Az Országgyűlés keddi ülésnapján Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője kezdte meg a napirend előtti felszólalások sorát. Mellár magyarázkodásba kezdett, miután a múlt héten a miniszterelnöktől azt kérdezte, hogy hogyan lehet az, hogy Magyarországon a Kádár-rendszerben többen jártak egyetemre, mint 2010 után. Orbán Viktor akkor úgy válaszolt, hogy az adatok nem stimmelnek, mivel a szocializmus évtizedeiben a fiatalok 10 százaléka tanulhatott a felsőoktatásban, ez az arány mára 30 százalék körül van. Mellár úgy magyarázta múlt heti szavait, hogy ő az esélyegyenlőséget kifogásolta, és a képviselő szerint az általános- és középiskolai oktatás színvonala 30-40 évvel ezelőtt olyan volt, hogy a 18 éves tanulók között nem volt a maihoz hasonló különbség a tehetősebbek és a rászorulók között. Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában kiemelte, hogy a kormány sokat tesz a különbségek csökkentésére, és emlékeztetett arra, hogy a kabinet célja 2030-ra, hogy Magyarország az EU öt legélhetőbb tagállama között legyen. A rászorulókkal kapcsolatban egyebek mellett Schanda hangsúlyozta: a roma diákok aránya két, két és félszeresére emelkedett az elmúlt években. – A kormány célja, hogy a fiatalok a jövő nyertesei legyenek – összegezett az államtitkár.

Selmeczi Gabriella, a Fidesz frakcióvezető-helyettese felszólalásában a koronavírus-járvány kapcsán megköszönte az ápolók és az orvosok munkáját. Mint mondta, 12-re nőtt a fertőzöttek száma. Az operatív törzs munkájának kapcsán kiemelte: minden adott a sikeres védekezéshez, a lakosság és a pártok megfelelő tájékoztatása mellett a kormány átfogó intézkedéseket tett a koronavírus-fertőzés elterjedésének megelőzéséért. A képviselő emlékeztetett: aki nem veti alá magát a járványügyi intézkedéseknek, az szabálysértést követ el. Hangsúlyozta: súlyos testi sértést jelent, ha valaki a járványügyi intézkedések megszegésével megfertőz valakit. Ha az illető meghal, akkor az a cselekmény halált okozó súlyos testi sértésnek minősül.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a migránsválságról beszélt, a politikus szerint a menekültek befogadására a muszlim kultúrájú országok a legalkalmasabbak, ám emellett morális kötelesség is helyben segítséget nyújtani a rászorulóknak. Válaszában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kifejtette, hogy Görögországgal szemben jogos elvárás, hogy védje meg határait, amelyek egyben az EU határai is. Szijjártó szerint Európának a magyar migrációs politikát kell követnie.

Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője, aki arra buzdította a képviselőket, vegyenek részt egy ma délutáni rendezvényen, ahol a Székely Autonómia napját ünneplik. Keresztes emellett azt kérte, hogy lehetőleg minél többen írják alá a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezését. Válaszában Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára megköszönte az LMP-s politikusnak, hogy a T. Ház elé hozta a témát. Kiemelte: az elmúlt 10 év nemzetpolitikája okot ad a bizakodásra. Hozzátette azt is, hogy a kormány támogatja a Székely Nemzeti Tanács civil kezdeményezését.

Bősz Anett, a DK-frakció tagja arról beszélt, hogy ha a kabinet a családok kormányává kíván válni, akkor biztosítson esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot a nőknek. Rétvári Bence, a Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára emlékeztetett: a férfiak és nők egyenlősége az Alaptörvényben van rögzítve, sőt, az alapjogi dokumentum a nők és más csoportok számára megenged pozitív diszkriminációt is. Rétvári felhívta a figyelmet arra is, hogy korábban pont a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc beszélt arról, hogy le lehet cserélni az „öregecskedő feleségeket”, valamint azt is mondta 2009-ben, az MSZP EP-listáján helyet kapott női képviselőjelöltek kapcsán, hogy a választás „nem szépségverseny, nem Miss Hungaryt” keressük. – Ön most ennek a frakciónak a tagja és ön azt mondja, hogy nagyobb tisztelettel kell beszélni a nőkről? – tette fel a költői kérdést Rétvári.

Mesterházy Attila, az MSZP képviselője a NATO parlamenti közgyűlésének elnöke a katonai szervezetben betöltött tisztsége kapcsán kért szót és felsorolta legfontosabb prioritásait. Kiemelte: szeretné erősíteni a transzatlanti kapcsolatokat, Ukrajna NATO-csatlakozását is kívánatos célként jelölte meg, valamint a nyugat-balkáni államok csatlakozását is kiemelt feladatként kezeli. Szijjártó Péter válaszában örömét fejezte ki, hogy magyar képviselő a NATO parlamenti közgyűlésének elnöke. Hozzátette: számíthat a kormány támogatására. Szijjártó szerint Magyarország 2024-re teljesíti vállalásait: a védelmi költések elérik a GDP két százalékát. Az ukrán-magyar viszony kapcsán óvatosan fogalmazott, Orbán Viktor miniszterelnök és Zelenszkij elnök akkor találkozhat március végén, ha az Ukrán-Magyar Közös Gazdasági Együttműködési Bizottság következő ülése sikeres lesz.

Stummer János, a Jobbik képviselője a migráció témakörében szólalt fel, különös tekintettel a görögországi helyzetre ismét a határőrség felállítására tett jobbikos javaslatot emlegette. – A nemzet biztonságának ügye nem pártpolitikai kérdés – mondta Stummer. Szijjártó Péter válaszában megköszönte a magyar katonák és rendőrök ezreinek munkáját, akik védik Magyarország határait. A tárcavezető szerint ma az EU álláspontja Magyarország álláspontja is egyben: „Nem tolerálunk illegális belépést, a külső határt meg kell védeni”.