75 éve alakult a Keresztény Demokrata Néppárt – ünnepi emlékülés az Országházban (FRISSÍTVE, VIDEÓVAL!)

75 éves a kereszténydemokrácia Magyarországon – ezzel a címmel szervezett ünnepi ülést október 31-ére az Országház Felsőházi termébe a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fóruma. A tanácskozás címe egyértelmű utalás egy háromnegyed századdal ezelőtti eseményre: ekkor alakult ugyanis – a német megszállás és a nyilas uralom idején, illegalitásban – a Keresztény Demokrata Néppárt. A párt és a hazai kereszténydemokrácia történetéről most dokumentumfilm is készült, melyet a KDNP YouTube-csatornáján lehet megtekinteni.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a KDNP Országos Választmányának elnöke (balra) Semjén Zsolttal, Magyarország miniszterelnök-helyettesével, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökével a hazai kereszténydemokrácia születésének 75. évfordulója alkalmából tartott emlékülésen (KDNP Fotó: Váli Miklós)

Az emlékülés Harrach Péternek, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnökének, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakcióvezetőjének köszöntőjével vette kezdetét.

Harrach Péter kiemelte: nagy bátorság kell ahhoz, hogy a politika világában valaki ma a keresztény utat válassza. A jelző kötelez, ennek meg kell felelni - jelentette ki, hangsúlyozva: ma sok támadás éri azt, aki a keresztény értékrendet következetesen képviseli.

Harrach PéterHarrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke, a KDNP országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője beszél az emlékülésen  az Országház Felsőházi termében október 31-én (KDNP Fotó: Váli Miklós)

Keresztény politikusnak az nevezhető, aki a magánéletében elkötelezett keresztény, közéleti tevékenysége során pedig egyháza társadalmi tanítását képviseli - állapította meg a KDNP frakcióvezetője.  
    
Rámutatott: a keresztény politikusokat két oldalról támadják. Balról, az ateista kioktatók, akik saját bevallásuk szerint sem hívők, de kioktatnak arról, hogyan kell egy kereszténynek viselkednie. Jobboldalról pedig a jó szándékú, de naiv, a politika világa iránt érzéketlen hívők, akik nem tudják, hogy a keresztény elvszerűséget a politikai megvalósíthatóság keretén belül tudja képviselni a keresztény politikus.

Kövér LászlóKövér László, az Országgyűlés elnöke, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Országos Választmányának elnöke beszédet mond a kereszténydemokrácia 75 éves magyarországi fennállását ünneplő tanácskozáson az Országházban 2019. október 31-én. (KDNP Fotó: Váli Miklós)

Ezt követően Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a Fidesz Országos Választmányának elnöke előadását hallgathatták meg a résztvevők. A házelnök úgy fogalmazott: identitásrombolók és identitásvédők küzdelme zajlik ma az európai politikában, gazdaságban és kultúrában, a magyar alaptörvény ugyanakkor biztosítja az önvédelem lehetőségét a civilizációs támadásokkal szemben.

A KDNP országgyűlési frakciója és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) szervezte ünnepi ülésen Kövér László úgy fogalmazott: „mindaz, ami a napjainkban az európai politikában, gazdaságban és kultúrában történik, lényegét tekintve nem egyéb, mint az identitásrombolók és identitásvédők küzdelmének a vetülete".
    
A házelnök hangsúlyozta: mindezek ismeretében és tapasztalatában „kellő szerénységgel, de jó szívvel" mondhatják el, hogy a kereszténydemokrata képviselőkkel együtt megalkotott és elfogadott magyar alaptörvény az „identitásvédelem legkorszerűbb közjogi eszköze", amely biztosítja az önvédelem lehetőségét mindazon civilizációs támadásokkal szemben, amelyek Európát - és benne Magyarországot - fenyegetik az előttünk álló időkben.
    
„Nincs ma Európában más nemzeti alkotmány, amelynek mélyebb keresztény értékalapja, erősebb nemzeti karaktere és korszerűbb családvédelmi közösségi szemlélete lenne, mint a magyarnak" - fogalmazott Kövér László.
    
A házelnök az egyetemes kereszténydemokrata gondolatot, a liberális politikai gondolatot és a fasiszta, illetve kommunista gondolatot összehasonlítva úgy vélte: az egyetemes kereszténydemokrata gondolat az egyedüli, amely a múlt, a jelen és jövő idődimenzióiban természetes és egymásba fonódó közösségekként értelmezi az emberi társadalmat.

A kereszténydemokrata gondolatban a jelenleg élők, a már elhunytak és a még meg nem születettek olyan közösséget alkotnak, amelyet családi, hitbéli és nemzeti nyelvi-kulturális kötelékek fűznek össze, és amelynek egyensúlyát az egyéni és közösségi jogok mellett, az egyéni és közösségi kötelezettségek gyakorlása is biztosítja, valamint az a tudat, hogy saját emberi létünk és akaratunk fölött létezik egy örök teremtő erő - fejtette ki.
    
Hozzátette, mindezt az egyetemes kereszténydemokrata mondanivalót magyarul három szóban - „Isten, haza, család" - össze lehet foglalni.
    
„Ebben a három szóban minden benne van, amiért emberként érdemes élni, és magyar politikusként érdemes küzdeni a XXI. században is" - jelentette ki a házelnök, egyben arra figyelmeztetve: küzdelemben a jövőben sem lesz hiány.
    
Hangsúlyozta: a múltból megtanulhatták, hogy „az emberi észbe vetett hittel visszaélő szekuláris haladáskultusz jegyében politikai uralomra törők" az európai politikában miként ásták alá a keresztény gondolat hatóerejét, és a XX. században miként torkollott mindez két világháborúba és két totalitárius diktatúrába.
    
Kövér László szerint a jövőben pedig az a veszély fenyegeti Európát, hogy ezúttal „az emberi identitással visszaélők", egy újabb haladáskultusz jegyében igyekeznek minden akadályt elhárítani az országok és nemzetek alávetésére és kifosztására szolgáló politikai uralmuk útjából.

Kövér László
    
Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Országos Választmányának elnöke beszédet mond a kereszténydemokrácia 75 éves magyarországi fennállását ünneplő tanácskozáson az Országházban 2019. október 31-én. (KDNP Fotó: Váli Miklós)

Úgy vélte, az ebbe az irányba megteendő döntő lépés: „az Isten, a haza és a család kiiktatása az emberek lelkéből és életéből".
    
A házelnök szerint az újabb haladáskultusz „fedőneve" ezúttal nem humanizmus, hanem az úgynevezett „transzhumanizmus", amelynek hirdetői „körmönfontan" azt vallják, hogy a XXI. században a műszaki fejlődés olyan gyors, hogy az emberi identitás csak akadálya lehet a további fejlődésnek, ezért mindekinek úgynevezett „fluid identitást", vagyis valójában identitásnélküliséget ajánlanak.
    
Kifejtette: az emberi értéktudat szétveréséhez a nemi, családi, nemzeti és vallási identitás szétzilálásán keresztül vezet az út, ezen az úton ugyanis  szétrombolhatóak mindazon intézmények - a család, a nemzeti államok és keresztény egyházak -, amelyek az emberi önazonosság legfontosabb alkotóelemeit hivatottak erősíteni és oltalmazni.
    
Arra figyelmeztetett: a „közösséginek mondott média, az úgynevezett mesterséges intelligencia és a kvantumfölény eléréséért vívandó verseny XXI. századi világában" az Istenétől, hazájától és családjától megfosztott emberekre korábban sohasem tapasztalt, „csontig ható és lélekemésztő magány leselkedik".
    
A házelnök felidézte Ludwig Erhard, kereszténydemokrata politikus 1957-ben írott, a német és az európai szociális piacgazdaságot eszmeileg megalapozó, „Jólétet mindenkinek" című könyvét, és reményét fejezte ki, hogy a következő nehéz évtizedekben egy újabb „katartikus hatású európai kereszténydemokrata politikai gondolat" és alapmű fog születni, amelynek a címe akár az is lehet majd, hogy „Közösséget mindenkinek".    
    
Kövér László az elmúlt hetvenöt év „súlyos próbatételek alá vetett, de talpon maradó magyar kereszténydemokrácia" történelmi eredményének, elégtételének és kárpótlásának tartotta, hogy a KDNP 2010-ben, a választók döntése értelmében alkotó részese lehetett Magyarország alkotmányozó többségének, és azóta is cselekvő részese a haza és a nemzet felemelését biztosító politikának. "Büszkék lehetnek minderre, és köszönjük mindezt önöknek az Istenben, hazában és családban hívő minden magyar ember nevében!" - tette hozzá.
    
Kijelentette: „együtt olyan politikai erő vagyunk, amely a választópolgárok akarata szerint képes megvédeni Magyarországot, képes megerősíteni a közép-európai együttműködést, és képes ezáltal hozzájárulni Európa - a gyermekeink és unokáink biztonságos élete szempontjából elengedhetetlen - politikai és szellemi megújulásához is".

Semjén ZsoltSemjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke, miniszterelnök-helyettes előadást tart a kereszténydemokrácia 75 éves magyarországi fennállását ünneplő tanácskozáson az Országházban 2019. október 31-én (KDNP Fotó: Váli Miklós)

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke előadásában rámutatott: ma a KDNP az egyetlen történelmi, kereszténydemokrata, keresztényszociális, és az egyetlen világnézeti párt a magyar politikai palettán.

A politikus felidézte a párt 1944-es megalakítását, kiemelve, hogy az alapítóatyák ellent mondtak előbb a barna, majd a vörös diktatúrának.
    
Rámutatott: a KDNP az egyetlen történelmi párt, amelyik a porondon maradt, és ez annak köszönhető, hogy hűségesek maradtak ahhoz a kereszténydemokrata örökséghez, amelyet az alapítóatyák lefektettek. Ez az az erkölcsi alap, amely 75 éven át megtartotta a kereszténydemokráciát Magyarországon - mutatott rá a kisebbik kormánypárt elnöke.
    
Hozzátette: KDNP ma az egyetlen kereszténydemokrata és keresztényszociális alapokon álló párt. Kifejtette ugyanakkor, hogy nem egy, hanem két koordináta-rendszer van. Az egyik, amelyik szerint a KDNP markánsan jobboldali párt, mert védi a hagyományosan konzervatív értékeket, a vallásszabadságot, az egyházak szabadságát, a nemzeti elkötelezettséget, a hagyományos családmodellt. Ennek tagadását jelenítette meg az egykori SZDSZ - mutatott rá.
    
Ugyanakkor van egy másik koordináta rendszer is, amely a tőke-munka köré szerveződik - folytatta - kiemelve: a KDNP azt az álláspontot képviseli, hogy „sem a tőke munka nélkül, sem a munka tőke nélkül fenn nem állhat", de a munka elsődleges a tőkével szemben, ugyanis jobban hozzátartozik az ember személyiségéhez. Eszerint a KDNP - szociális értelemben - akár mérsékelten baloldali pártként is definiálható - jegyezte meg.
    
A KDNP elnöke kitért arra is, hogy pártja az egyetlen világnézeti párt. Kiemelte: minden kereszténydemokrata pártnak van egy sajátos  dilemmája, hogy ha következetesen hűségesek az egyház tanításához, beleértve legkiszolgáltatottabb és legjobb inkább jogfosztott kisebbségnek, a magzati korban lévőknek, vagy a házasságnak a védelmét, akkor ez sokszor nem találkozik a közízléssel, és szavazatvesztéssel jár.

Semjén Zsolt
 
Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke, miniszterelnök-helyettes előadást tart a kereszténydemokrácia 75 éves magyarországi fennállását ünneplő tanácskozáson az Országházban 2019. október 31-én (KDNP Fotó: Váli Miklós)

Két lehetőséget vázolt fel: az egyik, hogy hűségesek az egyház tanításához, de ez olyan szavazatvesztéssel jár, hogy elveszítik annak lehetőségét is, hogy kormányra kerülve, érdemben alakítsák a társadalmat, és könnyen hitbuzgalmi kongregációvá válnak. A másik - amit Nyugat-Európában látnak-, hogy a szavazatgyűjtés érdekében feladnak témákat, és egyre több engedményt tesznek. A végén azonban ott a kérdés, hogy akkor milyen alapon hívják magukat keresztény pártnak - jegyezte meg.
    
Semjén Zsolt azt mondta: nem akar olyan kereszténydemokráciát, amelyik feladja a kereszténydemokrata tanítást, de nem akar egy hitbuzgalmi egyesületet sem vezetni. A többség és az igazság problémájának a megoldása a Fidesz és a KDNP szövetsége - rögzítette, kiemelve: ahol a KDNP egy világnézeti párt, amelyik biztosítja a szellemi hátországot, a Fidesz pedig egy „kereszténydemokrata ihletettségű", nagy gyűjtőpárt, amelyik biztosítja, hogy a szavazatok is meglegyenek a kormányzáshoz. Rámutatott: a Fidesz-KDNP szövetsége nemcsak a magyar, hanem az Európai Unió történetének is a legsikeresebb politikai konstrukciója, 2006 óta abszolút többség felett vannak.

SEmjén Zsolt
    
Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke, miniszterelnök-helyettes előadást tart a kereszténydemokrácia 75 éves magyarországi fennállását ünneplő tanácskozáson az Országházban 2019. október 31-én (KDNP Fotó: Váli Miklós)

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese az egyházhoz való viszonyt elemezve rámutatott: az egyház társadalmi tanítása nem azonos egyetlen párt politikai programjával sem, de nem is független attól. „Mi tudatosan igyekszünk közel állni az egyház társadalmi tanításához"- fogalmazott. Azt mondta, nem azt várják, hogy az egyház álljon közel hozzájuk, hanem ők vállalják, hogy az egyház társadalmi tanítását próbálják képviselni a politika realitásai és hullámverései között.

Dokumentumfilm készült a 75 éves Kereszténydemokrata Néppárt történetéről

A kormányfőhelyettes előadását követően került sor a 75 éves magyar kereszténydemokráciáról szóló dokumentumfilm ősbemutatójára. Az alkotás - a nyilvánosság előtt eddig nem publikált - korabeli híradórészletekkel, fényképekkel és hangfelvételekkel, illetve napjainkban készült interjúkkal idézi fel a sorsfordító eseményeket a (Keresztény) Demokrata Néppárt megalapításától a Kereszténydemokrata Néppárt meghatározó kormányzati szerepéig.

A film az egykori képviselők személyes visszaemlékezésein keresztül mutatja be a párt barna- és vörös diktatúra ellen folytatott huszadik századi politikai küzdelmét. A parlamentben és a közéletben végzett nemzetszolgálat, a börtönökben elszenvedett megpróbáltatások és az emigráció keserű évtizedeiben való kitartás végül egy meghatározó szerepvállalásig vezetett a kereszténydemokrata kormányzati munkában.

A teljes film minden érdeklődő számárára elérhető a KDNP YouTube-csatornáján, illetve itt is megnézhető:

A film bemutatója után Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a KDNP Országos Választmányának elnöke osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Latorcai János arról beszélt, hogy az emberi életet nem lehet csak a piacgazdasági tevékenységekben való részvételre redukálni. A gazdaság és a társadalom szorosan összefüggnek egymással, de soha nem engedhető meg, hogy a gazdaság öncélúvá váljon - rögzítette.

Latorcai JánosLatorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a Kereszténydemokrata Néppárt Országos Választmányának elnöke október 31-i a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fórumán tartott előadása közben az Országház Felsőházi termében (KDNP Fotó: Váli Miklós)

Hozzátette: a kereszténydemokrata felfogás szerint a gazdaságpolitikának biztosítani kell a gazdaság működőképességét, a fenntartható növekedést, szabályozni kell a gazdasági tevékenységet, mindezt úgy, hogy az egyházak tanításában megfogalmazott társadalmi igazságosságra és a szolidaritásra épülő politika a lehető legteljesebben megvalósuljon.
Rámutatott: kereszténydemokrata felfogás szerint a gazdaságpolitika alapjának a családot kell tekinteni.

A rendezvényen felszólalt Surján László is, aki a rendszerváltást követően kormányra került KDNP elnökeként népjóléti miniszter volt Antall József kormányában, később az Európai Parlament alelnökeként küzdött a kereszténydemokrata célok megvalósításáért.

Surján LászlóSurján László, a Kereszténydemokrata Néppárt tiszteletbeli elnöke (KDNP Fotó: Váli Miklós)

Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke arról beszélt: meg kell különböztetni a politikai kereszténységet a keresztény politikától, mert a politikai kereszténység „voltaképpen bűn", keresztény jelszavakkal leöntött álságos politikát jelent, amelyet mélyen elutasítanak.
    
„Legyünk büszkék, hogy a kereszténydemokrata szó benne van a pártunk nevében, legyünk büszkék, hogy az Isten szó ott van az alkotmányban, de éljünk és a viselkedjünk ennek megfelelően" - figyelmeztetett.

Surján László beszéde az alábbiakban olvasható

„Egy hetvenöt éves születésnapon érdemes nemcsak a mögöttünk lévő, ha-nem az előttünk álló hetvenöt évre is gondolnunk, bár nem akarok úgy járni, mint az egyszeri káplán, aki aranymisés plébánosának egy újabb ötven esztendőt kívánt. Nono – mondta a plébános, maga csak ne korlátozza a Gondviselést.

Ezért elsőként egy visszapillantás, mégpedig 1989 áprilisára. Akkor jött a hír, hogy a Demokrata Néppárt három volt országgyűlési képviselője — Ugrin József, dr. Matheovics Ferenc és dr. Keresztes Sándor — elhatározták: fiatal erők bevonásával szervezőbizottságot alakítanak, és megkezdik a Kereszténydemokrata Néppárt újjászervezését. Miért nem a Barankovics féle néven? A KDNP volt az eredeti, mondták. Nem is volt akkor erről vita.

Később pártelnökként nagyon éreztem a felelősséget, hiszen a névhasználat miatt, ami hibát elkövetünk, rávetül magára a kereszténységre. Hiába magyarázzuk, hogy a kereszténydemokrácia egy szó, politikai termék, nem vallás. Ma újraéledt a vita: jogosan használjuk-e a keresztény jelzőt? A kérdés a rendszeresen bérmálkozóktól indult, ők próbáltak meg önérdekből éket verni a vallásos emberek és a kormányzó pártok közé. A migráció kezelése kapcsán például, számonkérték a keresztény erkölcsöt, a szeretet parancsát politikusainkon.
 
Eltorzított pápai nyilatkozatokkal bombáztak, s ez mélyen hívő keresztényeket is megzavart. Azt kell tehát tennünk, amit az elmúlt 75 évben többször: különböztessük meg a politikai kereszténységet a keresztény politikától. A politikai kereszténység voltaképp bűn: keresztény jelszavakkal leöntött álságos politika, amit mélységesen elutasítunk. Ma, amikor a tényleges keresztények száma a társadalomnak csak egy töredéke, a politikai kereszténység értelmetlen, rövid távon is eredménytelen próbálkozás volna. Mi a keresztény politika? A kérdés felidézi a harmincas évek vitáját a katolikus irodalomról. Ki a katolikus író? - kérdezték Sík Sándortól. Ki a katolikus suszter? - kérdezett vissza, és felelt is: aki jó cipőt csinál. Akkor lehet valaki jó katolikus - vagy terjesszük ki: jó keresztyén - politikus, ha jó, amit csinál.

Ma annyira kifordult önmagából a nyugati világ, hogy egyetlen kiút lát-szik, visszatenni a keresztény értékeket oda, ahonnan a felvilágosodás ki-űzte: a mindennapi életünkbe, ideértve a közéletünket is. A vasárnapi kereszténység jámbor szokás, de nem Isten-ember kapcsolat. Legyünk büszkék, hogy a keresztény szó benne van pártunk nevében, legyünk büszkék, hogy az Isten szó ott van az alkotmányban, de éljünk és viselkedjünk is ennek megfelelően.

Egy másik emlék: Aznap, amikor a Fidesz eldöntötte, hogy kilép a Liberális Internacionáléból, és felvételét kéri az Európai Néppártba, este felhívtam Varga László bátyánkat, tudakolva, hogy mit szól a fejleményhez. Amikor hazaértem, kibontottam a legjobb vörös boromat és kétszeres adagot ittam meg az este. Így köszöntött ránk a XXI. század.

A Fidesz néppártosodása örvendetes, de új kihívást jelent. Soha nem volt lehetőség nyílt arra, hogy a kereszténydemokrata elgondolások ne csak a választási ígéretekben sorolódjanak, hanem meg is valósuljanak. Család és gyermek-támogatások, munkanélküliség kezelése, adósság rendezés, hit és erkölcs-tan oktatás, csak példaképp egy-két nagy falat a sorból. A kihívás abban van, hogy az összehangolt parlamenti munka, a közös és egységes kormányzás mellett a társadalom nem érzékeli a KDNP önálló létét. Sokan hajszolnának bele minket egy marakodós, rossz házasságba a Fidesszel. Politikai ellenfeleinknek aranyat érne. Ennek nem ugrunk be, azonban többre van szükség. A KDNP legyen jelen a társadalomban, erősödő terepmunkával, helyi közösségek kialakításával.

Olyan időszakban köszöntött ránk ez a 75. születésnap, amikor merészség a következő 75, de akár csak a következő 25 évre előre tekinteni. Mi ennek az oka? Van elméleti bázisunk, az egyház társadalmi tanítása, ami nemcsak létezik, hanem fejlődik is. Van tehát iránytű, és van feladat . Meggyengült viszont a társadalom fogadókészsége a keresztény gondolkodásra. Az élet tisztelete helyett a halál kultúrája terjed, nem töltöm az időt az önmagából kifordult világ botrányainak sorolásával. A problémákkal a hagyományos kereszténydemokrácia, úgy ahogy azt a hajdan példa-mutató nagy nyugati pártok annakidején tették, ma nem tud megküzdeni.

Addig követték a korszellemet, amíg először arculatukat vesztették, mára a szavazóikat. Európa és az egész un. fejlett világ vagy észhez tér, vagy elpusztul. Robert Schuman óta tudjuk ezt, de európai testvérpártjaink jó része nem veszi figyelembe. A KDNP, ha be akarja tölteni hivatását, meg kell őrizze a szoros értelemben vett kereszténydemokrata voltát, és nyíltan vállalnia kell értékeit. Ha a párt új nemzedéke hiteles emberekből áll, akkor lesz újabb hetvenöt év, aminek a reményében gratulálok mostani születésnapunkhoz. A párt volt elnökeként köszönettel tartozom a közösen eltöltött, olykor nehéz időkért. Jó mulatság, férfimunka volt. De a neheze még hátra van. Prohászkával mondom: meglesz, gyerünk! Köszönöm a figyelmet."

75 éves a KDNPLatorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a Kereszténydemokrata Néppárt Országos Választmányának elnöke és Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Országos Választmányának elnöke a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fórumán tartott előadásán az Országház Felsőházi termében (KDNP Fotó: Váli Miklós)

Az ebédszünetet követően Rétvári Bence KDNP-alelnök, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) parlamenti államtitkára, Azbej Tristan üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár, Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár, Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára és Veilandics Franciska, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) budapesti elnöke tartott előadást.

Veilandics FranciskaVeilandics Franciska, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) budapesti elnöke (KDNP Fotó: Váli Miklós)

Államtitkárok: Sikeres a kereszténydemokrata politika

Sikeresnek értékelték a kereszténydemokrata alapokon nyugvó politizálást a 75 éves a kereszténydemokrácia Magyarországon címmel pénteken Budapesten rendezett ünnepi ülésen felszólaló államtitkárok.

Schanda TamásSchanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára (KDNP Fotó: Váli Miklós)

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: a kereszténydemokrácia Magyarországon ma él és virul, a kereszténydemokrata értékekkel felvértezett kormányzati politika 2010 óta sikerre viszi Magyarországot.
    
Úgy értékelt: mára egy keresztény, nemzeti, polgári szövetség részeként a keresztény értékek és a keresztény társadalmi és gazdasági modell érvényre juttatásával egy kereszténydemokrata államot építenek.
    
Az államtitkár a kereszténydemokrata gazdaság pillérjei közé sorolta a család védelmét, a munka becsületének visszaadását, a szociális felelősségtudat érvényre juttatását, a magyar érdek képviseletét, a stratégiai ágazatok nemzeti tulajdonba kerülését, a magyar vállalkozások erősítését, a tudásalapú társadalom létrehozását, az innováció növelését és a kultúra értékmegőrző szerepének hangsúlyozását.
    
Úgy vélte: nincs az az embertelen ideológia, ami ellen eredményesen fel ne lehetne lépni, és nincs az a véleményterror, ami el tudná hallgattatni az igazi kereszténydemokrata gondolatot. Arra figyelmeztetett: továbbra is helyt kell állni és hirdetni kell a sikeres kereszténydemokrata alternatíva értékeit.
    
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arról beszélt: a KDNP-s politikusok a parlamenti ülésteremben hétről hétre azokkal ülnek szemben, akiknek jogelődei, illetve szellemi elődei korábban üldözték, bebörtönözték, internálták, emigrációba kényszerítették a kereszténydemokratákat.

Rétvári Bence és Azbej TristanRétvári Bence (balra) és Azbej Tristan (jobbra) kereszténydemokrata államtitkárok (KDNP Fotó: Váli Miklós)

Mint mondta: az egyik ilyen „csapat" 1919-ig nyúlik vissza, amikor megalapították a Kommunisták Magyarországi Pártját, majd ennek jogutódjaként később a Magyar Dolgozók Pártját, a Magyar Szocialista Munkáspártot, a Magyar Szocialista Pártot és a DK-t; míg a másik csapat kisnyilas, gyűlölködő, cigány- és zsidóellenes gyökerekkel rendelkezik. Ezek a politikusok oktatnak ki minket demokráciáról, vallásszabadságról, sajtószabadságról, jogállamról - jegyezte meg a párt alelnöke.
    
A liberális, globális, nyílt társadalom eszméjét és a kereszténydemokrata gondolkodást összehasonlítva hangsúlyozta: míg a kereszténydemokrácia számára fontos és közösségteremtő érték az, hogy férfinak vagy nőnek születünk, hogy magyarok és keresztények vagyunk, hogy melyik településen, tájegységen élünk, ezek a liberálisok számára diszkriminációra okot adó indokok.
    
Kitért arra: minden diktatúrában el akarták törölni a kereszténydemokrata pártot, de nem sikerült, volt, hogy saját vezetői ásták meg a sírját, de abból is feltámadt. Szerinte ez azt jelzi, hogy a KDNP jóval több, mint a tagjai közössége: egy olyan eszmeiség letéteményese, amely minden emberi gyengeség és külső erőszak ellenére nemzedékről nemzedékre fenntartja a kereszténydemokráciát. Úgy értékelt: lehet, hogy a KDNP a legidősebb demokratikus formáció a mai magyar parlamentarizmusban, de éppen ezért számíthatnak arra, hogy 75 év múlva is lesz Magyarországon és világszerte is kereszténydemokrácia.  
    
Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára kiemelte: a magyar kormány a világon elsőként indított az üldözött keresztényeket felkaroló programot, és egyedüliként van ilyen kormányzati egység, mint az általa vezetett államtitkárság. Hozzátette: ez nem munka, nem egy feladat, hanem egy nemzeti misszió és szolgálattétel, s büszke arra, hogy Magyarország vállalta ezt a missziót. Fontos ugyanakkor, hogy a tényekből induljanak ki, az egész emberi jogi válság egyik oka, hogy a tényeket megpróbálják eltagadni. A kereszténység jelenleg a legüldözöttebb vallás a világon - jelentette ki.
    
Világszerte 245 millió ember szenved megkülönböztetést születésétől pusztán a keresztény hite miatt, és több mint 4100 embert gyilkoltak meg emiatt a tavalyi évben - ismertette, megjegyezve: erről nem hallani emberi jogi szervezetektől. Ezek azonban csak a regisztrált esetek, amelyek a jéghegy csúcsát jelentik - tette hozzá. Kiemelte: meg kell győzni a világot, hogy az üldözött keresztények élete is ér annyit, mint bárki másé. 

Fülöp AttilaFülöp Attila, az Emmi szociális ügyekért felelős államtitkára (KDNP Fotó: Váli Miklós)

Fülöp Attila, az Emmi szociális ügyekért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a szociális ellátórendszer akkor tud hatékony lenni, és ott tud jól működni, ahol tekintettel vannak a helyi sajátosságokra. Kiemelte: a szociális biztonság 2010 előtt eléggé le volt egyszerűsítve, és egyenlővé tették az anyagi biztonsággal. Az emberek azonban akkor érzik magukat biztonságban, ha vannak stabil emberi kapcsolataik, mert a szociális biztonság nem csak anyagi kérdés - hangsúlyozta.

III. József Ignác Júnán
    
III. József Ignác Júnán, az Antióchiai Szír Katolikus Egyház pátriárkája (KDNP Fotó: Váli Miklós)

III. József Ignác Júnán, az Antióchiai Szír Katolikus Egyház pátriárkája kiemelte: a Közel-Keleten a keresztények helyzete mostanra „a rosszból a még rosszabbra" fordult. Kiállt a klasszikus családmodell mellett és kijelentette: „mi ragaszkodunk a családhoz úgy, ahogy Isten teremtette". Elismerését fejezte ki, amiért a magyarok büszkék a magyarságukra, a kereszténységükre, és megvédik Európát és a kereszténységet.

75 éves a KDNPMég több fotó:

75 éve alakult a Keresztény Demokrata Néppárt (1)

75 éve alakult a Keresztény Demokrata Néppárt (2)

75 éve alakult a Keresztény Demokrata Néppárt (3)