A kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról, valamint a képviselői tiszteletdíj korlátozásáról is döntött az Országgyűlés hétfői ülésnapjának végén.

Vita és döntés a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: a moratórium a kormány javaslata szerint a devizahiteles adósokra vonatkozóan marad fenn, a jogalkotónak a helyzet hosszú távú rendezésre kell javaslatot tennie. Felidézte az eddigi lépéseket, köztük az árfolyamrögzítést, a végtörlesztést, a Nemzeti Eszközkezelő tevékenységét és a kamattámogatásokat. Az államtitkár jelezte: bevárják az Európai Bíróság és annak nyomán a Kúria jogegységi döntését, a cél, hogy átfogóan és véglegesen kiiktatható legyen az árfolyamkockázat, és ne legyen szükség érvénytelenségi perek ezreinek indítására. Hozzátette: a moratóriumot a legszélesebb körben értelmezik minden olyan konstrukcióra, amelynek fedezete lakóingatlan.

Csöbör Katalin (Fidesz) az általános vitában azt hangsúlyozta, hogy indokolt a kilakoltatási moratórium határozatlan idejű meghosszabbítása, mert sokan még mindig nem tudják megoldani a problémájukat, és emiatt nem őket terheli a felelősség. Jelezte, hogy korábban árfolyamgátat vezettek be, létrehozták a Nemzeti Eszközkezelőt és eddig több, mint 500 ezer családnak nyújtottak valamilyen segítséget. Most újra lépéskényszerben vannak, mivel a kilakoltatási moratórium április 30-án lejárt.

A képviselő szerint a 2010-es kormányváltáskor az egyik legsúlyosabb szociális, gazdasági és pénzügyi probléma volt a devizahitelesek problémája. Ugyanakkor most kötve vannak a Kúria döntéseihez is, de amíg erre várnak, el kell fogadni a mostani törvényjavaslatot is.

Lukács Zoltán (MSZP) azt mondta, tíz évre nyúlik vissza a devizahitelezés problémája. Akkor jelent meg elsősorban gépjárművek finanszírozási megoldásaként, később viszont állami támogatással lakáshitelezésre is igénybe lehetett venni. Ez jelentősen megterhelte a költségvetést, mivel sokan gazdasági célokból vettek drága ingatlanokat állami támogatással.

Hozzátette: a problémát a forint árfolyamának mozgása okozza, az előző ciklusban 974 milliárd forint árfolyamveszteség keletkezett emiatt, 2010 óta egy átlagos havi törlesztő részlet akár 70 százalékkal is emelkedhetett.

A képviselő a családi csődvédelem elfogadását sürgette, és kérte, hogy a ház minél előbb tárgyalja az erről szóló javaslatot.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt hangsúlyozta, hogy a javaslat csak tüneti kezelés, a végső megoldást a felvételkori hitel összegének forintosítása lenne, így a bankokra terhelnék vissza a kockázatokat, amelyeket a lakosokkal fizettetek ki.

Hozzátette: a lakosok a GDP 2-3 százalékát törlesztésre fordították ahelyett, hogy ezt fogyasztásra költötték volna. Olyan javaslatcsomagra van szükség, amely eléri, hogy belátható időn belül rendezik az emberek sorsát, az érintett bankokat pedig elszámoltatják.

A Jobbik javasolta, hogy azokon a hiteleseken is segítsenek, akik kiváltásra vettek fel hitelt és azt nem tudják törleszteni, illetve részleges árverési moratóriumot is bevezettek volna.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője elmondta, pártja ugyan támogatja a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, ám azt csak „maszatolásnak” tartják, mivel nem oldja meg a devizahitelek problémáit. „Tessék színt vallani, és végre elmondani, hogy az emberek vagy a bankok oldalán állnak” – fogalmazott az ellenzéki politikus, aki szerint a kormány jellemzően ilyen retorikával támadja a baloldalt. Kiemelte továbbá, hogy pártja a hibás terméknek tartott devizahitelezés kivezetését tartja a jó megoldásnak, de erre eddig sem a jobb- sem a baloldali kormányok nem voltak hajlandók.

Az ülésteremben tartózkodó képviselők – a nemmel szavazó független Fodor Gábor (Liberálisok) kivételével – valamennyien megszavazták a javaslatot, így a kilakoltatási tilalom mostantól addig tart, ameddig meg nem születik a devizahitelesek helyzetét rendező jogszabály.

Kizárólag parlamenti tiszteletdíjukat tarthatják meg a képviselők

Az Országgyűlés – az előző indítványhoz hasonlóan ugyancsak a házszabálytól történő eltéréssel – megszavazta azt a törvénymódosítást is, amellyel a képviselők csak parlamenti képviselői tiszteletdíjat vehetnek fel a jövőben.

Az országgyűlési törvény módosítását az ülésteremben tartózkodó valamennyi képviselő támogatta, csak a független Vadai Ágnes (DK) tartózkodott.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban közölte, a változtatásra azért van szükség, mert az országgyűlési törvény pontatlan, és például mindazon polgármesterek vagy önkormányzati képviselők, akik parlamenti tisztséget viselnek, önkormányzati mandátumuk lejártáig továbbra is két díjazást vehetnének fel.

A Ház a fentieken túl kihirdetett egy a Magyarország és az Egyesült Államok közötti adóügyi megállapodást is. Az ülésnap ezt követően a fideszes Pócs Jánosnak a jászkun önmegváltás nemzeti emléknapjára emlékező napirend utáni felszólalásával zárult.

Az Országgyűlés kedden 14 órakor folytatja munkáját, a napirenden egyetlen javaslat, a minisztériumokat felsoroló kormányzati indítvány általános vitája szerepel.

Az Országgyűlés döntött arról, hogy házszabálytól való eltéréssel tárgyalják és még hétfőn elfogadhatják a devizahitelesek megsegítését célzó, bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását. A képviselők lefolytatták a magyar kormány és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelésről szóló javaslatot is.

A képviselők 182 igen, 1 nem és 3 tartózkodással döntöttek arról, hogy bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását házszabálytól való eltéréssel tárgyalják. Az összevont vitát a törvényalkotási bizottság ülése után tartják hétfőn, és azt még hétfőn elfogadhatják.

A képviselők 184 igen, 3 tartózkodással szavazattal szintén házszabálytól való eltérésről döntöttek arról, hogy az Országgyűlésről szóló törvény és kapcsolódó törvények módosításával összefüggésben.

Határoztak arról is, hogy a minisztériumok felsorolás sürgős eljárással tárgyalják meg, a képviselők erről 131 igen és 57 nem szavazattal határoztak. Az általános vitát kedden tartják.

Nemzetközi adóügyi megfelelés Magyarország és az Egyesült Államok között

A napirend elfogadása után lefolytatták a magyar kormány és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslat általános vitáját.

Orbán Gábor államtitkár expozéjában kiemelte: 2014 februárjában kötöttek megállapodást a nemzetközi adóügyi megfelelés fejlesztéséről. Magyarország a térségbeli tagállamok közül elsőként írták alá a megállapodást, általa lehetőség nyílik arra, hogy a két állam adóhatósága automatikusan információkat cseréljen ki egymással. Fő célként az adóelkerülés elleni küzdelmet, a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítását jelölte meg.

A FACTA szabályozás aláírása igen jelentősen befolyásolja hazánk piaci megítélését, enélkül a befektetői piacon bizonytalanságot eredményezne, Magyarország érdekei jelentősen sérülnének – hangsúlyozta. Kiemelte: általa biztosítható az adóügyi átláthatóság növelése, a magyar pénz- és tőkepiac versenyképességének megőrzése, elkerülhetővé válik, hogy július 1-től a magyar szereplők felé fizetett amerikai forrású jövedelmek 30 százalékét visszatartsák az Egyesült Államokban.

A javaslat többek között az adó- és egyéb közterhekkel összefüggő törvényt is módosítja.

Fidesz: cél a kölcsönös adóügyi segítségnyújtás

Bartos Mónika, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte: cél a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítása, valamint a kölcsönös adóügyi segítségnyújtás. Ehhez a megfelelő biztosítékokat és az infrastruktúra meglétét hangsúlyozta, majd azt mondta: szükséges az államok közötti együttműködés.

A javaslat a megállapodás és a belső jog összehangolása érdekében több törvénymódosítást is tartalmaz – jelezte a kormánypárti politikus.

MSZP: támogatják a javaslatot

Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka kiemelte: támogatják, hogy a két állam között létrejöjjön a megállapodás. A parlamenti pártok között nem lehet vita, hogy a nemzetközi adócsalás visszaszorítása és elkerülése érdekében szükség van ilyen megállapodásra - hangsúlyozta, rámutatva: az érdemben és hatékonyan segítheti, hogy a belső adószabályokat érvényesíteni tudják.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet: bár a kormány részletesen kifejti az indokokat, de maradt egy kiskapu. Az adóhatóságok nem adnak információt bizonyos pénzügyi számlákról. Példaként említette, ha egy amerikai állampolgár stabilitási számlát nyit. Szerinte ezen akár illegális jövedelmeket lehet elhelyezni, amelyek aztán öt év múlva legálissá válnak.

LMP: támogatják az egyezményt

Schiffer András jelezte: magát az egyezményt támogatják, de számos kérdés merül fel. Magyarország miért nem köt hasonló viszonossági megállapodásokat, miért nem érdeke, ha a külföldi számlához nem ad valaki hozzáférést, akkor a bevétel 30 százalékát visszatartsa? – firtatta, hozzátéve: a magyar nemzetgazdaság egyik fő tehertétele az a jövedelemszivattyú, ami ráterhelődik. Az LMP frakcióvezetője azt mondta: kevéssé látja az elszántságot, hogy nem csak a szavak szintjén számolnak el off-shore lovagokkal. Kitért arra is, hogy javaslatukat, miszerint az off-shore lovagokat az uniós források környékéről zavarják el, a Fidesz-KDNP lesöpörte. Szerinte a két párt az off-shore lovagokat védik és velük akarnak üzletelni. Jelezte: jövő héten előterjesztik javaslatukat a rendszeres vagyonosodási vizsgálatról a politikusokkal szemben, hogy ne lehessen kicsempészni politikából szerzett vagyonokat off-shore paradicsomokba.

Képviselői hozzászólások

Turi-Kovács Béla (Fidesz) fontosnak nevezte, hogy minden nemzetközi szerződésben érvényesüljön a viszonosság. Kiemelte: a gazdasági információk rendkívül komoly értéket képviselnek és azokat világszerte sok helyen – legálisan, vagy illegálisan – gyűjtik. A nemzetközi adócsalás viszont már üzletággá vált és ha az azt övező összefonódásokon rést lehet ütni, akkor az államnak az a feladata, hogy azt megtegye – jelentette ki. A befektetők szükségességét hangsúlyozva azt mondta, meg kell teremteni a számukra a szigorú és következetes, de egyúttal segítőkész jogi feltételeket.

Az általános vita lezárása után Orbán Gábor az elhangzottakra reagálva azt mondta, a világ adóügyi együttműködése nem a forrásadóztatás irányába tart. Ehelyett sokkal inkább az a tendencia bontakozik ki, amelyik szorgalmazza, hogy a globális szintű információcserében minél többen vegyenek részt – tette hozzá.

Mivel az általános vita megkezdéséig nem érkezett be módosító javaslat, ezért a törvényjavaslatról hétfő este már döntenek. Miután a törvényalkotási bizottság ülése ekkor még tartott, Jakab István levezető elnök szünetet rendelt el.

A Fidesz és a KDNP frakcióvezetője az ellenzék politikai stílusát kifogásolta az Országgyűlés hétfői plenáris ülésén elmondott napirend előtti felszólalásában. Az MSZP képviselője a családi csődvédelem bevezetését sürgette, a Jobbik frakcióvezetője pártja Európa-politikáját ismertette, az LMP képviselőcsoportjának vezetője pedig a kormány gazdaságpolitikáját bírálta.

Schiffer: ha a kormány így folytatja, a magyar egy közmunkaalapú társadalom lesz

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint ha a kormány úgy folytatja a politikáját, ahogyan az elmúlt négy évben tette, akkor a magyar egy közmunkaalapú társadalom lesz, Magyarország pedig „unokák nélküli összeszerelő ország” marad.

Az LMP-s politikus számos gazdasági adatot ismertetett, amelyek szerinte azt mutatják, hogy ma a magyarok kevesebb pénzért többet dolgoznak. Jelezte, az Európai Unióban Magyarországon a legnagyobb a szegénységben élők aránya.

Válaszában Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára megkésett kampánybeszédnek nevezte Schiffer András szavait, kijelentve, hogy a választók tisztában voltak azzal, mire szavaznak, amikor a Fidesz-KDNP-re adták voksukat.

Harrach: a ciklus egyik fő célkitűzése a gazdaság erősítése

A gazdaság erősítését, a társadalom rendezetté tételét, az igazságosság és a társadalmi normák érvényesítését sorolta az új parlamenti ciklus célkitűzései közé Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, aki bírálta a baloldal és a Jobbik politikai stílusát. A kereszténydemokrata politikus közölte egyúttal, reményeik szerint a családi csődvédelem intézménye még ebben az évben megvalósul.

Felszólalásában utalt az osztrák Conchita Wurstnak az Eurovíziós Dalfesztiválon aratott győzelmére, úgy fogalmazva: „amikor egy férfi azt mondja magáról, hogy nő, és történetesen még szakálla is van, akkor lehet, hogy jópofaságnak gondoljuk ezt, és addig talán nincs is baj, a baj akkor kezdődik, hogy ha pozitív diszkrimináció győztese lesz ez a szakállas nő”.

Rétvári Bence válaszában a magyar politikai élet stílusáról azt mondta: az áprilisi országgyűlési választáson a szavazók sem a szélsőséges jobb-, sem a szélsőséges baloldali megnyilvánulásokat nem tüntették ki bizalmukkal.

Tóbiás: öt éve ígéri a Fidesz-KDNP a családi csődvédelmet

A szocialista Tóbiás József napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy a Fidesz-KDNP immár öt éve ígéri a családi csődvédelem bevezetését, ami mindeddig nem történt meg, holott soha nem volt olyan aktuális, mint ma.
Jelezte egyúttal, hogy az MSZP az elmúlt négy évben többször is benyújtotta a magáncsőd intézményéről szóló törvényjavaslatát, amely segítene a nehéz helyzetbe került családokon.

A KIM parlamenti államtitkára úgy reagált: a KDNP már kidolgozta a családi csődvédelemről szóló előterjesztését, és a tavaszi ülésszakban előrelépés lesz a javaslat ügyében, de – mint mondta – „még ez sem fog segíteni az MSZP kétmilliárd forintos adósságán”.

Vona: a Jobbik eurorealista párt

Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője szerint míg a baloldal „euromazochista” – és azt szereti, ha Brüsszel láncon tart bennünket –, a Fidesz pedig „euronaiv”, addig a Jobbik az egyedüli "eurorealista" párt, amely azt mondja, módosítani kell a magyar uniós csatlakozási szerződést.

”Európa-pártiak vagyunk, de nem egy szakállas nőben látjuk Európát és Európa jövőjét” – jellemezte pártja Európa-politikáját, szintén utalva az Eurovíziós Dalfesztiválon aratott osztrák győzelemre. Hozzátette, „mi a nemzetek Európájában hiszünk, ahol a nemzetállamok megvédhetik szuverenitásukat”. Vona Gábor tiszteletet, igazságot, szuverenitást és megélhetést követelt a magyaroknak.

Rétvári Bence úgy reagált: a magyaroknak járó tisztelet körébe nyilván Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke is beletartozik, akit múlt kedden leköpdöstek a Kossuth Lajos téren, egy tüntetésen, ám a Jobbik európai parlamenti (EP-) választási listavezetője, Morvai Krisztina azóta sem ítélte el Gaudi-Nagy Tamást – a Jobbik-frakció volt tagját –, aki „a tiszteletlenség határain is túlment”, amikor hisztériát keltett Pásztor István ellen a Parlament előtt.

Rogán: az ellenzék ugyanazt a stílust folytatja

Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető szerint az ellenzék pártjai ugyanazokat a vitákat ugyanabban a stílusban akarják folytatni, amelyről a választók ítéletet mondtak az április 6-ai országgyűlési választáson.

Ezzel kapcsolatban ő is megemlítette a Pásztor Istvánt ért inzultust, amelyet tűrhetetlennek nevezett. Ez az agresszív stílus az igazán veszélyes Magyarországra nézve, mert ezzel az egész ország lejáratható a világban – mondta. A baloldalról pedig úgy fogalmazott: a szocialisták nem a stílusukkal, hanem a munkájukkal igyekeztek lejáratni Magyarországot Brüsszelben, amikor „már az első pillanatban lejárató körlevelet készítettek”, amelyben rágalmazták az országot.

Magyarországnak nincs szüksége erre a stílusra, erre a tevékenységre – összegezte Rogán Antal.

Válaszában Németh Zsolt külügyi államtitkár üdvözölte, hogy a rendőrség pénteken előállított egy embert a Pásztor Istvánt ért inzultussal kapcsolatban.

Azt is mondta, hogy a május 25-ei EP-választáson egyértelmű választ kell adni Magyarország lejáratására.