Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján a Kossuth téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad. A megemlékezésen ott volt többek között Áder János köztársasági elnök, Simicskó István honvédelmi miniszter, és Benkő Tibor vezérkari főnök. Simicskó István a Batthyány-mauzóleumnál elmondta: 1848-49 a magyar nemzet öntudatra ébredésének felejthetetlen időszaka volt.
Mellettük jelen volt a diplomáciai testület több tagja, pártok, katonai és állami szervezetek képviselői, valamint a Honvédelmi Minisztérium "KatonaSuli" programjában részt vevő budapesti középiskolák és a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola diákjai és kísérőik.
A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó Honvéd Díszzászlóalj végezte el, a ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység is.
Az ünnepség végén a díszzászlóalj tiszteletadása mellett a Magyar takarodó hangjaira felolvasták a tizenhárom aradi vértanú - Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Láhner (Lahner) György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly - nevét.
A Kossuth Lajos térről az emlékezők a Batthyány-örökmécseshez vonultak át, hogy mécsesekkel tisztelegjenek az október 6-án Pesten kivégzett Batthyány Lajos, Magyarország első független, felelős kormánya miniszterelnökének emléke előtt. 11 és 16 óra között bárki leróhatja kegyeletét gyertyagyújtással gróf Batthyány Lajos vesztőhelyénél, ahol katonai díszőrség áll.
Simicskó: 1848-49 a magyar nemzet öntudatra ébredését jelentette
1848-49 a magyar nemzet öntudatra ébredésének felejthetetlen időszaka volt – mondta a honvédelmi miniszter kedden, az aradi vértanúk emléknapján Budapesten. Simicskó István a Fiumei úti temetőben, a Batthyány-mauzóleumnál tartott megemlékezésen kiemelte: az aradi vértanúk példát adtak arra, hogy felelősséget kell vállalnunk a kimondott szóért, egymásért, szeretteinkért, a nemzetért. A forradalom és szabadságharc idején a magyar nemzet megérezte, hogy összetartozunk, hozzátéve, hogy ez az összetartozás segíthet legyőzni az előttünk álló kihívásokat is. A miniszter közölte: lehetünk liberálisok, szocialisták, kereszténydemokraták, bármilyen nézetünk lehet a világról, tisztelnünk kell szüleinket, őseinket, mindazt, amit létrehoztak.
A miniszter szerint az aradi vértanúk hitvallása bátorság, lelkiismeretes, felelősségteljes kiállás és a legmagasabb szintű hazaszeretet volt, emellett pedig felismerték a bajokat, döntöttek és cselekedtek is. Vannak olyanok, akik életük feláldozásával teszik a dolgukat, hozzátéve: ilyenek voltak az aradi vértanúk, gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnök és valamennyi hős katona, aki 1848-49-ben a magyar nemzetért harcolt.
A forradalom és szabadságharc vértanúinak emlékére a Fiumei úti sírkertben elhelyezte az emlékezés koszorúját Áder János államfő képviseletében Szabó György, a Köztársasági Elnöki Hivatal gazdasági igazgatója, a kormány nevében Simicskó István honvédelmi miniszter, a Honvéd Vezérkar nevében Benkő Tibor vezérkari főnök, az Országgyűlés nevében Gulyás Gergely alelnök, Göncz Árpád, Magyarország volt köztársasági elnöke képviseletében pedig Gulyás András titkárságvezető. Koszorút helyezett el Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke, Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese, Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, továbbá a budapesti katonai attasék testülete, több a honvédelem ügyét támogató civil szervezet, valamint a fővárosi és a józsefvárosi önkormányzat képviselői.
A megemlékezés után délben rendhagyó történelemóra kezdődött a Fiumei úti sírkertben. A Batthyány-örökmécsesnél délután 4 óráig katonai díszőrség mellett bárki gyertyát gyújthat az aradi vértanúk emlékére.
A központi programok este 6 órakor a Ludovika-kápolnában folytatódnak, ahol emlékmisét mutat be Bíró László tábori püspök, beszédet mond Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. Október 11-éig pedig bárki megtekintheti a Március 15. téren Hátrahagyottak emlékezete címmel hétfőn megnyílt kiállítást, amely az aradi vértanúk hozzátartozóinak állít emléket.
Áder János: emlékezzünk ma azokra is, aki Világos után elevenen tartották a forradalom eszméit
Boldog az a nemzet, amelynek legkisebb falvai is olyan nagyszerű fiakat adnak a hazának, mint Noszlopy Gáspár - mondta a köztársasági elnök a nemzeti gyásznap alkalmából kedden a Somogy megyei Újvárfalván, a Noszlopy-kúriánál rendezett megemlékezésen. Kossuth őt nevezte a XIX. század legbátrabb emberének. Ezért is illő, hogy a mai napon az aradi mártírjaink előtt fejet hajtva az ő emlékét is felidézzük, és vele együtt mindazokét, akik a világosi fegyverletétel után is elevenen tartották 1848-as polgári forradalmunk és szabadságharcunk eszméjét - hangsúlyozta Áder János a forradalom leverése után halálra ítélt honvéd őrnagy szülőházánál mondott beszédében. A köztársasági elnök úgy fogalmazott: Noszlopy Gáspár ott van 1848-as forradalmunk legnagyobb alakjainak panteonjában.
A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.
Az emléknap programjairól itt olvashat.
