Szűz Máriának a római katolikus egyházban betöltött szerepére, a magyar történelemből ismert jelentőségére és a közel-keleti keresztényüldözésre hívta fel a figyelmet Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szentbeszédében a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen megtartott főbúcsún, több ezer hívő előtt. Emlékeztetett arra, hogy a Közel-Keleten vallásuk és nemzetiségük miatt tízezerével gyilkolják a keresztényeket, százezer számra üldözik el őket otthonaikból.
Szűz Máriát a hívő emberek szeretete, bizalma, dicsérete kíséri a történelem során. (...) gyászban és veszedelemben, bánatban és szenvedésben segítségül hívták a keresztények, de hozzá fordultak örömükkel és hálájukkal is – mondta a bíboros.
Bécs 1683-as török ostroma után a város megmenekülését is legelőször Szűz Máriának köszönték meg – idézte fel az esztergom-budapesti érsek, hozzátéve, hogy a török feletti keresztény győzelmek sorozatát, Magyarország felszabadulását a hódoltság alól is a Szűzanya mennyei segítségének tulajdonították elődeink.
A közel-keleti keresztényüldözéssel kapcsolatban Erdő Péter úgy fogalmazott: "E világ nagyjai sokszor érzéketlenül szemlélik az eseményeket. Kiáltsunk hát a Szűzanyához, kérjük, mutassa meg anyai szeretetét és közbenjáró hatalmát, mentse meg az üldözötteket!" – mondta a bíboros.
Emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti keresztényekért Ferenc pápa már az ENSZ főtitkárához fordult, és az európai püspökök is az ENSZ Biztonsági Tanácsának segítségét kérik. „A csodák azonban a szívekben történnek, Isten szabadító hatalma képes józan belátásra, tisztességre téríteni az embereket, erőt ad nekik, hogy önzetlenül, bátor tettekkel segítsenek embertársaikon” – jelentette ki.
A Mária-ünnepről szólva elmondta: azt ünnepeljük, hogy „Szűz Mária testestől-lelkestől megdicsőült a mennyben. Mária az örök dicsőségbe nem csupán lelkével, de Krisztushoz hasonlóan egész személyével lépett be, ezzel megmutatva számunkra a megígért feltámadás fényét”.
Erdő Péter hangsúlyozta: Jézus édesanyja az egyház mintaképét és kezdetét jelenti, és a kegyhelyi főbúcsú azt mutatja meg, milyen lesz majd az egyház.
A katolikus egyház pénteken ünnepelte a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálának és mennybevételének ünnepét.
Mátraverebély-Szentkút 800 éve zarándokhely, 2006 óta nemzeti kegyhely. Évente 150-200 ezren keresik fel, a hazaiak mellett főleg szlovákiai, kisebb számban pedig erdélyi, kárpátaljai és lengyel hívők is. A főbúcsú Nagyboldogasszony napja, augusztus 15-e. Ez évben már csütörtöktől várták a kegyhelyre a zarándokokat, szentmisét mutatott be a kassai és a nagyszombati érsek, több témában volt katekézis, a szentmisék után kegytárgyáldás, valamint megtartották a cigányok imaóráját is.
