Egyiptom: arab tavasz – kopt tél kollektív büntetéssel?

A 2011-es esztendő a legnagyobb egyiptomi és közel-keleti egyház, az Alexandriai Kopt Ortodox Egyház számára feketebetűs napok és események sorát hozta. Január 1-én Alexandriában a Szent Márk és Péter pápa, vagy más néven a Két szent temploma előtt autóba rejtett bomba robbant fel, s megölt 21 keresztyént, 79-et súlyosan megsebesített. Néhány perccel az újévi istentiszteletet követően történt a drámai esemény. Később nyilvánosságra került, hogy a korábbi korrupt belügyminiszter állt az akció mögött.

Az a politikai káosz, ami Hoszni Mubarak korábbi elnök február 11-i lemondását követte, kedvező feltételeket teremtett a keresztyén templomok és hívők elleni támadásokhoz. Március 4-ről 5-re virradóan Sole-ban felgyújtották muszlimok a kopt templomot, mondván, így bosszulják meg azt, hogy egy muszlim nő beleszeretett egy keresztyén férfiba. A közelben tartózkodó kopt pap is megsérült, miközben egy imám, aki pont akkor ott tartózkodott, ezt kiabálta: „Öljétek meg az összes keresztyént!”. A megfélemlítés ellen ezt követően kopt keresztyének tiltakozó felvonulást tartottak Kairóban, s a legforgalmasabb utcák közlekedését bénították meg.

Április 18-án meghalt két muszlim tisztázatlan körülmények között, mire a fővárostól 260 km-re délre, Abu Qurqas El Balad faluban szélsőségesek megöltek egy koptot, egy idős nőt pedig második emeleti lakásának erkélyéről kidobtak. Koptok lakásait, üzleteit, tereit és állatait kifosztották, illetve elhajtották. Húsvét környékén a kormányzó fegyveres különítményt küldött a faluba, ugyanakkor a terrorizált koptok félelmükben felhívást küldtek védelmük érdekében az európai és az amerikai kopt közösségekhez. A kollektív büntetés kilátásba helyezett megtorló akciói ellen próbáltak így is tiltakoztak.

Május 7-én  kirobbant az a vita, ami néhány keresztyén nőnek az iszlámra történt áttérése körül zajlott. Akaratuk ellenére bezárták őket az imbabai Szent Mária templomba, amit heves összecsapások kísértek muszlimok és keresztyének között. 55 személy súlyosan megsérült, 15 halottja is volt az incidensnek. Szemtanúk szerint a templomot rá is gyújtották az oda bezárt nőkre az iszlámista szélsőségesek. Az esetet az Emberi Jogok Egyiptomi Nemzeti Tanácsa is vizsgálta.

 Az elmúlt  év legsötétebb napja a kopt emlékezetben október 9., amikor egy kairói templom felgyújtása miatt hatalmas utcai tiltakozás robbant ki, és a speciális biztonsági erőket is bevetették a demonstráló koptok ellen. A felvértezett szállító járművek több tüntetőt elgázoltak. Az Egészségügyi Minisztérium jelentése szerint 24 személy vesztette életét a tömegverekedésben és megtorlásban, de voltak, akik 36, mások 50 halottról tudtak. A 322 sebesültből 250 szorult kórházi ellátásra.

Nőrablás muszlim módra

 A nyílt összecsapások hátterében állandóan izzó „vallásháborús hangulatnak” sajátos formája a „nőrablás”, amiről a CSI (=Nemzetközi Keresztyén Szolidaritás) sajtója rendszeresen beszámolt. Erről így tájékoztat honlapjuk: kopt nőket férjhez adnak muszlimhoz, s így kényszerítik őket áttérésre – mondja Michele Clark, a CSI igazgatósági tagja. Hanna (akinek ez álneve biztonsága miatt) összebarátkozott a szomszédban élő muszlim lánnyal, aki bemutatta őt bátyjának. Megtetszettek egymásnak, és egyre több időt töltöttek együtt. A muzulmán  lánynak egy napon hirtelen el kellett intéznie valamit, és Hanna egyedül maradt muszlim férfiismerősével, aki azonnal kihasználta az alkalmat. Megerőszakolta a lányt, aki családjától való félelem és a szégyenérzet miatt hozzáment a férfihoz és áttért az iszlámra.

 Ő és sorstársai esetében még további fájdalmas megaáztatás is vár rájuk. Kopt szokás szerint a csuklójukon tetovált keresztet viselő kopt lányokat fájdalmas beavatkozással szabadítják meg a jelképtől, nem ritkán úgy, hogy maró savval öntik le, s így távolítják el kezéről azt. A házasságra és az iszlámra kényszerített vagy rászedett kopt nők csak ritkán tudnak a csapdából szabadulni. Legtöbbször hermetikusan elzárják őket a külvilágtól, egyedül soha nem hagyhatják el a házat. Hozzátartozóikat még telefonon sem hívhatják fel.

Nemzetközi elmarasztalás és támogatás

 Egyiptomban jelenleg közel 8 millió keresztyén él, a lakosságnak közel 10 %-a, java részük kopt ortodox. Az egyre feszültebb légkörben sok kopt veszi a vándorbotot, és elmenekül hazájából, ahol az első század, Márk evangélista térítő munkája nyomán élték hívő életüket. A világon jelenleg mintegy 20 millió koptnak  III. Shenuda ortodox pápa és pátriárka a feje.

 A véres és drámai, máskor „lehalkított” háttéreszközökkel, házasságra csábítással folytatott egyiptomi, több szintű vallásközi hadviselést sokan elítélik. „Barbár és gyáva” tettnek minősítette ezeket az esteket, s az elmúlt évi bombamerényleteket Barack Obama amerikai elnök. Azt követelte, a tetteseket derítsék ki és állítsák bíróság elé. XVI. Benedek pápa állandóan hangsúlyozza a vallási béke és a vallási türelem fontosságát, ami nélkül nem lesz béke a Közel-Keleten. Rowan Williams canterbury érsek, az Anglikán Egyház feje a keresztyén kisebbség nemzetközi védelmének a fontosságára hívta fel a figyelmet. Nicolas Sarkozy „vak és gyáva bűncselekmény-sorozatnak” nevezte a 2011. év egyiptomi eseményeit. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főbiztosa, Catherine Ashton szerint semmivel nem lehet igazolni ezeket az akciókat, s biztosítani kell a koptok gyülekezési és vallásszabadságának a védelmét hazájukban.

A kopt egyház jelképén, a jeruzsálemi kereszthez hasonló kopt kereszten a felirat, ami az egymást metsző szárak mellett egy-egy szóban olvasható, így hangzik: Jézus Krisztus Isten Fia. Ez az ősi evangéliumi hitvallásuk, és  hitük kiállta az idők próbáját. 2011-ben is. A koptok története az életről szól, nem a pusztításról közel 2000 év óta. Bárcsak ezt mások is megértenék!

Írta: Dr. Békefy Lajos