Igennel a kormánypártok és a Jobbik képviselői szavaztak, az LMP-sek és a függetlenek közül 7-en nem támogatták a javaslatot, a szocialista frakció és egy független képviselő pedig tartózkodott.

A törvénymódosítások eredményeként a migrációs válsághelyzetben feladatot kapó katonák sok tekintetben a rendőrökre vonatkozó szabályok alapján intézkedhetnek. Így például igazoltathatnak, elfoghatnak és előállíthatnak, átvizsgálhatják a ruházatot, csomagokat és járműveket, továbbá idegenrendészeti intézkedésben és határforgalom-ellenőrzésben is részt vehetnek, ezek során pedig kényszerítő eszközöket alkalmazhatnak. A rendőrségnek emellett lehetősége nyílt, hogy a - a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködve - külföldi felderítő tevékenységet végezzen az államhatár rendjét veszélyeztető, valamint a terrorizmussal összefüggő cselekmények felderítésére, beleértve az embercsempészek felkutatását és leleplezését.

A honvédség szintén rendőrségi jogosítványt átvéve a válsághelyzetben lezárhat egy területet, majd megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzon, illetve az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti. A katonák a rendőrségre vonatkozó szabályoknak megfelelően készíthetnek kép- és hangfelvételeket. A határra vezényelt katonák bárkivel szemben testi sérülés okozására alkalmas kényszerítő eszközt is használhatnak, azonban azok nem irányulhatnak az emberi élet kioltására, a másképpen el nem hárítható támadások kivételével. A rendőrséghez hasonlóan a honvédek esetében sem jelent majd lőfegyverhasználatot a gumilövedék, a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát, valamint az elfogó háló alkalmazása. A fentieken túl a honvédség a közúti forgalmat is irányíthatja, korlátozhatja vagy szüneteltetheti.    

Az előterjesztők a módosításokat azzal indokolták, hogy a migrációs krízis szükségessé teszi az államhatár védelmében érintett szervek szorosabb együttműködését, továbbá a honvédség bevonását is egyes védelmi feladatokba a válsághelyzet idején. Kiemelték, a honvédség új, ideiglenes feladatai összefüggnek az alaptörvényben meghatározott határvédelmi feladataival. A Fidesz-KDNP emellett azt is hangsúlyozta, hogy a honvédség új feladatai ugyan szorosan kapcsolódnak a rendőrség alkotmányos pozíciójához, azok mégsem eredményezhetik a rendőrség feladat- és hatáskörének átvételét. A törvény ezzel összefüggésben kimondja, hogy a válsághelyzettel kapcsolatos fő feladatellátás a rendőrség hatáskörébe tartozik, amit a honvédség csak segíthet.

A honvédség a határon saját katonai függelmi rendszerében, katonai parancsnokai vezetésével lesz jelen, és a katasztrófahelyzetekhez hasonlóan pontosan meg kell határozni a válsághelyzetben feladatot vállaló honvédségi erők feladatait, létszámát, eszközeit, fegyverzetét és a feladatellátás helyét. A parlament döntésével felhatalmazta a kormányt, hogy rendeletben határozza meg, a honvédség mely létesítmények őrzésében, milyen módon vegyen részt.

A kormánypárti képviselők eredetileg benyújtott javaslata lehetővé tette volna, hogy a rendőrök a válsághelyzetben a magánlakásokba is behatolhassanak a Magyarországon jogellenesen tartózkodók felkutatására, azonban ez a rendelkezés egy módosító indítvány miatt nem került bele a végleges normaszövegbe. A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba.

+

A szavazást megelőzően, az előterjesztők nevében a fideszes Németh Szilárd azt mondta: 41 baloldali politikus miatt a Ház nem tudta a törvényjavaslatot még szeptember elején elfogadni, így erre csak most nyílik lehetőség. A kormánypárti képviselő hangsúlyozta: az indítvány - amely a honvédség határ menti bevethetőségéről szól - azt a célt szolgálja, hogy a határokon meg lehessen állítani az illegális bevándorlást.

Simicskó István honvédelmi miniszter a kormány képviseletében kijelentette: a honvédség készen áll új típusú feladatainak ellátására, folyamatosan figyelemmel kíséri a határ menti eseményeket, és a déli határszakaszon ellátott feladatai során maximálisan betartja alkotmányos, törvényi kötelezettségeit. A honvédelmi törvény most javasolt módosítása megfelelőnek mutatkozik arra, hogy a honvédség erői segíthessék a rendőrséget a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején.

A képviselői felszólalások során Kósa Lajos (Fidesz) azt mondta, a javaslat azt kéri, hogy a bevándorlási vészhelyzet során a magyar honvédség részt vehessen a határok védelmében, ugyanis ez az egyik alapvető feladata. Vejkey Imre (KDNP) eldöntendő kérdésnek nevezte, hogy érvényben vannak-e még az európai egyezmények. Ha igen, akkor meg kell védeni az EU és Magyarország határait.

Simicskó István honvédelmi miniszter beszél az egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításának vitáján, az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. szeptember 21-én. Jobbra Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Eskütt tett Simicskó István, honvédelmi miniszter

A szeptember 10-i hatállyal honvédelmi miniszterré kinevezett Simicskó István esküt tesz az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. szeptember 21-én. Mögötte balra az első sorban Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Orbán Viktor miniszterelnök, L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, Trócsányi László igazságügyi miniszter és Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára (b-j). MTI Fotó: Bruzák Noémi

Az illegális bevándorlás mellett a szegénység magyarországi mértékéről beszéltek hétfőn napirend előtt a képviselők az Országgyűlésben. Szél Bernadett (LMP) ismertetése szerint ötezren töltötték ki pártja kivándorlásról szóló kérdőívét, e szerint a kivándoroltak több mint fele nem tervezi a hazatérést, és többségük a magasabb fizetés miatt távozott külföldre. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára egyetértett a probléma súlyosságával, de a statisztikai hivatal adataira hivatkozva azt mondta, a 2009 után kivándoroltak alig 10 százaléka mondta, hogy nem tervezi a hazatérést. Több kormányzati intézkedést is felidézett, így a munkahelyvédelmi akciót vagy a diplomamentő programot is.
    
KDNP: Nyugaton az iszlamizálódás már visszafordíthatatlan

Harrach Péter (KDNP) véleménye szerint Nyugat-Európa öngyilkossági kísérlete sikerrel járt: az iszlamizálódás folyamata már visszafordíthatatlan. Szembeállította az individuumra épülő, multikulturális társadalmat és a közösségi emberekre épülő társadalmat, majd hitet tett a nemzetek közösségeként felépülő Európai Unió mellett.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy Nyugat-Európában a baloldali pártok a bevándorlás haszonélvezői, mert a migránsok a baloldalra szavaznak. Ezt a többi között Gerhard Schröder volt német szociáldemokrata kancellár, Francois Holland francia elnök választási eredményeivel indokolta. Azon véleményének is hangot adott, hogy az iszlamista hozzáállás és az európai berendezkedés nem kompatibilisek.
    
Tóbiás József (MSZP) arról beszélt, hogy a szegénység mértéke 1990 óta nem látott méreteket öltött, az emberek a fizetésükből nem tudnak a megélni, a fiatalok pedig elhagyják az országot. Az ellenzéki politikus azonnali fizetésemelést követelt. Rétvári Bence válaszában azt vette a szocialista politikus szemére, hogy csak ellenzékben vannak jó ötleteik, kormányon azonban csak kifogásaik vannak, hogy miért nem teszik azt. Példaként azt hozta fel, hogy a jelenlegi kormány sokkal nagyobb mértékben emelte a minimálbért, mint a szocialisták 8 év alatt. Szerinte az adócsökkentés is azt a célt szolgálja, hogy több pénze maradjon azoknak, akik bérből élnek.
    
Vona Gábor (Jobbik) az illegális bevándorlás problémáját az igazságtalan, működésképtelen világrendre vezette vissza. Mint mondta, a magyar érdek az, hogy az országot meg kell védeni, és azt nem lehet tudni, hogy Nyugat-Európa felébred-e. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a műszaki határzár eredményességét statisztikai adatokkal igazolta. Hozzátette: szeptember 14-én közel tízezer, szeptember 15-e után napi átlagban 240 illegális migráns érkezett a magyar-szerb határon. Elmondta, hogy a rendőrség több mint 1200 embercsempészt fogott el, a készenléti rendőrségen belül pedig most már 3600 fő a határvadászok létszáma. Közölte azt is, hogy a polgárőrségre is számítanak ebben a feladatban.

Megerősítve a miniszterelnök szavait, Rogán Antal (Fidesz) is újkori népvándorlásként írta le az ideérkező illegális bevándorlók sokaságát. Véleménye szerint ha az EU-nak nem lesz világos stratégiája ez ügyben, akkor egyre tömegesebbé váló népvándorlás ostromolja majd az unió határait, az utánpótlás ugyanis szinte kimeríthetetlen. Hozzátette: az EU válasza nem lehet a korlátlan befogadás, már csak azért sem, mert az unió népei ebben nem értenek egyet. A frakcióvezető elmondta, a magyar emberek 80 százaléka azt várja el a kormánytól, hogy védje meg az országot. Ehhez nem egyszerűen műszaki védelemre, illetve a jogi határzárra van szükség, hanem a rendőrség mellett a honvédségre is - mutatott rá, majd arra kérte az ellenzéki pártokat, támogassák az ezzel kapcsolatos törvénymódosítást. Kontrát Károly kiemelte, hogy a magyar-szerb határ után most a magyar-horvát határt kell megvédeni. Felhívta a schengeni egyezmény azon pontjaira a figyelmet, miszerint a külső határt csak hivatalos határátkelőn, érvényes okmányokkal lehet átlépni.

A plenáris ülésen esküt tett Hollik István, aki a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága elnökének megválasztott fideszes Papcsák Ferenc helyére kerül - a Fidesz-KDNP közös listájáról - a parlamentbe. Hollik István a KDNP-frakcióban dolgozik majd.

Őszi munkarend és a napirend elfogadása

A parlament a rendes őszi ülésszak első napján - 127 igen szavazattal, 63 nem ellenében - jóváhagyta az ülésszak munkarendjét, majd elfogadta mostani ülésének napirendjét. Ennek részeként a képviselők úgy határoztak, hogy házszabálytól eltéréssel tárgyalják a deviza és devizaalapú személyi és autóhitelek forintosításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek vitáját hétfőn, zárószavazását pedig kedden tartják. Nem kapta meg ugyanakkor a házszabálytól eltéréshez szükséges négyötödös többséget az a fideszes javaslat, amely alapján nemcsak a Szegedi Járásbíróság, hanem - területekre lebontva - a pécsi és a zalaegerszegi is ítélkezhetne a határzárral kapcsolatos bűncselekményekben. Így ezt az indítványt nem házszabálytól eltéréssel, hanem sürgős eljárásban tárgyalják, a vitáját kedden tartják.
  
Mentelmi ügyek

Az Országgyűlés 153 nem szavazattal, 26 igen mellett, 1 tartózkodással elutasította Rogán Antal (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését. A képviselők ugyancsak elutasították 151 nem szavazattal, 26 igen, 1 tartózkodás mellett Németh Szilárd (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését.
    
Azonnali kérdések

Apáti István (Jobbik) a miniszterelnökhöz intézett kérdésében a magyar közélet és a nemzetgazdaság egyik legsúlyosabb problémájának nevezte a korrupciót. Orbán Viktor válaszában rögzítette: a kormány elkötelezett a korrupció elleni küzdelemben. Ugyanakkor egyúttal arra kérte a képviselőt, legyen bátrabb, és ne a parlamentben mondja el mindezt, mert ott a jog védi: mondja el a nyilvánosság előtt, olyan fórumon, ahol akiket megnevezett, jogérvényesítési és jogvédelmi lehetőséggel élhetnek. A kormányfő hozzátette: mindig az a gyanúja, hogy amikor cégeket, neveket, iparágakat hoznak fel, a hátuk mögött ott bújnak a riválisok. A miniszterelnök úgy fogalmazott: nem tartja helyénvalónak, hogy a parlamenti patkót használják fel gazdasági érdekérvényesítésre úgy, hogy megtámadják a kormányt korrupciós vádakkal, holott valójában csak a saját klientúrájuknak akarnak helyet szorítani.

Szél Bernadett (LMP) arról beszélt, hogy a kormány felelős a családokért, akik külföldön vannak. Ausztriából érkezett panaszokra hivatkozva elfogadhatatlannak nevezte, hogy sokszor elkeseredett harcot kell vívni a hatóságokkal egy olyan igazolásért, amelynek birtokában családtámogatáshoz juthatnak. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: ha a magyar állam hibázott bármely állampolgárával szemben, akkor elnézést kér, nem az a cél, hogy negligáljanak egy problémát. Jelezte: az a 107 törvényből álló csomag, amely a jövő héten kerül az Országgyűlés elé, pontosan az ilyen ügyek gyorsabb intézését teszi majd lehetővé. Hozzátette: kész az ügyet Kovács Zoltán államtitkárral közösen megvizsgáltatni, és intézkedni soron kívül az igazolások kiállítására.

Magyar Zoltán (Jobbik) az állami földek értékesítéséről szóló kormánydöntés visszavonására szólította fel Orbán Viktort. Válaszában a kormányfő közölte: hétfő délután aláírta a szóban forgó kormányrendeletet, amelynek tanulmányozására kérte a Jobbik képviselőjét. A miniszterelnök felszólalásában történelmi jelentőségűnek nevezte az állami földek értékesítésével kapcsolatos kormánydöntést, azzal ugyanis szerinte egy százéves kisgazda programot hajtanak végre.

Hoffmann Rózsa (KDNP) a magyar dráma napja alkalmából azt kérdezte, hogy kap-e elegendő támogatást a magyar dráma, a magyar színházművészet. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában közölte: a már elfogadott költségvetés tovább bővíti a magyar színjátszás lehetőségeit.

Demeter Zoltán (Fidesz) arról beszélt, hogy Zoran Milanovic horvát kormányfő néhány napja még azért támadta Magyarországot, mert szerinte nem bánik jól a migránsokkal, ők viszont gondját viselik mindenkinek. Ehhez képest a horvát befogadórendszer egy nap alatt összeroppant, és azzal vannak elfoglalva, hogy a magyar határ felé szállítsák a bevándorlókat. A kormánypárti politikus üdvözölte a horvát határszakaszon épülő határzárat, és azt firtatta, mit tehet a kormány a horvát államvezetés "tűrhetetlen magatartásával" szemben. Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a helyzetet a "horvát gyerek megvágta, magyar gyerek gyógyítja" rigmussal illusztrálta, jelezve: Magyarország végzi el azt a munkát, amit a horvátoknak kellene. Úgy fogalmazott, bízik benne, hogy hamarosan "észhez tér a horvát kormány is". Értékelése szerint az operatív munka sokkal jobban megy, mint a horvát kormányzati munka, és a választások után a szomszédos ország is részt vesz a valódi megoldásban.
    
Gúr Nándor (MSZP) azt hangoztatta, hogy a rezidensek központi foglalkoztatása nem alkalmas a helyzet kezelésére, az egészségügyi rendszer irányítói pedig már az adminisztratív feladatoknak sem tudnak megfelelni. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára ismertette, hogy az államilag támogatott szakképzésbe 2010-ben 420-an léptek be, majd évről évre emelkedve 2014-ben már 940 volt a résztvevők száma. Kiemelte, hogy az érintettek bérét már nem a kórházaknak kell kigazdálkodniuk, hanem az állam állja a teljes időtartam alatt, így a kórházak már nem ellenérdekeltek a képzésben, és több rezidenst foglalkoztatnak.
    
Bana Tibor (Jobbik) szerint burjánzik a korrupció az országban, a kormány pedig teret enged a személyre szabott törvényalkotásnak. Orbán Viktor kormányfő válaszában leszögezte: pártállásra vagy kapcsolatokra hivatkozva sem előnyt nem élvezhet, sem hátrányt nem szenvedhet senki. Mint mondta, olyan jogszabályt ismer, ami a Jobbikhoz kötődő - félkarú rablókat üzemeltető - emberek anyagi érdekit sértette. "Önök megsértődtek" - mondta a miniszterelnök az ellenzéki képviselőnek címezve. Kitért arra is: ők minden törvény esetében úgy nyomják meg a szavazógombot, hogy meg vannak győződve arról, a szabályozás Magyarország érdekeit szolgálja. Azt pedig végképp nem érti, hogy Csányi Sándort valamilyen rejtélyes okból fideszesnek akarják beállítani. Azon még nagyon sokat kell dolgozniuk, hogy ez hihetővé váljon - mondta a jobbikos képviselőnek.
    
Interpellációk

Volner János (Jobbik) azt firtatta, hogy mikor fejezi be a kormány "a pazarló urizálást". Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára azt válaszolta a jobbikos képviselőnek, hogy nem jól olvassa a költségvetést, tévesen értelmezi a számokat, és téves következtetéseket von le. Kiemelte: a kormány nagy figyelmet fordít a működési kiadások csökkentésére, a pénzügyi-költségvetési tevékenység és szolgáltatások növekménye mögött nem az igazgatási kiadások növekedése áll, hanem beruházási kiadások is vannak mögötte. Példaként önkormányzati beruházásokat és Paks2-t említette.

A fideszes Tuzson Bence arról beszélt, hogy a rendőrök hetek óta megfeszítve küzdenek a migrációs válsághelyzetben, de kellő türelemmel, a fokozatosság elvét figyelembe véve, nagy fokú szakmaisággal intézkednek. Tudják-e biztosítani a rendőrök ellátását? - kérdezte a kormány képviselőjét. Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában hangsúlyozta: a magyar emberek számíthatnak a rendőrökre a határon és az ország más részein is. A válsághelyzetben erőn felül teljesít a rendőrség, de a Belügyminisztérium kiemelt figyelmet fordít a déli határra vezényelt rendőrök megfelelő ellátmányára, amely napi ötezer kalóriát tartalmaz.

Az MSZP-s Kiss László azt kérdezte, kinek és mennyivel tartozik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik). Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte: a Klik egyebek mellett éppen azért jött létre, hogy minden tanárnak biztosított legyen a bére. Megjegyezte továbbá, hogy a közműszolgáltatóknak az elmúlt időszakban jelentős összegeket fizettek ki az elmaradások rendezése érdekében.

A jobbikos Rig Lajos a tapolcai kórház ügyében szólalt fel, érthetetlennek nevezve, hogy egy néhány éve felújított kórházi épületet most lebontanának. Hangsúlyozta: a városnak szüksége lenne erre az épületre. Rétvári Bence államtitkár válaszában tudatta: a tapolcai kórházban struktúraváltási projekt zajlik, a pályázat tartalmazta az ennek során lebontandó épületrészeket, ez a támogathatóság egyik feltétele volt.

Vejkey Imre KDNP-s képviselő arról kérdezte Rétvári Bencét, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkárát, hogy Magyarország mit tesz a migráció során felnőtt kísérő nélkül Magyarországra került gyerekekért. Az államtitkár válasza szerint ugyanarra az ellátásra jogosultak az "újkori népvándorlás" során az országba érkező gyerekek és fiatalkorúak, mint a magyarok. Fóton és Hódmezővásárhelyen tudják elhelyezni őket, a kapacitásokat már növelték, de szükség esetén a balatonőszödi kormányüdülőbe is tudnak gyerekeket vinni.

Ikotity István LMP-s képviselő elmondása szerint csőd közeli helyzetbe került a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), csúszik a bérek kifizetése, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyári tájékoztatása szerint 8 milliárd forint köztartozást halmoztak fel. Hogyan engedhették, hogy ez történjen? - tette fel a kérdést. Rétvári Bence államtitkár szerint ott nem lehet csődről beszélni, ahol 38 milliárd forinttal többet fizetnek ki idén bérekre, mint tavaly, és ahol nemcsak a pedagógusok, hanem a nem pedagógus munkakörűek is kaptak fizetésemelést. Ikotity István nem fogadta el a választ, a parlament viszont 109 igen és 26 nem szavazattal elfogadta Rétvári Bence válaszát.

A jobbikos Lukács László felszólalásában azt kérdezte, a kormány nem érzi-e kínosnak, hogy már több mint három hete nincs egészségügyi államtitkár a kabinetben. A kormány nevében Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára kijelentette, a Fidesz-KDNP időben el fogja dönteni az egészségügyi államtitkár utódjának személyét. Megjegyezte továbbá, reméli, a Jobbik soha nem lesz olyan helyzetben, hogy neki kelljen megnevezni az egészségügyi államtitkár személyét.

A devizaalapú autóhitelek forintosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával, majd napirend utáni felszólalásokkal fejeződött be a parlament hétfői ülése.