Napirend előtt

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arra szólította fel a kormányzatot, hogy haladéktalanul biztosítsa a déli határ közelében élők biztonságát. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára drámainak nevezte az elmúlt napokban kialakult helyzetet. Ismertette ugyanakkor: több mint hatszáz fővel erősítették meg a déli határnál a rendőrséget, és további erősítést terveznek. A magyar-szerb határ átkelőin egyetlen ember sem jelentkezett menekültkérelemmel, mindenki a zöldhatáron érkezik. Hangsúlyozta: Magyarország a leginkább érintett az unió legnagyobb problémájával, az illegális migrációval kapcsolatban.  
    
Ikotity István (LMP) a katolikus egyházfő friss enciklikájára hívta fel a figyelmet, amelyben a pápa a globális felmelegedés problémájára mutatott rá. Nagy István, a földművelésügyi tárca államtitkára vitába szállt a képviselővel a kormány tevékenységének értékelésében, célnak nevezve, hogy az ország a fenntartható fejlődés irányába induljon el, megőrizve az egészséges környezetet. Szerinte a környezetvédelem terén több mint húsz éve átfogó tervezés mentén zajlik a munka. A génmódosított szervezetek elleni fellépéssel kapcsolatban is a pápai enciklikában megfogalmazottakkal azonosan cselekszik a magyar kormány.    

Tóth Bertalan (MSZP) szerint a Fidesz-KDNP 10 százalékos gázárcsökkenést lopott el az emberektől, a rezsicsökkentés mögé bújva. Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára kijelentette: a földgáz-kereskedelemmel foglalkozó társaságok a szigorú törvényi keretek között köthetnek szerződéseket. A biztonsági földgáz mértékének csökkentése a fogyasztás visszaesése miatt indokolttá vált, hangsúlyozva: az MVM Partner Zrt. a felszabadított mennyiséget transzparensen, a rendeletben meghatározott célokra használta, és nyílt ajánlat formájában ajánlotta fel. Több kereskedő is vásárolni tudott abból, valamennyien vállalták, hogy az előírt célokra használják a gázt, közülük a MET ugyanazon az áron vásárolt, mint bármelyik más aukcióban résztvevő szereplő.

Földi László (KDNP) azon reményének adott hangot, hogy még 2016-ban megkezdődik az M4-es autóút építése. Rámutatott ugyanakkor arra is: a térségben alsóbbrendű utak fejlesztése és kerékpárutak építése is szükséges. Tasó László, a fejlesztési tárca államtitkára kiemelt jelentőségűnek nevezte a közlekedésfejlesztést. Mint mondta, mindössze 1500 milliárd forintnyi uniós forrás használható fel erre a célra 2020-ig, ezért is fontosnak tartotta, hogy azt bruttó 1000 milliárd forintos hazai forrással egészíti ki a kormányzat. Hangsúlyozta: a kormány mindenképpen megépíti az M4-es utat.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője kiemelte: olyan mértékben megnőtt az illegális határátlépők száma, hogy ez már nem bevándorlás, hanem népvándorlás. Rámutatott: 2012-hez képest tavaly több mint 20-szorosára nőtt az illegális határátlépők száma, s az első félév tendenciáját nézve, 43 ezerről 120 ezerre nőhet azok száma, akik törvénytelenül próbálják átlépni a határt. Európában is ugyanez a tendencia, és az így elindult népvándorlás hullám kezelése az unió országainak az eddig megszokott módszerekkel lehetetlen. Szembe kell nézni azzal, hogy 15 ezer felett van azok száma, akiket Németország és Ausztria szeretne visszaküldeni. Ha nincs közös megoldás, akkor minden országnak tennie kell kötelességét, s ez nem más, mint hogy megvédik Magyarország és Európa közös határát. Ezért helyes döntés, amit kormány hozott: szerb-magyar határon biztonsági határzárat alakítanak ki. Hozzátette: a közös kvóta nem távol tartja, hanem épp ellenkezőleg Európába csábítja majd az illegális bevándorlókat. Azt kérte, a baloldal hagyja abba bevándorlást támogató politikáját, a Jobbik pedig támogassa a kormány javaslatát.    
Az MSZP gáz árára vonatkozó kijelentéséről azt mondta: ha ők lennének hatalmon, "Lendvai Ildikó lenne a gázár-ügyi miniszter", s az ára nem 10 százalékkal kevesebb, hanem 25 százalékkal több lenne.     
Kontrát Károly államtitkár közölte: a kormány nem vitatkozik, hanem cselekszik a népvándorlás megállítása érdekében. Az unió legsúlyosabb problémája az illegális migráció elleni küzdelem, a jelenleg érvényben lévő szabályok erre a problémára nem adnak megoldást. Megerősítette: Pintér Sándor az eheti kormányülésen előterjesztés tesz, amelynek célja, hogy felvázolja azokat a lépéseket, amelyek a déli határon a kerítés kialakításához szükségesek.

Interpellációk

Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt, hogy az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) dolgozóinak folyamatosan romló működési feltétele, alulfinanszírozottság, létszámhiány mellett kell végezniük munkájukat. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy reagált: nem tudni, hogy a fiatalokért való aggódást fogalmazott meg, vagy igazából az eddigi vállalkozások, cégek profitját sajnálja az ellenzéki képviselő. A kormány bízik abban a 7500 mentődolgozóban, akik valóban emberfeletti munkát végeznek nap mint nap. Rögzítette: leginkább az OMSZ tud az említett helyeken is fellépni, és a magas színvonalat ők tudják biztosítani. Ha az OMSZ úgy gondolja, hogy további külső kapacitásra van szüksége, dönthet ennek igénybevételéről. Kiemelte, hogy a Fidesz-KDNP 2014-ben 184 új autót helyezett szolgálatba, az elmúlt 13 évben nem vettek nyilvántartásba annyit, mint tavaly.

Farkas Gergely (Jobbik) azt kérdezte, mikor tesznek tényleges lépéseket sok ezer külföldön dolgozó magyar hazahozatala érdekében. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára közölte: a magyar migrációs ráta 2-3 százalék, eközben a lengyel 6, míg a román 9 százalék. Ismertetése szerint az a 350 ezres létszám, ami a KSH adataiból látható, 1989 óta keletkezett, s három dátum van, amikor megugrott a migráció: 2004-ben az uniós csatlakozáskor, 2008 után a válság nyomán és a 2011-es német és osztrák munkaerő-piaci nyitáskor. Felidézte a kormány intézkedéseit, és kitért arra, hogy a munkahelyvédelmi akció keretében 150 ezer 25 év alatti fiatal után vesznek igénybe kedvezményeket, az első munkahely garancia révén több mint 24 ezren dolgoznak, s a gyakornoki program a tanulószerződéssel pedig a fiatalok munkatapasztalat-szerzését támogatja. Az ígérte: ha szükséges, a rendelkezésre álló 100 milliós keretet felülvizsgálják. Szólt arról, hogy a Gyere haza fiatal! kormányzati programra több mint 1400-an regisztráltak, és 63 főt közvetítettek ki konkrét munkára.

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint ha a kormány nem akar, nem is tud versenyezni a nyugati bérekkel. Az ellenzéki politikus arról érdeklődött, hogy van-e terve a kormánynak a bérfelzárkózásra. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szavai szerint a nyugat olyan béreket kínál a legjobb magyar mérnököknek, orvosoknak, szakembereknek, amivel Magyarország nem tud versenyezni. Megjegyezte ugyanakkor, hogy 2004 és 2010 között nem történt érdemi változás, az elmúlt három év béremelési politikájával azonban 5 százalékkal javult az átlagos vásárlóerő. A tárcavezető azt is elmondta, hogy Magyarország uniós összehasonlításban az első ötben van a legkisebb jövedelemkülönbségek szempontjából, mert egyenlőségpárti gazdaságpolitikát folytat. Komoly teljesítménynek ítélte az életpályamodellek bevezetését.

Németh Szilárd (Fidesz) arról beszélt, hogy Magyarország lakosságszámához képest a legnagyobb terhet viseli menekültügyi szempontból, és az Európa-szerte szigorodó szabályok miatt több ezer menekültet küldenek vissza Magyarországra. Fontosnak nevezte, hogy a parlament még a nyári szünet előtt elfogadja azt a jogszabályt, amellyel a rendőrség visszafordíthatná a biztonságos országból érkezőket. A kormánypárti politikus szerint Ukrajna kivételével csak olyan szomszédos országok vannak, ahol nem fenyegetik az emberek életét. Szólt arról is, hogy a határok megvédésével a társadalom jelentős része egyetért, a nemzeti konzultáció kérdőívét visszaküldő 800 ezer ember 80 százaléka a keményebb fellépés mellett foglalt állást. A politikus a Belügyminisztérium terveiről érdeklődött. Kontrát Károly, a tárca parlamenti államtitkára egyetértett abban, hogy Magyarországot súlyosan érinti a probléma és nem engedheti meg magának, hogy várjon. Példaként hozta, hogy hétvégén a rendőrség 1943 illegális határátlépőt fogott el, közülük 1817-en a szerb határ felől érkeztek. A közel 60 ezer menekültstátusz iránti kérelemre utalva pedig azt mondta: többségük nem valódi menekült, így nem indokolt a kérelmek elfogadása. Kitért arra is, hogy Pintér Sándor belügyminiszter szerdán ad tájékoztatást a déli határvidékre tervezett kerítés előkészítéséről. A kormány minden javaslatot támogat, ami segíti a megoldást.
   
Vejkey Imre (KDNP) szerint a sajtóhírek a mentőszolgálat alulfinanszírozottságáról szólnak, miközben a költségvetésben szembetűnő az OMSZ jelentős többlettámogatása. Fontosnak tartotta a mentőállomások térbeli elhelyezkedésének optimalizálását, a korszerűsítést és a megfelelő számú és felszereltségű mentőautó meglétét. Arról érdeklődött, hogy milyen fejlesztések várhatók a területen. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára kiemelte, hogy 2010-hez képest 50 százalékkal, 23,4 milliárdról 36 milliárd forintra emelkedett a terület költségvetési támogatása, s az egészségügyi ágazat 12,8 milliárd forintos béremeléséből az Országos Mentőszolgálatnak is jut. Az államtitkár a sürgősségi ellátás fejlesztését célzó 11 milliárd forintos projektet ismertetve szólt 22 új mentőállomás építéséről, 60 korszerűsítéséről, esetkocsik és orvosi eszközök beszerzéséről. Kiemelt célként jelölte meg, hogy a lakosság 90 százalékához 15 percen belül megérkezzen a segítség. Vejkey Imre elfogadta az államtitkári választ.

Az azonnali kérdések órájában a képviselők több kérdést feltettek Orbán Viktor miniszterelnöknek is, a kérdéseket és a rájuk adott válaszokat itt olvashatja.

Azonnali kérdések és válaszok

A MSZP-s Burány Sándor arról beszélt, hogy egy 2013-as törvénymódosítás nyomán irreálisan magasra nőttek a keresetek a Magyar Nemzeti Bankban (MNB). Példaként említette, hogy Balog Ádám MNB-alelnöknek – több más pozíciójával együtt – havonta 4,8 millió forint a fizetése, és a jegybank ügyvezető igazgatója is havi közel 5 millió forintot keres. A jegybankban kifizetett havi bértömeg Matolcsy György elnök hivatalba lépésekor kevesebb mint 400 millió forint volt, tavaly viszont már átlépte az egymilliárd forintot – tette hozzá a szocialista politikus. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta: Burány Sándor elfelejtette elmondani, hogy az MSZP-sek által megválasztott korábbi jegybankelnök, Simor András havi bruttó fizetése meghaladta a 8 millió forintot. Ennek pontosan a negyedét keresi Matolcsy György – tette hozzá, megjegyezve, hogy a magyar jegybanki vezetők fizetése nemzetközi összehasonlításban is alacsony.

A fideszes Pócs János ismét az LMP-s Sallai R. Benedek által elnyert állami támogatásokról kérdezte a kormányt. Szavai szerint az LMP-s politikus „az általa becsmérelt haszonbérleti pályázaton botrányos módon nagybirtoknyi területre akart szert tenni". „Miközben a kisgazdaságok érdekvédőjének szerepében tetszeleg, mohó földéhsége miatt - őt idézve - oligarchaságra tör" – fogalmazott a kormánypárti képviselő. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter válaszában közölte: Sallai R. Benedek, felesége és gazdasági érdekeltsége összesen 2300 hektárra pályázott, és 237-et nyert. A képviselő 2007-2015 között 19,3 millió forint agrártámogatást vett fel, felesége és az érdekkörébe tartozó cégek pedig további 252,3 millió forint pályázati pénzhez jutottak – tájékoztatott. Emellett – folytatta – olyan egyesületek és alapítványok, amelyekben részes, a Nemzeti Civil Alapból 30,5 millió forintot, a Norvég Civil Alapból 35 millió forintot kaptak; „a különböző cégei és érdekeltségei összesen 324 millió forintot nyertek azon vidékpolitika jegyében, amit folyamatosan támad a képviselő".

Legény Zsolt (MSZP) azonnali kérdésében hangsúlyozta: a meggytermelő gazdák várják a kormány segítségét a gyümölcs rendkívül alacsony felvásárlási ára miatt. Jelezte, a 100 forint alatti ár elfogadhatatlan a gazdáknak. Szerinte félő, hogy még több meggyültetvényt fognak felszámolni. Fazekas Sándor szakminiszter azt felelte: szerdán tájékoztatja a kormányt a kialakult helyzetről. Közölte: folyamatosak az egyeztetések, a tárca dolgozik a probléma megoldásán. Megjegyezte egyben, hogy a magyar meggytermés nagy részét Németország veszi fel, „egy piactól függünk".

Simicskó István (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyári szünettel a diákmunka szezon is kezdetét veszi. Azt kérdezte, mit tesz a kormány azért, hogy a fiatalok megtalálják a számukra legalkalmasabb munkát? Támogatja-e a kabinet a diákmunkásokat foglalkoztató állami intézményeket? – tudakolta. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy 2013-ban indították el a diákmunka-támogatást, tavaly már 25 ezer 16-25 év közötti fiatal kapcsolódott be a programba. Jelezte, idén is meghirdették a programot, amelynek révén két hónapra kínálnak támogatást napi hatórás foglalkoztatás esetén. A támogatás mértéke a bérköltség száz százaléka lehet – tette hozzá. Mint mondta, szakképzettséget igénylő munkakör esetén 91 500 forint, szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén 78 750 forint havonta a támogatás.

Gyopáros Alpár (Fidesz) azt kérdezte, hogy kell-e az országnak magyarázkodnia azért, mert megvédi a határait. Kitért arra, hogy a Frontex adatai szerint az év első öt hónapjában míg Olaszországba 47 ezer, Görögországba 48 ezer, addig Magyarországra több mint 50 ezer illegális bevándorló érkezett. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára szerint Magyarország az első olyan európai állam, amely hatékonyan fel tudja venni a küzdelmet az illegális migrációval szemben. Úgy értékelt: Magyarország lett újfent Európa védőbástyája. Mint mondta, a zöldhatár lezárása kényszer szülte ötlet, tüneti megoldás. Senkinek nem fogunk magyarázkodni – hangoztatta. Közölte, Magyarország a probléma érdemi kezelésében is részt vesz, hiszen néhány hét múlva egy több mint száz fős katonai kontingenst küld az Iszlám Állam elleni küzdelemhez.

Ügyrendi felszólalás

Schiffer András (LMP) azt kérte, a házvezetés vonja meg a szót akkor, ha nem a kormány kompetenciájába tartozó azonnali kérdés hangzik el, mert az „nettó politikai támadás" és a megszólított párt képviselőjének nincs lehetősége reagálni. Kijelentette: nem a kormányzat ellenőrzésére szolgált az a kérdés, amelyet Pócs János (Fidesz) feltett a mezőgazdasági miniszternek. Lezsák Sándor alelnök azt kérte, hogy a frakcióvezető kérésével forduljon a házbizottsághoz.

Kérdések

A kérdések sorát nyitó Varga László (MSZP) azt mondta: a fideszes Németh Szilárd 2014-ben jelentette be, hogy a közszolgáltatások mérőóráit a jövőben ingyenesen, a szolgáltatók fogják kicserélni. Azóta viszont Miskolcon nem ingyenes lett, hanem megnőtt a vízórák cseréjének díja is. Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár általános gyakorlatnak nevezte, hogy a szolgáltatók a bekötési vízmérőket ingyenesen biztosítják. Hozzátette, hogy a mellékmérők viszont a fogyasztók tulajdonában vannak, ezért azok cseréjét nekik kell biztosítaniuk és az ország különböző részein más árakat számítanak fel ugyanazért a munkáért. A kormány júniusban olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely hatósági árszabályozást vezetne be, és meghatározna a különdíjért végzett szolgáltatásokat és azok díjait, a változás kedvezően fogja érinteni a fogyasztókat – közölte.

Magyar Zoltán (Jobbik) arról beszélt, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 2014 nyarán a Leader-támogatások során 214 ügyfélnek 607 millió forint kifizetését hagyta jóvá. A politikus hangsúlyozta, hogy a mai napig nem fizették ki ezeket a pénzeket és a tavaly jóváhagyott pályázatok megvalósítási határideje 2015. augusztus 31-e. Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár azt mondta, a legutóbbi támogatási kiírásnál a helyi vidékfejlesztési stratégiák Leader fejezetének végrehajtása során beérkezett pályázatok közül 98 darabot, a Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések közül pedig 2014-ben 948 darabot hagytak jóvá.
Ezeket a pályázatok utófinanszírozásúak, az ügyfeleknek lehetőségük van arra, hogy több kifizetési kérelmet is benyújtsanak. Ezek, valamint a számlák ellenőrzése után folyósították a pénzt az ügyfeleknek.

Ikotity István (LMP) a „Gyere haza fiatal" elnevezésű programról beszélt, amely lehetőséget akar kínálni a kivándorolt magyaroknak, hogy hazatérve egzisztenciát teremthessenek. A program nem hiteles egy olyan kormánytól, amelyik sokat tett azért, hogy fiatalok százezrei hagyják el az országot – jelentette ki. A képviselő hozzátette, a külföldön született magyar gyermekek hazai anyakönyveztetése elé a magyar állam kerítéseket emel. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a rendszerváltozás óta a mostani kormány az első, amelyik foglalkozik a migráció problémájával. A „Gyere haza fiatal" programban eddig 1400-an regisztráltak, százan megtalálták a potenciális munkahelyüket és a legelsők már munkába is álltak – fogalmazott. Az államtitkár azt mondta, a képviselő nem gondolhatja komolyan, hogy a kormány akadályozni akarja a külföldön született magyarok hazatérését azzal, hogy akadályokat gördít a gyermekek anyakönyveztetésének útjába.

Hörcsik Richárd (Fidesz) azt mondta, nagy szükség lenne a vasútvonalak további villamosítására. Jelenleg a vasútvonalak tíz százalékán dízelmozdonyok járnak és ebbe tartozik a Mezőzombor-Sátoraljaújhely vonal is – hívta fel a figyelmet. A képviselő azt kérdezte, mikor villamosítják ezt a vonalat. Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára válaszként azt mondta, a 2014-ben indult uniós költségvetési időszak egyik nagy nyertese a vasúti fejlesztési időszak lesz, mert mintegy nyolcszáz kilométernyi vasútvonal újul meg. Az említett vonal villamosítását 2016-ban kezdik és 2017-18-ban befejezik – közölte.

Horváth Imre (MSZP) arról beszélt, hogy amikor az M85-ös főút Győr és Kóny közötti szakaszát átadták, akkor a szakasz létrehozásában aktívan részt vevő Kóny polgármesterét nem hívták meg az átadó ünnepségre. Hangsúlyozta, hogy az eseményre az összes többi érintett település polgármestereit meghívták. Tasó László azt felelte, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. július 9-én minden érintett részére, összesen 297 címre elektronikus úton küldte el a meghívót, így a kónyi polgármesternek is.

Zárószavazás előtti jelentés és a zárószavazás előtti módosító javaslat vitája

Az Országgyűlés megtárgyalta a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztését célzó törvény módosításának zárószavazás előtti jelentését és módosító javaslatát. Vas Imre (Fidesz) a javaslat támogatásáról számolt be, míg Tóth Bertalan (MSZP) azon véleményének adott hangot, hogy ha jelenlegi formájában fogadja el a Ház az előterjesztést, akkor pártja az államfőhöz fordul, mivel szerintük egyszerű többséggel fogadnának el kétharmados támogatást igénylő passzusokat.

Bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitái

Számviteli törvény módosítása

A vállalkozások éves pénzügyi beszámolójával kapcsolatos uniós irányelv átültetésével indokolta a számviteli törvény módosítását Vejkey Imre (KDNP), rámutatva: a változtatás érinti az egyesüléssel és a szétválással kapcsolatos kérdéseket is.

Tállai András közölte: a módosítás érinti a számviteli beszámolás minden lényeges elemét.

Józsa István (MSZP) a vonatkozó törvény rendszeres módosítása helyett azt szorgalmazta, hogy a kabinet 2017-től léptessen életbe egy új átfogó számviteli kódexet. Úgy ítélte meg: a szabályozásban burkoltan benne van az adóelkerülés lehetősége.

Galambos Dénes (Fidesz) szerint jelentős, de könnyen adaptálható változást hoz az előterjesztés, amely az Egyesült Államokkal való kapcsolatunkban is tartalmazza az adóelkerülés kérdését.

Az elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.

Hadigondozás

Vejkey Imre fontosnak tartotta, hogy megillesse az anyagi támogatás azt, akinek férje, édesapja 1938. november 2. és 1945. május 9. között a volt magyar királyi honvédség és csendőrség kötelékében szolgált, függetlenül állampolgárságától.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztériumparlamenti államtitkára elmondta, hogy a kormány támogatja a javaslatot.

Kulcsár Gergely (Jobbik) a javaslat támogatásáról szólt, de arról is, hogy pártja módosítana azon, a hadiárvák járadékát növelnék meg. Frakciótársa, Szilágyi György arról beszélt, hogy sokan nem rendelkeznek az előírt dokumentumokkal eltűnt hozzátartozójuk haláláról.

Demeter Márta (MSZP) közölte: pártja támogatja a javaslatot.

Az ülés vezetője a vitát lezárta.

A Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvény (kormányzati indítvány)
    
Az MFB tevékenységének hatékonyabbá tételével indokolta a szervezetről szóló törvény módosítását a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára. Németh Lászlóné a bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat parlamenti vitájában arról beszélt: több kifogás érte, hogy a pénzintézetre miért vonatkozik más tőkekövetelmény. Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy nem átlagos hitelintézetről van szó, hanem szakosítottról, s az uniós jogszabályok is lehetővé teszik, hogy a jogalkotó speciális szabályok alapján működtesse. Megjegyezte, hogy az MFB nem rendelkezik betétesekkel. Az államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy a bankot folyamatosan vizsgálják a nemzetközi hitelminősítők, a Transparency International pedig a harmadik legátláthatóbbnak ítélte. Értékelése szerint az MFB tevékenysége hozzájárul a versenyképesség növeléséhez és a rezsicsökkentés fenntartásához is.

Szakács László (MSZP) szerint ugyanakkor a javaslat nem szolgálja az átláthatóságot. Schmuck Erzsébet (LMP) szerint az indítvány "az újraállamosítás eszközévé" teszi az MFB-t. Németh Lászlóné válaszában kifejtette, hogy az MFB forrásszerzési lehetőségeire azért van szükség, hogy ne a központi költségvetésből finanszírozza azokat a feladatokat, amelyekkel megbízták.

Szűcs Lajos (Fidesz) jelezte, hogy a Magyar Fejlesztési Bankról szóló javaslatot a brókerbotrányokat vizsgáló parlamenti albizottság jegyzi, s pártállásra tekintet nélkül nyújtották be. Értékelése szerint elfogadása esetén megkezdhetik az ETO Park felépítésére adott fejlesztési banki források vizsgálatát. Szakács László (MSZP) arról beszélt, hogy nem osztatlan az öröme, ugyanis a 220 milliárd forintnyi Quaestor-forrásból csak 17 milliárd forintot érint a vizsgálat. Schmuck Erzsébet (LMP) értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a javaslat ezt csak a Quaestor esetében oldja fel. Szűcs Lajos (Fidesz) válaszában jelezte, hogy csak a jogszabály-módosítással érhetők el az ETO Parkra vonatkozó információk, ugyanakkor ez az eljárás a rendkívüli ülés miatt nem indulhatott volna meg a házszabály szerint, ha más módosító indítványokat befogadnak hozzá. Ősszel a többi esetre is visszatérnek és megfelelő megoldásokat javasolnak.

Vasúti törvények

A vasúti közlekedésről szóló törvény módosításának vitájában Völner Pál (Fidesz) és Józsa István (MSZP) a törvényjavaslat egyes pontjait ismertették, majd az ellenzéki politikus közölte: tartózkodni fognak a szavazás során. Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára azt mondta, elegendő, ha kormányrendelet sorolja fel ezeket a vonalakat.

Széndioxid-kvótabevételek felhasználásának módosítása

Az MSZP helyteleníti azokat a változtatásokat, amelyeket a kormány terjesztett a parlament elé az emisszió-kereskedelmi rendszer kvótabevételeinek felhasználásáról. A javaslat parlamenti tárgyalásakor a szocialista Józsa István úgy fogalmazott, a módosítások nem a gazdaság zöldítésének irányába hatnak. Szabó Zsolt klímapolitikáért is felelős államtitkár válaszában azt javasolta az MSZP-frakció tagjainak, hogy cseréljenek szakértőket, hiszen az indítvány másról szól, mint amit abba a szocialisták belegondolnak.

Vita az információszabadságról szóló törvénymódosításról

Az ellenzéki oldalról szintén csak egyetlen szocialista képviselő kért szót az információszabadságról szóló kormányzati előterjesztés bizottsági módosító javaslatának vitájában. Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt mondta, a kabinet javaslata gyenge minőségű jogalkotó munkával, az európai szabályok "mechanikus átvételével" született. Az ellenzéki politikus kifogásolta az indítványban szereplő felkészülési idő hosszúságát, amely szerinte korrupciógyanús ügyekre ad lehetőséget az év végéig. Kara Ákos infokommunikációért is felelős államtitkár válaszában azt mondta, a módosítással tovább egyszerűsítik az állami adatbázisok piaci továbbhasznosítását, amivel a kabinet szerint minden állampolgár jobban jár.

Mezőgazdasági témájú viták

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény módosításával kapcsolatban nem alakult ki jelentős politikai vita. Horváth István (Fidesz) a javaslat támogatását kérte, Magyar Zoltán (Jobbik) és Legény Zsolt (MSZP) szintén a javaslat mellett foglalt állást, utóbbi hozzátette, hogy nem értik, miért egyéni képviselői indítványként nyújtották be a javaslatot.

A képviselők kedden reggel határozathozatalokkal folytatják a nyári rendkívüli ülést, és egyebek mellett a jövő évi költségvetést is elfogadhatják.