Napirend előtt

A balatonfenyvesi kikötőépítésről, az egészségügyről, az Erzsébet-programról, a férfiak negyven év utáni nyugdíjba vonulásáról és a mezőgazdaságról volt szó kedden napirend előtt.

Sallai R. Benedek (LMP) szerint megkezdődött a Balaton nyílt vízfelületének privatizációja. A Natura 2000-es területen lévő balatonyfenyvesi kikötő építésére több jogszabály megsértésével adtak engedélyt, és azt a kiadott engedélyektől eltérőn építették meg. Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára rámutatott, hogy ha egy kérelem megfelel a törvényi előírásoknak, akkor az engedély nem tagadható meg. Elmondta, hogy 2007-től folyik az engedélyezési eljárás, 8-10 hatóság is vizsgálódott, és arra a megállapításra jutottak, hogy nincs a beruházásnak hátrányos környezeti hatása. Megjegyezte, a hatósági engedélyek ellen egyetlen esetben sem kértek jogorvoslatot.
    
Tukacs István (MSZP) a július 1-jei egészségügyi dolgozók napja, a Semmelweis-nap kapcsán hívta fel a figyelmet az egészségügy különösen nehéz helyzetére. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára is elismerését fejezte ki az ünnepnap kapcsán a 95 ezer egészségügyben dolgozónak. A szocialista politikust arra emlékeztette, hogy amit ők kínáltak - a vizit- és a kórházi napidíj - népszavazáson bukott el. Arcpirítónak nevezte azt, hogy a szocialisták béremelést követelnek, miközben 2008-ban minden dolgozótól elvettek egy havi bért. Az államtitkár felsorolta az elmúlt időszak kormányzati intézkedéseit, így az átlagosan 24 százalékos béremelését, a kórházi adósságrendezést, az 500 milliárd forintnyi fejlesztéseket, illetve az orvoselvándorlás megakadályozása érdekében tett intézkedéseket.
    
Szászfalvi László (KDNP) arról beszélt, hogy a rendszerváltás után sokaknak álom volt az üdülés, hiányzott ehhez a támogatási rendszer. A mostani kormány azonban radikális változtatásra szánta el magát, hozzátéve, hogy a cafeteria rendszer átalakításával a rászorulóknak a kedvezményes üdülési lehetőséget biztosítottak az Erzsébet-program révén. Ismertetése szerint 2012-14 között több mint 400 ezren nyaraltak ennek keretében. Kitért arra is, hogy idén a kormány 3 milliárd forintot fordít a gyermekek nyári étkeztetésére. Rétvári Bence szerint év végére eléri a 600 ezret azok száma, akik igénybe vették a programot. Az erre szánt pénzt nem vették el senkitől, hanem itt tartották a korábban három francia cég által az országból kipumpált profitot.

Vona Gábor (Jobbik) elmondta, sikeres volt pártja Szóljon bele! aláírásgyűjtési akciója, több mint 200 ezren írták alá az ingyenes internetről, Magyarország semlegességéről, a bevándorlás visszaszorításáról és a férfiak negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségéről szóló kérdéseket. Rétvári Bence válaszában arra emlékeztetett, hogy amikor a nők esetében bevezették ezt a kedvezményt, akkor azt a Jobbik nem támogatta. Az államtitkár szerint nem valódi értékelkötelezettségről van szó a Jobbik részéről, hanem köpönyegforgatásról. Ennek alátámasztására a jobbikos Sneider Tamás szavait idézte, aki szerint pártjának nyugdíjasok számára is szimpatikusnak kell lennie, nem lehet olyannak lenni, mint "egy cigánybűnöző". Az elnöklő Latorcai János ezért a kifejezésért figyelmeztette az államtitkárt, és azt kérte, hogy még idézet formájában se használjon olyan kifejezést, amely sértő valamely etnikum számára.
    
Jakab István (Fidesz) a hétfői Péter, Pál nap alkalmából végzett számvetést a mezőgazdaságról. Elmondta, hogy több mint 2400 milliárd forint az agrárkibocsátás, azaz az agrárgazdaság teljesítménye 2010-hez viszonyítva 43 százalékkal nőtt. Hozzátette: a mezőgazdaságban dolgozók aránya is több mint 10 százalékkal nőtt, a beruházások értéke pedig több mint 50 százalékkal emelkedett, az export több mint nyolcmilliárd eurót ért el. A kormány intézkedései közül kiemelete a földtörvényt, amely szerint a volt kommunista országok között is egyedülálló, másolják Európában és a legjobban védi a magyar gazdákat. Azt kérte a kormánytól, hogy ne csak a földhasználatban segítség a gazdákat, hanem abban is, hogy tulajdont tudjanak szerezni. Nagy István, a földművelésügyi tárca parlamenti államtitkára kiemelte, hogy a végsőkig harcolni fognak a földtörvény kapcsán az igazukért. Emellett beszámolt arról, hogy folytatódik a Földet a gazdáknak program.

Határozathozatalok

Az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó adatkezelési szabályokról és a csődeljárás módosításáról is döntött kedden az Országgyűlés.

Az elektronikus panasztételre is lehetőséget ad, és az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez kapcsolódóan az adatkezelés szabályait is pontosítja a személyszállításról szóló jogszabály módosítása, amelyet 119 igen, 35 nem szavazattal, 28 tartózkodás mellett fogadott el a Ház. Biztonsági okokból lehetőség lesz arra, hogy a jegy- és bérletértékesítő gépek képet és hangot is rögzítsenek.

A vízi személyszállítás közösségi közlekedésbe kapcsolása érdekében is módosulnak egyes, közszolgáltatással kapcsolatos hatáskörök. Így az elővárosi, az országos, továbbá a regionális vízi személyszállítási közszolgáltatások a miniszter hatáskörébe tartoznak, míg a helyi szolgáltatások a települési önkormányzat hatáskörébe tartoznak.

Nőhet az ingyenesen fogható csatornák száma
    
Nem szedhetnek műsordíjat a legnagyobb televíziós médiaszolgáltatók addig, amíg annak szabályait nem rendezi külön kormányrendelet - tartalmazza a digitális átállásról szóló törvény módosítása, amelyet 143 igen szavazattal, 34 ellenében, 5 tartózkodás mellett szavaztak meg a képviselők. A benyújtó fejlesztési tárca szerint ezzel nőhet az ingyenesen fogható csatornák száma. A digitális átállásról szóló törvény módosítása szerint semmisek a műsorterjesztő és a médiaszolgáltató által kötött megállapodás olyan kikötései, amelynek következtében a műsorterjesztő mentesül a műsordíj megfizetése alól, vagy amely a médiaszolgáltató számára más hátrányos feltételt állapít meg abban az esetben, ha az más műsorterjesztő útján ellenérték nélkül vagy kódolatlanul teszi elérhetővé médiaszolgáltatását a felhasználók számára.
    
Vagyontörvény
    
Az Országgyűlés 118 igen, 59 nem szavazattal és négy tartózkodás mellett elfogadta az állami vagyonról szóló törvény módosítását. A jogszabály a Miniszterelnökséget vezető miniszter rendeletalkotási jogát módosítja úgy, hogy önálló döntési jogköre legyen társaság megalapítására, részesedés megszerzésére vonatkozó rendeletek megalkotására. A miniszter ezen jogköre kizárólag a feladatköréhez, továbbá az irányítása, felügyelete alatt álló szervezetekhez tartozó, valamint egyedi kormánydöntés alapján ezen szervezetekhez rendelt állami tulajdonú társasági részesedésekre terjed ki.
    
Csődeljárás és felszámolási eljárás

Az Országgyűlés 145 igen, 30 nem szavazat és 7 tartózkodás mellett elfogadta a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény és a kisajátításról szóló törvény módosítását, amelyet a parlamenti vitában Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a Budapesti Vegyiművek Zrt. Illatos úti telephelyén kialakult környezeti problémákkal magyarázott. A törvény szerint a jövőben kiemelt katasztrófavédelmi, környezetvédelmi érdekek fennállása esetén a kormány azon gazdálkodó szervezetek tekintetében is dönthet a stratégiailag kiemeltté minősítésről – az egyéb jogszabályi feltételek teljesülése esetén –, amelyekben nincs többségi állami befolyás. Ugyanez vonatkozik olyan egyesületekre, alapítványokra, ahol az alapítói jogokat, a tagokat megillető szavazati jogokat nem központi költségvetési vagy más állami szerv gyakorolja.

Kapcsolati erőszak

A parlament 143 igen, 3 nem szavazattal és 37 tartózkodás mellett elfogadta a kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépést elősegítő nemzeti stratégiai célok meghatározásáról szóló országgyűlési határozatot. A határozatban az Országgyűlés elutasítja a kapcsolati erőszak valamennyi formáját, elkötelezi magát a bántalmazás felszámolásának ügye mellett, és a többi között kijelenti azt is, hogy a kapcsolati erőszak nem tekinthető magánügynek. Elismeri azt is, hogy a kapcsolati erőszak aránytalanul érinti a nőket és gyermekeket, és hogy a férfiak is válhatnak kapcsolati erőszak áldozataivá. Az Országgyűlés felkérte a kormányt, hogy a több nemzeti stratégiai célt is figyelembe véve tegyen intézkedéseket a kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépés érdekében. Ezek célok között szerepel: a kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépéshez a pénzügyi és humán kapacitásokat a mindenkori költségvetési lehetőségek figyelembevételével szükséges biztosítani; kiemelt hangsúlyt kell helyezni a prevencióra; cél a krízisközpontok és félutas kiléptető házak számának lehetőség szerint a szükségletekhez mérten, a megfelelő földrajzi elosztásra figyelemmel történő biztosítása. A határozat szerint a kormánynak 2016. december 31-ig felül kell vizsgálnia, illetve módosítania kell a kapcsolati erőszak elleni fellépést célzó vagy azzal kapcsolatban célt vagy feladatot meghatározó, jelenleg hatályos kormányzati szintű stratégiákat.

Módosítások az iskolaszövetkezetek szabályozásában
    
A Ház 147 igen szavazattal, 33 ellenében elfogadta a szövetkezetekről szóló törvény fideszes képviselők által kezdeményezett módosítását. A törvény szerint az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatásokért minimális szolgáltatási díjat kell fizetni. Emellett felhatalmazást kapott a kormány arra, hogy ezt a minimális szolgáltatási díjat rendelettel állapítsa meg.
   
Nyáron megszűnik a bírósági végrehajtói kamara

Nyáron megszűnik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, a végrehajtóknak jogi végzettséget kell szerezniük, pályázat útján elnyerhető kinevezésük pedig határozott idejű, hét évre szóló lesz a bírósági végrehajtásról szóló törvény és hozzá kapcsolódó más törvények módosítása alapján, melyeket 147 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés. A módosítás szerint a kamara augusztus 31-én megszűnik, általános jogutódja, a végrehajtók szakmai és érdek-képviseleti szerve a szeptember 1-jén megalakuló Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lesz.

Fideszes javaslatra vizsgálják a DK állami támogatásának felfüggeszthetőségét  
    
Az Országgyűlés - 120 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 24 tartózkodás mellett - elfogadta a bújtatott pártfinanszírozás megelőzéséről szóló határozati javaslatot, amelyet fideszes képviselők terjesztettek az Országgyűlés elé, hogy megvizsgáltassák a kormánnyal: felfüggeszthető-e a Demokratikus Koalíció (DK) állami támogatása.  Kósa Lajos, Gulyás Gergely, Tuzson Bence és Németh Szilárd A bújtatott pártfinanszírozás megelőzéséről és az Európai Unió intézményei iránti bizalom megóvásáról című indítványa alapján az Országgyűlés kimondta: elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió intézményei a pénzügyi ellenőrzési feladatokat gazdasági társaságokra ruházzák át.

"Az pedig még inkább megdöbbentő, hogy egy országgyűlési képviselő, pártelnök, Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő társaság, az Altus Zrt. vezette konzorcium lássa el ezeket a feladatokat. Mivel Gyurcsány Ferenc az Altusból származó jövedelmét pártjának a támogatására is fordítja, az Európai Bizottság illetékes intézményének döntése felveti a közvetett pártfinanszírozás lehetőségét, sérti a politikai pártok közötti esélyegyenlőséget, megkérdőjelezi az ellenőrzés objektivitását, alkalmas az Európai Unió tekintélyének és az európai polgárok uniós intézményekbe vetett bizalmának aláásására" - fogalmaz a határozat.

Az Országgyűlés felkérte a kabinetet az országgyűlési képviselőkre és a pártok finanszírozására vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok megvizsgálására. A parlament arra is kérte a kormányt, vizsgálja meg, hogy a hatályos uniós és magyar jogszabályokkal, illetve azok módosításával biztosítható-e az ilyen jellegű összeférhetetlenségek megelőzése és szankcionálása. A határozat azt is megvizsgáltatja a kabinettel, hogy a "törvényes helyzet helyreállításáig" fel lehet-e függeszteni a "magyar törvények megkerülésével bújtatott pártfinanszírozásban részesülő párt" magyar költségvetési forrásból folyósított támogatását.

Elfogadta a magáncsődtörvényt a parlament

Törvényt hozott a parlament a családi csődvédelemről, amely első lépcsőben szeptemberben lép hatályba. A KDNP javaslatát 142 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 41 tartózkodás mellett hagyta jóvá a Ház. A törvény egy adósságrendezési eljárást biztosít azzal a céllal, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő magánszemélyek adóssága szabályozott keretek között rendeződjön, fizetőképességük helyreálljon.

Magáncsődvédelmet az az adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elég az az adóssága törlesztésére. A csődvédelem kérelmezésének feltétele egyebek mellett az, hogy az adós összes tartozása 2 millió és 60 millió forint között legyen, a tartozásállománya meghaladja a vagyona értékét, de ne legyen több annak duplájánál, és legyen legalább egy olyan tartozása, amely három hónapja lejárt, mértéke pedig több mint félmillió forint.

Módosult a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény
    
Államtudományi felsőoktatási intézménnyé alakította a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet a parlament. A 117 igen és 66 nem szavazattal elfogadott törvénymódosítás rögzíti, hogy - a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter által kiadott rendelet szerinti - államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati képzések tekintetében ez az intézmény adhat ki oklevelet. A közszolgálati egyetemről szóló jogszabály módosításra azért is szükség volt, mert 2016. július 1-jétől létrejön a tisztjelölti jogviszony. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tisztjelöltjeire a honvéd tisztjelöltekhez hasonló szabályok fognak vonatkozni.
    
Mentesítették egyes szabályok alól a világörökségi várományos helyszíneket
    
A világörökségi várományos helyszínekre nem kell alkalmazni a világörökségi helyszínekre vonatkozó szabályokat a parlament által elfogadott módosítás szerint. A képviselők 117 igen szavazattal, 36 ellenében, 29 tartózkodás mellett döntöttek erről. Az indoklás szerint a várományosok esetében nincs garancia a cím elnyerésére, ezért indokolatlan a szigor. A jogszabály-módosítás szerint csak a kormány által világörökségi jelölésre kiválasztott helyszín esetében kell a világörökségi kezelési tervet készíteni. A törvény világörökségi gondnokság kijelölését is szükségesnek tartja, a jelöléshez szükséges forrást pedig a központi költségvetésben kell biztosítani. Pontosították a világörökségi címhez szükséges védettségi előírásokat is, beemelték például a korábbi védetté nyilvánító jogi aktusokra való hivatkozást is.
    
Pontosították a névviselés szabályait
    
Az anyakönyvi igazgatás - így a többi között a névviselés - szabályait pontosította az Országgyűlés, amit a képviselők 142 igen és 41 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadtak el. A törvénymódosítás lehetővé tette, hogy az 1953. január 1-jét megelőzően született és kötőjel nélkül vagy kötőjellel összekapcsolt családi néven anyakönyvezett emberek és a leszármazottaik kérjék családi nevük korrekcióját. A törvény rendezi a megkülönböztető betűjeles névviselés szabályait is. A változás illetékességre vonatkozó szabályokat is érint, így például ismeretlen személyazonosságú halott anyakönyvezése a megyei, illetve a fővárosi anyakönyvi hivatal feladata lesz. A jogszabály részletesen rendelkezik az anyakönyvből törlésre jogosultak köréről, az eljárás rendjéről. Módosultak a házasságkötés megtagadására, valamint az apai elismerő nyilatkozatra vonatkozó szabályok is.
    
Vízgazdálkodási, tűzvédelmi és közszolgáltatási tárgyú törvények módosultak
    
Módosította a parlament a vízgazdálkodásról szóló jogszabályt, amely szerint a megfelelő öntözővíz-továbbítás biztosítására állami üzemeltetésbe vehetik a víztovábbítást akadályozó műveket. A 119 igen, 32 nem szavazattal, 33 tartózkodás mellett elfogadott változtatás emellett a vízügyi igazgatóságra bízza a vízügyi szakmai követelmények ellenőrzését, a törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlása azonban továbbra is a cégbíróságok feladata marad. A tűzvédelmi előírásokat összhangba hozták az uniós szabályozással; a közszolgáltatások ellátásáról szóló törvény módosítása pedig a hulladékszállítás folyamatos biztosítását szolgálja. Utóbbi szerint ahol nincs érvényes közszolgáltatási szerződés, a katasztrófavédelem által kijelölt közérdekű szolgáltatók a közszolgáltatás helyreállításáig, de legfeljebb kormányrendeletben meghatározott időtartamig ideiglenesen elláthatják a feladatot.

Idénymunkára mehetnek a közfoglalkoztatottak

Közfoglalkoztatottakat is lehet alkalmazni egyszerűsített foglalkoztatásban - erről 117 igen szavazattal, 64 ellenében döntött az Országgyűlés. Pintér Sándor belügyminiszter azzal indokolta a módosítást, hogy egyrészt lehetőséget kívánnak biztosítani arra, hogy a közfoglalkoztatottak minél nagyobb számban tudjanak részt venni például a mezőgazdasági idénymunkákban, másrészt a közfoglalkoztatási program ne akadályozza a munkáltatók szezonális munkaerő-igényének kielégítését. Ha valaki nem fogadja el az egyszerűsített foglalkoztatásban felajánlott munkalehetőséget, három hónapra kizárják a közfoglalkoztatásból.

Illegális bevándorlás - A kormány biztonságos tranzitországokat jelölhet ki

Az Országgyűlés felhatalmazást adott a kormánynak, hogy rendeletben állapítsa meg azokat a biztonságos migrációs tranzitországokat, ahonnan érkezők nem igényelhetnek politikai menedékjogot. A képviselők 140 igen szavazattal, 14 nem ellenében és 27 tartózkodás mellett fogadták el a menedékjogi törvény ezt tartalmazó módosítását, fideszes képviselők javaslatára. Az előterjesztők nevében korábban Kósa Lajos azzal indokolta a biztonságos harmadik országok listájának létrehozását, hogy aki valóban menekült, annak ott kell megállnia, ahol már nem fenyegetik az életét. Magyarország nem lehet befogadója a világ összes illegális bevándorlójának - mondta a kormánypárti politikus, aki szerint ezt az "áradatot" le kell fékezni, az érkezők kevesebb mint egy százalékát jelentő politikai menekülteket pedig be kell engedni.

Egységesség válhat több víziközmű-szolgáltatás munkadíja

A Ház több ponton korrigálta a víziközmű-szolgáltatással összefüggő törvényeket. Az újítást hozó változtatások egyike a fogyasztók védelmére hivatkozva felhatalmazta a fejlesztési minisztert, hogy rendeletben határozza meg, a szolgáltatók milyen szolgáltatásokért, mekkora különdíjat kérhetnek. Az Országgyűlés  139 igen szavazattal, 40 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett fogadta el a fejlesztési miniszter javaslatait. A törvénymódosítás emellett a 2013 után üzembe helyezett ivóvíz- vagy szennyvízrendszerek esetében megállapított szolgáltatásokra is kiterjesztette a rezsicsökkentést.
    
Vagyongyarapításra is költhetők az adósságcsökkentő alap korábbi bevételei

A parlament a Fidesz kezdeményezésére hozzájárult ahhoz, hogy állami, vagy önkormányzati vagyon gyarapítására is felhasználhatók legyenek a januárban megszűnt Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap állami vagyonkezelőhöz került eszközeinek kezeléséhez kapcsolódó bevételek. A képviselők 121 igen szavazattal, 40 nem ellenében és 23 tartózkodás mellett fogadták el a vagyontörvény ezt tartalmazó módosítását.

Felgyorsulhat a 3-as metró felújítása

Az Országgyűlés a Fidesz javaslatára törvénymódosítást fogadott el a 3-as metró rekonstrukciójával és a csillaghegyi öblözet árvízvédelmének kialakításával összefüggő feladatok és eljárások felgyorsítására. A képviselők 147 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 29 tartózkodás mellett fogadták el kormánypárti politikusok erről szóló javaslatát. Az előterjesztést a szocialista frakció nagy többsége is támogatta, az LMP-sek nemmel szavaztak, a jobbikosok tartózkodtak.

A parlament halasztást nem tűrő kiemelt fővárosi feladatnak minősítette a 3-as metró rekonstrukcióját és északi meghosszabbítását, amit a fővárosi közlekedés biztonsága érdekében mielőbb be kell fejezni. A képviselők az általánoshoz képest rövidebb ügyintézési és szakhatósági eljárási határidőket állapítottak meg a vasúthatósági engedélyezés, az előzetes környezeti vizsgálat, valamint a kisajátítási eljárás kivételével, így alapvetően a közmű- és energiaszolgáltató szervek nyilatkozatainak beszerzése gyorsulhat.

A III. kerületi csillaghegyi öblözet védelmét szintén biztonsági szempontból minősítették halaszthatatlannak.

A Ház döntésével nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közfeladatnak minősítette a két fejlesztést, emellett kijelölte az építtetőket is. A 3-as metró esetében ez a fővárosi önkormányzat vagy a BKV lehet, míg az árvízvédelmi beruházásnál a fővárosi önkormányzat.

Kijelölték a 2017-es vizes vb lebonyolító szervét

Az Országgyűlés törvényben jelölte ki a 2017-es budapesti vizes világbajnokság irányító és lebonyolító szervének a Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft.-t. A képviselők erről 140 igen szavazattal, 10 nem ellenében és 33 tartózkodás mellett döntöttek. A Ház emellett tovább bővítette a két év múlva esedékes sporteseményhez szükséges ingatlanok listáját, továbbá meghatározta a kizárólag a rendezvény idejére készülő, ideiglenes lelátók részletszabályait.

Magyarország jó eséllyel pályázhat a 2024-es játékokra

Magyarország jó eséllyel pályázhat a 2024-es olimpiai játékokra, és képes is egy ilyen világszínvonalú esemény megrendezésére – mondta Bánki Erik, fideszes országgyűlési képviselő kedden a parlamentben. A kormánypárti politikus a 33. olimpiai és 17.paralimpiai játékok megrendezésére vonatkozó budapesti pályázati szándékról szóló javaslat expozéjában kiemelte: egy olyan társadalmi összefogás áll a kezdeményezés mögött, amely példaértékű és ami a mai magyar közéletben ritka, mint a fehér holló. A határozati javaslatot ismertetve rámutatott: a játékokkal a nemzetgazdaság többletjövedelme meghaladhatja a 1100 milliárd forintot, míg az összes befektetés, ami a költségvetést terheli nem haladná meg a 774 milliárdot. Így mintegy 326 milliárdos többletbevételt tudna realizálni az államháztartás, ha kellő alapossággal tudják a játékok megrendezését és a beruházásokat megvalósítani. A kormánypárti politikus azt kérte, támogassák a javaslatot és ne szalasszanak el egy ilyen kiváló lehetőséget.

Simicskó István, sportért felelős államtitkár a kormány nevében közölte: támogatják a javaslatot. Úgy látják, hogy történelmi esély előtt állhat az ország, s a határozat jó alapja lehet a pályázati előkészületeknek és magának a pályázatnak is. Egy olimpia megrendezése óriási lehetőség és felelősség az ország számára. Hozzátette: a MOB és a fővárosi közgyűlés is döntött, előbbi egyhangúan, utóbbi egy ellenszavazattal. Kitért arra, hogy nagyon értékes szakmai és politikai viták övezték a pályázat benyújtásának kérdését. Vannak és lehetnek viták, vannak és lehetnek viták, de úgy ítélik meg, érdemes az eséllyel élni. Egy ilyen sportesemény megrendezése komoly esélyt ad Magyarországnak, és összehozhatja a nemzetet, rendezheti emberi viszonyainkat - fogalmazott Simicskó István, aki jelezte: a magyar kormány elfogadja és végrehajtja az Országgyűlés határozati javaslatát. Kérte, a parlament is támogassa azt.
    
Németh Szilárd (Fidesz) felszólalásában a kishitű pártpolitikai áldozatának tartotta, hogy a 2002-es olimpiai álom nem valósult meg és reményének adott hangot, hogy a 2024-es pályázat nem válik a pártpolitika terepévé. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) apolitikus testület és ismert baloldaliak is kiálltak a rendezés mellett, megjegyezve, sokan nem értik az MSZP mostani pálfordulását és azt, hogy miért akarja megbontani az összefogást.

Lukács Zoltán (MSZP) arról beszélt, hogy ők is fel tudnák sorolni az olimpia rendezésével összefüggő pozitívumokat, ugyanakkor akik megrendezhetik a játékokat, azok más gazdasági helyzetben vannak. Szerinte nincs olyan helyszín, ami pozitív szaldóval zárt volna. Értékelése szerint nem kell ahhoz olimpia, hogy összehozzák a nemzetet. A szocialista képviselő költségesnek ítélte a pályázat benyújtását, s megjegyezte: Magyarország nemzetközi kapcsolatai miatt nehezen nyerné el a rendezést.

Simicskó István (KDNP) történelmi esélyként értékelte az olimpia megrendezésének lehetőségét, szavai szerint az ország képes felnőni a feladathoz és megteremteni a nemzeti összefogást. Kiemelte: a szükséges létesítmények 90 százaléka egyébként is megépül vagy már készen van, s cél, hogy Magyarország minél több világversenynek adjon otthont. A kormánypárti politikus a rendező városok lehetőségeit méltatta, és azt is hangoztatta, hogy a sport közös nyelv és érték, amit felsőfokon kell művelni. Utalt arra is, hogy az MSZP kormányzása idején elfogadott sporttörvény is rögzíti az olimpiai mozgalom támogatását és a létesítményfejlesztéseket. Üdvözölte, hogy a nemzetközi szervezet esélyt ad arra, hogy ne csak a leggazdagabb városok rendezhessék meg a játékokat, az átláthatóságra vonatkozóan pedig rámutatott, hogy védnöki testület jött létre és valamennyi párt is folyamatos kontrollt gyakorolhat. Megjegyezte: 2024-ig két országgyűlési választás lesz, így nem kell pártfüggővé tenni a kérdést.
    
Szilágyi György (Jobbik) a magyarokat összekötő pontként hivatkozott a hazai sportolóknak való szurkolásra és fontosnak nevezte, hogy Magyarország sportnagyhatalomként megmutassa eredményeit, múltját és jövőjét a világnak. Értékelése szerint a fejlesztések középtávon megtérülnek és az itt élők jólétét is szolgálják. Gőgös Zoltánnak címezve közölte, hogy a Jobbik megkapta a megvalósíthatósági tanulmányt, szakértőik átnézik és kérdéseket fogalmaznak meg, s szerinte az MSZP-nek is inkább dolgoznia kellene. Felháborítónak nevezte, hogy Gőgös Zoltán ezt a nemes eszmét is hajlandó feláldozni a politikai haszonszerzés oldalán, miközben korábban Horváth Csaba fővárosi képviselő, Kunhalmi Ágnes parlamenti képviselő és Botka László szegedi polgármester is az olimpiát támogató nyilatkozatokat tett. Az ellenzéki politikus a pozitív szaldós rendezésre Barcelonát hozta példaként és csúsztatásnak nevezte az MSZP számait. Szerinte egy 3-4000 milliárdos költségből visszafelé kellene számolni, levonni azt, ami egyébként is megvalósulna, illetve befolyna bevételként.

Ikotity István (LMP) szerint pártja nem olimpiaellenes, szeretnék, ha Magyarország is rendezne olimpiát, de ennek szerintük néhány éven belül nincs reális lehetősége. Az LMP a 2024-es olimpia megrendezésének tervét elutasítja. Ezt a többi között azzal indokolta, hogy a kormány alkalmatlan annak előkészítésére. Az LMP-s képviselő szerint az olimpia megrendezése csak pontszerű fellendülést hozna a gazdaságban, a költségek pedig elérhetik a 3-4000 milliárd forintot. Hiányolta a hatástanulmányból a környezeti szempontokat, szerinte ugyanis a megrendezés irdatlan környezeti terheléssel jár.

Az előterjesztő Bánki Erik (Fidesz) zárszavában a szocialistáknak címezve szavait azt mondta, a szélcsendben még a szélkakas is erős jellemnek látszik. Ezzel arra utalt, hogy az MSZP budapesti elnöke és a párt választmányának elnöke támogatja, míg a frakció ellenzi a rendezést. Szerinte az 1300 oldalas hatástanulmányt minden frakcióvezető megkapta, és azért nem hozták nyilvánosságra, mert nem akarják, hogy a többi pályázó megismerje. Az elnöklő Hiller István bejelentette, jövő hétfőn dönt az Országgyűlés a javaslatról.

Előterjesztő: a mobillelátóval kapcsolatos kérdéseket szabályozza a javaslat

A Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló törvény módosításáról az előterjesztő Bánki Erik (Fidesz) azt mondta, technikai pontosításról van szó. Rámutatott, az előterjesztés elsősorban mobillelátóval kapcsolatos kérdéseket szabályozza, hogy az 5000 helyett a világbajnokság idején 14 ezer fő befogadására legyen alkalmas.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a mostani javaslat kiegészítéseket, pontosításokat tartalmaz az építményengedélyezési eljárás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében. Az előterjesztés egyértelműsíti az ideiglenes lelátók létesítésével kapcsolatos szabályokat, még jobban kihangsúlyozva azok ideiglenes jellegét. Hozzátette: tartalmazza az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által az engedélyezés során mérlegelendő szempontokat. Közölte, a javaslattal a kormány egyetért.
        
Simicskó István (KDNP) közölte, támogatják a javaslatot, és fontosnak tartják, hogy a kormány minél több világversenyt rendezzen. Azért van szükség ezekre a versenyekre, hogy azok ösztönözzék a gyermekeket és egyre többen kezdjenek el sportolni.
    
Szilágyi György (Jobbik) visszakanyarodott az olimpia rendezéséhez, mint mondta, az országnak reálisan nincs esélye olimpiát rendezni, de pár évvel ezelőtt arra sem volt esélye, hogy vizes vb-t rendezzen. Jelezte, hogy támogatni fogják a javaslatot.

Kiss László (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy fontos ügyről van szó, de szóvá tette, hogy elmaradtak az önkormányzattal az egyeztetések.

Ikotity István (LMP) szerint a vizes vb megrendezésének lehetőségével mozgásba lendült a kormányzati gépezet, hogy egyre nagyobb ködbe burkolja a szervezést és minél nagyobb hasznot hajtson néhány jól ismert oligarchának. Közölte, nem támogatják a javaslatot.

Bánki Erik zárszavában kifejtette: 25 milliárd forint az uszoda építésének a költsége, 47 milliárd forintba kerül a teljes beruházás utakkal, terekkel, egyéb infrastrukturális beruházásokkal. Ezen beruházások pedig az MSZP-s vezetésű XIII. kerületet fogják gazdagítani. Az LMP-s politikusnak azt mondta, "fáról fára", méterről méterre egyeztettek a kerületi polgármesterrel. A Jobbikról közölte, konstruktívan viselkedett az olimpiáról és a vizes vb-ről szóló vitában is. Szerinte a vizes vb sikeres megrendezése befolyásolhatja azt, hogy Magyarország kapja meg az olimpia megrendezésének jogát. Hiller István közölte, a határozathozatal július 6-án lesz.

Állami vezetői juttatások
    
Az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájában Lukács Zoltán (MSZP) nem tartotta hitelesnek a kormány javaslatát. Szerinte a Fidesz hosszú ideje az olcsóbb államról beszél, de folyamatosan emelkedik az állami vezetők száma. L. Simon László államtitkár közölte: sajnálta, hogy néhányan úgy szálltak be a vitába, hogy nem tanulmányozták megfelelően a javaslatot. Szerénységet kért Novák Elődtől, mondván ő és a felesége is bent ül a parlamentben. A javaslat nem növeli, hanem csökkenti az állami vezetői juttatásokat, egyértelművé teszi milyen jogcímen, mekkora jövedelmet lehet kapni.
   
Szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosítása

A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvényjavaslat-csomaghoz benyújtott összegző módosító indítvány vitájában minden felszólaló kiemelte annak fontosságát, hogy várhatóan törlik a házi segítségnyújtás tervezett térítési díjáról szóló passzust az előterjesztésből. A fideszes Kucsák László szerint e díj méltánytalanul nagy terhet rótt volna az érintettekre. Az ellenzékiek is üdvözölték, hogy nem szűnik meg a házi segítségnyújtás ingyenessége.

Az Európai Közjogi Szervezet létrehozásáról

A közjogi tudás fejlesztését és terjesztését, az európai értékek közjogon keresztüli átadását is célozza az Európai Közjogi Szervezet, amelyhez Magyarország megfigyelőként csatlakozik - mondta az igazságügyi tárca államtitkára a szervezet létrehozásáról szóló egyezmény kihirdetését tartalmazó törvényjavaslat vitájában. Vejkey Imre (KDNP) ismertette: hatvannégy egyetem és intézet is tagja az Európai Közjogi Szervezetnek, amelynek tevékenysége a mediterrán országokra, a Közel-Keletre, Latin-Amerikára vagy a fejlődő kis szigetországokra összpontosul.

A kormány költségtérítéshez kötne egyes közérdekű adatigényléseket

Előzetes költségtérítéshez kötheti az egyszerű műveleteken - például egy adathordozó másolásán - túlmutató és érdemi munkaerő-ráfordítást jelentő adatigényléseket az információszabadságról szóló törvény módosítása - mondta Répássy Róbert előterjesztői expozéjában, az erről szóló javaslat összevont vitájában. A kabinet képviselője a változtatást azzal indokolta, hogy a jelenlegi szabályok olyan többletterheket rónak az adatkezelőre, amelyek alapfeladataik ellátását is veszélyeztetik. A KDNP álláspontját a vitában Vejkey Imre ismertette, aki egyetértett a törvénymódosítás tartalmával és annak elfogadását kérte a parlamenttől.