„Koldusok vagyunk” címmel június 28-án lesz Berlinben, a Filharmonikusok fantasztikus koncerttermében a „modern klasszikus” Luther oratórium bemutatója, a Brandenburgi Állami Hangversenyzenekar közreműködésével. A reformáció 500-ra írt és komponált nagy mű librettóját Christian Meißner evangélikus lelkész, a CDU EAK, a német Protestáns Munkaközösség szövetségi ügyvezetője írta. Zeneszerzője az olasz-argentin, római katolikus komponista, Daniel Pacitti. Barátunk 2015 novemberében látogatta meg a KDNP Protestáns Műhelyt országos konferenciánkon, Révfülöpön, ahol előadást tartott és zongorajátékával is felüdítette a résztvevőket. Legnagyobb meglepetésemre egész koffer kottát cipelt magával, amit Budapesten vásárolt. Akkor nem értettem egészen, miért, most már tudjuk is, miért. Librettók összehasonlítása céljából is. Azóta kölcsönös és intenzív a baráti, testvéri kapcsolat vele. Az ősbemutatóra meghívást kaptunk tőle, előtte exkluzív interjúra adódik lehetőség. Most a Luther oratórium két szerzőjével készített villáminterjút szemlézzük és adjuk közre. (eak-evangelischer verantwortung)
Keresztyén-demokrata politikus és szövegíró – reformáció nélkül nincs ez az oratórium
Az említett interjúban a riporter úgy fogalmazott, hogy kissé szokatlan egy politikai munkaközösség vezetőjétől ilyen zenei produkcióra vállalkozni. Meißner úr válaszában elmondta: lehet, hogy első pillantásra ez szokatlan. Ugyanakkor a reformáció 500 éves évfordulója nagyszerű és páratlan alkalmat kínál arra, hogy a német társadalmat és közvéleményt ilyen módon is szembesítsük azzal a hatalmas lelki-szellemi örökséggel, amit a reformáció adott a világnak, s ami a német nép kulturális, nemzeti identitását is nagymértékben meghatározta. Egyre inkább tudatosul széles tömegekben az, hogy a reformáció valóban össztársadalmi mozgalom volt, egyetemes érvényű esemény, európai és világtörténelmi hatásokkal. Az EAK, a Protestáns Munkaközösség pedig, aminek, s mintegy 200 ezer tagjának hagyományos feladata a hídépítés a politika és az egyház között, igyekszik minden alkalmat arra felhasználni, hogy a reformációnak az egyik legfontosabb örökségét, aminek ma is igen erős aktualitása van, tehát a keresztyén ember Isten előtti felelősségét és szabadságát, ebből következően felelős magatartását és gondolkodását előtérbe helyezni. Ezért az EAK és a CDU/CSU külön is támogatja ennek a páratlan zenei projektnek a megvalósulását.
Katolikus zeneszerző, evangélikus szövegíró – a jövő zenéje is?
Tényleg érdekes, hogy Luther oratóriumi megelevenítését egy római katolikus, latin-amerikai zeneszerző és egy német evangélikus lelkész műve teszi lehetővé. Daniel Pacitti utalt válaszában arra, hogy ő olasz katolikus szülők gyermeke. Az argentin remény városában, Esperanza-ban született. De fiatal korában Milánóba költözött, ott végezte zenei tanulmányait a Verdi Akadémián. Két éve Berlinbe jött. Ökumenikus nyitottsággal érdeklődött, járt-kelt a reformáció ősi földjén, hogy még többet tudjon meg, éljen át a helyszíneken Lutherből, a reformációból és a protestantizmusból. Előbb rövidebb időre akart maradni, aztán már két év lett belőle. Az EKD, a Német Protestáns Egyház egyik fogadásán találkozott Meißner lelkész úrral. Nagyon hamar felvetődött és kialakult mindkettőjükben egy közös kompozíció gondolata és terve. Először közösen egy szimfonikus költeményt írtak a házasságról és a szerelemről, ennek sikere indította őket a Luther oratórium megalkotására.
Luther élete végén formált mondata címadó: „Koldusok vagyunk – ez már igaz”
A librettó szövege több helyen is meglehetősen közel áll Luther eredeti nyelvezetéhez – fogalmaz Christian Meißner. Élete utolsó mondatai között szerepelt ez is: „Koldusok vagyunk – ez már igaz”. Hatalmas hitbeli küzdelmek és heves hitviták után élete vége felé megjelenik Lutherben a nagy alázat és önmaga viszonylagosságának a felismerése. Ez hatalmas fordulat egy ilyen ember, s minden ember életében. Nem magáért küzdött, hanem mindig Jézus Krisztus felszabadító evangéliumának a megismertetéséért, elfogadtatásáért. Ez az a vezérszólam, ami végighúzódik életén, a nagy mélységekben és a felragyogó, fényesen magas, rendkívüli pillanatokban. „Luther a szavakkal páratlanul bánni tudó prédikátor, és egyházi személyiség volt, nyelvteremtő titán, akihez fogható nincs” – fejtegette tovább az Oratórium készítésének folyamatát a szövegíró lelkész. Megtudhatjuk, hogy sok hónapon át intenzíven tanulmányozta a korabeli eredeti szövegeket, és Luther hatalmas életművének számos részletét.
Csodálatos képek Luther szövegeiben – librettó a szekuláris publikumnak is érthetően
Az eredeti szövegek tanulmányozását nagy nyereséggel folytatta Meißner. Tisztán dramaturgiai szempontból is hallatlanul izgalmas Luther sokféle gyönyörű képe, metaforája, hasonlata. Olykor ironikus, már szarkasztikusan maró fogalmazása is szóbeli eszköztárához tartozik, ritka szóesztétikája, választékossága is, máskor meg polemikus, vitatkozó nyersesége is. Szóval hatalmas repertoárja volt szóbeli és stílusbeli eszközökből, s mindet eredeti módon használta is. Ezek az eszközök továbbítják egészen máig ennek a rendkívüli reformátori személyiségnek Istentől alkotott emberi nagyságát, olykori ellentmondásosságát, és önmarcangoló izzását. Mindezt Isten előtti alázattal próbálta korlátok között tartani. „Az volt a célom, hogy mindenki számára érthető nyelvezeten, de bibliailag és teológiailag körülhatárolt és kötött szöveggel fogalmazzam bele az Oratóriumba a reformáció lényegi üzeneteit, Luther harcát a megújult egyházért, világért. És azt is szem előtt kellett tartanom, hogy főként szekularizált publikumnak kell továbbítanom ezeket a lényegi üzeneteket” – magyarázta a szövegkönyv keletkezésének történetét Christian Meißner. Az oratórium zenei-szellemi igehirdetés is olyanoknak, akiknek nincs kapcsolatuk az egyházzal.
Szívhez, lélekhez és értelemhez közvetíteni a reformáció legfontosabb eredményeit
A komponista Pacitti lelkesen beszél arról, hogy a szöveg egész drámaiságát hogyan próbálta zenébe átültetni. Nem volt könnyű hangokra váltani Luther állandó Isten-küzdelmét, harcát a búcsúcédulák ellen, a felszabadító reformátori nagy elveket, felismeréseket, a teljes szakítást császárral és pápával. Az oratórium szívhez, lélekhez és értelemhez szól. „Mélyen beledolgoztam magamat a reformáció és a reneszánsz zenei világába. Sokféle hatás érvényesült a reformációban, el egészen a népi énekkincsig vagy a reformátorok saját kompozícióiig, akár Lutherre is gondolhatunk. A hagyományos elemeket innovatív elemekkel kapcsolom össze a zeneműben” – mondja Pacitti. „Művem – tudatos ellentétben sok mai modern művel – a zenehallgatás örömére, a hallgatóságra, a hallgathatóságra is erősen odafigyel. Csak így lehet mély érzelmi folyamatokat elindítani, ami valódi célom a Luther oratóriummal” – zárja nyilatkozatát az olasz-argentin katolikus zeneszerző, a Luther oratórium egyik alkotója.
Szemleíró: Dr. Békefy Lajos, a KDNP Protestáns Műhely külügyi titkára
