Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz az Európai Tanács vasárnapi ülésén, amelyen az Európai Unió állam- és kormányfői a görög helyzetről tárgyalnak majd – közölte Lázár János szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján, a Parlamentben. A kormány által tervezett új adóeljárási tartalomhoz új struktúra is társul – fogalmazta meg személyes véleményét és nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a NAV jelenlegi vezetői ebben nem fognak részt venni.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a magyar kormány komolynak értékeli a görög ügyet. Jelezte egyúttal, hogy Görögország ugyanabból a helyzetből indult 2010-ben, mint Magyarország. Magyarország azonban elvégezte a Berlin és Brüsszel által kiszabott feladatokat. Miközben az Európai Tanács vasárnap Görögország csődjét tárgyalja, a magyar kormány reményei szerint Magyarországot ősszel felminősíthetik hitelminősítő intézetek – jegyezte meg Lázár János. Arra a kérdésre, hogy Magyarország befizetne-e a közös európai büdzsébe a görögök megmentése érdekében, azt felelte: eszünk ágába sincs befizetni.
A kormány által tervezett új adóeljárási tartalomhoz új struktúra is társul – fogalmazta meg személyes véleményét Lázár János, aki nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jelenlegi vezetői ebben nem fognak részt venni. A tárcavezetőnek - mint azt sajtótájékoztatóján közölte - van az ügyben konkrét információja, de ezt nem kívánta megosztani. Azt azonban megerősítette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jelentős adóeljárási reformot szeretne még az idén. Hangsúlyozta, hogy nem a mostani vezetéssel elégedetlen a kormány, hanem az adóeljárási renddel.
A miniszter arról is beszélt, hogy a kormány a menekültjoggal való visszaélések számának jelentős csökkenését várja a hétfőn elfogadott, bevándorlásra vonatkozó törvénycsomagtól. A jogalap nélküli bevándorlók kiszűrésének fontosságát hangoztatta, hozzátéve, hogy a jogszabály-módosítás egységes eljárást és hatékonyabb szankciókat garantál. A Magyarországra visszatoloncolni tervezett 15-20 ezer ember ügyében az Európai Unióval, Németországgal és Ausztriával való folyamatos tárgyalásokat tartott szükségesnek.
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy "gőzerővel" készítik elő az ideiglenes határzárat, a miniszterelnök a mielőbbi felállításra utasította a belügyminisztert. Hozzátette, hogy a következő hetekben meg kell kezdődnie az első építkezéseknek. Lázár János azt is megerősítette, a rendelkezésre álló titkosszolgálati információk alapján megállapítható, hogy Szerbiában szervezett embercsempészek dolgoznak, akik megjelölik a könnyen átléphetőnek ítélt határszakaszokat.
A minisztert megkérdezték arról is, hogy egyes boltok piaccá nyilváníttatják magukat, mert úgy vasárnap is nyitva lehetnek. Erre úgy reagált: a piac nem bolt, a bolt nem piac, ezt be kell tartania a magyar nemzeti érdekkörben lévő vállalatoknak is. A nemzetgazdasági tárca nagyon jól teszi, hogy szigorúan fellép, mert ez nyilvánvalóan joggal való visszaélés. Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár pedig megjegyezte, hogy az ügyben kormányhivatali vizsgálatok folynak.
Lázár Jánost faggatták arról, hogy Tarlós István főpolgármester a sajtóban kritikákkal illette a munkáját. A tárcavezető válaszában leszögezte: nem a főpolgármesterről, hanem Budapestről szól a kormány Budapest-politikája. A kormánynak nem Tarlós István a fontos, hanem Budapest, mert óriási lehetőségnek tartja arra, hogy Magyarország előrébb kerüljön a világban. Ehhez a kormány - attól függetlenül, hogy a főpolgármester lehülyézi a kormánytagokat -, minden segítséget meg fog adni, kitérve arra, hogy a kabinet 340 milliárd forintos fejlesztési tervet fogadott el.
A Volán-társaságokkal kapcsolatos kérdésre Lázár János felvetette a MÁV és a Volán összevonásának lehetőségét, amely azonban csak egy a kormányzat előtt fekvő, a tömegközlekedés korszerűsítésére vonatkozó koncepciók közül. A kérdés ősszel kerül a kabinet elé.
A Quaestor-ügyfelek kártalanításával kapcsolatban azt mondta: a bankok - élükön az OTP-vel - megakadályozták az egyszeri kártalanítás lehetőségét, miután Alkotmánybírósághoz (Ab) fordultak. Amíg nincs Ab-döntés, addig a Befektetővédelmi Alap ügyfelenként 20 ezer euróig kártalaníthat, ez folyamatban is van 88 milliárd forint összértékben. A 20 ezer és 100 ezer euró közötti összegek azonban csak Ab-jóváhagyás esetén fizethetők ki. Giró-Szász András megjegyezte, a 32 ezer károsultból a 20 ezer eurós kifizetés 22 ezer embert teljes egészében kártalanít.
Több milliárd forint lehet a szerdai vihar okozta károk mértéke – közölte a tárcavezető. Kérdésre elmondta, a kármentesítéshez szükséges esetleges kormányzati segítség ügyében egyeztetni fog a kormányhivatal-vezetőkkel. Az állami segítséget igénylők a helyhatóságoknál tehetnek bejelentést.
A sajtótájékoztatón részt vett Bakondi György, Orbán Viktor miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója, volt katasztrófavédelmi vezető is, aki arról tájékoztatott, hogy 4500 bejelentést kapott a katasztrófavédelem a viharral összefüggésben. A tűzoltói vonulások száma másfél havi átlagnak felelt meg.
