Ha nem lesznek szigorú törvények, Magyarország menekülttáborrá válik

Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra, az ország nem válhat a megélhetési bevándorlók célországává, ebben a kérdésben nemzeti egyetértésre van szükség – mondta Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az Országgyűlésben a kormánypártok által kezdeményezett, a Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra című vitában. A KDNP kiáll a szigorú szabályozás mellett.

Az államtitkár azt mondta: az ország nem vállalhat több, a megélhetési bevándorlók jelentette terhet, új szabályokat kell alkotni, amelyek szigorítanak az eljárásokon, lerövidítik az ügymenetet. Felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a Magyarországra illegálisan belépők száma, de az érkezők jelentős része nem valódi menekült, mert nincs háború hazájukban, nem üldözik őket. Ezek az emberek nincsenek életveszélyben nemzetiségük, vallásuk vagy a politikai hitvallásuk miatt, biztonságos országból érkeznek, és gazdasági okból indulnak el hazájukból, céljuk a könnyebb megélhetés. A megélhetési bevándorlók így visszaélnek a nemzetközi jog által nyújtott védelemmel.
    
Azt mondta, Magyarország ma még tranzitországnak számít, de ha nem születik hatékony megoldás a menekültáradat kezelésére, hamarosan Magyarország is célországgá válhat. Az államtitkár szerint a bevándorlók sok esetben csak a menekültügyi eljárás megindításáig maradnak Magyarországon, kipihenik magukat, kihasználják a nemzetközi szerződések által nyújtott előnyöket.

800 százalékos a növekedés
    
Kontrát Károly ismertette: idén 30 436 embert fogott el a rendőrség tiltott határátlépés miatt, közülük 25 468 volt koszovói. A határsértők többsége azonnal kérte menekültként történő elismerését. Míg 2013-ban az Európai Unióban a menedékkérők száma 30 százalékkal nőtt, Magyarországon a növekedés mértéke 800 százalékos volt. Hozzátette: 2014-ben a menedékkérők fele koszovói volt (több mint 21 000 ember), 20 százaléka (több mint 8700 ember) afgán. Kiemelte, hogy az olyan válsággócokból érkezőket, mint Szíria, Afganisztán vagy Szomália, megilleti a védelem. Szíria kapcsán megjegyezte: ha eredményes lesz a szárazföldi harc az Iszlám Állam ellen, akkor a jelenlegi terroristák lesznek a menekültek.
    
Kontrát Károly szerint a menedékkérők európai uniós befogadását tekintve Magyarország felzárkózott azon tagállamok sorába, amelyek a lakosságszámához viszonyítva a legtöbb menedékkérőt regisztrálták, megelőzi Németországot, vagy Franciaországot.
    
Az államtitkár azt mondta, a menedékkérők 40-50 százaléka a Magyarországra érkezést követően a nyilvántartásba vételük után szinte azonnal elhagyja az országot, további 30-40 százaléka pedig 3-10 napon belül távozik. Hangsúlyozta, nem tudják fogva tartani a menedékstátust kérőket az eljárások idejére, a menekültügyi őrizetet pedig csak végső lehetőségként lehet alkalmazni. Megjegyezte, az ország ellen kötelezettségszegési eljárás is folytat az EU, mert nem csak végső eszközként alkalmazza a menekültügyi őrizetet.

Az Uniónak is szigorú lépéseket kell tenni
    
Célként jelölte meg, hogy az Európai Unió ismerje fel a gazdasági migrációban rejlő veszélyt, és tegyen szigorú lépéseket a bevándorlási politika terén, mert a jelenlegi uniós szabályozás gyenge és visszaélésekre ösztönöz. Kontrát Károly szerint a vita nem a politikai üldözöttekről, hanem a megélhetési bevándorlókról szól az unióban is. Magyarországnak azonban nincs ideje kivárni, amíg az unió szigorít a megélhetési bevándorlással kapcsolatos jogszabályokon.
    
Beszámolt arról, hogy a németek és az osztrákok is szigorításokat vezetnek be, aminek következtében attól kell tartani, hogy a visszatoloncolás miatt akár több tízezer megélhetési bevándorlót kell eltartania Magyarországnak. Ha nem lesznek időben szigorú törvények, Magyarország menekülttáborrá változik.
    
A politikus elmondta, míg 2012-ben 1,1 milliárd forintot fordítottak a menekültek ellátására, 2014-ben már 2,6 milliárd forintot; az illegális határátlépők a rendőrség számára csak idén januárban 120 millió forint többletkiadást jelentettek.

Megkezdődtek a nemzeti konzultáció előkészületei
    
Mint mondta, szükség van a magyar közvélemény egységes fellépésére, ezért kezdeményezett a Fidesz-KDNP nemzeti konzultációt, amelynek előkészületei már megkezdődtek.
    
Értékelése szerint 2015 elejére Magyarország déli, a magyar-szerb határszakasza vált a schengeni térség legveszélyeztetettebb részévé. Kontrát Károly azt mondta, a menedékkérők számának drasztikus emelkedése több tényezőre vezethető vissza: elsődlegesen említhető a koszovói gazdasági menekültek áramlása, valamint a szíriai, iraki és afganisztáni biztonsági helyzet további romlása.

Kósa: Magyarország ma a második tranzitország Európában

Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: az unió kifogásai miatt 2012 első harmadában el kellett törölni az idegenrendészeti őrizetbe vétel intézményét, és azóta rohamosan nő a menekültek száma. Ezeknek az embereknek a kérelme döntő többségében nem jogos, hozzátéve: az idén érkezett több mint 26 ezer menedéket kérőből több mint 22 ezer Albániából jött. A probléma Magyarországot terheli, az eljárást itt kell lefolytatni a szabályok szerint, és már több mint 100 ezer ember van, akit előbb-utóbb ide fognak visszaküldeni. Magyarország ma a második tranzitország Európában az olaszok után a menekültek számát tekintve. Ha valaki erre azt mondja, ezzel nem kell foglalkozni, súlyosan téved, és homokba dugja a fejét – jelentette ki Kósa Lajos, utalva arra, hogy Magyarország napi 4600 forintot fordít egy menekültre. A politikus kijelentette: kezdeményezni kell az unió politikájának megváltoztatását. Azt kérte, a képviselők segítsenek a közös megoldás megtalálásában, mert nemzeti álláspontot kell kialakítani, és azt kell képviselni az unió különböző fórumain.

Rogán: nincs idő megvárni, amíg az unió a vonatkozó joganyagot átalakítja
    
Rogán Antal, a kormánypárt másik vezérszónoka kiemelte: ha visszatérnek a 2012 előtti szabályokhoz, és az illegális bevándorlókat őrizetbe veszik, kötelezettségszegési eljárással kell szembenézni Magyarországnak. Hozzátette: ezzel tisztában vannak, de nincs idő megvárni, amíg az unió a vonatkozó joganyagot átalakítja. Amire ez megváltozna, Magyarország lehetetlen helyzetbe kerülne. Szükség van a parlament és a magyar választók minél szélesebb felhatalmazására, ezért indították el a nemzeti konzultációt. Szerinte a korábbi rendszer hatékony, sikeres volt, távol tartotta a bevándorlókat, és nem került sokba az országnak. A vitanap céljaként jelölte meg, hogy minden frakció tegye nyilvánossá, támogatja-e a megélhetési bevándorlást, vagy ellenzi, illetve azt, hogy kormány szigorító intézkedéseket hozzon, és ismét bevezesse az idegenrendészeti őrizetbe vételt.  

A KDNP kiáll a szigorú szabályozás mellett

Firtl Mátyás, a KDNP vezérszónoka idézte II. János Pál pápa 2001-ben elmondott szavait, amelyek szerint az egyház minden ember számára elismeri azt a jogot, hogy elhagyja hazáját, az egyes államoknak azonban joguk van ahhoz, hogy szabályozzák a migráció mértékét, és hogy védjék saját határaikat.

A képviselő elsorolta, hogy 2012-ben 2150-an, 2013-ban 18 900-an, 2014-ben 42 700-an próbáltak illegálisan bejutni Magyarországra és ez a szám idén már meghaladja a 26 ezret. A menekültáradat az 1990-es években, a balkáni háború idején kezdődött és azt a problémát Magyarország tisztességgel kezelte. Jelenleg Magyarországra sokaknak csak tranzitország, mert az érkezők többsége nyugatabbra akar eljutni. Miután viszont Nyugaton nem kapnak menekültstátuszt, ezért visszakerülnek Magyarországra, így itt kell lefolytatni az eljárásokat, amelyek végén ki lehet őket toloncolni.
    
A kereszténydemokrata politikus kijelentette, hogy Európa jogilag túl könnyen kezeli a menekültkérdést, elsiklik a zöldhatáron való átlépés jogsérelme felett, a szabályozás fellazításával viszont olyan migrációs nyomást szabadít magára, amit elsősorban Magyarország szenved el.
    
Azt is hangsúlyozta, hogy a felpuhított rendszeren mindenképpen szigorítani kell, ezért olyan törvényt kell hozni, amelynek alapján a lehető legrövidebb időn belül kitoloncolhatják az érkezőket, annak érdekében, hogy az ország ne váljon menekülttáborrá. A nagyfokú migráció biztonsági és egészségügyi kockázatokat is magában hordoz.

Harangozó hisztériakeltésről beszélt
    
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka kiemelte: minden ésszerű szakmai javaslatról készek tárgyalni, amely a magyar emberek biztonságát erősíti, és a menedékjogot kérőket emberként kezeli, humánus és tisztességes elbánást biztosít. Közölte: ha valóban szükséges a vonatkozó törvények módosítása, akkor konstruktív partnerek lesznek, de a leghatározottabban fellépnek, ha a most tapasztalt menekülthullámot a Fidesz hisztériakeltésre, az idegengyűlölet szítására kívánja felhasználni. Hozzátette: tény, hogy az elmúlt két évben drámaian nőtt a menekültek száma, és a kérelmezők elenyésző hányada kap menekültstátuszt, és jelentős részük még az eljárás vége előtt eltűnik a hatóságok elől. Elengedhetetlen a menekültügyi eljárások menetének és a közreműködő szervezetek felülvizsgálata, és át kell gondolni az unió tagállamai közötti tehermegosztást, de hazug manipuláció a menekültek ügyét összekeverni a gazdasági bevándorlással. Úgy véli: a nemzeti konzultációkra fordítandó százmilliókat a helyzet kezelésére kellene fordítani.

Jobbik: bűnözők is bejutnak az országba

Z. Kárpát Dániel a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy az úgynevezett menekültek között számtalan bűnöző lép be az országba, a menekültszállók azonosíthatatlan elemekkel vannak tele. A politikus közölte: a Jobbik azt szeretné, hogy állítsák vissza a határőrséget, lakott területeken belül pedig ne legyenek részben vagy egészben nyitott menekültszállók. Hangsúlyozta, hogy amióta először elhangzott a szigorításról szóló miniszterelnöki nyilatkozat, körülbelül 15 ezer illegális határsértő érkezett Magyarországra, úgy, hogy ez ellen semmilyen hivatalos intézkedés nem történt. A képviselő mindenkit óvott attól, hogy megpróbáljon egyenlőségjelet tenni az '56-os menekültek, a kárpátaljai magyarok, a valóban politikai menekültek és a bűnözők közé. Leszögezte, hogy akit valódi üldöztetés ér, azt valóban meg kell védeni.
    
LMP: összekeverik a terrorizmust a bevándorlással

Schiffer András, az LMP vezérszónoka arról beszélt, hogy januárban, a Charlie Hebdo elleni merényletet követően a kormányzat még a terrorizmus elleni nemzeti stratégiáról akart egyeztetni. Az elmúlt hetekben viszont már nem egy nemzeti terrorizmusellenes stratégiáról beszélnek, ugyanis lazán, gátlástalanul összekeverték a terrorizmust a bevándorlással, a bevándorlókat, a menekültekkel. Kiemelte, meg kell különböztetni a menekültet, az oltalmazottat és a menedékest. Arra is rámutatott, hogy Magyarországra érkezők közül az uniós átlag töredéke részesül pozitív elbírálásban. Szerinte nem létezik az az invázió, amelyről a kormány beszél. Úgy ítélte meg: amíg az uniónak nincs válasza a globális egyensúlytalanságra, a probléma újra fog termelődni.

A Fidesz szerint a gazdasági menekültek érdekeit szolgálják a szocialisták javaslatai, míg a szocialisták szónoka arról beszélt a vitanapon, hogy a kormánypárt új, legyőzhető ellenfelet akar kreálni. Az ellenzék nem szigorítana az illegális határátlépőkkel kapcsolatos szabályokon, a kormányoldal szerint pedig már nem is bevándorlásról, hanem népvándorlásról kell beszélni. A Jobbik a probléma összeurópai voltát emelte ki.

Németh Szilárd (Fidesz) arról beszélt, hogy az uniós okmányt az előző kormány idején írták alá, pontosan tudják a szocialisták mi van benne, ezért amit mondanak, az csúsztatás. Nem a magyar emberek érdekét, hanem az ideérkező gazdasági menekültek érdekeit szolgálja az, amit a szocialisták javasolnak, aki szerint összekeverik a terrorizmust és a bevándorlást. Az elhangzott észrevételekre reagálva még hozzátette: jól jár az is, aki képes megvásárolni a bevándorlási kötvényt és jól jár Magyarország is, a költségvetés eddig 20 milliárddal gazdagodott ennek köszönhetően. A fő kérdés az a jövőt illetően, hogy támogatják-e a parlamenti pártok és az emberek, hogy a harmadik országból illegálisan ideérkezőket őrizetbe vegyék, és ha nem felelnek meg, akkor ki lehessen őket utasítani az országból.

Tuzson Bence (Fidesz) úgy fogalmazott: a magyar lakosság az unió 2 százalékát teszi ki, de a kérelmek 16 százalékát nyújtották be Magyarországon, ami nagy teher a magyar emberek és hatóságok számára. Súllyal kell fellépni, mind itt, mind az unióban. Hangsúlyozta: az illegálisan belépők 95 százalékát elkapják, de Magyarország tranzitország léte miatt az érintettek jelentős része eltűnik az eljárás alatt. Frakciótársa, László Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a tendenciák változatlanok maradnak, akkor havonta másfél milliárd forintba kerül a migráns családok ellátása.

Mátrai Márta (Fidesz) elkeserítőnek nevezte a menekültek helyzetét, amely azonban súlyosan érinti mindennapi életünket. Rámutatott arra is: távol kell tartani magunkat az idegenellenességtől. A bevándorlás egyik eredőjének nevezte a jóléthez szokott európai nemzedékek kényelmét. Szerinte már nem is bevándorlásról, hanem népvándorlásról kell beszélni, mivel szervezetten, tömegekben és véglegesen lépik át a határt, és a kérdést már a biztonságpolitika részeként kell kezelni.

A KDNP-s Földi László arról beszélt, hogy az elmúlt hetek menekültáradata az egész Uniónak azonnali megoldásért kiáltó probléma. Arra utalva, hogy a nyugati országok visszaküldhetik a bevándorlókat, azt mondta: nem szeretné, ha Magyarország menekülttáborrá válna. A kormánypárti politikus a német és osztrák szigorításokra hivatkozva a szabályozás szigorítását, az idegenrendészeti őrizetbe vétel lehetőségének megteremtését és a mielőbbi kitoloncolást sürgette. Az ellenzéki felszólalásokra reagálva leszögezte: aki szerint nem szabad megakadályozni az illegális bevándorlást, az nincs tisztában Magyarország gazdasági lehetőségeivel. Bírálta, hogy éppen azok nyitnák meg a határokat a bevándorlók előtt, akik 2004 decemberében bezárták azt a határon túli magyarság előtt. Földi László felidézte, hogy egyszer már hoztak döntést a szabályok szigorítására, de uniós eljárás miatt meg kellett azt változtatni, ezt követően viszont megemelkedett az illegális bevándorlók száma. Kijelentette: be kell zárni Magyarország és az Európai Unió kapuját.

A szocialista Harangozó Gábor szerint úgy tűnik, a Fidesznek egy új, legyőzhető ellenfelet kell kreálnia, s ezt a legszegényebb, legüldözöttebb emberekben találta meg, akik nem is akarnak itt letelepedni. Frakciótársa, Tukacs István szerint szavazatszerzés, kommunikációs technika miatt járja ezt az utat menetkültügyben a kormánypárt. Az újabb ellenségkép megalkotásából baj lesz, arról kellene inkább beszélni, hogy a Fidesz úgy gondolja, azok a magyarok, akik külföldre mennek dolgozni, nem gazdasági okokból teszik ezt.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint nem értelmezhető a megélhetési bevándorló fogalma, ez a szélsőjobb retorikája. A valódi problémának a kivándorlást nevezte.

– Hazudik a kormányoldal, amely tudatosan mossa össze a menekültügy és a bevándorlás kérdését a terrorizmussal – jelentette ki Szabó Tímea, a PM független képviselője. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország 5 milliárd forintnyi támogatást kap az uniótól a kérdés kezelésére, és választ várva arra, mire költik a forrást. A szabályokon szerinte már nem kell szigorítani, Koszovó problémájára pedig más választ kellene adni.

A jobbikos Staudt Gábor azt mondta, összekeverik a fogalmakat, és amikor koszovói menekültekről beszélnek, akkor hozzá kell tenni: ők a liberális jogvédők szerint sem menekültek, senki nem üldözi őket az országukban. Amíg ügyüket elbírálják, hónapok, fél év is eltelhet, továbbállhatnak, vagy itt folytathatnak valamiféle tevékenységet; a ténylegesen menekülők aránya eközben 8-9 százalék. Hangsúlyozta: összeurópai problémáról van szó. Sürgette, hogy a kormány hatékonyabb álláspontot foglaljon el az uniós fórumokon.
    
Novák Előd (Jobbik) kifejtette: vannak időszakok, amikor több bevándorló érkezik az országba, mint ahány gyerek születik, és lehet, hogy 2015 egészében megmarad ez az arány. Egy tanulmányt idézve közölte: a cigányság lélekszáma generációnként megduplázódik, a magyarság viszont generációnként megfeleződik, ebből demográfiai katasztrófa lehet. A felszólalásra reagálva Harangozó Tamás (MSZP) olyan fajelméleti fejtegetésnek minősítette az elhangzottakat, amely nem méltó a parlamenthez, ezért az MSZP-frakció kivonult a felszólalás alatt.

A jobbikos Lukács László György szerint a megélhetési bevándorlás közegészségügyi és járványügyi kérdéseket is felvet, ennek veszélyeit is fel kell mérni. Példaként a koszovói tularémia-járványt hozta, megjegyezve, hogy noha antibiotikumos vagy sebészeti úton lehet kezelni, de a kórból biológiai fegyvert is kialakítottak. Kitért az Afrikából érkezőkre és az ebola-veszélyre is.

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára zárszavában azt hangoztatta, hogy a vitanap hozzájárult ahhoz, hogy a magyar érdekeket kifejező törvények szülessenek, s erre hivatott a nemzeti konzultáció is. Kontrát Károly úgy vélte: ha nem születnek szigorú törvények, akkor Magyarország menekülttáborrá változhat. A vitában elhangzottakra reagálva jelezte, hogy a menedékkérők 80 százaléka nem várja meg a hatósági eljárás végét, hanem pár nap alatt odébbáll, így csak őrizetbe vétellel lehetséges ezt megoldani. Elmondta azt is, hogy a tartózkodási engedélyre vonatkozó kérelmek száma megnőtt, ami jelzi, hogy nő Magyarország vonzereje. Kontrát Károly a személyi és technikai állományt megfelelőnek értékelte, és visszautasította, hogy ellenőrizetlenek lennének a határok. Kitért arra is, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ (TEK) rendszeres kapcsolatot tart a tagállami szervekkel, kiszűri a kockázatos embereket. Az államtitkár szerint a Balkánon is világossá kell tenni, hogy nem érdemes ide jönni. Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a vitanapot.

A DK-sok nem vettek részt a vitanapon, az Együtt képviselői pedig nem szólaltak fel

Az Együtt képviselői nem szólaltak fel a megélhetési bevándorlás visszaszorításáról szóló vitanapon. Szerintük a bevándorlással foglalkozni kell, az Európai Bizottságnak és az uniós tagállamoknak egy konszenzusos, új politikát kell kidolgozniuk, mert az EU déli határait gyakorlatilag ostromolják a menekültek és a bevándorlók. A Demokratikus Koalíció független parlamenti képviselői részt sem vettek a megélhetési bevándorlás visszaszorításáról szóló pénteki vitanapon. A DK szerint fel kell lépni az embercsempészek ellen, a kormánynak pedig kötelessége, hogy az európai jogokhoz és elvárásokhoz illessze a menekültügyi eljárásokat. A bürokratikus eljárásokat szerintük le kell egyszerűsíteni, hogy gyorsak, hatékonyak és humánusak legyenek.

A köznevelési törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés pénteken délután.

A javaslatot jegyző fideszes Kucsák László expozéjában kiemelte: az előterjesztés a települési önkormányzatok köznevelési intézményeinek működtetésére vonatkozik, valamint az ezzel összefüggő feladatokat érinti. A fideszes politikus ismertette, hogy a jelenleg hatályos szabályozás a háromezer főt meghaladó lakosságszámnál működtetési kötelezettséget ír elő, ezalatt az állam főszabályként magára vállalja vagy a település biztosíthatja az intézmény működtetését. Az összes intézményre vonatkozóan lehetőség van felmentést kérni az első kategóriában, de kérelmet kell a másik kategóriában is beadni, ha bár nem kötelessége, de működtetni kívánja az önkormányzat a köznevelési intézményt. Jelenleg 120 köznevelési intézmény kapott háromezer főnél nagyobb településen felmentést, és 55 intézmény van a másik kategóriában. Eddig mindkét kérelmet március 31-ig lehetett benyújtani, és egy helyi választási ciklusra szólt. Ezt a határidőt június 15-re halasztanák a javaslat értelmében, és minden önkormányzat számára nyilatkozattételi kötelezettséget írnának elő. Hangsúlyozta: a törvényjavaslat az eddiginél egyértelműbb részletszabályokat határoz meg, több időt hagy a nyilatkozattételre és a teljes körű adatszolgáltatással egységes ügykezelés lenne megvalósítható.

Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár közölte: a kormány támogatja a javaslatot.

Az ellenzéki felszólalók viszont nem támogatták a javaslatot.

 

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hosszúhetény
Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Kisirtáspuszta
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!