Egyelőre bizonytalan az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezményről szóló tárgyalások végkimenetele, az azonban biztos, hogy a kormány csak a magyar érdekeknek megfelelő megállapodást javasol majd parlamenti jóváhagyásra – jelentette ki  vitaindítójában Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető emlékeztetett, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás az áruk, a szolgáltatások és a közbeszerzések piacra jutásának javítását, a kereskedelmet és beruházásokat érintő szabályozási akadályok mérséklését, valamint a résztvevő felek szabályalkotási együttműködését célozza.   

Mivel a tárgyalások kimenetele bizonytalan – folytatta a tárcavezető –, rendkívül bizonytalanok a becslések a várható hatásokról. Azt azonban általános tényként rögzítette: a magyar gazdaság nyitott, ezért az akadályokat lebontó, szabályozásokat egyszerűsítő megállapodások jók lehetnek a nemzeti érdek szempontjából. Szerinte a különböző nemzetközi akadálylebontásokkal az előnyök leginkább a közúti járműgyártás, a vegy- és a gyógyszeripar, az orvostechnikai eszközök, valamint az infokommunikációs termékek és szolgáltatások területén jelentkezhetnek.  

A magyar szempontokról szólva több mezőgazdasági kérdést is megemlített a politikus. Kiemelte annak elérését, hogy a baromfi-, a sertés- és a marhahúsnál, valamint a csemege kukoricánál az EU nem irányoz elő teljes vámlebontást. Kijelentette továbbá azt is, hogy a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét semmi sem fenyegetheti.   

A kockázatok között a miniszter egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államoknak nyújtott kedvezmények Magyarország európai exportpiacain élesedő versenyt okozhatnak.   

Szijjártó Péter jelezte, a kabinet folyamatosan figyelemmel kíséri a szabadkereskedelmi tárgyalásokat, amelyeket nagy jelentőségűnek tart, mert az EU akkor lehet erős, ha nyitott az együttműködésre, a jelenlegi helyzetben a bezárkózás rossz válasz lenne.   

Magyarország alapvető elvárása a tárgyalásokkal kapcsolatban az átláthatóság és a nyilvánosság - hangsúlyozta a tárcavezető, aki szerint a regionális kereskedelmi integrációk területén zajló versenyben az EU-nak el kell kerülnie, hogy két szék között a pad alá essen. Megemlítette például, hogy a csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezet az Egyesült Államok preferencia-sorrendjében megelőzi az EU-val folytatott tárgyalásokat.   

Szijjártó Péter összegzésképpen óva intett attól, hogy végleges értékítéletet fogalmazzanak meg a transzatlanti kereskedelmi partnerségi megállapodásról, mert még hosszú hónapokba vagy akár évekbe is beletelhet, hogy eredményről lehessen beszélni.   

Navracsics: az egyezmény nem születhet meg a tagállami kormányok és parlamentek hozzájárulása nélkül

Navracsics Tibor uniós biztos kiemelte: jelzésértékű, hogy felszólalhat a parlamenti vitanapon, ugyanakkor sajnálja, hogy biztosi megszólalásra tíz évet kellett várni. Reményét fejezte ki, hogy ezentúl gyakrabban kerül sor ilyenre.   

Kifejtette: az egyezménnyel kapcsolatban az aggodalmak arról szólnak, nem történhet-e meg, hogy az Európai Bizottság (EB) olyan saját alkut köt, amely ellentétes Európa és az unió tagállamainak nemzeti érdekével, kiszolgáltatja az uniót és a nemzeti, regionális gazdaságokat. Az EB ugyanakkor nem tud "elszabadulni" a tagállami érdekektől, hiszen tárgyalási mandátumot kapott a tagállamoktól, s ennek határait nem lépheti túl – mondta.  

Hozzátette: a jelenlegi hatásvizsgálatok szerint általában kedvező hatással lesz az egyezmény az EU gazdasági növekedésére, a magyar-amerikai kereskedelmi viszonyban középtávon 15-20 százalékos exportbővülést, 0,2-0,3 százalék GDP-növekedést hozhat, s 20-30 ezer új munkahely jöhet létre.   

A mezőgazdaság és élelmiszer-gazdaság területéről szólva Navracsics Tibor rámutatott: úgy tűnik, biztonságban vannak, a GMO-mentesség garanciái adottak. Fontosnak nevezte, hogy az európai modell és értékek semmiképpen ne károsodjanak az egyezménnyel. Az állat- és növényegészségügyben megmarad az unió joga és privilégiuma a szabályozásra – mutatott rá Navracsics Tibor.   

A kultúra és közszolgáltatások nem tárgyai a megállapodásnak, de hogy melyik ország mit tekint közszolgáltatásnak, az tagállami hatáskör - rögzítette a biztos, aki hangsúlyozta: a tárgyalásnak nem lesz tárgya a kulturális örökség sem, nem szolgáltatják ki ezt a területet a szabad versenynek.   

Kitért a választott bírósági eljárásokra a beruházásvédelem területén, és elmondta: jelenleg több mint 1400 ilyen van hatályban az unió tagállamaiban, s több mint 50 Magyarország vonatkozásában is. Ezzel együtt különös figyelmet szentelnek e témának, mert más tagállamoknál is merültek fel aggodalmak – jelezte.   

Hozzátette, az eljárás nem érintheti az uniónak és a tagállamoknak azt a jogát, hogy a hatáskörüknek megfelelően szabályokat fogadjanak el szociális, környezetvédelmi, biztonsági témákban, a pénzügyi rendszer stabilitását érintően, a közegészségügyi és közbiztonsági kérdésekben, és a kulturális sokszínűséget sem akadályozhatják.   

Az egyezmény a tagállami kormányok és parlamentek egyetértése nélkül nem léphet hatályba – mutatott rá az uniós biztos.

Fidesz: a nemzeti parlamentek jóváhagyása nélkül nem születhet meg az egyezmény  

Németh Zsolt (Fidesz) a középkori európai vallásháborúkhoz hasonlította az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett egyezmény (angolul: Transatlantic Trade and Investment Partnership, vagyis TTIP) körüli vitát. Kifejtette: egyik oldalon a messianisztikus TTIP-ánusok állnak, akik szerint az egyezmény elhozza a virágkort, a másik oldalon az anti-TTIP-ánus ördögűzők állnak, akik szerint minden rossz gyökere ez az egyezmény. Az erre felhangzó taps miatt hozzáfűzte: ez a szekta jelen van az Országgyűlésben is, ők az ördögűzők, és sajátos koalíciót alkotnak, hiszen a Jobbik és az LMP is tagja ennek.

Mint mondta, minden hitvita kitermeli a saját agnosztikusait is, akik szerint mindegy, hogy jó vagy rossz az egyezmény, mert a külkereskedelem kis része irányul az Egyesült Államokba, ezért a TTIP nem is nagyon érinti az országot. Végül úgy összegzett: ideje véget vetni a TTIP-pel kapcsolatos vallásháborúnak.

A fideszes politikus hangsúlyozta, az egyezmény nem születhet meg a nemzeti parlamentek jóváhagyása nélkül, a Fidesz ragaszkodik ehhez. A kormánypárti képviselő szerint a megállapodásnak nem az a lényege, hogy a vámok megszűnnek, igazán újszerűt a nem vámjellegű akadályokban akarnak elfogadni, ez pedig Magyarországot is húsba vágóan érinti.

Németh Zsolt közölte, a megállapodásnak jelentős befolyása lesz a német piacra, márpedig ami ott történik, az élet-halál kérdés Magyarország számára. Ezért támogatni kell a német TTIP-politikát minden olyan kérdésben, amivel nem teljesen ellentétes a magyar érdek - hangoztatta. Kitért arra, hogy az egyezményről a kormánynak további egyeztetéseket kell folytatnia a magyar gazdaság szereplőivel, a többi uniós tagállammal, illetve az EU-n kívüli partnerekkel.

Olyan egyezmény lenne a helyes - ismertette Németh Zsolt -, amelyben a részes államok jól érzik magukat, nem sodorja gazdasági, mezőgazdasági, ökológia válságba őket.

MSZP: nehéz egyértelműen állást foglalni

Tóth Bertalan (MSZP) a civilek észrevételeit vetette fel, miszerint nem sokat tudni az egyezmény előkészítéséről folyó tárgyalásokról. Szerinte a bizonytalanságot erősíti az is, hogy a magyar kormány is titkolózik, ugyanis titkosította a magyarországi hatásokat vizsgáló tanulmányokat. Hozzátette: a kormány szereplői is ellentmondásosan nyilatkoztak az egyezményről az elmúlt időszakban.

A civilek által felvetett másik problémaként említette, egyben antidemokratikusnak nevezte azt, hogy a tervek szerint a vállalatok az elmaradt profit miatt választott bírósághoz fordulhatnának. Mint mondta, ezt a magyar szuverenitás csorbulásának is tartják, és felhívta arra a figyelmet, hogy a paksi beruházásnál is szerepel a választott bíróság lehetősége.

Tóth Bertalan szerint a szervezetek attól is tartanak, hogy a szabályok egységesítésekor a kevésbé szigorúakat fogják alkalmazni, és ezzel összefüggésben vethető fel a GMO-mentes termékek forgalmazása is.

KDNP: a GMO-mentesség nem lehet alku tárgya

Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy a transzatlanti kapcsolatok a világ egyik legjelentősebb gazdasági kapcsolatrendszerét jelentik, amelyek a világ GDP-jének 46,7 százalékát adják. Az áru- és szolgáltatáskereskedelem éves értéke pedig megközelíti az ezermilliárd dollárt.

A tervezett megállapodás nem csak a vámok lebontásában, de a szabványok egységesítése során is komoly változásokat hozna. Magyar szempontból a legjelentősebb kitörési előnyök a közúti járműgyártásban, a gyógyszeriparban és az IT-szektorban jelentkeznének - emelte ki. Hozzátette, hogy eközben viszont szinte mindenütt komolyabb versenyre kellene számítani. A KDNP álláspontja szerint a GMO, a környezetvédelem, az élelmiszerbiztonság, az állat- és növényegészségügy területén nem lehet felpuhítani az uniós szabályokat. Magyarország GMO-mentessége nem lehet alku tárgya - szögezte le Vejkey Imre.

Arra is kitért, hogy a beruházásvédelem területén nem egyértelmű, hogy a befektető és az adott állam közötti vitarendezést hogyan építsék be a megállapodásba. Kérdésesnek nevezte, hogy ez alapján Magyarországot beperelhetnék-e azok a multinacionális vállalkozások, amelyek kevesebb profitot tudnak termelni a kormány piac- és fogyasztóvédelmi intézkedései miatt.

A KDNP a tervezetet sok szempontból aggályosnak tartja, annak támogatásról vagy elutasításáról majd csak a részletek ismeretében tudnak nyilatkozni - zárta felszólalását.

Jobbik: az egyezmény a gyarmatosítás utolsó lépcsőfokát jelenti    

Gyöngyösi Márton (Jobbik) arról beszélt, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett egyezmény (angolul: Transatlantic Trade and Investment Partnership, vagyis TTIP) több mint egy kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló megállapodás. Szavai szerint a TTIP jelentősége túlnyúlik az üzleti, gazdasági és kereskedelmi szférán, mert az egy egyeztetett globális hatalmi fellépésről szól, amelyik „a gyarmatosításunknak és a teljes kiszolgáltatottságunknak az utolsó lépcsőfokát jelenti” – mondta.
A vezérszónok úgy fogalmazott: az egyezmény támogatói egyoldalú propagandát folytatnak. Megjegyezte, hogy az Európai Bizottság tavaly májusban olyan ismertetőt tett le az asztalra, amelyik csak a TTIP előnyeit mutatja be.
 Gyöngyösi Márton azt mondta, az elhangzott érvek szerint a korlátok megszüntetésével a kereskedelem növekedni fog, ami elvezet a GDP növekedéséhez, a munkanélküliség felszámolásához és a jóléthez. Egyes vélekedések szerint a TTIP kihozza a résztvevő közösségeket a 2008-as válság során elért mélypontról - tette hozzá.
A képviselő az ellenérvek közé sorolta, hogy a beruházásvédelmi egyezmény lehetővé teszi, hogy multinacionális vállalatok jogi eljárást kezdeményezhessenek egy állam ellen, ha úgy érzik, hogy sérül a profitérdekük. A pert választott, profitorientált, magánbíróságokon folytatnának le – emelte ki.   

Jobbik: mégis kinek az érdeke?

Az Egyesült Államok érdekének tartotta a szabadkereskedelmi megállapodást Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselője, aki szerint az veszélyt jelent a többi közt az európai élelmiszerbiztonságra, az emberi egészségre, a környezetvédelemre.

Rámutatott: az USA tárgyalódelegációjára a génmódosított élelmiszertermékek előállítói gyakorolják a legnagyobb nyomást, akik nem tudják elfogadni a szigorúbb európai szabályozást. Úgy ítélte meg, hogy az Európai Bizottság éppen azért nem javasolja a GMO teljes európai tiltását, mert az veszélyeztetné a TTIP-t.
    
LMP: a szabadkereskedelem kiterjesztése a glóbusz kizsákmányolásának kiterjesztése

Schiffer András (LMP) szerint a glóbusz kizsákmányolásának kiterjesztésével jár a szabadkereskedelem kiterjesztése. A politikus megállapodás tétjének nevezte a nemzetek önrendelkezésének megsemmisítését.    

Kijelentette: az egyezmény a globális nagytőke kiváltságait védi, leépíti a munkavállalók jogait, az egészségvédelmet, veszélyezteti a Kárpát-medence környezetbiztonságát, és hátrányos a kisvállalkozásoknak.     

A TTIP az Európai Unió  hátrányait is felnagyítja, és rossz választ ad a pénzügyi válságra: Európában hatszázezer munkahely veszhet el általa, csökkenni fognak a bérek, széthullhat az EU gazdasága.   

A megállapodást az Észak-Amerika és Mexikó között kötött egyezményhez hasonlította és elmondta: a közép-amerikai országban sem csökkent a szegénység, a munkanélküliség viszont emelkedett általa. Beszámolt olyan esetekről, amikor nagyvállalatok azért pereltek egy államot - sikeresen -, mert az csökkenteni kívánta a gyógyszerek árát vagy növelni a minimálbér értékét.

Szelényi Zsuzsanna: előnyös a TTIP

Az Együtt független képviselője, Szelényi Zsuzsanna előnyösnek nevezte a TTIP-t. Szerinte új pályára állíthatja Európát a partnerség, amely összeurópai szinten emelheti a jólétet. Kérdésként vetette fel ugyanakkor, hogy az unió és az Egyesült Államok a jövőben milyen irányt szab a partnerségnek.  

A bővülő piac lendületet ad a növekedésnek és a foglalkoztatásnak - mondta - utalva arra: ha Magyarország nem e mellett dönt, akkor partikuláris érdekek ketrecébe zárja magát.   

Úgy ítélte meg: Európának és Magyarországnak is Nyugat, és nem Kelet felé van fejlődési lehetősége, felvetve a kérdést: ha a kontinens az USA-val sem tud megállapodni, hogyan tudna másokkal? 

NGM: a partnerség javítja a versenyképességet

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a versenyképesség javítását, az iparosítást emelte ki az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett egyezménnyel kapcsolatban angolul: Transatlantic Trade and Investment Partnership, vagyis TTIP).

Magyarország támogatja a tárgyalásokat – jelentette ki, előnyösnek ítélve a partnerséget az olyan nyitott gazdaságok számára, mint Magyarország. Az egyezmény szerinte könnyebb piacszerzést biztosít az európai termelési ágazatokba szorosan integrálódott iparágak, például az autóipar számára, és így a vámok vagy a bürokratikus szabályok nem jelentenek majd akadályt.

A hatásvizsgálatokról – amelyek szerinte csak feltételezéseken alapulhatnak –azt mondta: az eddig készült tanulmányok pozitív képet festenek. Úgy ítélte meg: az európai gazdaság évente akár 0,49, a magyar pedig 0,2 százalékkal is bővülhet, Magyarországon pedig 20-30 ezer munkahely is létrejöhet.

Tévhitnek nevezte, hogy az egyezmény csak a multiknak kedvezve, szerinte a kis- és közepes vállalatok többet nyerhetnek általa, számukra ugyanis eddig nagyobb terhet jelentettek a kereskedelmi korlátozások. Negatív szektorális hatásokat a vizsgálatok nem jeleztek - közölte.

Az államtitkárok a magyar érdekek képviseletét hangsúlyozták

Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára arra hívta fel a tiltakozó ellenzéki képviselők figyelmét, hogy még nem köttetett meg a szabadkereskedelmi egyezmény, jelenleg a tárgyalások zajlanak, Magyarországnak pedig az a dolga, hogy ott legyen a tárgyalóasztalnál, küzdjön a magyar érdekek képviseletéért.

„Nem vagyunk kiszolgáltatva az eseményeknek” – jelentette ki, a konkrétumok közül megemlítve, hogy több védővám is érvényben marad.

Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára szintén azt hangsúlyozta, hogy a szabadkereskedelmi tárgyalások még a kezdeti, "erőfelmérő" szakaszban vannak, a nehéz kérdésekben várhatóan az év második felében kezdődhet meg az alku.

Kiemelte az átláthatóság fontosságát, mert "a folyamat nem lehet egy fekete doboz".

Fidesz: a megállapodás jó lehet a magyar gazdaságnak megfelelő érdekérvényesítés esetén

Hörcsik Richárd fideszes képviselő azt hangsúlyozta, hogy a szabadkereskedelmi egyezmény komoly előnyöket nyújthat a nyitott magyar gazdaságnak, ha Magyarország kellő módon tudja képviselni az érdekeit a tárgyalásokon.

Szorgalmazta, hogy a tagállami kormányok folyamatosan jelezzék az Európai Bizottságnak: az Európai Parlamenten (EP) kívül tagállami parlamenti megerősítésekre is szükség lesz az egyezményhez.

A tárgyalásokról szóló információk hiányával kapcsolatban Hörcsik Richárd azt mondta: ősszel elmozdulás volt megfigyelhető ezen a téren, miután az Európai Tanács egyhangúlag döntött a tárgyalási irányelvek közzétételéről.

KDNP: jó megállapodásra kell törekedni

A KDNP-s Hargitai János (KDNP) szerint jó megállapodásra kell törekedni, és nem elég az, hogy az alaptörvény rögzíti Magyarország GMO-mentességét, arra a megállapodásnak is garanciát kell adni.

Elmondta, hogy egyes vélemények szerint az egyezmény 0,2-0,3 százalékkal növelheti a magyar GDP-t, de azt is jelenti, hogy megszűnik a mezőgazdaság erős támogatása az EU-ban.

Közölte, nem látják értelmét a választott bírósági rendszernek, és úgy látják, az egyezmény nem köthető meg parlamenti ratifikáció nélkül.

Jobbik: hátrányos a megállapodás

Bana Tibor (Jobbik) megerősítette: határozottan elutasítják a megállapodást, amelyet a nemzeti önrendelkezés szempontjából és gazdasági szempontból is hátrányosnak tartanak.

Mint mondta, a támogatók a GDP növekedésével, az életszínvonal emelkedésével érvelnek, miközben érdemi hatástanulmányokkal nem lehet találkozni. Szerinte az egyezmény megkötése a kevésbé fejlett uniós tagállamok gazdaságának hátrányos lehet, és az unión belül is csökkenhet a kereskedelem. A választott bíróság kapcsán azt mondta, a multik megakadályozhatnák az egyes államok célkitűzéseit.

Kepli Lajos (Jobbik) szerint egy geostratégiai játszma újabb állomásáról van szó, az Egyesült Államok piacot kíván teremteni a rendkívül drágán és környezetromboló módon kitermelt palagáznak.       

LMP: a magyar emberek bérét, munkahelyeket veszélyeztet az egyezmény

Szél Bernadett (LMP) kifogásolta, hogy egy olyan projektről van szó, amelyben szinte minden titkos. Hangsúlyozta, hogy pártja semmit nem tud támogatni, ami a magyar emberek bérét, a munkahelyeket veszélyezteti, és ez az egyezmény ilyen.

Schiffer András (LMP) az EU és Kanada között kötött kereskedelmi és gazdasági megállapodást, a CETA-t hozta szóba, ami véleménye szerint feloldja Magyarország GMO-mentességét. "Ne szédítsék a parasztokat!" - hangoztatta.

Kormány: nincs szó a GMO-engedélyezési szabályok lazításáról

Nagy István, Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a CETA-egyezményről azt mondta, a GMO-k kérdésében az EU és Kanada között nincs semmiféle kötelezettség arra, hogy az EU-nak lazítani kellene a kanadainál szigorúbb GMO-engedélyezési rendszerén.

Közölte, tudományos kockázatokra hivatkozva továbbra is el lehet utasítani a GMO-k engedélyezését, fent lehet tartani a moratóriumot is.   

KDNP: az egyezmény nem veszélyeztetheti a GMO-szabályozást

A KDNP-s Földi László arról beszélt, hogy Magyarország kiegyensúlyozott, ambiciózus megállapodásban érdekelt, a pozitív hatásokból pedig minden tagállamnak és szektornak részesednie kell.

Fontos érdeknek tartotta, hogy a világszinten szigorú uniós világegészségügyi, állat- és növény-egészségügyi, élelmiszerbiztonsági, fogyasztó- és környezetvédelmi szabályozás megmaradjon és ne is gyengüljön. A kormánypárti politikus elsőrendű célnak nevezte a GMO-szabályozás megőrzését.

Az MSZP feltételekkel támogatja az egyezményt

Az MSZP-s Mesterházy Attila feltételekkel támogatni tudja az egyezményt. Azt kérte: a kormány konkretizálja, mit tart nemzeti érdeknek, milyen feltételei vannak. Emellett szövetségesek keresését szorgalmazta és azt javasolta, hogy siettessék az adatok nyilvánossá tételét.

A szocialista politikus széles politikai konszenzust sürgetett és azt is megfogalmazta elvárásként, hogy készüljön gazdasági akcióterv, hogy Magyarország fel tudjon készülni a pozitív és negatív hatásokra.

Fidesz: a világ legjelentősebb együttműködése aknázható ki

Bánki Erik (Fidesz) szerint a megállapodással az unió és Magyarország a világ legjelentősebb együttműködését aknázhatja ki, hiszen résztvevői állítják elő a világ GDP-jének felét. Hangsúlyozta: közép- és hosszútávon várható előny az egyezménytől.

Az ország számára fontos élelmiszer-, gyógyszer- vagy vegyipar nem járhat rosszul - hangsúlyozta. Nem tartotta megalapozottnak azt a félelmet, hogy a kormány az ország számára előnytelen partnerségi viszonyhoz adja hozzájárulását.

A Jobbik a szigorú európai élelmiszeripari szabályokat félti

Magyar Zoltán (Jobbik) szerint, ha sikerül is megőrizni GMO-mentességünket, az egyezmény ellehetetleníti, hogy a húsiparból is kiszorítsuk a génmódosított takarmányt. Kijelentette: jelenleg az Egyesült Államokból érkező élelmiszerek csaknem fele fennakad az európai hatóságok vizsgálatain, szerinte félő, hogy nem védhetők a jövőben a szigorúbb európai szabályok.

Fidesz: szükség van garanciákra

Turi-Kovács Béla (Fidesz) szükségesnek ítélte a garanciális elemek beépítését az egyezménybe, ehhez pedig – mondta – a magyar félnek a lehető legnagyobb mértékben be kell kapcsolódnia a tárgyalásokba. Közölte: nem egyenlő erejűek a partnerek, az Egyesült Államok gazdaságilag, de katonailag is túlhatalomban van, részben azért, mert nincs is egységes Európai Unió.

Kijelentette: a magyar mezőgazdaság hátrányban van az unióban, de az uniós termelők az amerikaiakhoz képest hátrányba szorultak. A többi között Kína azonban az Egyesült Államok kihívójává vált gazdaságilag, ezért az Egyesült Államoknak szüksége van partnerekre.

LMP: a versenyképesség növelésének káros hatásai is vannak

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint azokon a helyeken, ahol eltörölték a piacvédő vámokat, nőtt a különbség a szegény és a gazdag országok között. A megállapodás szerinte egyet jelent a profit növelése előtti akadályok teljes felszámolásával, ami miatt az ország komoly veszélyekkel nézhet szembe.

A versenyképesség növeléséért az államnak is csökkentenie kell az elvonásokat – mondta –, így kevesebb jut majd például az oktatásra, de összességébe mindenre.

Jávor: lazulhat a vegyianyag-politika

Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője a vegyianyag-politikáról szólva azt mondta: az európai alapvetően különbözik az amerikaitól, szemlélete az elővigyázatosságon alapul, szemben a tengeren túlival. Szerinte így veszélybe kerül az európai biztonság, és felmerül a kérdés: kell-e olyan termékeket piacra engednünk, amelyek jelenleg be vannak tiltva.

Fidesz: Magyarországnak a tisztességes piaci versenytől nincs félnivalója

Pócs János (Fidesz) véleménye szerint deficitet szenvedett azon képviselők demokráciafelfogása, akik úgy gondolják, vannak ügyek, amelyek tárgyalásra sem méltók.

Mint mondta, Magyarországnak a tisztességes piaci versenytől nincs félnivalója, ugyanakkor a GMO-mentesség kérdése nem lehet alku tárgya. Hangsúlyozta, nem lehet gyengíteni az élelmiszerbiztonsági, az állategészségügyi szabályokat. Hozzátette: Magyarország szempontjából elengedhetetlenül fontos a vámkontingensek megtartása a többi között a kukorica, a marha, a dohány, a cukor, a textiltermékek tekintetében.

Tessely Zoltán (Fidesz) a vetőmagok kapcsán azt hangsúlyozta, hogy nem lazulhat a szabályozás, Magyarország nem kér a genetikailag módosított szervezetekből. Azt kérte, "csírájában fojtsák el" a szabályozás felpuhítására irányuló törekvéseket.

Boldog István (Fidesz) azt mondta, ha ma kellene szavazni az egyezményről, akkor nemmel szavazna, mert nem látszanak még a részletek tisztán.

MSZP: a munkavállalók jogait védeni kell

Kiss László (MSZP) közölte, nem támogatnak olyan megállapodást, amely csorbítja a munkavállalók jogait.

Jobbik: Magyarország ne ratifikálja az egyezményt!

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) úgy értékelte félig meddig titkos tárgyalások folynak a készülő megállapodásról. Szerinte ha a tervezetet fogadják el, akkor az Egyesült Államokból az EU 29 tagállama lesz, amely részben beleszólhat az uniós szabályozásba lényegi kötelezettségvállalás nélkül. Lehet, hogy a GMO-k kivonását előre egyeztetni kell „ még mindig világbirodalomnak tekinthető szerveződéssel” – közölte.

Kitért arra, hogy a választott bírósági kikötést a Kanadával kötött egyezmény kapcsán a megkérdezettek 97 százaléka elutasította.

Arra szólította fel a kormányt, ne ratifikálja és ne tárgyaljon tovább az egyezményről, ha ezek a veszélyek fennállnak.

Bana Tibor (Jobbik) szerint a hatástanulmányok is arról szólnak, hogy gazdaságilag is hátrányosan jönne ki Magyarország.

LMP: Magyarország szempontjából biztos, hogy nem ez lesz az évszázad üzlete

Ikotity István (LMP) azt mondta, a paksi bővítésre emlékezteti a szabadkereskedelmi egyezmény, hiszen minden érdemi kérdést titkosítottak. A hatások egyenlőtlenek lesznek az EU-n belül: az erős államok profitálhatnak, a déli és a keleti országok vesztesei lesznek.

Elmondta, a magyar gazdaság oldaláról nézve a multiknál fog összpontosulni a haszna. Szerinte az egyezmény a munkajövedelmek és munkahelyek csökkenésével jár, és biztos, hogy Magyarország szempontjából, hogy nem ez lesz az évszázad üzlete.

Sallai R. Benedek (LMP) is azon a véleményen volt, hogy ez az egyezmény rossz a magyar embereknek, a társadalomnak, illetve a természeti erőforrásoknak.

Szerinte az Egyesült Államok nem tud olyat kínálni, ami a magyar embereknek jó legyen. Azt kérte, hogy a magyar gazdaságot nem próbálják meg versenyeztetni egy olyan ország gazdaságával, amely semmilyen korrekt szabályozást, emberi jogokat nem tart be.

Közölte, határozottan el kell utasítani a GMO-mentesség felpuhítását.

Kormány: pillanatnyilag nem létezik a megállapodás

Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára a vitát lezárva közölte: a kormány a tárgyalásokat támogatja, nincs módja azok elől kitérni, ehhez kért felhatalmazást. Pillanatnyilag nem létezik az EU és az Egyesült Államok között transzatlanti megállapodás – hangoztatta, megjegyezve: annak végső formáját egy több éves tárgyalási folyamat során alakítják ki.

Kitért arra, hogy óriási gazdaságok nőnek fel a világban, például India, miközben az EU lassan elöregszik, kicsit skanzenizálódik. Európának is a piac szereplőjeként kell tovább élni.

A védendő magyar érdekek közé sorolta: a közúti járműgyártást, az autóalkatrész-gyártást, a vegyipart, a gyógyszeripart, az infokommunikációs termékeket. Mint mondta, csak behatárolt piacnyitást tartanak elfogadhatónak az alaptermékek esetében, például a sertés, a baromfi, a kukorica esetében.

Közölte, fenn kell tartani a jelenlegi, nagyon magas szintű uniós élelmiszerbiztonsági szabályozást. A választott bíróság kapcsán azon a véleményen volt, a magyar jogrend alkalmas arra, hogy annak keretei között intézzék el az állam és a nagyvállalatok jogvitáit.

Napirend után

A napirend utáni felszólalások során Magyar Zoltán (Jobbik) azt mondta, hogy a kormány még mindig nem vitte az Országgyűlés elé a Nemzeti Vidékstratégiát. Nagy István, az FM államtitkára válaszként közölte, hogy a kormány korábban elfogadta a Nemzeti Vidékstratégiát.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) arról beszélt, hogy habár a törvényi előírás szerint a fővárosi Kossuth téren kellene állnia a Forradalom Lángja emlékműnek, de az nem található ott.

Ikotity István (LMP) bejelentette, pártja fel szeretné kérni a kormányt, hogy mérje fel a szegrációt a magyar iskolarendszerben.

Ezt követően Latorcai János levezető elnök lezárta az ülést és március 2-ra, hétfőre hívta össze a következőt.