenti pártok között. Problémának nevezte ugyanakkor, hogy jelenleg még nem mondható meg, milyen kiadással jár mindez, ezért van szükség az egy milliárd forintos belügyminisztériumi keretre. Közölte: a 60 milliárd forint biztosítása a már elköltött pénzek visszapótlását is szolgálja.

A médiaszervezet adósságának átvállalásáról szólva kijelentette: ez a szélesebben vett államon belüli adósságátvállalás. Beszámolt az új csatornák indulásáról, arról, hogy csak a sportközvetítések jogdíjai 10 milliárd forintos nagyságrendű tételt tesznek ki. Kijelentette: szolgáltatásbővülés valósult meg, ami többletköltséggel jár, emellett ingatlan-racionalizációt hajtottak végre. Megjegyezte: több mint harminc ingatlant ad át a közmédia az államnak.

A szervezet nem adósodhat el ismét – hangsúlyozta –, ezt biztosítja a jogszabályi környezet.

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

Napirend után

Az egyetlen napirend után felszólaló képviselő, Hegedűs Lorántné a magyar önkormányzatiságról és Monostori Zsoltról, a Jobbik közelmúltban elhunyt XV. kerületi önkormányzati képviselőjéről emlékezett meg.

Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök bezárta az ülésnapot.