Sok vita zajlik manapság, de van egy olyan ügy, amely megadja a közös nevezőt: a haza védelmének ügye – emelte ki a honvédelmi miniszter pénteken Budapesten, a tárca honvédelem napja alkalmából tartott központi ünnepségén. Simicskó István közölte: a haza védelme nem pusztán katonai kihívás, a civil társadalmat is fel kell vértezni egy olyan honvédelmi tudással, amely révén gondolkodásmódjukban és értékrendjükben az állampolgárok is fontosnak tartják a haza védelmezését.
A miniszter kiemelte: a budai Vár visszafoglalásának alkalmából május 21-én tartandó honvédelem napja jó alkalmat ad arra, hogy kifejezzék tiszteletüket és elismerésüket azoknak, akik az elmúlt időszakban a legjobbak, a legkiválóbbak voltak. Simicskó István megjegyezte, hogy az idei honvédelem napja azért más mint korábban, mert az elmúlt időszakban a katonáknak tényleg a szó szoros értelemben kellett védelmezniük az ország határait, és jelenleg is segítik a rendőrök határrendészeti feladatait.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) pénteki ünnepségén több kitüntetést és elismerést is kiosztottak az elmúlt időszakban a honvédelem ügyéért nyújtott kiemelt teljesítményért, valamint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben való helytállásért is. A kitüntettek között volt egyebek között Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója, Csóti András, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka valamint Kovács Vilmos, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka is.
A honvédelmi miniszter kitért arra, hogy a világban sok olyan közösséget, civilizációt is látni, amely a tiszteletlenségen alapul. Ennek kapcsán felidézve a péntek reggel befejeződött országos toborzó futást, azt mondta: fontosak ezek az események, mert ezek révén is erősítik a képet, miszerint a Magyar Honvédség a tisztelet kultúráját ápolja, s hogy a katonák a magyar emberek biztonságát, s gyermekeink jövőjét szolgálják.
Simicskó István hangsúlyozta: az új típusú biztonsági kihívásokra, mint a tömeges népvándorlás, vagy a látszólagos békeidőszakban indított hibrid hadviselési formákra fel kell készülni. Ezek kezelésében fontos a nemzetközi együttműködés, kiemelten a NATO-ban való részvételünk – mondta a miniszter, de szólt arról is, egy új katonai doktrína, új biztonsági stratégia kidolgozását is tervezik.
| A magyar katonáknak 1849. május 21-én, a tavaszi hadjárat végén három hétig tartó ostrom után sikerült visszaszerezniük a budai Várat. Ennek emléket állítva 1992 óta a honvédelem napja május 21. |
A honvédelem napja alkalmából több helyen is tartanak megemlékezéseket. Szombaton, a budai Várban, a Dísz téren Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára mond beszédet és helyez el koszorút a Honvéd-emlékműnél. Szintén koszorúzás lesz a Fehérvári rondellán a Görgey-szobornál, a Budavári Evangélikus Templomban pedig Görgey Artúr halálának 100. évfordulója alkalmából ökumenikus istentiszteletet tartanak. Majd kora délután a Fiumei úti temetőben, a Nemzeti Sírkertben Görgey Artúr tábornok sírjánál tartanak koszorúzást.
Szintén a honvédelem napja alkalmából a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban déltől este 6 óráig családi napot tartanak. A programban szerepelnek első világháborús hagyományőrzők, a front és a tábori élet megjelenítése, kézműves foglalkozások, tárlatvezetések, haditechnikai eszközök kiállítása.
A sporton keresztül szólították meg a fiatalokat a honvédelem ügyének
Több mint tizenegyezren vettek részt a Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (MH HKNYP) egész országon átívelő, több mint egy hónapon át tartó, országos toborzó futásán. Simicskó István honvédelmi miniszter elmondta, hogy a toborzó futás célja az volt, hogy a sporton keresztül megszólítsák a fiatalokat, hogy közelebb kerüljenek a honvédséghez és érdeklődjenek a honvédelem ügye iránt.
A több mint 200 településen, 350 váltóponton áthaladó, 2016 kilométeres útvonalú futás április 13-án indult a parancsnokság XIII. kerületi objektumától. Az utolsó szakaszt pénteken 7 órakor kezdték meg Szentendrén, a Magyar Honvédség Altiszti Akadémia díszterén. Az utolsó futó péntek délelőtt nem sokkal fél 10 után ért célba a stafétabottal a Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokságára, ahol átadta a stafétabotot a honvédelmi miniszternek.
Köszöntőjében Simicskó István azt mondta: a futás résztvevői futásban, állóképességben kimagasló teljesítményt nyújtottak, s ezáltal a Magyar Honvédség ismét bemutatta tudását, képességét.
Simicskó István azt mondta: a sporton keresztül igyekeznek megszólítani fiatalokat, hogy közelebb kerüljenek a honvédséghez, érdeklődjenek a honvédelem ügye iránt. Ezzel együtt céljuk egy sportoló nemzet felépítése és az, hogy a sport értékeit, a fair play szabályait is megtanulják a fiatalok – közölte. Hozzátette: remélik, hogy ha a Magyar Honvédség, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvéd Sportegyesület összefog, akkor a magyar sport ügyét is még eredményesebben szolgálják majd.
Vanyur Tibor, az MH HKNYP parancsnoka elmondta: a váltófutáson részt vettek óvodások, de nyolcvanévesek is, a toborzó rendezvényeken pedig több mint háromszázan jelentkeztek tartalékos vagy szerződéses katonai szolgálatra.
Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök elmondta, hogy az egész országot átívelő toborzó futás keretében a résztvevők több első és második világháborús emlékműt is megkoszorúztak, csaknem ötven településen emlékeztek meg az elesettekről. Folyamatosan gyűjtöttek a katonaözvegyeknek, gyerekeiknek, és a Magyar Honvédség számos felajánlást kapott, amelyeket a katonaárvák karácsonyi ünnepségén adnak majd át.
Benkő Tibor hangsúlyozta, hogy a hősökre emlékezés mellett kiemelt üzenetük volt a társadalom számára az, hogy a haza védelme, a honvédelem nemzeti ügy és nemzeti felelősség.
A Toborzó Országfutás 2016 alapvető célja a katonai hivatás népszerűsítése, a civil lakosság és a Magyar Honvédség kapcsolatának erősítése volt, és a magyar olimpiai csapat tagjai előtt is tisztelegtek.
