Sólyom László köztársasági elnök pénteken, bemutatkozó látogatáson fogadta Paczolay Pétert, az Alkotmánybíróság új elnökét. (A Taláros Testület június 10-i teljes ülésén titkos szavazással három évre választotta meg elnökévé Paczolay Pétert, az addigi helyettes elnököt. Őt a helyettesi poszton Holló András váltotta ugyancsak három évre. A változtatásokra azért volt szükség, mert Bihari Mihály, az Ab eddigi elnökének alkotmánybírói mandátuma július 3-án lejárt.)

Egységes a testület

Az új elnök a találkozóról szólva hangsúlyozta: a köztársasági elnökkel közös az álláspontja azzal kapcsolatban, hogy nincs szükség új alkotmányra.  „Nem gondolom, hogy a jelenlegi tökéletes, de azt mondom, hibáival együtt is megfelel.” Arra a felvetésre, hogy néhány éve már kidolgoztak egy tervezetet az igazságügyi tárcánál elmondta:

– Az említett tervezet „titkos”, én legalábbis nem tudtam belenézni. Ez az alkotmányozásnak egy abszurd útja, mert az alaptörvénynek a társadalom akaratából kell fakadnia, a társadalom alaptörvényének kell lennie, a szó tág értelmében.

Az Alkotmánybíróság tagjai az őszi-téli időszakban áttekintik a rendszerváltás óta eltelt közel két évtized gyakorlatát. Elsősorban azt vizsgálják, hogy a testület milyen álláspontokat alakított ki a például a diszkrimináció ügyében, az alapjogok korlátozására alkalmazott tesztekben, az adójogi kérdésekben, és általában abban, hogy maga a precedens mit jelent pontosan a magyar jogrendszerben. Az Alkotmánybíróság új elnöke annak kapcsán, hogy miért ragaszkodik a testület a véleményszabadság ügyében 1992-ben kialakított álláspontjához, kifejtette:

– Egységes a testület abban, hogy a korábbi állásponttól való ellépés csak nagyon alapos indokokkal, megfelelően körüljárva lehetséges. – mondta. – Idő kell ahhoz, hogy átnézzük a régi precedenseket, hogy pontosítsuk, mi is volt egy adott kérdésben 16 éven keresztül a gyakorlat, s milyen hatást váltottak ki. Más alapjogokkal való összevetésben is figyelemmel kell lenni a történelmi tapasztalatra, és önmagában a negatív jelenségekből nem szabadna rögtön arra a következtetésre jutni, hogy a jogokat korlátozni kell. Mert ha elkezdünk visszalépni, vagy a mindenkori kormányzat mondja meg, hol vannak például a véleményszabadság határai, akkor ezek a határok tulajdonképpen bármeddig zsugoríthatók.

Mennyit ér a határozat?

Alkotmánybíróságon támadta meg a közigazgatási hivatalokról szóló kormányrendeletet Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere. Előzménye: a Taláros Testület alkotmányellenesnek találta és június 30-ai hatállyal megsemmisítette azt a „feles“ törvényt, amely a fővárosi, illetve a megyei közigazgatási hivatalokat regionális szintűvé alakította. Az indoklás szerint kétharmados parlamenti többséget igénylő döntést nem lehet egyszerű többségű jogszabállyal helyettesíteni. Gyenesei István önkormányzati miniszter július 1-jén azonban bejelentette: a jövőben is regionális keretek között működnek a közigazgatási hivatalok, miután a kormány rendeletben biztosította ennek jogszabályi feltételeit. A szakminiszter arra a kérdésre válaszolva, hogy szerinte egy kormányrendelet elegendő-e a kétharmados törvény pótlására, azt mondta: az ellenzék nem volt partner a törvénymódosításra.

Kósa Lajos a közigazgatási hivatalokról szóló kormányrendelet azonnali megszüntetését kérve állítja: a  jogszabály egyértelműen alkotmánysértő. A hivatalok regionális átszervezéséhez a parlament kétharmados döntésére lett volna szükség. A kormánynak meg kellett volna szüntetnie a regionális közigazgatási hivatalokat. A kormány azonban rendeleti úton írta felül a kétharmados törvényt.

Nincs akadálya annak, hogy már az ősszel, foglalkozzon az Alkotmánybíróság a közigazgatási hivatalokat érintő kormányrendelettel - jelentette be Holló András, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese.  

+

Marad az orvoslátogatói díj annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság júniusban megszüntette a gyógyszer-gazdaságossági törvény erre vonatkozó paragrafusát. Kökény Mihály a szocialisták szakpolitikusa bejelentette: a bevételről nem tudnak lemondani, ezért a díj ősszel visszakerül a gyógyszertörvénybe.

Módosítani kell a jogalkotási törvény szövegét

Esztendeje már, hogy az Országgyűlés elfogadta a jogalkotási törvényt, annak érdekében, hogy „a jogalkotás a társadalmi viszonyok védelmét és fejlesztését, a demokrácia kiteljesedését szolgálja, a jogrendszer egysége és áttekinthetősége fokozottan érvényesüljön, továbbá hogy az alapvető társadalmi viszonyokat szabályozó törvények meghatározó szerepet töltsenek be a jogrendszerben.”

Salamon László a KDNP parlamenti szakpolitikusa már menetközben nehezményezte, hogy a törvényt nem igazították az alkotmányhoz, még inkább sérelmezte azonban, hogy a kormány önkényesen átírta a szöveget. Hiába kérte az igazságügyi minisztert, hogy kezdeményezze a törvény módosítását, csak ígérgetéseket kapott.  Pusztába kiáltott szóként hatott minden érvelése. Az állampolgári jogok biztosa viszont vizsgálatot indított, és az Alkotmánybíró-sághoz fordult a jogszabály megtévesztő tartalma miatt, arra hivatkozva, hogy jogbizonytalanságot okoz. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselője közölte: az Alkotmánybíróság érdemi kifogása esetén, az Országgyűlés megváltoztatja a jogszabályt.

Gyülekezés - oszlatás…

A nyári szünet előtti napokban helyezte hatályon kívül az Alkotmánybíróság, a gyülekezési törvény azon passzusát is, amelynek alapján a rendőrség mérlegelés nélkül köteles volt feloszlatni a bejelentéshez kötött rendezvényt, ha azt bejelentés nélkül vagy a bejelentett időponttól, helyszíntől, útvonaltól, céltól, illetve napirendtől eltérően tartották meg. A tavaszi parlamenti ülésszak idején az öt párt már tárgyalóasztalhoz ült, hogy a jogszabály megváltoztatásáról egyezkedjen, a döntést azonban nem született. A közelmúltban Szili Katalin bejelentette: a kormány elkészítette a gyülekezési törvénnyel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazó törvényjavaslatát. A házelnök a frakcióvezetőket arra kérte, jelöljék ki képviselőcsoportjaikból azt a szakpolitikust, aki ezzel a kérdéssel foglalkozni fog, ő pedig megbízza a parlament egyik alelnökét az egyeztetések koordinálására. Bejelentette: a frakcióvezetőkkel legközelebb október végén tanácskozik a gyülekezési törvényről.

„Igazságtalan és hátrányos ez a megkülönböztetés!”

Alkotmánybírósághoz fordul a 6200 lakosú Alsózsolca önkormányzata is a kormány által az Új tudás program részeként beharangozott azon rendelkezése miatt, amely szerint csak azok a hátrányos helyzetű szülők kaphatnak óvodáztatási támogatást, akiknek nyolc általánosuk, vagy annál kisebb végzettségük van. Állítják: sérti az egyenlő bánásmód elvét, igazságtalan és hátrányos ez a megkülönböztetés, azokkal szemben, akik tanultak, és akik dolgoznak, mert elesnek a segítségtől, még akkor is, ha mélyszegénységben élnek. A bejelenésre reagálva Daróczi Dávid kormányszóvivő elmondta: igazságos, hogy ugyanolyan anyagi helyzetben lévő szakképzett és szakképzetlen szülők gyermekei közül csak a szakképzetlenek után jár a 20 ezer forintos óvodáztatási támogatás.  Hangsúlyozta: elhanyagolható azoknak a szakképzett embereknek a száma, akik ugyanolyan rosszul élnek, mint szakképzetlen társaik.

Az Alkotmánybíróság szeptember 1-2-i teljes ülésének napirendje

Az Alkotmánybíróság szeptember 1-jei teljes ülésén tűzi napirendre a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 8. § (1) bekezdésének, 19. § (3) bekezdésének, 22. § (3) bekezdésének, 23. § (1) bekezdésének, valamint 70. §-ának alkotmányosságát elemző határozatterve¬zetet.

Határozat készül a Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf.44.250/2005/6. számú, valamint a Fővárosi Bíróság 16.Fpk.01–02–001019/23. sz. végzéseinek alkotmányosságával összefüggésben.
Megtámadták a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/C. § (5) bekezdés második mondatának, továbbá a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 25. § (1) bekezdésének alkotmányosságát.

Megvizsgálják a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 193. § (1) bekezdésének alkotmányosságát.

Napirendre kerül a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 340. § (1) bekezdése alkotmányelle¬nességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Megvitatják a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 10. § (2) bekezdése és a 270. § (1) bekezdése alkotmányosságával összefüggő határozattervezetet.

Szó lesz a foglalkoztatás el segítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (1) bekezdés „(kereset)” szövegrészét, valamint a 41. § „(kereset)” szövegrészét elemző határozatterve¬zetről.

Kedden tűzik napirendre az Országos Választási Bizottság 90/2008. (II. 26.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást. Az OVB megtagadta a dr. M. A. által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése a jelen népszavazás eredményének kihirdetése utáni egy hónapon belül legalább négy esetben vonja meg a bizalmat a Magyar Köztársaság Kormányától?”

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 91/2008. (II. 26.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. M. A. által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése a jelen népszavazás eredményének kihirdetése utáni három hónapon belül legalább négy esetben vonja meg a bizalmat a Magyar Köztársaság Kormányától?”

Ugyancsak kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 92/2008. (II. 26.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. M. A. által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése a jelen népszavazás eredményének kihirdetése utáni tizenkét hónapon belül legalább négy esetben vonja meg a bizalmat a Magyar Köztársaság Kormányától?”

Megtárgyalják a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX törvény egyes rendelkezései alkotmányelle¬nességét vizsgáló határozattervezetet.

Határozattervezet készült a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 14. § (1) bekezdésének „a sajtótermék tartalma a 3. § (1) bekezdésében foglalt tilalmakba ütközik” szövegrésze, illetve 15. § (1) bekezdése, valamint a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 12./1986. (IV. 22.) MT rendelet 4/A. § (3) bekezdése alkotmányelle¬nességének vizsgálata tárgyában