Az I. világháború győztesei, az „erősek” a 103 évvel ezelőtti szégyenteljes európai békerendszer alapjának a nemzeti önrendelkezés érvényesítését hirdették meg. Hogy ez miért nem történt így, és mindez milyen tanulságul szolgál a jelen történéseire, erről is beszélt a nemzeti összefogás napján Érden megrendezett ünnepségen dr. Aradszki András, a város országgyűlési képviselője.
Wilson amerikai elnöktől eredeztetik a nemzeti önrendelkezésen alapuló tervet, ami a trianoni békediktátum elvi alapját jelentették.Talán valóban békét hozott volna, ha a háborút lezáró dokumentumok a természetes rend, a józan realitás és az igazságosság alapján születtek volna meg, ha a nyugati nagyhatalmak önös érdekeik minimális háttérbe szorításával az európai lakosság, az egyszerű, ártatlan emberek szempontjait is figyelembe veszik.
Ez a hangzatos és valóban igazságot hordozó elv talán valóban békét hozhatott volna, ha a győztesek és a hozzájuk dörgölőző, újonnan önállóságra törekvő népek nem paktáltak volna le előre egymással, hogy a szép gondolatok mögött – mások alapvető jogait teljesen semmibe véve – a maguk malmára hajtsák a vizet. Ám nem így történt. – hangsúlyozta Aradszki András.
A trianoni diktátum, mint tudjuk, aránytalanul nagy mértékben sújtotta Magyarországot. A számokat is mindnyájan ismerjük.
A mai napon azonban nem csak emlékeznünk kell, hanem ünnepelni is. Azt ünnepeljük, hogy ez a nemzet felül tudott emelkedni a trianoni traumán, a második világégés, a kommunizmus és 1956 borzalmain, azon a két nagy nemzetáruláson, amelyeket 2004-ben és 2006-ban elkövettek ellene, és az elmúlt 12 évben felépítette magát annyira, hogy ismét egységben tud gondolkodni – emlékeztetett a politikus.
A határokon átívelő nemzeti újraegyesítés megtörtént, és immár valóban újra nemzetben gondolkodik a magyar. Nemzetben, amely nem hagyja elvenni önállóságát, szabadságát, hitét, értékeit, múltját és hagyományait.