Nem volt meglepetés, hogy a napirend előtti szónoklók e héten is ugyanazt egészen másként látták, másként értékelték. A kormánypártok táltoson ültek, az  ellenzék soraiban viszont percig sem hitték, hogy szárnya nőtt a rozzant gebének. Összeállításunk félreérthetetlenül jelzi,  miről is értekeztek a hét küzdelmeit nyitó, előre bejelentett napirend előtti szónokai.

Európa Uniós csúcs után

ROGÁN ANTAL, kormány, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter: – A hét végén Brüsszelben sor került az Európai Unió vezetőinek, illetve a tagállamok kormány- és államfőinek, valamint Törökország vezetőinek csúcstalálkozójára. Szeretném leszögezni: az a humanitárius segítségnyújtás, amit az Európai Unió kíván nyújtani Törökország számára a törökországi menekülttáborokban találhatók ellátása céljából, mindenképpen találkozik az eredeti magyar célkitűzésekkel is. Magyarország mindvégig azt képviselte, hogy a bevándorlási probléma kezelésében fontos szerepet játszik Szíriában a béke megteremtése, és addig, amíg ez nem sikerül, addig nem elhozni kell ezeket az embereket a szülőföldjük mellől, hanem támogatni a táborokban található gyerekek iskoláztatását, gondoskodni arról, hogy át tudják vészelni ezt az időszakot, majd vissza tudjanak települni Szíriába, és ott lehetővé váljon az ország újjáépítése. Ezért természetesen Magyarország is támogatta a 3 milliárd eurós humanitárius segítségnyújtást, amelyből Magyarország a következő két évben 18 millió euróval részesül.

Támogattuk az Európai Unió és Törökország kapcsolatainak szorosabbra fűzését, hiszen Törökország mindvégig, az elmúlt években is Magyarország számára fontos stratégiai partner volt, és úgy gondoljuk, hogy ennek így kell lennie az Európai Unió vonatkozásában is. A török-EU-megállapodás kapcsán azonban felsejlett egy nagyon is komoly veszély: a kötelező betelepítési kvóta kiegészítése egy új, a Törökországból betelepítésre kerülők esetében kötelező szétosztási kvóta bevezetése.

– A visegrádi négyek Magyarországgal együtt intenzíven lobbiztak azért, hogy újabb kényszerbetelepítésről ne szülessen döntés. Szeretném tájékoztatni tisztelt képviselőtársaimat, hogy ezt sikerült elérni. A nagyhatalmak által előkészített, az Európai Unió és Törökország között megkötött megállapodás szövegét sikerült úgy alakítani, hogy belekerült egy olyan mondat, amely világosan rögzíti, hogy ennek a megállapodásnak nem része az, hogy Törökországból áthozott migránsokat kötelező erővel szét lehetne osztani az európai uniós országok között, így természetesen Magyarországra sem lehet küldeni őket. Ez mindenképpen komoly eredmény, de ez csak a török kvótára vonatkozik. Az Európai Unióba eddig beérkezett bevándorlók esetében és az illegálisan továbbra is beáramlók esetében ez az állítás nem igaz, a kötelező betelepítési kvóta veszélye továbbra is fennáll. A Juncker-képlet él, Brüsszel továbbra is erőlteti az eddig beérkezett bevándorlók kötelező szétosztását és a kényszerbetelepítést az Európai Unión belül.

– Beszéljünk világosan! Eddig több mint egymillió ember áramlott be a határokon keresztül csak ebben az évben Európába. Ez azt jelenti, hogy ha a Juncker-képletet alkalmazzák, ez 15 ezer embert jelent Magyarország számára, plusz a családtagokat. És ráadásul ez a beáramlás folytatódik, mert Magyarország ugyan a török-uniós csúcs előtt folyamatosan képviselte azt az álláspontot, hogy legalább annyi pénzt kellene fordítani a külső határok, a közös határok védelmére, mint amennyit a humanitárius segítségnyújtásra, ezt a javaslatunkat azonban az európai uniós csúcs előkészítése során nem támogatták. Így a határok védelméről továbbra sincs megállapodás. A bevándorlók ellenőrizetlen beáramlása továbbra is folytatódik, és láthatjuk: az elmúlt egy hónapban határainktól délre 12 másodpercenként lépett be Európába egy illegális bevándorló. Ráadásul ez a hullám nem csökken, hanem éppen ellenkezőleg: úgy tűnik, növekszik.

– Magyarország tapasztalatai is hasonlók voltak. A tavalyi esztendőben novemberben és decemberben, amikor még nem volt zárva a magyar határ, legalább annyi ember érkezett be november és december folyamán Magyarországon keresztül az Unióba, mint ahányan az azt megelőző tíz hónapban. Éppen ezért Magyarország kormánya továbbra is folytatja a kvóta elleni küzdelmet. December 14-éig meg fogjuk támadni a kötelező betelepítési kvótát az Európai Bíróságon, mert kötelez minket a nemzeti konzultáció eredménye, a magyar emberek kötelező betelepítési kvótát elutasító véleménye és az Országgyűlés döntése.

Brüsszeli Bourbonok!

RÉTVÁRI BENCE (KDNP): – Tisztelt Ház! Mielőtt rátérnék a bevándorlás kérdésére: napra pontosan 71 évvel ezelőtt alapították meg Budapesten a belvárosban, egy Galamb utcai kis lakásban a nyilas uralom egyre inkább nyomasztó elnyomása alatt a Kereszténydemokrata Néppárt jogelődjét, a Demokrata Néppártot. Varga László képviselőtársunknak, Varga Laci bátyánknak a lakásán folyt mindez, nem előzmények nélkül, hiszen már a nyár és az ősz folyamán Apor Vilmos és mások segédletével titkos tárgyalások folytak egy kereszténydemokrata párt előkészítése kapcsán, de ez az a nap, amihez köthetjük a KDNP születésnapját, hiszen a KDNP alapszabályát ekkor mutatták be, napra pontosan 71 évvel ezelőtt. Meg is lett ennek a következménye, hiszen Varga Lászlót a nyilas uralom képviselői pár nappal később rögtön le is tartóztatták és fogságba vetették. Ugyanakkor az a mozgalom, amit akkor elindítottak, kiállta az idők próbáját, hiszen 71 évvel később is itt vagyunk a magyar parlamentben mi, kereszténydemokraták. Akkor a nyilas uralom ellenében, a diktatúra ellenében egy demokrata pártot hoztak létre, amely szociálisan érzékeny kívánt lenni és keresztény alapokon állt. Alapja volt az a katolikus-szociális reformmozgalom, amely a megelőző években, évtizedekben igen-igen nagy társadalmi támogatottságot is tudott maga mögött és hitelesítette az ellenállási tevékenységet, amit mind a nyilas diktatúrával, mind a kommunista diktatúrával szemben tettek.

– A Demokrata Néppárt és a KDNP politikusaival mind a két elnyomó rendszer ugyanúgy próbált elbánni. Egyértelmű tehát, hogy 71 év után is elmondhatjuk: társadalmi igény volt, van és lesz a kereszténydemokráciára, ennek az eszmerendszernek mindig is volt támogatottsága és mindig is volt bázisa. Kevés párt mondhatja el magáról a mai parlamentben, hogy 71 évvel ezelőtt is létezett. Van persze egy másik párt, amelynek voltak jogelődei, hiszen 1919-től, a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásától kezdve visszavezethetjük egy másik parlamenti pártnak is a kontinuitását, de azt hiszem, ők történelmüknek a nagyobb részéről inkább csak hallgatnának. Mi, kereszténydemokraták viszont büszkék vagyunk rá, ezért is tekintünk bizakodva a jövőbe, mert hiszünk abban, hogy ennek az eszmerendszernek 71 év múlva is lesz parlamenti képviselete.

– Most pedig rátérnék a második témámra, a bevándorlás kérdésére. A Bourbon-dinasztia úgy vonult be a történelemkönyvekbe, mint egy olyan uralkodóház, amely semmit sem tanult és semmit sem felejtett. Amikor most a brüsszeli különböző csúcsbürokraták tevékenységét tekintjük, néhányszor hasonló érzésünk támadhat, hiszen a Bourbonok is egy korábbi kor politikai iskolájából vagy politikai gyakorlatából, hatalomgyakorlásából indultak ki, és egy teljesen más korszakban is próbálták ezt vinni. Ez vezetett az ő akkori bukásukhoz. Mintha itt is ez lenne, mintha az elmúlt hónapok eseményeiből a brüsszeli vezetők nem tanultak volna, nem változtattak volna álláspontjukon. És nem is felejtettek, hiszen úgy látszik, sem Magyarországnak, sem a magyar kormánynak, sem a magyar miniszterelnöknek nem felejtik el, hogy 2010 óta a multinacionális cégek megadóztatásával vagy az emberek véleményének nyílt és őszinte kimondásával is ellene mondott annak a krédónak, amit Brüsszelben nagyon sokan vallanak.

– Talán emlékszünk arra, hogy a brüsszeli bürokraták pár hónappal ezelőtt még úgy beszéltek a modern kori népvándorlásról, hogy menekülthullámról van szó, menekültek jönnek, akik az üldöztetés elől menekülnek. Ma pedig arról beszélnek, hogy Európának friss munkaerőre van szüksége, hogy Európában elkelnek a dolgozó kezek, és ahhoz, hogy a gazdaság működése fennmaradjon, munkásokra van szükség. Mekkora különbség ez a brüsszeli retorikában pár hónap alatt! Azt már megszoktuk, hogy Orbán Viktoron kívül nincs európai politikus, aki ugyanazt mondaná a bevándorlás kérdéséről ma, mint egy évvel ezelőtt, de azért ez igencsak nagy fordulat a brüsszeli bürokraták részéről. Ugyanakkor végtelenül lekicsinyítő és az emberi méltóságot sértő hozzáállás, hiszen úgy állnak ezekhez az emberekhez, mintha csak beszélő szerszámok lennének. A korábbi évtizedek gyakorlata során a nyugat-európai vállalatok a különböző cégeiket, telephelyeiket Keletre, az olcsó munkaerőhöz vitték, most meg mintha az olcsó munkaerőt, behoznák Európába, ezzel veszélyeztetve az európai dolgozók, az európai munkások bérszínvonalát, megdrágítva a lakhatási körülményeiket, és ezzel nehezítve az elhelyezkedésük lehetőségét. Szerintünk ez sérti az emberi méltóságot, hiszen az európai vezetők csak és kizárólag az európai nagyvállalatok érdekeit nézik, amikor munkáskezeket hívnak Európába, ráadásul meghívólevéllel, kvóták alapján. De nem nézik, hogy mi ennek a társadalmi költsége, ami a közbiztonságban jelentkezik, ami az oktatásban jelentkezik, ami a szociális területen jelentkezik, ami az egészségügyben jelentkezik, vagy ami a párhuzamos társadalmak kialakulása miatt civilizációs költségként, társadalmi költségként jelentkezik. Ezt nem ugyanezeknek a nagyvállalatoknak a vezetői fogják megfizetni, hanem az egész európai népesség, minden adófizető. Mi ezért úgy gondoljuk, hogy semmifajta módon nem válhat az európai vezetés ezen cél kiszolgálójává, hanem a közjót kell szolgálnia, és ezért kell elutasítani a betelepítési kvótát.

Demokráciát mindenkinek, új köztársaságot mindenkivel!

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): – Az már nem vita kérdése, hogy a Fidesz öt-, lassan hatéves országlásának elsődleges célja az volt, hogy leépítsék a demokráciát Magyarországon, az, hogy leépítsék a fékek és ellensúlyok rendszerét, az, hogy gyakorlatilag a demokratikus intézményrendszert vagy megszüntessék, kiüresítsék, vagy éppen pártirányítás alá vonják. Ez nem egyszeri botlása volt a Fidesz-kormánynak, ez gyakorlatilag egy szisztematikus rombolása volt a magyar demokráciának. Ha csak példákat mondunk, az Állami Számvevőszék élére pártkatonákat ültettek a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság élén penetránsan bűzlenek a pártkatonai mivoltuktól, és mindent megtesznek, hogy lábbal tiporják a népszavazások lehetőségét. Az Alkotmánybíróság is tele van fideszes pártkatonákkal, más már bele sem fér. Az ügyészséget jellemzi, hogy a legfőbb ügyész a VIP-es lelátókon csókolgatja a miniszterelnököt; ez nyilván demokráciákban így szokás. A NAV-ot meg éppen most akarják odaadni a pártkatonáknak, és sürgősséggel akarják elfogadni azt a törvényt, ami szerint a Nemzeti Adóhivatalt gyakorlatilag pártpolitikusok fogják irányítani. Leépítették az igazságszolgáltatást, több-kevesebb sikerrel, de megpróbálták. A sajtót fenyegetik jogszabályokkal, a közmédiát is gyakorlatilag ellenőrzésük alá vonták. A szakszervezetek jogait elvonták, a munkavállalói jogokat szinte megsemmisítették És még egyszer mondom, a népszavazás intézménye is gyakorlatilag kiüresített, szinte lehetetlenné vált.

– Tagja a születésnapos Kereszténydemokrata Néppárt is ennek a koalíciónak, és azt kell mondjam, miközben boldog születésnapot kívánok, hogy azért azok a nagy elődök, akiket Rétvári úr felsorolt itt az előbb, nem biztos, hogy büszkék lennének azokra a döntésekre, azokra a politikai irányvonalakra, amikben részt vesznek. Rétvári úr azt mondta, hogy két elnyomó rendszer is ellene volt a Kereszténydemokrata Néppártnak, ezért furcsa, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt ebben az elnyomó rendszerben mégis részt vesz, és a döntésekben ott van.

– Hölgyeim és Uraim! A jólét alapja a demokrácia, a demokrácia alapja a jólét. Nem beszélhetünk demokráciáról egy olyan országban, ahol a családok nagyon nagy része szinte az alapvető lehetőségekkel sem bír. A családok jelentős részében gyakorlatilag nem bírnak mindennap enni adni a gyermekeknek, jelentős része ma sem tudja kifizetni az energiaszámlákat, nem jut hozzá olyan a közszolgáltatásokhoz, egészséges ivóvízhez, a gyógyszeréhez, mert nem tudja kiváltani, nem jut hozzá tisztességes orvosi és egészségügyi ellátáshoz. Ma ilyen a rendszer, nem lehet demokratikus országról beszélni.

– Hölgyeim és Uraim! Nyilvánvalóan látszik, hogy a Fidesz nem képes az önkorrekcióra, és nem képes arra, hogy változtasson saját magán. Ezért nyilvánvalóan ahhoz, hogy újra demokrácia és köztársaság legyen ebben az országban, nekik távozniuk kell a hatalomból. Ma még sok politikuson azt látom, hogy azt gondolja, ez örökké tart.

– Szeretném mondani: ha a Szovjetunió meg a Római Birodalom össze tudott omlani, akkor egy kicsit nézzenek magukba, és azt fogják látni, hogy önök is össze fognak tudni omlani. Lehet, hogy előbb, mint gondolnák! És amikor ez meg fog történni, akkor nagy valószínűséggel eljön a lehetőség, hogy demokrácia legyen ebben az országban, méghozzá közvetlen és mélyebb demokrácia, mint volt. A '89-es és 2010-es köztársaság, a Harmadik Köztársaság nem tudott annyit adni az embereknek, sem demokráciában, sem jólétben, hogy azért megharcoltak volna., ezért önök azt könnyen leépítették. Az új köztársaságnak sokkal több jólétet, sokkal több demokráciát, sokkal több közvetlen demokráciát kell adni.

– A Magyar Szocialista Párt olyan köztársaságban és olyan demokráciában gondolkozik, ahol az embereknek sokkal nagyobb beleszólásuk lehet a saját ügyeikbe, és sokkal több demokráciát kaphatnak. Ha több lesz a jólét, amikor önök már nem lesznek, ha több lesz a demokrácia, akkor jobban fogják azt védeni a magyar polgárok is. A külföldön dolgozóknak vissza kell adni a szavazati jogukat, akiket önök elüldöztek ebből az országból, vissza kell adni az önkormányzatiságot ebben a hazában, amit önök leromboltak. A civileknek sokkal nagyobb támogatást kell adni, akár az adóátirányítás lehetőségével, bármi mással, de semmiképpen sem kommandósokat kell küldeni a civil szervezetek irodáiba. A szakszervezeti jogokat is vissza kell adni, új szakszervezeti törvényt, új munka törvénykönyvét kell alkotni, és általában vissza kell adni a köztársaságot és a demokráciát ebben az országban. Önök erre képtelenek, de majd mások megteszik önök helyett!

Magyarország az európai klímavédelem potyautasa!

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): – Ha a földi életre, a jelen és a jövő generációkra leselkedő legnagyobb veszélyekről kellene egy listát összeállítani, a klímaváltozás biztos benne lenne az első háromban, a migráció komplex kérdésköre és a szegénység világméretű növekedése mellett. Ráadásul ezek egymással összefüggő kérdések: a klímaváltozás kétséget kizáróan növeli a szegénységet és a migráció fokozódását is. A klímaváltozás súlyához képest a magyar Országgyűlés eddig méltatlanul keveset foglalkozott a problémával, pedig ma kezdődik Párizsban a COP 21, vagy másképpen a párizsi klímacsúcs, ahol nemcsak a kiotói egyezmény jövőjéről, de voltaképpen az egész bolygó sorsáról kell dönteni. Magyarország pedig úgy tesz, mintha minket ez az egész nem érintene; megpróbáljuk kivonni magunkat azokból az erőfeszítésekből, amelyeket a világ és ezen belül Európa tenni próbál a globális felmelegedés megfékezése érdekében. A feladat egyértelmű: a földi átlaghőmérséklet emelkedését 2 Celsius-fokos szint alatt kell tartani az ipari forradalom előtti szinthez képest, különben a folyamat visszafordíthatatlanná válik.

– Ehhez rövid távon 40, hosszabb távon inkább 70 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Emellett pedig már most komoly alkalmazkodási feladatok is vannak. A célkitűzés érdekében az államok és az országcsoportok a klímacsúcsra készülve különböző vállalásokat tettek, amelyekből már most is látszik, hogy nem elegendőek. Az Európai Unió az élen jár: azt ígéri, hogy 2020-ig 40 százalékos kibocsátáscsökkentést hajt végre, 20 százalékra emeli a megújuló energiaforrások részarányát, és 20 százalékkal növeli az energiahatékonyságot. Az USA 26-28 százalékos csökkentést vállalna, míg Kína 2025-ig fenntartja magának a jogot a kibocsátásnövelésre, és csak 2025 után kezdene neki a csökkentésnek. Ezek az előzetes vállalások 2,7 százalékos hőmérséklet-növekedésre elegendők, már ha a jövőben a vállalásokat betartják. Sajnos a kiotói vállalások sem teljesültek: 2012-ig 5 százalékos csökkentést vállalt a fejlett világ, de csökkenés helyett nőtt a kibocsátás. A 2,7 százalékos növekedés pedig katasztrofális következményekkel járhat: szélsőséges időjárási viszonyokkal, élelmiszer- és vízhiánnyal, sokféle betegséggel és járvánnyal kell majd többek között számolnunk.

– És most nézzük, mit tesz Magyarország! A mi kormányunk azt mondja, hogy 1990 óta már nagyjából végrehajtottuk a 40 százalékos kibocsátáscsökkentést, de az nem a tudatos klímapolitika eredménye, mint tudjuk, hanem azért következett be, mert a rendszerváltás után a nehézipar összeomlott. És a magyar kormány azt is mondja, hogy a megújulók terén elég lesz nekünk a 14 százalék, amit már csaknem elértünk néhány szenes erőmű fatüzelésre átállításával, és lehetőség szerint az energiahatékonyság terén sem vállalnánk semmilyen érdemi előrelépést. Mindez tökéletesen illeszkedik az Orbán-kormány eddigi energia- és klímapolitikájához, amelyben az orosz atom és az orosz gáz van a központi helyen. És annak érdekében, hogy az oroszországi energiaimportnak való kiszolgáltatottságunk a jövőben se csökkenjen, megtiltják az új szélerőművek építését, megadóztatják a napelemeket, és elveszik a megígért vissza nem térítendő uniós támogatást a lakossági energiahatékonysági és megújuló beruházásoktól.

– Magyarország tehát arra készül, hogy Párizsban a jelenlegi helyzethez képest nem vállal semmilyen érdemi lépést. A kormány stratégiája arra irányul, hogy hogyan maradhatnánk ki a globális erőfeszítésekből, és hogyan maradhatnánk továbbra is az európai klímavédelem potyautasai. Ahhoz, hogy a magyar kormányküldöttségnek egyáltalán legyen oka a párizsi klímacsúcson ott lenni, olyan vállalásokat kellene tennünk, amelyek egyrészt érdemben hozzájárulnak a felmelegedés megállításához, másrészt nyilvánvalóan nem teljesíthetőek a túlhaladott és alapjaiban hibás a magyar klímapolitika jelentős módosítása nélkül. Mindez a magyar emberek érdekeit szolgálná, hiszen a tartós energiaimport-függőségből és a magas energiaárak szorításából fenntartható módon csak az energiahatékonyság növelésével és a megújuló energiaforrások használatával lehet kitörni.

– Hazánk a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett uniós tagállamok közé tartozik.  Azt látjuk, hogy az Orbán-kormány a megúszásra játszik. Az Európai Unió céljai helyett az energiafüggőség fenntartásával valójában a putyini Oroszország érdekeit képviseli,  a jövőnket a saját rövid távú kül- és belpolitikai szempontjainak rendeli alá. 

Most már a bűnözőknek is szóljanak, hogy rend van, mert láthatólag ők ezt egészen másként gondolják.

MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik):  – Csak néhány konkrétummal indítanám a felszólalásomat. Mende, kettős gyilkosság; VIII. kerület, lövöldözés; Várpalota, egy férfit vertek agyon a napokban; Szihalom, saját udvarán támadták meg az ott élő becsületes állampolgárt, aki 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Székesfehérváron buszon vertek össze egy idős embert, Kunhegyesen kiraboltak egy idős asszonyt. A BKV-járatokon Budapesten rendszeresek az erőszakos cselekmények. Ma reggel pedig a hírolvasó állampolgár arra ébredhetett, hogy a Havanna-lakótelepen egy kétgyermekes családapát nemes egyszerűséggel nyakon szúrtak, „van egy cigid?” felszólítással. Mindez, amit felsoroltam, az elmúlt napok és egy-két hét eseménye, és ebből is csak a jéghegy csúcsa. Nagyon sok esetben, ha véletlenül rendőrkézre kerül az elkövető, akkor vagy a bíróság hoz felháborító ítéletet, amely tovább borzolja a társadalom felháborodását, ha pedig valaki végső elkeseredésében saját kezébe veszi saját testi épségének vagy éppen anyagi javainak védelmét, akkor pedig a bíróság példátlan szigorral jár el. Ennyit a kettős mércéről, ami az igazságszolgáltatást illeti.

– A magyar társadalom szubjektív biztonságérzete sokkal mélyebben van, mint eddig bármikor. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem a rendőrség hibája. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem a rendőrséget kritizáljuk, hanem azokat a politikusokat, azokat a döntéshozókat, akik a rendőrségnek néha vagy éppen elég gyakran politikai parancsokat adnak. A rendőrség többet foglalkozik pénzbehajtással, mint bűnmegelőzéssel vagy bűnüldözéssel, ez nem a rendőri vezetők hibája, hanem a Belügyminisztériumé vagy éppen a kormányé.

-– Ha már a szubjektív biztonságérzetnél tartunk: szeretném azt is leszögezni, hogy az merénylet volt a magyar társadalom békés lakossága ellen, amikor önök 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelték a szabálysértési értékhatárt. Ezzel az egy lépéssel elérték azt, hogy az addig pitiánernek számító kisebb bűncselekményeket most már jóval nagyobb mértékben követik el, szélesebb földrajzi területen. Nem mondhatjuk már azt, hogy csak Északkelet-Magyarországon, vagy csak Baranyában lenne gond, hanem most már látjuk Budapesten, látjuk a Dunántúlon, látjuk azokban a térségekben, ahol egyébként a közbiztonság szempontjából viszonylag jó volt a helyzet hogy most már ott is fokozatosan romlik. Mindez a szabálysértési értékhatár brutális mértékű megemelésének köszönhető. Ez az, amit önök ezzel elértek, és érdemben továbbra sem foglalkoznak azzal, hogy hogyan tehetnék élhetővé, közbiztonság szempontjából élhetővé a vidéket.

– A bűncselekmények jelentős része ‑ vagy szinte kizárólag ‑ a cigányság törvényen kívüli részének köszönhető. Ők azok, akiket önök Magyarország rejtett erőforrásainak tartanak. Köszönjük szépen, hogy ezeket az erőforrásokat hagyják így garázdálkodni, hogy szenved tőlük cigány, nem cigány. Aki próbál értelmes életet élni és a normákat betartani, az mind-mind áldozatává vált ennek a rétegnek, amely egyébként nem csökken, hanem kifejezetten lélekszámban is és elkövetési módban is növekszik.Természetesen itt nem szeretném megkerülni a cigány politikai elit felelősségét sem, hiszen ha az átlag cigányember azt látja, hogy a saját politikai elitje lop, csal hazudik, és tollal, papírral vagy éppen nyakkendővel eszközli ki a legbrutálisabb korrupciós ügyeket, akkor mit várunk az átlagtól. Mit várnak önök attól, ha a saját politikai elitje a hazai cigányságnak egy olyan mintát ad, ahol egyébként lehet nyugodtan a törvényeken kívül nagyon szépen gyarapítani a vagyont. Szeretném hangsúlyozni: itt Orbán Viktor egyszemélyes felelősségéről is beszélünk. Amíg önök ezt a konzekvenciát többek között nem vonják le, amíg a szabálysértési értékhatárt nem csökkentik, amíg a rendőrséget nem pénzbehajtásra, hanem végre bűnüldözésre és bűnmegelőzésre fogják használni, addig ezek a folyamatok nem fognak csökkenni.

Brüsszel bosszúja!

KÓSA LAJOS (Fidesz): – A brüsszeli biztosi testület a napokban útjára engedett egy olyan európai polgári kezdeményezést, aminek a célja az, hogy Magyarország ellen kezdeményezzék a 7. cikk szerinti eljárást, ami végső soron Magyarország szavazati jogának a felfüggesztését jelenti. A kezdeményező a magát Európai Humanista Föderációnak nevező szervezet, amely tipikusan a radikális és szélsőbalos kapcsolatairól ismert, egyértelműen Soros Györgyhöz kötődő finanszírozási háttérrel. A biztosi testület álláspontja teljesen egyértelmű politikai álláspontot képviselt: az európai jogrendszerhez és az Alaptörvényhez a biztosi testület álláspontjának semmi köze. A 7. cikk szerinti eljárást nem így kell kezdeményezni, nem is lehet, az Európai Parlamentnek ehhez nincs köze, és az is teljesen nyilvánvaló, hogy azért kezdeményezték, mert Magyarország most már rendkívül következetesen, akár egyetlenként is kiáll azért a szilárd álláspontjáért, hogy Európának a migrációs ügyben meg kell védeni a határait, és az európai országoknak be kell tartani az idevonatkozó nemzetközi szerződéseket: a schengeni egyezményt és a dublini egyezményeket. Miután azonban az Európai Unió vezetői következetesen ezeket az egyezményeket nem tartatják be, gyengének bizonyulnak vagy egész egyszerűen méltatlannak arra, hogy egy ilyen ügyben egyértelmű álláspontot foglaljanak el.

– Magyarország vette magának a bátorságot, megvédte a határait. Biztonsági határzárat létesítve megakadályozta azt, hogy tömegesen törvénytelenül lépjék át az illegális bevándorlók a magyar határokat, miközben a nemzetközi jognak megfelelően biztosította azt a lehetőséget, hogy a politikai menedékjogot kérők a határátkelőhelyeken ezt a kérelmüket rendben előterjesszék, és pozitív elbírálás esetén Magyarország ezeket az embereket ellátja, fogadja, a nemzetközi egyezményeknek eleget tesz.

– Magyarország következetesen fellépett a betelepítési kvóta ellen, mert azt a döntést törvénytelennek tartja, ellentétesnek a nemzetközi szerződésekkel. Teljesen nyilvánvaló, hogy fölöttébb értelmetlen döntésről van szó: 130 ezer embert akarnak kötelező betelepítési kvóta alapján különböző államokban az akaratuk ellenére tömegesen elhelyezni, miközben több mint egymillió ember érkezett az Európai Unióba ugyanilyen jogi státus alapján. Ezért kezdeményezett a Fidesz frakciója aláírásgyűjtést Magyarországon, és a hét végén már meghaladta az összegyűjtött aláírások száma az egymilliót, amivel a napnál világosabb, hogy az emberek újra megerősítik azt az álláspontot, amit a nemzeti konzultációban kifejtettek: meg kell védeni Magyarország és az Európai Unió határait. Ezzel egyébként az a legnagyobb problémája a bizottságnak és az európai vezető politikusoknak, hogy valaki határozottan és eredményesen képvisel egy olyan álláspontot, amit ők lehetetlennek tartanak. Ráadásul a közismert tesze-toszaságuk kapcsán még csak azt sem lehet világosan tudni, hogy vajon a bizottság vezetői a schengeni egyezményeket egyáltalán érvényben tartják-e vagy sem, vagy mi a véleményük akkor, amikor Görögország ezt sorozatosan megsérti hosszú éveken keresztül, miért lehet egy nyilvánvalóan radikális baloldali és neofasiszta koalíció által vezetett országnak ezt megtenni, egy rendes európai konzervatív kormány által vezetett országnak pedig nem.

– Mindezek után fontos részsikernek vagy győzelemnek tartjuk azt, hogy a mostani európai uniós-török megegyezés  a 400 ezer vagy ki tudja, hány százezer pluszmigráns betelepítése kapcsán nem alkalmazza a kötelező kvótát. De, most hívjuk fel a figyelmét mindenkinek arra, hogy a kötelező betelepítési kvóta érvényben van, küzdeni kell ellene, ezért természetesen a Fidesz-frakció tovább folytatja a betelepítési kvóta ellen az aláírásgyűjtést egészen addig, amíg az Európai Unió vissza nem vonja ezt a törvénytelen, felesleges, rossz döntését.