Szűz Mária mennybevételét ünnepli ma a világegyház. Az ünnep ősi magyar elnevezése Nagyboldogasszony. Parancsolt ünnep, ami a katolikusok számára misehallgatási kötelezettséget jelent. Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján számos magyarországi és határon túli magyar templom tartja búcsúünnepét.
Az Egyház szent hagyománya szerint Jézus nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja testét, hanem magához emelte a mennyei dicsőségbe. Mária elszenderedésének ünnepét Jeruzsálemben már a VI. században ünnepelték, és a VII. századtól Rómában is elterjedt. Az ünnepet Szent István király is megülte, és e napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.
Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján számos magyarországi és határon túli magyar templom tartja búcsúünnepét (Pusztacsatár, Csongrád, Mátraverebély–Szentkút, Polgár, Kispest, Nagyvárad, Ercsi, Szent István-bazilika, Máriagyűd).
