Szászfalvi László, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője felszólalásában arról beszélt, hogy az MSZP az elmúlt hónapokban kampányt folytat azért, hogy szegényellenesnek állítsa be a kormánypártokat, gyűlöletkeltésre, pártpolitikai célokra használja a témát, miközben kormányzása idején nem tett semmit a rászorulókért. Hangsúlyozta: az elmúlt négy évben több intézkedéssel, például családi adókedvezményekkel, életpályamodellek bevezetésével, a rezsicsökkentéssel, a közfoglalkoztatási programokkal segítette a rászorultakat. Hangsúlyozta: a kormányzati intézkedések eredménye, hogy negyedmillióval csökkent a veszélyeztettek száma, megállt a gyermekszegénység növekedése. A politikus közös felelősségnek nevezte a probléma felszámolását.

Rétvári Bence leszögezte: foglalkoztatáspolitikai intézkedések nélkül nem lehet a szegénységet visszaszorítani, a kormány pedig élen jár a munkahelyteremtésben. Mint mondta, 400 ezerrel többen dolgoznak, nagyobb ütemben emelik a minimálbért, mint a baloldali kormányok tették. A kormány elsőként az ételcsomag-programot fogadtatta el a 2014 és 2020 közötti projektek közül, ez több tízmilliárdos keretet jelent.

Szijjártó: Magyarország hozzájárulhat a kurdisztáni katonai stabilitáshoz

Az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet és a terrorizmus elleni nemzetközi koalíciós erőfeszítések sikeréhez való magyar hozzájárulás növelését szorgalmazta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter napirend előtt. Szerinte reális lehetőség arra adódna, hogy Magyarország a kurdisztáni katonai stabilitáshoz járuljon hozzá. Jelezte, Kurdisztánban a szövetségesek képzőbázisokat tartanak fenn, ezek folyamatos védelméről gondoskodni kell.

Szijjártó Péter azt mondta: az esetleges magyar szerepvállalásról - a parlamenti pártokkal folytatott konzultáció után - olyan döntést kell hozni, amely összhangban van az ország költségvetési teherbíró képességével, kockázatvállalási potenciáljával és védelmi képességeivel. A tárcavezető hangsúlyozta: az IÁ globális biztonságra vonatkozó fenyegetése világos.

A felszólalásra reagálva Vejkey Imre közölte, a KDNP támogatja a külügyminiszter által elmondottakat, és felkéri a minisztériumot arra, hogy minden erejét vesse latba, hogy a gyűlölet és kirekesztés ártatlanok millióinak életét ne fenyegesse.

A jobbikos Gyöngyösi Márton hangsúlyozta, pártja támogatja a kormányt azokban a törekvéseiben, amelyek a világban a béke megteremtését szolgálják. Hozzátette, jó lenne felhagyni azzal a külpolitikával, amit Magyarország az elmúlt két évtizedben követett, miszerint a Nyugat diktátumait követi szolgalelkűen.

Mesterházy Attila (MSZP) a külügyminiszter lemondását követelte, mert véleménye szerint káosz és elszigeteltség jellemzi a magyar külpolitikát. Szerinte a keleti nyitás látványosan megbukott, külpolitikai fordulatra van szükség.

Schiffer András (LMP) ötpárti egyeztetést szorgalmazott egy terrorizmus elleni stratégia kialakítása érdekében, és azt mondta, a kormány hagyja abba a hecckampányt a bevándorlás ügyében.

Németh Zsolt (Fidesz) közölte, elengedhetetlen, hogy az IÁ elleni katonai erőfeszítésekből Magyarország kivegye a részét. Hozzátette: várják a kormányzat előterjesztését.

LMP: az MMA számoljon el az ingatlanvásárlással!

Az LMP-s Ikotity István azt kifogásolta, hogy a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 2 milliárd forintért vásárolt székházat korábbi bérleménye helyett, az ingatlan területe pedig sokkal nagyobb, mint amit korábban használt. Furcsának tartotta, hogy pontosan annyiba került a székház, mint amennyi forrást erre a célra kapott az államtól.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: az MMA autonóm köztestület, maga választhatja ki székházát. Hozzátette: az akadémia számos közfeladatot lát el, és sem az állam, sem a fővárosi vagy kerületi önkormányzatok nem rendelkeztek a számára megfelelő létesítménnyel. Kitért arra is, hogy az ártárgyaláson az MMA 400 ezer eurós árcsökkenést ért el, az ingatlanvásárlással pedig egy kultikus Andrássy úti épület került állami tulajdonba.

Jobbik: visszásságok vannak a Híd a munka világába programban

A jobbikos Mirkóczki Ádám szerint sok 100 millió forint közpénz tűnik el a Híd a munka világába programban, s ebben felelőssége van az Országos Roma Önkormányzatnak (ORÖ), a Lungo Dromnak és Farkas Flóriánnak. Álláspontja szerint a kormány a kisebbségi szavazatokért bármi eltűr. Kifogásolta a projekt vezetőinek, munkatársainak javadalmazását, "gyanús pénzköltések tömkelegét".

Az ellenzéki politikus szerint most 600 millió forint sorsa vitatott, de kérdés, hogy az 5 milliárd forint összértékű projekt többi részével mi van. Egyúttal bírálta, hogy a kormánytagok egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesznek a kérdésben.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára szerint az ellenzéki képviselő csak a válaszok egyik részénél volt jelen, nincs ellentmondás a kormányzati kommunikációban. Kiemelte: az ORÖ meghívta a képviselőket, hogy helyben nézzék meg a projektet, így erre kérte Mirkóczki Ádámot is, aki szerinte sokféle vádat megfogalmazott, de a számai tévesek. Az államtitkár kiállt a képzések hasznossága mellett.

MSZP: szimbolikus jelentősége van a veszprémi választásnak
    
Tóbiás József, az MSZP frakcióvezetője fordulópontnak nevezte a vasárnapi veszprémi választást, szavai szerint a pártok által támogatott civil, független Kész Zoltán az "új korszak" első hírnöke. Megjegyezte: a győzelemhez kellett az MSZP hozzáállása, hogy kész volt támogatni a civil jelöltet, mert a változás előidézését fontosabbnak tartotta, mint pártpolitikai érdekeit. Kiemelte, hogy Veszprémben a baloldaliak mind elmentek szavazni, s az is kiderült, hogy nem a Jobbik a kormányváltók reménye. Azt is hangoztatta, hogy a Fidesz és a Jobbik „egy tőről fakad”. Az ellenzéki politikus egyúttal a fenyegetések kivizsgálására kérte a belügyminisztert.    

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a kormánypártok és a kormány nevében gratulált Kész Zoltánnak és köszönetet mondott a Fidesz-KDNP szavazóinak, aktivistáinak is. Hangsúlyozta: a veszprémi választáson bebizonyosodott, hogy az ellenzék alaptalanul kritizálta a választójogi reformot, ezért azt kérte: kövessék meg őket. Kitért arra is, hogy a kormány továbbra is mindent megtesz a Veszprémben és környékén élők boldogulása, fejlődése érdekében. Az államtitkár azt is felvetette: nem a szocialisták és nem Gyurcsány Ferenc nyerte meg a választást. A kormány stabil többséggel, alázattal végzi tovább munkáját - ígérte.
    
Fidesz: mélyebben kell értelmezni a választást
    
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szintén gratulált a veszprémi győztesnek és megköszönte a Fidesz-KDNP szimpatizánsok szavazatait. Elmondta, hogy az MSZP-DK-Együtt-Liberálisok-MoMa független jelöltjét annyian támogatták, mint áprilisban, míg az LMP szavazóinak felét, a Jobbik 40 százalékát, a Fidesz 50 százalékát veszítette el.    

Értékelése szerint a baloldal a kétharmad megmaradásáról szóló üzenettel mozgósítani tudta saját szimpatizánsait, míg más pártok nem tudták megfogalmazni, hogy mi a tét. A választás megmutatta, hogy a kétharmados kormánypárt nem tudja egy időközi választás tétjét "élet-halál kérdéssé változtatni" - fogalmazott a kormánypárti politikus, aki ugyanakkor megjegyezte: csak akkor lehet következtetéseket levonni, ha az időközi önkormányzati választásokat is megnézik, s például Abaújszántón először nyert a Fidesz 69 százalékkal, Szatymazon pedig több mint 50 százalékkal győzött jelöltjük.    

Kósa Lajos Kész Zoltánra utalva azt is felvetette: az MSZP a továbbiakban csak olyan jelöltet támogat, aki nem hisz az általános választójogban, a segélyezésben és az esélyegyenlőségben és az egészségügy privatizálása mellett van? Ózdról szólva pedig azt mondta: abból, hogy a teljes MSZP átszavazott a Jobbikra, nem következik a Jobbik és a Fidesz együttműködése.

Kérdések - MSZP: mi lesz a Pannon Volán dolgozóinak sorsa?

Szakács László a Pannon Volán dolgozóinak jövője iránt érdeklődött. A szocialista politikus kiemelte: tavaly még azt állították, csak a menedzsmentnél lesznek elbocsátások, a mostani bértárgyalásokon ezzel szemben azt látják, a szakszervezet által követelt 6,5 százalékos béremelés helyett nulla százalékot támogat a tulajdonos. Ez sztrájkkal fenyegeti az ottaniakat – mutatott rá.    

Tasó László államtitkár azt mondta: megalapozatlanok a rémhírek, a vállalat beolvadt a Dél-dunántúli Közlekedési Zrt.-be, és a munkavállalók jogutódlással átkerültek ide. A lépésre a méretgazdaságosság miatt volt szükség - mutatott rá, hozzátéve: 2,8 százalékos béremelés volt tavaly, ami minden bérelemre vonatkozott, és kaptak a dolgozók 30 ezer forintos egyszeri juttatást is. Most a tárca vezetője tárgyal a szakszervezetekkel, február 28-ig kell megállapodni, szerinte ez meg fog történni.

LMP: márciusban lejár a téli kilakoltatási moratórium

Schmuck Erzsébet arra hívta fel a figyelmet, hogy március 1-jén lejár a téli kilakoltatási moratórium. Sokszor nem nagy összegű tartozásokról van szó, de mégis egyre többször az önkormányzatok elhelyezés nélkül lakoltatják ki a bérlőket - mondta az LMP-s képviselő, rámutatva: ez embertelen és költséges az államnak. Szorgalmazta az állami szerepvállalást, a családi csődvédelem bevezetését. Mit tesz a kormány emberek százainak kilakoltatását elkerülendő, és mikor lesz szociális bérlakás-politika? – sorolta kérdéseit.    

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt mondta: az önkormányzatok egyes segélyeknél bizonyos önrészektől mentesülnek, azt az állam átvállalja, így ez az összeg a képviselő-testületek kasszájában marad. Az önkormányzatok számára a szabad adó kivetése szintén plusz bevételi forrást jelenthet. Azok az önkormányzatok, amelyeknek az adóerő-képessége nem akkora, külön alaphoz pályázhatnak, több mint 30 milliárd forintra. További lehetőség 5 milliárdos kerettel az "önhikis" alap a belügyi tárcánál – jelezte az államtitkár.

A kórházfejlesztésekről, a kormányfő előző heti varsói látogatásáról, a szlovéniai légtérvédelemről, a házasság hetéről és a kiskorúak szakképzésben való foglalkoztatásáról volt szó a kérdések között hétfőn az Országgyűlésben. Az azonnali kérdések órájában napirenden volt a roma önkormányzat és a turizmus ügye is.

Fidesz: milyen további kórházfejlesztések várhatók?

Bene Ildikó (Fidesz) a hatvani Albert Schweitzer kórház megújításáról beszélt. Kiemelte: ez a régió legfejlettebb intézménye, 4,1 milliárd forintot meghaladó támogatásban részesült az elmúlt három évben. Azt kérdezte, hogy milyen további lépéseket tervez a kormány a hazai kórházak fejlesztésére. Szabó Zsolt fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár rámutatott: a hatvani kórház jó példa arra, hogy a kormány elkötelezett az egészségügyi intézmények fejlesztése mellett. Kifejtette: KEOP-forrásból még idén további 6 milliárdos összegben energetikai fejlesztések várhatók az Emmi fenntartásában lévő intézményeknél, s 2020-ig mintegy 16 milliárd forintot szánnak e területre.  

MSZP: kudarcba fulladt a kormányfő varsói látogatása

A szocialista Kiss László szerint látványos kudarcba fulladt a kormányfő varsói látogatása. Mit tesznek, hogy helyrehozzák az orosz-magyar kapcsolatok miatt elmérgesedett lengyel-magyar viszonyt? – kérdezte. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a közép-európai és visegrádi együttműködés prioritást élvez a külpolitikában, de négy szuverén államról van szó, és bizonyos kérdésekhez máshoz közelítenek. Ez azonban nem teheti kérdésessé, hogy Magyarország és Lengyelország között szövetségesi kapcsolat áll fenn. Utalt arra, hogy Orbán Viktor átvette a lengyel országos gazdasági kamara kitüntetését, amelyet többek között Lech Walesa, Jerzy Buzek és Benedek pápa is megkapott. A varsói programon volt találkozó a kormányfővel, de egyetlen ellenzéki politikussal sem volt ilyen kezdeményezés .

Fidesz: magyar Gripenek a szlovén légtér védelmében

Vass Imre arról beszélt, hogy a magyar Gripenek védik a szlovén légteret is. Milyen nyilvános információk vannak az együttműködésről? – kérdezte a kormánypárti politikus. Vargha Tamás, a honvédelmi tárca államtitkára kiemelte: hazai bázisról látják el a repülők a feladatot, amelyet az olasz légierővel közösen spanyol légitámaszpontról érkező utasításra hajtanak végre. A nap 24 órájában riaszthatók a szlovén légtér védelmére is a pilóták, akik az első elfogást már végre is hajtották. A küldetéssel Magyarország biztonsága is tovább erősödik.

MSZP: hol van a pénz, amit az ORÖ kapott?

Teleki László (MSZP) a közpénzek átláthatóságának fontosságát hangsúlyozva azt kérdezte, hol van az a több százmillió forintos támogatás, amelyet az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) kapott. Szerinte ez a kérdés nemcsak a fideszes Farkas Flórián korábbi ORÖ-elnökre, hanem a kormányra is vonatkozik, mert a kabinetnek felelőssége van abban, hogy a Farkas Flórián vezette Lungo Dromon kívül nem szólít meg más roma civileket. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: a kormány nem válogat a szervezetek között, a kabinet nemzetiségi önkormányzatokkal működik együtt, ebben az esetben a partnere az ORÖ, amely törvényesen működik.

Azonnali kérdések órája

MSZP: milyen alapon járt el Veszprémben a városi rendőrkapitány?

A szocialista Gőgös Zoltán azt kifogásolta, hogy egy a Fidesz pártigazgatóját, Kubatov Gábort kérdezni kívánó újságírót a városi rendőrkapitány igazolgatta. Milyen alapon? – tette fel a kérdést. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára ezt azzal indokolta, hogy a választás zavartalan lebonyolítása érdekében szükséges rendőrségi feladatokat a városi kapitány irányította. Kijelentette: a rendőri jelenlét jogszerű volt, az igazoltatott pedig nem tett panaszt.

Jobbik: még semmi nem történt a magáncsőd bevezetése érdekében

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kifogásolta, hogy máig nem született törvényjavaslat a kormányoldal csaknem ötéves ígéretéből, a magáncsőd intézményéből. Sérelmezte a tervezett csődbiztos intézményének bevezetését. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára úgy felelt: a kormányzat a szabályozás alapelveit február közepén elfogadta, a jogszabály kidolgozása pedig az igazságügyi tárca feladata, amely várhatóan az első félévben elkészíti azt.

KDNP: hogyan védekezünk a belvíz ellen?

Földi László a belvíz problémáiról szólva közölte: márciusban várhatóan az átlagosnál nagyobb mennyiségű csapadék érkezik. A védekezésre kérdezett rá, és problémaként vetette fel, hogy a csatornahálózat állami, önkormányzati és magántulajdonban van. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára elmondta, hogy több mint négyszáz ember vesz részt a csaknem 84 ezer hektáron folyó védekezésben. Beszámolt a kárenyhítési támogatásokról, és arról is, hogy a tárca mintegy 2,2 milliárd forintnyi támogatást biztosít a vízelvezetők kiépítéséhez szükséges önerőhöz.

LMP: mennyivel károsítja meg az adófizetőket a MET?

Az LMP-s Szél Bernadett a többi közt arról beszélt, hogy a MET-csoport felemelkedése együtt járt az MVM hanyatlásával, amelyet szerinte a Fidesz-KDNP „kicsontozott". Arra kérdezett rá a Miniszterelnökséget vezető miniszternél: mit intézett a miniszterelnökkel közösen Svájcban? Sorolta azoknak a MET-nél vezető beosztást betöltő embereknek a nevét, akik korábban az MVM-nél dolgoztak, és felvetette: titkos adatokat adhattak át az új munkaadójuknak.

Lázár János válaszát úgy kezdte: bár erejét, képességeit messze meghaladó portfóliót szánt neki a miniszterelnök, energetikai kérdésekkel még nem kellett foglalkoznia. Kijelentette: egy magántulajdonú cég esetében üzleti kérdésekre nem tud válaszolni, az MVM működése pedig ismert. Kijelentette: sem a múltban, sem a jövőben senkinek az érdekeit nem szolgálja ki a kormány, egyedül a magyar választók érdekeit.

MSZP: 800 millióból épül stadion Kisvárdán

Tukacs István (MSZP) azt kifogásolta, hogy Kisvádra harmadosztályú labdarúgócsapatának 800 millió forintos stadionépítési támogatást „járt ki" Seszták Miklós fejlesztési miniszter. Abban a megyében, ahol az elszegényedés és a leszakadás a legnagyobb probléma, valóban erre kell a pénz? – kérdezte. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára felsorolta azokat a támogatásokat, amelyekben az önkormányzatok részesülhetnek. Mint mondta, a sportcélú támogatások ezen felül állnak. Emlékeztetett a szocialista Mesterházy Attila szavaira, aki egykor sportállamtitkárként szintén stadionrekonstrukciót szorgalmazott.

Fidesz: jó döntés volt a mindennapos testnevelés bevezetése

A napirend utáni felszólalások során Bodó Sándor (Fidesz) a szocialista Bangóné Borbély Ildikó korábban elmondott szavaira reagálva azt mondta, a kormány jó utat választott, amikor a mindennapos testnevelés bevezetéséről döntött. Megjegyezte, hogy Bangóné Borbély Ildikó kijelentéseivel ellentétben a térségben nem csak a Hajdú-Bihar megyei Sárrétudvariban, hanem több településen, például Kabán is épül tornaterem.

Jobbik az egészségfejlesztési irodákról

Lukács László György (Jobbik) az egészségfejlesztési irodákról beszélt. Közölte, számukra is fontosak az ezen irodák által képviselt népegészségügyi programok és általuk javítható a területi egészségügyi eltérés és az uniós szinten is „pocsék" egészségügyi mutatók.

MSZP: a kabai gyerekek kevesebbet érnek

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt mondta, hogy amíg Sárrétudvariban kétszázmillió forintért száz százalékos állami támogatással épül tornaterem, addig Kabán 330 millió forintért és ötven százalékos önkormányzati támogatással. Újra leszögezte, hogy a kormánynak a kabai gyerekek kevesebbet érnek, mint a sárrétudvariak. Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár úgy fogalmazott, a képviselőn kívül senki nem gondolkodik azon, hogy bármely gyermeket megkülönböztesse.

LMP: előkerült 212 millió könyvtárfejlesztésre

Ikotity István (LMP) azt mondta, hogy pártja közbenjárásával „került meg" az a 212 millió forint, amelyet a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-nek (Kello) a 2013-as feladatai ellátása után iskolai könyvtárfejlesztésre kellett volna fordítania.

A Jobbik magyar elnevezéseket szeretne a nemzetközi közlekedésben

Szávay István (Jobbik) azt mondta, hogy a MÁV, a Volán valamint a GYSEV információs rendszereiben, pályaudvari kijelzőin és kiadott jegyein a külhoni települések magyar elnevezése helyett jellemzően csak azok idegen nyelvű neve található meg. Tasó László válaszként azt mondta, az elnevezések feltüntetését nemzetközileg szabályozzák.

Ezt követően Latorcai János levezető elnök az ülésnapot bezárta és bejelentette, hogy az Országgyűlés csütörtök reggel kilenc órától folytatja ülését.