– Mi az aktualitása a ROKK-nak ma Magyarországon?

– A különböző közéleti kollégiumok mellett fontosnak tartottuk egy olyan közösség megszervezését, ahol a közélet iránt érdeklődő, hívő fiatalok tanulhatnak, köthetnek életre szóló kapcsolatokat. Hisszük, hogy a krisztusi látásnak van hatása, kell, hogy legyen hatása a közélet világára is. A ROKK létrejöttének előzményeként tekinthetünk a tavasszal indult katolikus közéleti kollégiumra (Apor Vilmos Közéleti Kollégium), amely megmutatta, hogy van igény az ilyen jellegű képzésre. Ezért indítjuk útjára a protestáns „tükörkollégiumot”. 

– Sokak szemében ellenszenvet ébreszt, ha az egyházak politizálnak, miért fontos, hogy mégis megjelenjen a keresztyén értékrend a közéletben?

– A krisztusi hit az élet minden területét áthatja, így teljesen természetes, hogy van mondanivalója a közéletben forgolódok, vagy az arra készülők számára is. Az talán valóban nem szerencsés, ha az egyház állandó jelleggel, direktben politizál, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy adott esetben ne kelljen megszólalnia, akár társadalmi, közéleti kérdésekben is. 

– Létezik-e egyáltalán, keresztyén értékrendű politizálás? Nem zárja ki a kettő egymást? Miben más ez, mint a nem keresztyén?

– Egyrészt, Luther tanítása szerint Krisztus a közéleti hivatást választottak esetében is megköveteli az ő követését, erkölcsi értelemben is. Ez természetesen mindenkire igaz, aki magát kereszténynek tekinti. Ebben az értelemben ez nem specifikusan „politikai”, mindazonáltal óriási különbség! Másrészt, a bibliát is forrásnak tekintő kereszténydemokrácia „dogmatikájának” köszönhetően fontos jellemvonásai az alábbiak is a „keresztény” politizálásnak: az egyetemesség és a szubszidiaritás fontossága, a keresztény perszonalizmus eszméje, a szolidaritás fontossága, a vallásszabadság tiszteletben tartása, az egyenlőség elve és a kritikai attitűd sajátosságai. Ezek némelyike természetesen más politikai közösségek sajátja is. 

– Milyen képességeket sajátíthatnak el a hallgatók?

– Elsősorban elemzői, kommunikációs, szervezői és „lelki” készségeket sajátíthatnak el.

– Ad a képzés az oktatási rendszerbe illeszthető (pl.: OKJ-s) bizonyítványt? Mire jogosít a megszerzett papír?

– Nem lesz ilyen jellegű bizonyítvány, a képzés azonban a Lakitelek Népfőiskola által kiadott tanúsítvánnyal zárul. Az értékét a hely szelleme adja, és az a kapcsolati tőke, amit a képzés maga megtestesít. A tapasztalat azt mutatja, hogy a korábbi kollégiumok képzésein részt vett hallgatók közéleti elindulását nagyban segítették a lakiteleki képzések.

– Kik az oktatók? Úgy is kérdezhetném, hogy van-e ma olyan hiteles politikusi gárda, akitől érdemes politikai kultúrát tanulni? 

– Az ELTE, a Károli Gáspár Református Egyetem és az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatóit kértük, illetve kérjük majd fel a képzésben való részvételre, de a képzés szervezői is tartanak majd foglalkozásokat. Természetesen a politika világából is lesznek vendégeink, protestáns képviselők. A védnökeink közül többen jelezték a részvételüket (Font Sándor, Szászfalvi László, Gulyás Gergely). 

– Kiket várnak, mik a felvételi követelmények?

– 18 és 35 év közötti fiatalokat várunk. A felvételi első fordulóját egy írásbeli feladatsor megoldása adja. Ezt követi a szóbeli forduló. Maximum 50 fővel indul a képzés. Erős verseny várható.

– Ez egy két éves képzés, mik az anyagi vonzatai? Költségtérítéses képzésről van szó? Ha nem, akkor ki finanszírozza?

– Nincs tandíj. A hallgatóknak a hétvége költségét (szállás és étkezés) kell csak állniuk, azonban ez is kedvezményes árat jelent csak. A támogatást és a helyszínt a Lakitelek Népfőiskola biztosítja.  

– Kérem meséljen a program hátteréről, kik és milyen céllal alakították és működtetik a ROKK-ot?

– Mint említettem, a minta az Apor Vilmos Közéleti Kollégium volt. Szeretnénk, hogy a protestáns fiatalok is részt vállaljanak a közélet, vagy éppen a civil szféra alakításában. Fontosnak tartjuk, hogy a keresztény fiatalok is részt vállaljanak ebben a munkában. A keresztény életnek hatása van a politika világára, és nem csak teoretikus értelemben, hanem ahogyan azt a 20. század nagyjainak élete mutatja – Karl Barth, Bonhoeffer, Bibó, Bergrav és sokan mások –, akár a hétköznapi cselekedetek szintjén is. A képzést hárman vezetjük: Dr. Mekis Viktória jogász-közgazdász, Csaholczi László történész és jómagam, politológusként.
Dr. Mekis Viktória korábban a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának egyik vezetőjeként dolgozott, én pedig főállású egyetemi oktatóként dolgoztam az elmúlt években. Jelenleg mindhárman kormánytisztviselők vagyunk.  

– Miért a névválasztás?

– Egyrészt szerettük volna, ha a névválasztásban a reformátusok és az evangélikusok is „megtalálják a számításaikat”. Ravasz és Ordass hívó szó a reformátusok és az evangélikusok számára. Másrészt, és itt evangélikusként Ordassról szólok, a püspök úr élete abszolút példamutató. Mindkét diktatúra ellen fellépett, és a megpróbáltatásokat is, az ellene indított koncepciós pert, majd pedig a börtönbüntetést, a püspöki hivatal elvételét is krisztusi emberként élte meg. Felkészültsége is rendkívüli volt, ami szintén fontos a közéletben való professzionális részvételhez. 

A hivatalos honlap elérhetősége: rokk.kdf.hu