Július elején lezárul az a három hónapos határidő, amely alatt a magyar állam fellebbezést jelenthet be az egyházügyi perben a strasbourgi bíróság nagykamarájához. Az érintett két tárca – az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az igazságügyi – szakértői már eddig is elemezték az április elején hozott elsőfokú határozat érveit, s hamarosan kialakítják álláspontjukat. Rétvári Bence államtitkártól az eset megítéléséről érdeklődtünk. A minisztériumi vezető úgy vélte, Strasbourgban a kettős mérce érvényesült. Más európai országokban ugyanis kevesebb garancia védi az egyházi intézményeket, sőt, néhol kifejezetten államegyház működik, idehaza viszont a szabályozás sokrétű és megengedő. Ezt a strasbourgi bíróság egyik tagja különvéleményben fejtette ki. – Az ítélet azért is meglepő – tette hozzá –, hisz az Európa Tanács egy másik intézménye, a Velencei Bizottság korábban úgy foglalt állást: az új magyar egyházügyi törvény megfelelő kerete a vallásgyakorlásnak.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága áprilisban több mint egy tucat kisegyház kezdeményezésére úgy ítélkezett: a jogszabály sérti az érintett vallási csoportok egyesülési jogát és vallásszabadságát. Az ítélet a jogszabályt nem változtathatta meg, azt viszont előírta, az államnak tárgyalnia kell a kártérítésről. Volt olyan kis egyház, amelyik több mint egymilliárd forintban jelölte meg az őt ért hátrányt. A legtöbben az elmaradt támogatási összegeket, normatívákat is felszámítanák.

Rétvári Bence álláspontja szerint a strasbourgi döntés egyik fő hibája, hogy a bírák utaltak ugyan az alaptörvény ötödik módosítására, ám annak újdonságát nem értékelték kellőképpen. Nem voltak tekintettel arra sem, hogy a magyar jogszabály objektív, ellenőrizhető feltételeket ír elő. Az egyházak elismeréséhez ugyanis az is szükséges, hogy a szervezet Magyarországon legalább húsz éve működjék, a világ más részein száz éve folytasson ilyen tevékenységet, s híveinek száma elérje a tízezret. Vallási egyesületként pedig azt a szervezetet lehet nyilvántartásba venni, amelynek legalább tíz tagja van, s vezető tisztségviselőit megválasztották. – Diszkriminációról, politikai elfogultságról nem lehet szó – foglalta össze a kereszténydemokrata politikus. Hozzátette ugyanakkor: ahhoz, hogy a vallási szervezet egyházi státust kapjon, együtt kell működnie az állammal közösségi célokból. Ez azt jelenti, hogy az egyházak átvehetik az állami feladatok egy részét, tehát közreműködhetnek az oktatási, az ifjúsági, az egészségügyi és a szociális teendők ellátásában. – E folyamatban az államot kötik a jogszabályok – hangsúlyozta a politikus –, nincs arra mód, hogy a közhatalom tetszés szerint dönthetne.