A víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról Szabó Zsolthangsúlyozta: idén több uniós közműfejlesztés zárul le, de az engedélyezés olyan hosszú, amely meghaladja a próbaüzem időszakát is. Több hónapról 45 napra csökkenne annak az eljárásnak az időtartama, amely után üzembe lehet helyezni a víziközmű-szolgáltatási rendszert.    

Az államtitkár elmondta, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatáskörébe kerül a díjmegállapítás, így akár már a próbaüzem alatt nagyon gyors és a kiszolgálói díjakat pontosan megállapító rendszert vezethetnek be.    

Szabó Zsolt azt mondta, közvetlen kapcsolatot teremtenének a beruházó és a szolgáltató között, javaslattételi és véleményezési jogot adnak, ügyfélstátust biztosítanak a vízügyi hatósági eljárásokban.    

Az energiahivatal elnöke arra is felhatalmazást kap, hogy például a használati díjakat, a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét megállapítsa – ismertette a javaslatot.    

Hozzátette: a víziközmű-szolgáltatás területén a különdíjas szolgáltatásokra - például mellékvízmérő-csere, vízkorlátozások, szüneteltetés – hatósági árképzés lesz.    

A különdíjas szolgáltatások díjaira az energiahivatal tesz javaslatot, a díjakat 2016 januárjától miniszteri rendelet állapítja meg.  

A módosítások sürgősek – mondta Szabó Zsolt, és jelezte azt is, hogy ősszel várható a területet szabályozó törvény átfogó módosítása.

Földi László. A KDNP országgyűlési képvselője szerint a törvényjavaslat parlament elé kerülése azt igazolja, hogy a kormány felelősen gondolkodik a közszolgáltatásokról. Ismertette az előterjesztés fontosabb elemeit, így azt, ha korlátozzák a szolgáltatást, akkor a népegészségügyi szervezet menetsül az előzetes engedélyezéstől, de megmarad számára a szükség szerinti beavatkozás lehetősége.   

Beszélt arról is, hogy náluk a mérőórákat hétévente cserélik, és a fogyasztók négyszer olvassák le évente az órákat.  

Németh Szilárd (Fidesz) is a törvénymódosítás sürgősségére hívta fel először a figyelmet, mert azt már nyáron alkalmazni kellene. Hangsúlyozta, a Fidesznek továbbra is a legfontosabb célja, hogy az ivóvíz olcsón, tisztán, egészségesen jusson el az emberekhez, és azt is szeretnék elérni, hogy az országban egységes áron lehessen hozzájutni.    

Fontosnak nevezte emellett azt is, hogy a rezsicsökkentés fenntartható maradjon. Mint mondta, a törvényjavaslat célja egyebek mellett az is, hogy kiterjesszék a rezsicsökkentést az átmeneti díjakra, illetve a törvényben előforduló koherencia-zavarokat kiiktassák.
A kormánypárti politikus több szabályozási területet is kiemelt, így azt, hogy a javaslat megteremti a víziközmű-szolgáltató és a járási hivatal törvényes adatkezelési lehetőségét, meghatározza a kérelemre induló eljárás alapvető szabályait. Hozzátette: egységes közszolgáltatói számlaképről szóló törvény is módosul, hogy a rezsicsökkentés tartalma értelmezhető legyen az átmeneti díjakra is.    

Heringes Anita (MSZP) szerint nem kellene olyan sürgősen tárgyalni ezt a témát, egy, a fogyasztók, a szolgáltatók és az önkormányzatok számára is fenntartható víziközmű-szolgáltatási rendszert kellene létrehozni. A rendszert igazságosabbá is kellene tenni, mert át kellene gondolni a víziközmű-szolgáltatókra kivetett közműadót, mert őket más ágazatokhoz képest sokkal nagyobb mértékben terheli ez az adó.    

Beszélt arról is, hogy a szolgáltatóknál 20-25 milliárd forintos bevételkiesést okozott 2013 után a kormánypártok átgondolatlan törvénykezése. Szerinte az államnak át kellene vállalnia a felelősséget a kiesésekért.    

Kepli Lajos (Jobbik) elmondta, hogy támogatják a javaslatot, bár tudják, az nem oldja meg az ágazat minden problémáját, de közelebb viszi a magyar embereket a jobb megélhetéshez.    

Mint mondta, a rezsicsökkentést támogatják, de nem fűnyíróelvszerűen, különösen nem tartják azt igazságosnak a vízdíjak esetében. Ezt azzal indokolta, hogy ugyannyi kedvezményt kap az, aki medencét tölt fel, mint az, akinek a mindennapi megélhetésére használja a vizet. A vízpazarlást büntetni kellene.         

Volner János (Jobbik) azt kérte számon, hogy a kormány miért nem közli előre, mely gazdasági szektorokba akar beavatkozni. A Jobbik előre jelezte, hogy stratégiai ágazatnak tekinti a víziközmű-szolgáltatást – mondta. Azt kérte, legyen világos a hálózatfejlesztés kritériuma, és hogy tegyenek azért, hogy egyáltalán az megtörténjen. 

Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.
    
Zárszó

Szabó Zsolt zárszavában elmondta, ősszel egy olyan javaslatot nyújtanak be, amellyel jól működő rendszert alakítanak ki. Mint mondta, nem szeretnének kapkodni, jól működő rendszert szeretnének építeni valamennyi kiemelt közszolgáltatás területén.

Vizes világbajnokság

A fideszes Tuzson Bence hangsúlyozta: újabb ingatlanokra is kiterjesztik a vizes vb megrendezéséről szóló törvény hatályát  A Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló törvény módosításáról szólva az egyik előterjesztő, a fideszes Tuzson Bence azt mondta, Balatonfüreddel bővül rendezők köre. Kiderült az is, hogy néhány további ingatlanra is szükség van a rendezésre, így azokat is be kell emelni a jogszabályba - ismertette.    

Az általa és frakciótársa, Kósa Lajos által benyújtott javaslatról közölte, fontos, hogy egy kézbe kerüljön a rendezés, ezért már létrejött egy nonprofit kft. A törvényben nevesítik ezt a céget (Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft.). 

Tuzson Bence szerint a világ egyik legnagyobb sporteseményéről van szó, amely 4-4,5 milliárd nézőt vonz. A világbajnokság jó alkalom arra, hogy Magyarországot bemutassák a világnak – tette hozzá.   

Fónagy János államtitkár jelezte: a helyszíneket kibővítik Balatonfüreddel, ahol a nyílt vízi bajnokságot tartják, illetve ehhez kapcsolódva a beruházási ingatlanok körét pontosítják. Közölte: a kormány támogatja az előterjesztést.

Hadházy Sándor, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a sport nem csak lelkileg, hanem gazdaságilag is hasznot hajthat.    

A kormánypárti politikus nagy lehetőségnek nevezte a világbajnokság megrendezését Mexikó visszalépése után, és azt mondta: a kivitelezés meggyorsítása érdekében korábban elfogadott javaslatot újabb elemekkel egészítik ki.  A most benyújtott javaslat kiegészíti a preambulumot, törvényi szinten jelöli ki az eseményt lebonyolító szervezetet, és rögzíti jogait, kötelezettségeit.     

Szólt a 12 ezer nézőt befogadni képes hatszintes úszókomplexum megépítéséről, amely nettó 25 milliárd forintba kerül. A kapcsolódó beruházásokkal a költségek összesen 48,7 milliárdot tesznek ki. Az építkezés ötezer embernek teremt majd munkalehetőséget - jelezte a kormánypárti politikus.    

Az esemény emelni fogja a magyar úszósport rangját, s szempontként említette a napirenden lévő olimpiai pályázatot is – összegzett.

Hiszékeny Dezső, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a korábbi törvény egyedi és különleges jogokat biztosított a szervezőbizottságnak. Példaként említette az egyedi beépítési határértékeket, döntési lehetőségeket, a közbeszerzési ügyintézésre biztosított időt. Kitért arra, hogy 43 – jelentős részben XIII. kerületi és Balaton-parti – ingatlant jelzett az első törvény a vizes bajnoksággal összefüggésben, ezt akkor elfogadták.     

Móring József Attila, a KDNP vezérszónoka azt mondta: egy ilyen esemény megrendezése kiváló reklámértékkel bír, és mindenképpen támogatandó, hogy balatoni helyszínekkel bővülnek a korábban megjelöltek.  

A KDNP támogatja a javaslatot – jelezte a kormánypárti politikus.

Szilágyi György, a Jobbik vezérszónoka kiemelten fontos eseménynek nevezte a világbajnokság megrendezését. Szóvá tette, hogy hiányoznak a garanciális elemek, azaz annak megjelölése, hogy a beruházás veszélybe kerülése esetén milyen eszközök állnak rendelkezésre.   Megjegyezte: szerinte az előterjesztők biankó csekket kívánnak aláíratni. Úgy értékelt: ékes példája a javaslat annak, hogy bár a sikeres pályázaton túl vannak, most jön a neheze, a szervezés, ebben pedig nem állnak jól.

A független Szabó Szabolcs felidézte, hogy két hónapja szavaztak arról a törvényről, amit most módosítani szeretnének. A vizes-vb jó és előremutató sportrendezvény, támogatják, hatás- és utóhasznosítási tanulmányt ugyanakkor nem láttak – mondta  az Együtt politikusa, és szóvá tette, hogy a költségek pár hét alatt a duplájára emelkedtek. 

A fideszes Turi-Kovács Béla azt mondta: Magyarországon gyors és helyes döntés született, s a magyar úszósportnak és Budapestnek is nagyon fontos esemény lesz a világbajnokság.  Arra kell ugyanakkor törekedni, hogy ne csak a fővárosban érezzék a pozitív hatásokat, s bár ennek megfogalmazása még várat magára, meg kell történnie – tette hozzá.   

A létrehozandó kft.-nek szerinte úgy kell felállnia, hogy utóbb feddhetetlen legyen. Turi-Kovács Béla felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánynak külön felelőssége van az egész beruházásban.

Sneider Tamás levezető elnök ezt követően az általános vitát lezárta. A fideszes Tuzson Bence a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta: egyetért azzal, hogy a vizes vb-nek olyan beruházásnak kell lennie, amelyhez nem tapadhat visszaélés gyanúja. Örömét fejezte ki, hogy a főváros és a XIII. kerület mellett a parlamenti pártok is támogatják a projektet. Összegzése szerint a vizes vb egy páratlan lehetőség Magyarországnak.

Vagyontörvény-módosítás

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában közölte: a kormány azt javasolja, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) elektronikus árverési rendszert építsen ki, amellyel rugalmasan és folyamatosan értékesítheti az eladásra szánt állami vagyont, különös tekintettel a jelenlegi eljárások során nehezen hasznosítható ingóelemekre.   

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az új árverési rendszerbe az összes értékesítésére szánt állami vagyonelem bekapcsolható majd. Az új szisztéma előnyei között említette a minimális működtetési költséget, a csekély emberi erőforrásigényt és az eddiginél jóval nagyobb nyilvánosságot. A törvényjavaslat része az állami feladatellátást elősegítő vagyonátadás lehetőségeinek szélesítése is – tájékoztatott Fónagy János.
    
Cseresnyés Péter, a Fidesz vezérszónoka kifejtette, hogy 2010 óta 180 fokos szemléletváltás zajlott le a vagyonpolitikában, megteremtették a nemzeti vagyon védelmét, egységes irányelveket határoztak meg.

Jelezte ugyanakkor, hogy időszerűvé vált modern technológiák alkalmazása, ezért egyetértenek az elektronikus árverési rendszer létrehozásával. Indoklásában megemlítette, hogy az MNV nagy mennyiségé hagyatéki ingósághoz jut, ezek értékesítését pedig segítheti az új szisztéma. Emellett jelentősen javulhat a vagyontörvény hatálya alá tartozó, hasznosítatlan vagyonelemek eladási eredményessége is.    

A kormánypárti politikus idézte továbbá a törvényjavaslat azon passzusát, amely alapján az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. és a Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt. felett is a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter - azaz a Miniszterelnökség vezetője - gyakorolhatja majd a tulajdonosi jogokat.

Szakács László MSZP-s vezérszónok arról beszélt, a vagyonkezelő jelenleg 742 millió forintnyi ingóvagyont őriz, és bízik benne, hogy a kialakítandó elektronikus árverési rendszer költsége nem fogja meghaladni e kezdő árukészlet értékét. A szocialista politikus kritizálta azt a kezdeményezést, hogy a nemzeti közműszolgáltatót és a központi adatgyűjtőt is bevonják a Miniszterelnökség alá.

Vagyontörvény     

Móring József Attila, a KDNP országgyűlési képviselője úgy értékelt, az elektronikus árveréssel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) rugalmasan, folyamatosan értékesítheti a jelenleg hasznosíthatatlan és nehezen értékesíthető ingó vagyonelemeket. Ismertetése szerint az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. és a Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt. felett is a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gyakorolja majd a tulajdonosi jogokat.    

A kormánypárti politikus szerint a javaslat azt is lehetővé teszi, hogy például a használaton kívüli kórházi ingatlanokat az Állami Egészségügyi Ellátóközpont átadhatja az MNV részére.   

Hegedűs Lorántné (Jobbik) szóvá tette, hogy két, a nemzeti vagyonról szóló törvénymódosítást is tárgyal egymással párhuzamosan a Ház. Szerinte egymásnak ellentmondó rendelkezések is vannak a javaslatokban.    

Úgy értékelte, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter igen nagy felhatalmazást kap az állami vagyonnal kapcsolatban, „a szabad rablás az ő hatásköre lesz”, zabrálást bármikor elrendelhet.     

Az ellenzéki politikus azt firtatta, miért tolják el szeptember 31-ről december 31-re az állami vagyonról szóló beszámoló elkészítését. Az elektronikus árverezéssel kapcsolatban azt kifogásolta, hogy nem ellenőrzi senki annak a nyilatkozatnak a tartalmát, amelyet az árverezőknek kell tenniük átláthatóságukról.     

Hegedűs Lorántné azt is kérdezte, mi lesz a vagyontárgyak értékesítéséből befolyó pénzzel.    

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) egészen elképesztőnek nevezte, hogy állami cégek ingatlanokat, vagyonelemeket úgy cseréljenek el, hogy egy állami tulajdonú épület egy olyan céghez is kerülhet, ahol az állami vagyonkezelő nem gyakorol tulajdonosi jogokat. Ez az állami vagyonnal való felelőtlen dobálózás.   

Zárszó    

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában azt kérte az ellenzéki képviselőktől, ne vitassák el egyik tárcától se a törvényjavaslat parlamenti benyújtásának jogát, és tételezzék fel a kormányról, hogy azok tartalmi koordinációját képes elvégezni.    

Felhívta a figyelmet arra, hogy az MNV csak olyan vagyonelemeket kap meg, amelyek saját működéséhez szükségesek.    

Az állami vagyonról szóló beszámoló elkészítése határidejének kitolását a vagyongazdálkodásban szereplők számának növekedésével indokolta.

Csődeljárás és felszámolási eljárás

Fónagy János expozéjában kiemelte: a kormány elkötelezett a Budapesti Vegyiművek Zrt. Illatos úti telephelyén kialakult környezeti problémák gyors, szakszerű és hatékony rendezésére, amely – figyelemmel arra, hogy a felszámolás alatt álló társaság nem rendelkezik a környezeti kárelhárítás fedezetéül szolgáló, rövid időn belül értékesíthető vagyonnal –, állami források bevonását teszi szükségessé.    

A telephelyen felhalmozott veszélyes hulladék elszállítása az állam által megelőlegezett költségen 2015 májusában megkezdődött és ez év végére lezárul - jelezte. A kormány a hasonló helyzetek hatékony kezelésére olyan megoldást kíván biztosítani, amely a konkrét eseten túl a jövőre nézve általánosan alkalmazható és a környezetvédelmi szempontok hatékony érvényesítése mellett az állami források ésszerű, jó gazda módjára történő felhasználását teljes mértékben szem előtt tartja.    

Hozzátette: a törvényjavaslat tartalmazza azon módosításokat, amelyek biztosítják a környezetvédelmi szempontoknak a csődeljárásokban és a felszámolási eljárásokban való hatékonyabb érvényesítését, illetve az állam által a kárelhárításra fordított költségek megtérülését.     

Rögzítette: a helyreállítás költségeit az állam köteles finanszírozni, ha azok másra nem háríthatóak át. A felszámolás alatt álló gazdasági társaságok esetén jó eséllyel lehet számítani arra, hogy az adós nem rendelkezik a szükséges likvidvagyonnal, így a költségeket az államnak megelőlegezni, de ésszerű elvárás, hogy ezek a felszámolási vagyonból megtérüljenek – mondta, és jelezte: erősödnek a felszámolásnál kisajátításnál a környezetvédelmi szempontok.    

Vígh László, a Fidesz vezérszónoka kiemelte, hogy a javaslat benyújtása a környezetvédelmi szempontok hatékonyabb érvényesítése miatt vált szükségessé. Az Illatos úti telepen tapasztalt állapotok olyan problémára irányították rá a figyelmet, amelyek megoldása érdekében hatékony, gyors és a közpénzek gazdaságos felhasználását szem előtt tartó megoldást kell biztosítani. Eddig az anyagi fedezet hiányára hivatkozva nem történt meg a kárelhárítás - jegyezte meg, hozzátéve: az új szabályok közérdeket szolgálnak, bizonyos szempontból felülírják a piacgazdaság logikáját, állami beavatkozást szükségessé téve.    

Tukacs István, az MSZP vezérszónoka szerint nagyon korrekt előterjesztést hallottak. Kijelentette: meg kell oldani egy, a fővárosban előállt problémát, amelyhez állami szerepvállalás szükséges. Az erre vonatkozó pontot helyesnek nevezte, s kiemelte: a konkrét ügyet a beterjesztett jogszabállyal meg lehet oldani.     

Az ellenzéki politikus kitért arra is, hogy figyelni kellene arra is, hogy egészségkárosodást előidéző folyamatok merülnek fel, s szerinte állami beavatkozást igénylő egészségügyi beavatkozás szükséges. Kitért arra, hogy a jövőben az összes ilyen ügyre érvényes lesz a szabályozás, s ezért nagyon fontos az átláthatóság és a transzparencia. A képviselő ugyanakkor fájó pontnak nevezte a törvény előéletét.

Csőd- és felszámolási eljárási törvény módosítása

Móring József Attila, a KDNP vezérszónoka közölte, pártja támogatja a javaslatot, amelyből példaként említette azt a passzust, amely kifejezetten arról rendelkezik, hogy a katasztrófavédelmi, természet – vagy környezetvédelmi indokból az adós vagyonában a környezeti kárelhárításra fordított, az állam által megelőlegezett költségek felszámolási költségnek minősülnek, ami "a kielégítési sorrendben prioritást élvez". Felszámolási költségként akkor lehet elismertetni egy költséget, ha a kárelhárítás költségei egyéb módon nem térülnek meg.

Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka a Budapesti Vegyiművek Illatos úti telephelyén történt súlyos környezetkárosításra hívta fel a figyelmet, valamint a milliárdokba kerülő kártalanításra. Jelezte, az eset nem előzmények nélküli, ezért érdekesnek tartja, hogy miért csak most kerül a parlament elé egy olyan javaslat, amely megkönnyíti a helyzet rendezését.    

A Jobbik álláspontja egyelőre tartózkodó - mondta -, mert furcsának tartják, miért kell az eredeti javaslathoz képest módosítani a zárt tárgyalásos eljárás szabályait. Miért van szükség arra, hogy környezetvédelmi okokból nem nyilvános pályázat útján értékesítsék a felszámolás alatt lévő céget? – kérdezte Kepli Lajos.

Ezt követően Latorcai János levezető elnök az általános vitát lezárta, Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára zárszavában pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy valóban egy konkrét ügy apropóján került a Ház elé a javaslat, de az messze többről szól, mint a konkrét ügyről, az Illatos úti környezetszennyezésről.
    
Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért is felelős államtitkára kifejtette: az emissziókereskedelmi rendszer kvótabevételeihez kapcsolódó törvénymódosítási javaslatnak több eleme is van. Így a kvótabevételek felhasználási célját meghatározó két ágazati törvény koherenciájának megteremtése a költségvetési rendelkezésekkel; deregulációval kapcsolatos feladatok; valamint nemzetközi akkreditáló szervezetek elismerése.   

A fideszes Bartos Mónika azt mondta, pártja egyetért a javaslattal, majd hangsúlyozta: a klímaváltozás elleni sikeres fellépés az országok közötti összefogással valósítható meg.   

A jobbikos Kepli Lajos is úgy nyilatkozott, jelen állás szerint támogatják az indítványt, de kíváncsian várják, hogy a kvótabevételekkel kapcsolatos források hogyan fognak hasznosulni.
    

Az MSZP és az LMP ugyanakkor nem támogatja az előterjesztést. A szocialista Demeter Márta azzal indokolt, hogy a kormány kvótaértékesítési gyakorlata elhibázott, emiatt kevés volt az ebből befolyó bevétel, pedig a valódi rezsicsökkentés szerinte az lenne, ha ebből minél több pénzt lehetne panelprogramra fordítani.
    

Az LMP-s Schmuck Erzsébet azt mondta, a hiányosságai miatt nem támogatják a kormány javaslatát. Szerinte a kabinetnek a kiotói egységekkel való kereskedelme és a bevételek felhasználása átláthatatlan, ellenőrizhetetlen.   

Latorcai János az általános vitát lezárta, Szabó Zsolt államtitkár zárszavában pedig – a kritikákra reagálva – arról beszélt, hogy jelentős pályázati források állnak rendelkezésre lakossági ingatlanok energetikai felújítására. Azt is mondta, hogy a kvótaelszámolás nem "sötét lepel" alatt történik, hanem átláthatóan.

A vitában felszólaló fideszes Csenger-Zalán Zsolt és MSZP-s Demeter Márta egyaránt támogatásáról biztosította azt a kormányzati előterjesztést, amellyel kihirdetnek egy az Európai Unió és Izland közötti megállapodást. Ez a kiotói jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakában felmerülő kötelezettségek teljesítésében való izlandi részvételről szól.

Szabó Zsolt NFM-államtitkár expozéjában közölte: a fogyasztóvédelmi törvény módosításának célja, hogy a békéltető testületek eljárását hatékonyabbá, ismertebbé tegyék. A tervezett változások lényege – ismertette –, hogy a fogyasztókkal vitában álló vállalkozások aktívabban vegyenek részt az eljárásokban. Példaként említette, hogy a vállalkozásoknak mindenképpen meg kellene jelenniük a testületek előtt, azokat a cégeket pedig, amelyek ezt figyelmen kívül hagyják, megbírságolnák.  

A cél, hogy egyetlen fogyasztói panasz se maradjon orvoslás nélkül – hangsúlyozta.

Németh Szilárd, a Fidesz vezérszónoka az általuk támogatott kormányzati előterjesztés szükségességét azzal magyarázta, hogy sok vállalkozás még csak választ sem küldött az őket megkereső békéltető testületeknek, ebben az úgynevezett feketelista sem hozott változást. Hangsúlyozta: a vállalkozásokat a lehető leginkább motiválni kell a viták békés rendezésére.   

A kormánypárti politikus szerint a most kezdeményezett jogszabályi változástól pénzmegtakarítást remélhetnek az ügyfelek. Emellett várható a fogyasztói bizalom növelése, a jó hírnév elterjedése, és enyhülhet az igazságszolgáltatásra nehezedő teher is – sorolta a pozitívumokat.

Fogyasztóvédelmi törvény módosítása   

A fogyasztóvédelemről szóló törvény, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény módosításának általános vitájában Tóth Csaba (MSZP) a békéltető testületek mint alternatív vitarendezési fórumok fontosságát hangsúlyozta, amelyek a fogyasztóvédelem egyik legfontosabb pillérét jelentik több mint 16 éve.   

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azon véleményének adott hangot, hogy a fogyasztóvédelem nem működik megfelelően, komoly hiányosságok vannak például a pénzügyi békéltető testületek működése esetében. Szerinte a gazdaságot megbénító körbetartozások ellen fogyasztóvédelmi eszközökkel is lehetne tenni. Bírálta az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat is, amely a magyar kisvállalkozásokat sújtja, de a multihálózatok okos portfoliórendezéssel el tudják kerülni ennek az adónak a jó részét. Szükségesnek látta fellépni a fogyasztói csoportok érdekében, és szerinte az idősek termékbemutatókon való átverése ellen is tenni kellene.   

Schmuck Erzsébet (LMP) elmondta, a hiányosságok ellenére támogatják az előterjesztést, bár kicsit megkésettnek tartják. Mint mondta, az LMP már többször javasolta kiterjeszteni a fogyasztó jogi fogalmát a kis- és közepes vállalkozásokra. Ezt azzal indokolta, hogy vitás kérdésekben a fogyasztónak kedvezőbb elbírálás jár, mint egy mezei szerződő félnek.   

Zárszó
    
Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára zárszavában elmondta, a fogyasztók érdekében tartják fontosnak a békéltető testületek megerősítését. Közölte azt is, hogy a törvényjavaslatról szóló tájékoztatásban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara segítségét kérik. Beszélt arról is, hogy szándékai szerint a jövő év egyik fontos javaslata lesz az internetes vásárlással kapcsolatos problémákat rendező előterjesztés.
    
Közadatok újrahasznosítása

Az információs önrendelkezési jogról, az információszabadságról és a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény módosításának általános vitájában Kara Ákos elsősorban uniós jogharmonizációval magyarázta az előterjesztést.   

Hozzátette: a javaslat célja, hogy az állami adatokhoz jelenleginél nagyobb körben, egyszerűbben és olcsóbban jussnak hozzá a vállalkozások. Az állami adatok újrahasznosításra bocsátásáért csak az adatátadással közvetlenül összefüggő költségek számíthatóak fel díjként – ismertette. Megjegyezte, ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha az adatgazda nem kap költségvetési támogatást, és működését, az adatok előállítását díjbevételeiből fedezi.   

Kara Ákos közölte, a módosítással újrahasznosíthatóvá válnának a múzeumok, a könyvtárak és a levéltárak nyilvántartásai, az azokban fellelhető kulturális javakról készült elektronikus másolatok.   

Kitért arra, hogy a közadatok újrahasznosítására vonatkozó rendszer továbbra sem sérti az információszabadságot és az állam átláthatóságát.   

Kara Ákos elmondta, hogy az állami adatbázisok közadatainak újrahasznosítával innovatív vállalkozások népszerű, hasznos és piaci szempontból is értékes többletszolgáltatásokat hoznak létre. Megjegyezte, kutatások szerint a piac által feldolgozott közadatok mennyisége évente 40 százalékkal nő, az ilyen mértékű növekedés a nemzetgazdaságra is pozitív hatással van. Jelezte, hogy a kormányzat komplex közadathasznosítási koncepciót is szeretne elkészíteni.