Minden állam legalapvetőbb joga és kötelezettsége határainak védelme, ezért a magyar és az uniós állampolgárok védelme érdekében minden megengedett módon fel kell lépni a nemzeti és európai normákat megszegőkkel szemben – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteken. Kovács Zoltán kormányszóvivő pedig arról beszélt, hogy elfogadhatatlannak, hogy a nyugat-balkáni országok hatóságai elősegítik a migrációt.
Minden államnak joga határainak védelme
Minden állam önrendelkezésből fakadó legalapvetőbb joga és kötelezettsége határainak védelme, ezért a magyar és az uniós állampolgárok védelme érdekében minden megengedett módon fel kell lépni a nemzeti és európai normákat megszegőkkel szemben – jelentette ki az igazságügyi miniszter az MTI-nek pénteken Szegeden.
A schengeni határon felállítandó fizikai akadály, határzár – amennyiben a határátkelőhelyeket nem érinti – egyezik az uniós joggal és a schengeni szabályokkal, mert azok nem zárják ki, hogy a tagállamok a külső határokat fizikai akadállyal lássák el – közölte Trócsányi László.
A jogellenes határátlépés megakadályozása és a határátlépés kizárólag kijelölt határátkelőhelyekre való korlátozása pedig kifejezetten követelményként jelenik meg a schengeni jogban – tette hozzá a politikus.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a határvédelem követelménye összhangban áll az unió által elfogadott, úgynevezett Dublin III. rendelet szabályaival is.
Felidézte, hogy a nemzetközi menekültjog legjelentősebb forrása a menekültek helyzetére vonatkozó genfi egyezmény szerint az államok az országba való jogellenes belépés miatt nem sújthatják büntetéssel azokat a menekülteket, akik közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük vagy szabadságuk veszélyeztetve volt.
A szerződés szövegéből az következik, hogy a Szerbia felől érkező menekültek – miután ott nem fenyegeti veszély őket – nem hivatkozhatnak e rendelkezésre – mondta Trócsányi László.
Összefoglalva megállapítható, hogy a nemzeti, a nemzetközi és az uniós jogot együttesen kell alkalmazni. A határvédelem elmulasztása veszélyeztetheti hazánk schengeni tagságát, illetve egész Európa biztonságát – hangsúlyozta a miniszter.
Arról is szólt, hogy a kormánynak az a törekvése, hogy az uniós tagsággal rendelkező Románia és Horvátország mielőbb tagjává váljon a schengeni övezetnek.
Ugyanakkor az ukrán és a migrációval súlyosan érintett szerb határ esetében kettős uniós és schengeni külső határról beszélünk, ahol Magyarország határőrizeti kötelezettsége is kettős – mondta a miniszter.
A határvédelem pedig nem öncél, ugyanis a schengeni határellenőrzési kódex is úgy fogalmaz: a határellenőrzés végrehajtása nem csupán azoknak a tagállamoknak az érdeke, amelyek külső határainál azt elvégzik, hanem valamennyi olyan tagállamé, amely belső határain megszüntette a határellenőrzést – mondta Trócsányi László.
Kormányszóvivő: a nyugat-balkáni országok segítik a migrációt
Teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy az úgynevezett nyugat-balkáni útvonalon található országok hatóságai elősegítik olyan emberek rázúdulását a schengeni határokra, akikről nem tudjuk, hogy kik – jelentette ki a kormányszóvivő pénteken az M1 aktuális csatorna műsorában.
Naponta szembesülhetünk azzal, hogy állami szervek iránymutatásával, szervezett formában szállítják az embereket a zöldhatárra – közölte Kovács Zoltán.
Hozzátette: ebben a helyzetben Magyarország az egyetlen állam a nyugat-balkáni útvonalon, amely elvégzi a dolgát, miközben a migránsok egyre agresszívabban követelik, hogy engedjék, sőt szállítsák tovább őket.
A kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy Magyarországnak államként, illetve az Európai Uniónak államszövetségként meg kell védenie magát, és ellenőrzött körülményeket kell teremteni.
A migránsok olyan országokból, a többi között Görögországból és Macedóniából érkeznek a magyar határra, ahol nem fenyegeti veszély az életüket. Vagyis az illegális határátlépés helyett módjuk volna arra, hogy legális formában forduljanak menedékkérelemmel a magyar hatóságokhoz vagy más uniós tagállam hatóságaihoz – mondta Kovács Zoltán.
