A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: a kormány nem akarta folytatni a szocialisták által megkezdett utat, amely az IMF-hitelekre épült, helyette szektorális különadókat vezetett be, mindent megtett a nagy rendszerek átalakításáért, ezzel konszolidálta a költségvetést, tartotta a hiánycélt. Hozzátette: a belső kereslet élénkítésére is képesek voltak a pedagógusok béremelésével és a rezsicsökkentéssel. 

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter válaszában azt mondta, hogy a 3,5 százalékos növekedéssel dobogós helyen van Magyarország Európában, recesszióban lévő országból növekedő ország lett 2013 végére.  

Feladatként jelölte meg a gazdasági növekedés stabilizálását. Megjegyezte, hogy az adósság szintje átmenetileg változhat, mert februárban államkötvényeket bocsátottak ki, de az adósság az év vége felé csökkenni fog. Célként jelölte meg a teljes foglalkoztatottság elérését, amely szerinte akkor valósulhat meg, ha négymillió felett van a munkavállalók száma, a munkanélkülieké pedig négy százalék alatt.

Fidesz: Magyarország jobban teljesít

Bánki Erik (Fidesz) véleménye szerint az elmúlt hónapok gazdasági eredményei is alátámasztják, hogy Magyarország jobban teljesít és jó eséllyel várhatja, hogy Európa éltanulója marad.

Szerinte a megszokottól eltérő eszközöket használó válságkezelő modell igazolta önmagát, létezik magyar modell. Felidézte, hogy 2014 első negyedévében 3,2 százalékkal nőtt a gazdaság az előző év azonos időszakához képest, ezzel pedig az unió éltanulói lett az ország. Kitért arra, hogy ma 375 ezerrel többen dolgoznak, mint négy éve, és reálisnak nevezte az új kormány teljes foglalkoztatásra vonatkozó célkitűzését.

Varga Mihály miniszter is úgy értékelte, hogy ezek a teljesítmények európai mércével is kiemelkedőek, Magyarország négy év alatt összesítve magasabb növekedést ért el, mint az EU tagállamai. Felhívta a figyelmet a növekvő ipari termelésre, a kiskereskedelmi forgalom bővülésére, az EU-átlaghoz képest alacsonyabb munkanélküliségre. Megszűnt a pénzromlás a rezsicsökkentés eredményeként, defláció van – mondta.

LMP: a jövő generáció költségén élvezzük a jelent

Schmuck Erzsébet (LMP) az atomenergia kockázataira hívta fel a figyelmet, azt mondta, az atomerőművek lebontásának és mentesítésének költsége a jövő generációt terheli. Véleménye szerint sokan próbálják a megújuló energiákat költségesnek és nem versenyképesnek beállítani, de a ma politikusa nem számol a jövőre áthárított költségekkel.

Varga Mihály szerint a következő generációkért érzett felelősség közös a képviselők között. Felidézte a 2009-es országgyűlési határozatot, amely az energiastratégiában a megújuló, a nukleáris és a fosszilis energia egyensúlyára helyezi a hangsúlyt. A miniszter közölte, nehezen tudnának versenyképes gazdaságot elképzelni a paksi blokkok nélkül; az erőmű bővítése hozzájárul a gazdaság versenyképességéhez és a munkahelyek számának növekedéséhez, amiatt az államadósság növekedése csak átmeneti lesz.

A miniszter hozzátette, az atomenergiának jelentős társadalmi támogatottsága van Magyarországon, a lakosság kétharmada-háromnegyede támogatja az erőmű bővítését.

Jobbik: jogszerűek voltak a lehallgatások?

Mirkóczki Ádám (Jobbik) a lehallgatási botrány újabb fejleményéről szólva arról beszélt, hogy a Vodafone telefonos adatokat adott át kormányoknak, Magyarországon tavaly 76 ezer ilyen adatszolgáltatás történt. Összehasonlítva más európai országokkal Franciaországban 3, Belgiumban 2, Írországban 4100, Portugáliában 28 ezer, Spanyolországban 48 ezer ilyen adatszolgáltatás volt - ismertette. Az ellenzéki képviselő azt tudakolta, jogszerűek voltak-e ezek a lehallgatások, megfigyelések. 

Pintér Sándor belügyminiszter válaszában kijelentette, hogy a kormány saját használatra, engedély nélkül, törvénytelenül soha semmilyen adatot egyetlenegy szolgáltatótól sem kért be. Magyarázata szerint Magyarországon olyan a szabályozás, hogy van olyan adat, amit át kell adni kérésre a szolgáltatónak, és van olyan, amely külső engedélyhez kötött. A bűnüldöző szervek, illetve bűncselekmény esetén az államvédelmi szervek is a bírói utat választják, egyéb területeken, így a kémelhárítás esetén az igazságügy-miniszter ad engedélyt az információszerzésre – fejtette ki.   

Hozzátette: azokban az esetekben, amikor nem kell külön engedély, azt nézik, hogy milyen számokat hívtak az adott telefonról, de a számokat nem tudják emberekhez kötni. Pintér Sándor szerint ebben a 76 ezer adatban lehet, hogy telefonszám, lehet, hogy helymeghatározás van. Mint mondta, a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén pontos számokat tud mondani arról, hány embert, milyen célból, kinek az engedélye alapján, milyen eredménnyel hallgattak le.