A tanárok szakmai ellenőrzése szárnyakat adhat a pedagógusoknak

Az oktatók ösztönzésének terén a pedagógusi életpályamodell bevezetése mellett a tanárok szakmai ellenőrzésének megkezdésétől várja Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a legjelentősebb eredményt. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy a közoktatásról szóló törvény elfogadásakor dől el a tankötelezettség kérdése, de úgy látja, hogy a vezető politikusok is inkább a 16 éves korhatár felé hajlanak. Szólt arról is, hogy a felsőoktatási törvény előkészítésével jár a legelőrébb az oktatási államtitkárság, a kormány már jóváhagyta az alapelveket.

Az oktatók ösztönzésének terén a pedagógusi életpályamodell bevezetése mellett a tanárok szakmai ellenőrzésének megkezdésétől várja Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a legjelentősebb eredményt. – A tanárok szakmai ellenőrzése szárnyakat adhat a pedagógusoknak – mondta az oktatásért felelős államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: egy jó szándékú, segítésre orientált és tanácsadással egybekötött szakszerű ellenőrzésről lenne szó, amely objektív. A javaslatot korábban a Pedagógusok Szakszervezete visszautasította.

Az elképzelés értelmében a tanárok munkáját erre felkészített pedagógusok ellenőrizhetnék, akik évente kétszer vállalhatnának ilyen munkát. Hoffmann Rózsa szerint a 26 éve megszüntetett, korábban tanfelügyeleti ellenőrzésnek hívott rendszer hiánya miatt az országos tanári kar elbizonytalanodott, hiszen nem kap munkájáról visszajelzést. A diploma előtt a gyakorló tanításon még ellenőrzik, korrigálják és tanácsot adnak a tanárnak, de utána évek telnek el úgy, hogy senki nem törődik azzal, jól végzi-e az osztálytermi munkáját. A külső szakmai ellenőrzésnek pont ez lesz a célja: a tanár munkáját folyamatosan figyeli, és közbelép, ha kell.

A felsőoktatási törvény előkészítésével jár a legelőrébb az oktatási államtitkárság – mondta a műsorban az államtitkár, aki hozzátette: a kormány már jóváhagyta az alapelveket. Ezt egy hosszú, szenvedélyes vita előzte meg, amelynek hátterében az állt, hogy nincs hozzászokva a magyar társadalom ahhoz, hogy egy laza koncepcióról vitatkozzon. Szerinte a másik probléma az volt, hogy azt várták az államtitkárságtól, rögtön egy törvényszöveget tegyen le az asztalra. A kormányon belüli vitát is nagyrészt ennek lehet betudni. Minden fontos szereplővel átbeszéltük az alapelgondolásokat. A legtöbb kérdésben egyetértés van, így folytatódik a kodifikációs munka, ami a kiérlelt koncepció jogi normaszövegbe való öntését jelenti. Egyes elemeit még mindig tárgyaljuk a tárcákkal és a szakmai szervezetekkel, mert egy jogi normaszövegben minden szónak súlya van – szögezte le Hoffmann Rózsa. Ha a kormány elfogadja a normaszöveget, akkor megkezdődik a hivatalos egyeztetési folyamat, vagyis a minisztériumok és a társadalmi partnerek megkapják a szöveget, amelyet megadott határidőre írásban kell véleményezniük. A már egyeztetett szöveg ismét a kormány elé kerül, feltűntetve, hogy melyik ponton volt egyetértés és melyiken nem. Ha ezt a kormány elfogadja, akkor a parlament elé kerül.

A Széll Kálmán-tervben az szerepel, hogy a tankötelezettség a jelenlegi 18 helyett 15 éves korig tartson, ez a szám nem kőbe vésett – hangsúlyozta az oktatási államtitkár, aki úgy látja: célszerű lenne a 15-öt 16-ra emelni, mert megérné az az egy év, hogy bent tartsuk a gyereket az iskolában. A tankötelezettség korhatárát a közoktatási törvény szabályozza majd, annak elfogadásáig és a partnerek meggyőzéség pedig még van idő – mondta Hoffmann Rózsa, aki úgy látja, hogy a vezető politikusok is inkább a 16 éves korhatár felé hajlanak. Ha fogadni kéne, akkor arra tennék, hogy a 16 év fog szerepelni a közoktatási törvényben – fogalmazott, majd hozzátette: látni kell, hogy nem kevés az olyan gyerek, akik nem boldogulnak és nem is akarnak boldogulni a tanulással, és visszavetik a többieket.