Az előző hónap látványos változásai – amelyek elsősorban Gyurcsány Ferencet és Orbán Viktort érintették – nem folytatódtak, a népszerűségi lista alig változott – olvasható a hétfői Népszabadságban a Szonda Ipsos szokásos felmérésének eredménye. A felmérés szerint a Fidesz elnöke, ha nem is szerezte vissza korábbi népszerűségét, de azon kevesek egyike, aki többletpontot gyűjtött. A miniszterelnök – az intenzív médiakampány ellenére - nem tudta erősíteni júniusban érzékelt kedveltségét az idősebbek és a rossz munkaerő-piaci helyzetben lévők csoportjában, így júliusban nőtt a különbség Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor között. Az egyetlen társadalmi csoport, amelynél a kormányfő tartja a lépést a Fidesz elnökével a 65 év felettiéké, amelyben mindketten negyvenpontosak – áll a felmérésben.

Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a népszerűségi versenyben a középmezőnyben helyezkedik el, mindössze egy ponttal marad el Kiss Péter, az MSZP egyik lehetséges miniszterelnök-jelöltjének támogatottságától, a szocialisták frakcióvezetőjét 2, a kormányfőt 5, a pénzügyminisztert 6, az SZDSZ volt elnökét, Kóka Jánost pedig 11 ponttal előzi meg.

A kisebbségi kormány májusban kinevezett új miniszterei közül Gyenesi István, az önkormányzati tárca vezetője a legismertebb – jelenleg a lakosság négytizedének van véleménye róla –, de ez az arány nem elegendő arra, hogy a népszerűségéről is képet lehessen alkotni.

Az első helyen Sólyom László, köztársasági elnök áll, őt követi Szili Katalin házelnök, Göncz Kinga külügyminiszter, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és az előkelő hatodik helyet foglalja el az SZDSZ új elnöke, Fodor Gábor. A sereghajtók változatlanul a kormány meghatározó tagjai, a lista utolsó négy helyén Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter, Veres János, pénzügyminiszter és a volt koalíciós társ, Kóka János található.

Sólyom László három éve államfő

Három éve lépett hivatalba Sólyom László. A köztársasági elnök tevékenysége – korábbi ígéretének megfelelően – teljesen eltér elődei gyakorlatától, ezért annak megítélése is meglehetősen ellentmondásos. Az államfő továbbra is vezeti a politikusok népszerűségi listáját, ám hamar „felzárkózott” a mezőnyhöz: elődeihez hasonló, kezdeti 70-80 százalékos bizalmi indexét 50 pont körülire tornázta le.

Az Alkotmánybíróság első elnöke határozott elképzelésekkel költözött be a Sándor palotába. Megdöbbenést keltett azon kijelentése, hogy nemcsak a pártoktól, hanem a közvéleménytől is független lesz. „Nem akarok 'szeretett elnökünk' lenni” – fogalmazott, és ehhez tartotta is magát. Elődei inkább protokolláris, a belpolitikától nagy távolságot tartó magatartásával ellentétben Sólyom László sokkal többet szerepel, és sokkal többször, ráadásul igen keményen szól bele a politikába. Öntörvényűsége a kezdetektől megnyilvánult. Nem kért az 50 milliós beiktatási ceremóniából, viszont szóvá tette, hogy nem találnak neki méltó rezidenciát. Első interjújában bejelentette, hogy addig nem megy az Egyesült Államokba, amíg ujjlenyomatot vesznek a beutazóktól.

Megszüntette azokat a hétfő reggeli találkozókat, amelyeken korábban Mádl Ferenc és Göncz Árpád a miniszterelnökkel és a házelnökkel vitatta meg az ország dolgait. (A balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után megszűntek a kormányfővel tartott egyeztetések is. Sólyom László nehezményezte, hogy korábban, amikor a gazdaság állapotáról kért tájékoztatást a miniszterelnöktől, „csalódást keltő” anyagot kapott.) Ehelyett a konkrét ügyekben folytatott megbeszéléseket választotta.

Visszatérő kudarca személyi politikája, amelyet szintén a függetlensége jegyében hirdetett meg. Az alkotmányból kiindulva (a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja az ombudsmanokat, a legfelső bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt) megszüntette azt a korábbi gyakorlatot, hogy egyeztet a pártokkal a jelöltekről, és csak szakmai alkalmasság alapján, egyedül jelöl. A pártoknak viszont ez nem tetszik, és a szavazati arányokból kiderül, hogy nem csak a kormányoldalnak vannak ezzel problémái.

Legsúlyosabb konfliktusai közé tartozik, hogy 2006-ban nem fogott kezet a március 15-én kitüntetett Fekete Jánossal, a Kádár-korszak emblematikus bankárszemélyiségével. Ezt utóbb megbánta.

Egy másik kitüntetéssel kapcsolatos döntésével pedig pályafutása talán legnagyobb viharát kavarta 2007-ben: a miniszterelnök javaslata ellenére megtagadta Horn Gyula kitüntetését, de nem a volt kormányfő karhatalmista múltja miatt, hanem amiért Horn állítólag máig „ellenforradalomnak” tartja 1956-ot, és egy német lapnak adott nyilatkozatában közölte, a pufajkások anno „a törvényes rendet” védték.

Sólyom László eredeti szándékának megfelelően sokat törődik a jogállamisággal, a határon túli magyarokkal és a környezetvédelemmel. Amikor csak lehet, igyekszik megvédeni az embereket a politikusoktól. Például a lehető legrövidebb kampányra ad csak lehetőséget a pártoknak, és legelső – egyébként a nemzeti zászló hiánya miatt nagy port kavart - újévi köszöntőjében arról beszélt, hogy a felelős ember reális ígéreteket várhat csak el a pártoktól.
Szívügye a „civil kurázsi” és a környezetvédelem: első kezdeményezései egyikeként létrehozta a „zöld államelnökök” hálózatát, biciklizett a Critical Mass-on, gyalogolt a Zengőn a katonai radar építése ellen tiltakozva, és bejárta a nemzeti parkokat.

Az utóbbi időszakban a korábbiakhoz képest sokkal kevesebbet szerepel. Interjút utoljára februárban adott a népszavazásról és az egészségbiztosítási törvényről, míg korábban három-négy hetente jelentek meg vele készült beszélgetések. Az utóbbi hónapokban leginkább nemzetközi elfoglaltságainak tett eleget. Legközelebb augusztus 20-án várhatunk tőle belpolitikai vonatkozású megszólalást.