Az államtitkár a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról szóló javaslat általános vitájában kiemelte: az atomenergiának jelenleg nincs versenyképes alternatívája Közép-Európában. Ezért is kötelezte el magát Magyarország amellett, hogy energiaellátásának megfelelő biztosítására hosszú távon számol az atomenergia felhasználásával.

Aradszki András hangsúlyozta: a törvényjavaslat első része a nemzetközi követelményeket figyelembe véve azokkal összhangban álló jogi szabályozást teremt. Tekintettel van a fokozott biztonsági követelményekre, s arra is, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján fizikai és nemzetbiztonsági követelményekre van szükség.

Ennek érdekében telephely-biztonsági tanúsítványhoz köti a beruházásban érintett valamennyi alvállalkozói szerződéskötés jogát. A nemzetközi tapasztalatok alapján vált szükségessé az esetlegesen tömegesen megjelenő munkavállalók érdekei kellőképpen biztosítva legyenek - jelezte, hozzátéve: ennek speciális szabályát tartalmazza a javaslat.

Mint mondta: a hatósági engedélyezési eljárást érintő módosításokra alapvetően azért volt szükség, mert atomerőmű kivitelezésére Magyarországon utoljára az 1980-as években került sor. Az atomenergia-törvényben szereplő engedélyezési szabályok megfelelő garanciát nyújtanak ahhoz, hogy egy felkészült hatóság a legnagyobb biztonság elvét követve tudja lefolytatni az új blokkok létesítésére és a régiek bővítésére irányuló eljárást. A javaslat alapján az általános építésügyi feladatok integrálódnak az Országos Atomenergiai Hivatal feladatai közé. Összességében lerövidül az engedélyezési eljárás időtartama. Az adatnyilvánossággal összefüggésben aláhúzta: a környezetvédelmi hatóságok által lefolytatandó eljárásokra a törvény hatálya nem terjed ki. Bármiféle létesítési tevékenység előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.   

Fidesz: igen a javaslatra

Cseresnyés Péter, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a javaslat a paksi atomerőmű kapacitás-bővítéséhez szükséges projekt első kivitelezési munkáinak feltételeit teremti meg. El kívánják továbbá hárítani a beruházást esetleg akadályozó bürokratikus és egyéb objektív akadályokat.

Hozzátette: a paksi atomerőmű 1983 óta a magyar villamos energiaellátás meghatározó tényezője, helye és szerepe kiemelt a hazai energiatermelésben. Az erőmű ma az ország villamosenergia-szükségletének közel 40 százalékát adja és a hazai villamosenergia-előállítás több mint 50 százalékát. A szakemberek döntő többségének véleménye szerint az atomerőmű a legbiztonságosabb, leggazdaságosabb és a környezetvédelmi szempontból leginkább megfelelő erőművek közé sorolható.

Utalt arra is, hogy a paksi erőművet egy nemrégiben elvégzett stresszteszt során az Európai Bizottság a kontinens egyik legjobban teljesítő erőművének nyilvánította, klímavédelmi szempontból is nélkülözhetetlen, működése pedig nem jár szén-dioxid-kibocsátással. Szavai szerint az erőmű társadalmi támogatottsága hosszú évek óta stabil, 2010-ben a lakossága 78 százaléka, 2011-ben 73 százaléka egyetértett azzal, hogy atomerőmű működik Magyarországon. Egy tavalyi reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 52 százaléka szükségesnek tartotta a bővítést.

A bővítés szükségességét indokolva kiemelte azt is: az atomerőmű összes blokkjának üzemeltetési lehetősége 2032-37 között megszűnik, és az eddigi 90 ezer megawattból több mint 6 ezret elveszítenek, mert elavulnak a technológiák.

Gondoskodni kell a kieső termelés pótlásáról, a növekvő igények kielégítéséről, mert energiahiány léphet fel, ha nem történnek intézkedések - közölte.

Mint mondta, reméli, idővel az ellenzéki pártok is beismerik, hogy a paksi bővítés nemzeti érdek.

MSZP: vállalhatatlan a javaslat

Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a törvényjavaslat elképesztő, vállalhatatlan, a korrupció melegágyává teszi beruházást, és elfogadhatatlan rendelkezéseket tartalmaz. 

Kritizálta, hogy a kormánypártok elzárkóznak a vitától, az egyeztetéstől, nem ülnek le civil, szakmai szervezetekkel, javaslataikat hallják meg.

Az ellenzéki politikus jelezte, hogy három módosító indítványt terjesztenek be: legyen nyilvános az eljárás és szűnjön meg a titkolózás, a beruházás pedig transzparensen történjen meg.

KDNP: sokan várják reménnyel a beruházást

Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője szerint téved a szocialista felszólaló, nem fogyott el az atomerőmű társadalmi támogatottsága. Szerinte Tolna megyében reménnyel várják a mintegy tízezer embernek munkát adó kivitelezés megindítását, amely olcsóbb és tiszta energiához juttatja az országot.

A jogszabály különös figyelmet fordít az adatokhoz való hozzáférésről szóló rendelkezésekre – ismertette –, és a jövőben egyetlen állami tulajdonban lévő társaság látja el a beruházási feladatokat.

Fontosnak ítélte, hogy a beruházáshoz kapcsolódóan vállalkozási szerződés csak olyan gazdálkodóval köthető, amely rendelkezik telephely biztonsági tanúsítvánnyal, amelyet a Nemzeti Biztonsági Felügyelet állíthat ki. Az adatok és műszaki paraméterek nem kerülhetnek illetéktelenek kezébe – hangsúlyozta a politikus.

A biztonság a legfőbb szempont – közölte, hozzátéve ugyanakkor, hogy korszerűsödnek, rugalmasabbá válnak a hatósági eljárások. Hangsúlyozta: megvalósul a jogalkalmazásban már többször felmerülő igény, amely szerint az Országos Atomenergia Hivatal lássa el az építési hatósági feladatokat is.

A sugár-egészségügyi feladatokat is racionalizálja a változtatás, és módosulnak a radioaktív hulladékokkal és tárulásukkal kapcsolatos szabályok is. Az előterjesztés pontosítja a tárolókra és az átmeneti tárolókra vonatkozó forgalmakat, valamint a telephelyek létrehozására, hatósági felügyeletére vonatkozóan is rendelkezik – mondta.

Jobbik: az energiafüggetlenséget támogatja a párt, a pénzlenyúlást nem

Kepli Lajos (Jobbik) azt hangsúlyozta, hogy bár a kérdés rendkívüli mértékben megosztja a társadalmat és a politikai pártokat is, pártja mégis az erőmű bővítése mellett foglal állást. Bár nem „szerelmesei” az atomenergiának, szerinte magánberuházó híján az államnak kell pótolnia a kieső erőművi kapacitásokat, amelyet elkerülhetetlennek nevezett.

Véleménye szerint a villamos energia több mint felét előállító Pakson rendelkezésre áll az a stabilitás, amely biztonságos működést tesz lehetővé. Kifogásolta, hogy számos erőművünk azért működik időszakosan, mert a megújuló energiaforrások előretörése és az alacsony tőzsdei ár miatt nem éri meg számukra a termelés.

Bírálta a többi pártot is. Mint mondta a „haverok” forráshoz juttattatása a Fidesz és az MSZP eszköze, amelyek minden nagyberuházást „rendkívüli meggyőződéssel” támogatnak kormányon és elleneznek ellenzékben, szakmai indokok nélkül. Az LMP szerinte zsigerből, agresszívan utasítja el az atomenergiát.

Rámutatott ugyanakkor arra, hogy az „álzöld” és félrevezető propagandával szemben az import áram is szén- és atomerőművekben termelődött külföldön. Import-részarányunk növekedésével ez kerülne előtérbe – folytatta.

LMP: ellenőrizhetetlenné válik a beruházás  

Az LMP vezérszónoka bírálta, hogy a törvény elfogadása esetén mindent titkosítanak a paksi beruházásra vonatkozóan, s nem kell figyelemmel lenni a közbeszerzési törvényre sem, a kormány „kénye-kedve szerint” válogathat a beszállítók közül. Szél Bernadett szerint erre „az új oligarcha-bázis kistafírozása” miatt van szükség.

Az ellenzéki képviselő azt mondta: titkosítás esetén nem lehet megtudni, ha eltérnek a szerződéstől vagy késik a megvalósítás. A politikus szerint a nemzetbiztonsági érdekre való hivatkozás gumiparagrafus és megszünteti a bírósághoz fordulás lehetőségét. Álláspontja szerint "triplán törvényellenes", amit a kormány csinál, ezért minden követ megmozgatnak, mások mellett az államfőhöz, az Alkotmánybírósághoz, az ombudsmanhoz fordulnak és aláírásgyűjtésbe kezdenek, ha a parlament elfogadja a törvényt.

Szél Bernadett kijelentette azt is: az emberek többsége zöldenergiát akar, ezért 40 éven belül ki kellene lépni az atomból és át kell térni a megújuló energiaforrásokra, ami a párt szerint 450 ezer munkahelyet teremtene.

MSZP: a paksiakat érdeklik a részletek

Heringes Anita (MSZP) arról beszélt, hogy eddig a paksiak bíztak az atomerőműben, mindenről tudtak, ami ott történt, viszont ha eltitkolják a beruházás részleteit, akkor félelemmel tekintenek rá. Hozzátette: nem a nemzetközi menedzserek előtt kell átláthatóvá tenni a projektet, hanem az ott élők előtt. A szocialista politikus a fogalmak pontos használatát kérte a kormánypárti képviselőktől, mert álláspontja szerint nem kapacitás-fenntartásról, hanem bővítésről, s nem a blokkok felújításáról, hanem üzemidő-hosszabbításról van szó. Emellett állami szerepvállalást sürgetett a térség és a vállalkozók felkészítésében.

LMP: nem az ország, a Fidesz kötelezte el magát az atomenergia mellett

Sallai R. Benedek (LMP) azt mondta, szó nincs arról, hogy Magyarország elkötelezte volna magát az atomenergia mellett, ezt a Fidesz-KDNP kormány tette.

Azt is kijelentette, hogy a kabinet nem merte megkérdezni a társadalmat arról, milyen legyen az ország energetikájának jövője. A politikus egyetértett az MSZP-vel abban, hogy a tervezet vállalhatatlan és a korrupció melegágya.

Bencsik: a társadalomnak joga van egyes megállapodások megismerésére

Bencsik János (Fidesz) arról beszélt, hogy az ország energiatermelése visszaesett, miközben nőtt a fogyasztás és a külföldről vásárolt áram részesedése. Leszögezte, hogy Magyarországnak egyszerre van szüksége a lignit- és az atomerőműre, valamint a megújuló energiaforrásokra is.   

A képviselő úgy fogalmazott: a békés célú nukleáris technológiának megvan a jelentős társadalmi támogatottsága. Ugyanakkor a telepítési költségek nagysága, a veszélyesség, valamint az elhasznált fűtőelemek végső tárolásának bizonytalansága megköveteli a minél átláthatóbb előkészítést, beruházást és üzemeltetést. Szerinte az elmúlt néhány év kevésbé átlátható kormányzati döntései, valamint az elengedhetetlen politikai konszenzus hiánya miatt a társadalmi támogatottság erodálódni kezdett.   

Egyetértett azzal, hogy a beruházás nemzetbiztonsági érdekeit sértő vagy veszélyeztető részét ne hozzák nyilvánosságra. Ugyanakkor azt mondta, nem ért egyet azzal, hogy ez kiterjedjen az ország tárgyban érintett külügyi tevékenységére és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolataira. Aggályosnak nevezte azt is, hogy üzleti titoknak minősül minden olyan információ, amelyek nyilvánosságra hozatala az érintett felek jogosnak vélt érdekeit veszélyeztetné.   

Bencsik János leszögezte, hogy miután a beruházás egyaránt befolyásolja az ország energiaellátását, pénzügyi és környezeti fenntarthatóságát, társadalmi jólétét és szuverenitását, a magyar társadalomnak joga van a beruházással kapcsolatos és az ahhoz kötődő megállapodások megismerhetőségére.

Jobbik: a sugár-egészségügyi fejezeteket rosszul építették be

Lukács László György (Jobbik) azt mondta, hogy a sugáregészségügyi fejezetek nem megfelelően vagy nem egyeztetve építették be a javaslatba. Felhívta a figyelmet, hogy nyilvánosságra került az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal álláspontja, amely szervezetek szintén felhívták ezekre a kihívásokra a figyelmet.

A szervezetek szerint nincs összhang a törvény preambuluma és a részletes szabályokat tartalmazó részek – közölte.

Csak nemzetbiztonsági okból tagadható meg az adatnyilvánosság

A fejlesztési tárca energiaügyért felelős államtitkára válaszában a szerződések nyilvánosságáról szólva kijelentette: aki szerint titkosan, „mutyiban” építenék az erőművet, azok nem olvasták el az előterjesztést. Aradszki András hangsúlyozta: az adatokhoz való hozzáférés csak akkor tagadható meg, ha annak nyilvánosságra hozatala sértené a nemzetbiztonsági érdekeket. Eddig is – 10 évre – titkosítani lehetett hasonló iratokat, ez most 15-re emelkedett, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – fűzte hozzá.

Nincsenek még érvényes szerződések, nincs még mit felpakolni az internetre – közölte –, de ezt szerinte a tervezet nem akadályozza.

Az előterjesztés alapvető céljának azt nevezte, hogy az atomerőmű-beruházás szempontjából értelmezze a jogszabályokat. A javaslat szerinte megerősíti a feltételek biztosítását és koncentrálja a szakértelmet.

Hangsúlyosan szólt az energiafüggés csökkentésének fontosságáról is.

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) az általános vitát lezárta.